Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-26 / 98. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 98. SZÁM _ ARA: !.80 FT 1988. ÁPRILIS 26., KEDD N .m írói Menni, vagy nem menni? (3. oldal) Ismerjük meg őket (4. oldal) Szűrőbusz Patvarcon (5. oldal) Nagyobb nyilvánosság előtt bírálják el a társadalmi munkát Ellenszavazatokkal elfogadott előterjesztések Hatvanhárom tanácstagból negyvenhetén vannak jelen, ( (kilencen igazoltan hiányoznak, míg heten nem jelezték távolmaradásukat — állapította meg tegnap a Salgótarjáni Városi Tanács ülésének megnyitásakor C. Becker Judit tanácselnök. Majd javaslatot .tett arra, hogy az előzetesen írásban kiküldött nyolc napirendi pont mellett még két témát — kötvénykibocsátást, valamint az előzetes hozzájárulást az IKV megszüntetéséhez és új vállalat alapításához — is tárgyalja meg ülésén a testület. Elsőként a városi tanács Salgótarján múlt évi gazdaságfejlesztési tervének és költségvetésének végrehajtásról, valamint a település- fejlesztési hozzájárulásról készült beszámolót tárgyalta meg, amihez Tőzsér Zoltán, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a lakásgazdálkodósból tavaly igen jelentős többletbevételre tett szert a tanács, ugyanakkor szükségesnek tartotta megemlíteni, hogy a lakásépítési terv nem teljesült. Ez utóbbiak egyik oka abban keresendő, hogy a múlt évben újonnan bevezetett házadó miatt sok építkező még 1986-ban befejezte a házépítést. Mindemellett a tanácsi szakemberek úgy ítélik meg, nem csökkent az építési kedv Salgótarjánban. A tanácsi gazdaságban nem voltak tavaly finanszírozási gondok — mondotta —, de ebben szerepet játszik az is, hogy több mint egy éve „csúszik” az új városháza átadása. Az említett beszámolóval együtt tárgyalta az ülés a tavalyi társadalmi munkaakciók értékelését, és azt a javaslatot, amit Kimagasló társadalmi munkáért kitüntető jelvény adományozását tartalmazza. Rövid kiegészítésében Győrffy Dezső általános elnökhelyettes az értékélés módszereiről szólt, továbbá arról, hogy az eddigieknél még jobban indokolt elismerni a társadalmi munkában élenjáró állampolgárokat. A kitüntető jelvényre javasolt — az írásos anyagban szereplő — 43 személy mellé további két személy felvételét kezdeményezte a testületnek. A vitában elsőként Dedák János tanácstag azt tette szóvá, hogy körzetében, a Kernerovo-lakótelepen többen nem fizették be a településfejlesztési hozzájárulást, mégpedig leginkább azért, mert nem jutottak hozzá a befizetési csekkhez, azokat a tanács nem küldte ki címükre. Megkérdezte, hogyan értékelték a társadalmi munkákat, mivel úgy véli, a „csak beírt” eredmények elkedvetlenítik a lakókat, s nem ösztönöznek a részvételre. Javasolta továbbá a teho-rendelet módosítását is, akképp, hogy azok, akik közműtársulásban részt vesznek, kapjanak kedvezményt, vagy felmentést. Ugyancsak a társadalmi munka értékelésében látott problémát Tóth Zoltán tanácstag, aki nagyobb nyilvánosságot kért az értékelésben, és elmondta azt is, hogy a kitüntető jelvényre javasoltak között olyanok is vannak, akiknek hivatásukból vagy hivatalukból kötelező a társadalmi munkára való mozgósítás az abban való részvétel. Sőt, olyanok is akadnak köztük — neveket nem említett —, akik őt, mint tanácstagot megszólják, értetlenkedve kérdezik, miért is csinálja ezt minden fizetség nélkül. Félszólalásában Farkas Sándorné dr. a megyei tanács vb. osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a városi tanács bevételei kedvezően alakultak, e körből is külön kiemelést érdemel a lakossági adóbevételek telje(Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank hétfőn tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, amelyen részt vett Villányi Miklós pénzügyminiszter. A bank 1987. december 31-i mérlegéről, az 1987. évi eredmény- kimutatásról és az üzletévről Tímár Mátyás, a bank elnöke tájékoztatta a résztvevőket. A kétszintű bankrendszer kialakításával a belföldi vállalatoknak és szövetkezeteknek addig az MNB által nyújtott hitelek, valamint e gazdálkodó szervezetek betétei átkerültek a kereskedelmi bankokhoz. így a Magyar Nemzeti Bank 1987. január 1-jei nyitó mérlegének fő összege az 1986. december 31-i zárómérleg főösszegénél 65 milliárd forinttal kisebb lett. Az arany-, valuta- és devizakészletek és a látra szóló követelések 129,7 milliárd forintos év végi állománya 45,4 milliárd forinttal kevesebb a nyitó állománynál. Az aranykészletek csökkenése 3,5 milliárd forint, a valuta- és devizakészleteké és a látra szóló devizaköveteléseké 41,9 milliárd forint. Az állami költségvetés adósságállománya — a folyósítások és törlesztések egyenlegeként — december 31-én 135,9 milliárd forint volt. A belföldi bankoknak nyújtott hitelek állomány- összege — az év folyamán több lépcsőben végrehajtott likviditásszűkítő intézkedések következtében — 7,6 milliárd forinttal csökkent. A jegybanktól a bankok — indulásuk zavartalansága érdekében, de a gazdaság egyensúlyproblémáihoz mérten indokolatlanul — bő likviditást lehetővé tevő refinanszírozási hitelállományt kaptak. A további egyensúly- romlás megelőzése miatt így szükségessé vált a hitellehetőségek szűkítése, a pénz- mennyiség szabályozásának szigorítása. Ezek az intézkedések a kereskedelmi bankoknál likviditási nehézségeket okoztak. 1987-ben azon felül, hogy a forintárfolyamok naponta követték a nemzetközi valutapiacokon ingadozó árfolyamarányokat — a nem ru- belviszonylatú kivitel ösztönzése és a behozatal drágítása céljából — 2 alkalommal sor került a forintnak a konvertibilis valutákkal szembeni leértékelésére. A márciusi leértékelés 8 százalékos, a novemberi 5 százalékos volt. 1987 utolsó napján 171,1 milliárd forint készpénz (bankjegy és érme) volt forgalomban, 26,1 milliárd forinttal több miht egy évvel korábban. A lakosságnál levő készpénz 21,8 milliárd forinttal, a pénzintézetek pénztárállománya további 3 milliárd forinttal, a gazdálkodó szervezeteké pedig 1,3 .milliárd forinttal gyarapodott. A gazdaság készpénzigényét — a kétszintűvé vált bank- rendszer pénztárállományának többiletszükséglete mellett — elsősorban az inflációs hatások növelték. Jelentősen fokozták a forgalom készpénzszükségletét — az év második felében — a lakosság felvásárlásai, a takarékbetétek egy részének fel- használása, az árszínvonal emelkedése. A bank nyeresége 1987- ben, 5,8 milliárd forint volt, 7 müliliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A nyereség csökkenésének egyik oka az, hogy a kiadások, elsősorban a bank által — a külföldi bankokkal szemben konvertibilis devizákban fennálló tartozásállomány után — fizetett kamatok növekedtek. A belföldön fizetett kamat összege csökkent, mivel a vállalati betétek a jegybank- állományából a kereskedelmi bankokhoz kerültek át. Megvitatta továbbá a közgyűlés, a monetáris irányítás múlt évi és idei eddigi tapasztalatait is. Szükségesnek ítélte a módszerek fejlesztését, az együttműködés elmélyítését a kereskedelmi bankokkal, valamint a közvélemény gyakoribb tájékoztatását. A számvizsgálóknak a számadások helyességéről szóló, írásban benyújtott és szóbelileg is megerősített nyilatkozata után a közgyűlés az előterjesztett mérleget, eredménykimutatást és jelentést egyhangúlag elfogadta. (MTI) Kiállítás ás előadássorozat a korszer! automatizálásról A Egri Finomszerelvény- gyár budapesti irodájában hétfőn kiállítás nyílt és előadássorozat kezdődött. A téma: a vállalat 15 éve tartó kooperációja az N5ZK- beli Leibfried céggel, a különféle pneumatikus és hidraulikus elemek gyártásában. A két vállalat vezetője elmondta: jelenleg a kooperáció további 5 évre szóló meghosszabbításáról tárgyalnak, sőt kibővítését is tervbe vették. Az egri üzemben a különféle automatikai elemek licenc alapján való gyártása a válla- lat munkájának már 70 százalékát teszi ki. NSZK-be- li partnerükkel a kooperáció másfél évtizede alatt 30 millió márka értékű forgalmat bonyolítottak le, a finomszerelvénygyár azonos értékben szállított alkatrészeket az importált késztermékekért. Valameny- nyi KGST-országba is exportálnak ezekből az elemekből, az ott készülő ipari robotokhoz, manipulátorokhoz. A gyár a 15 év alatt 300 millió forint értékű automatikaelemet forgalmazott a hazai feldolgozóipari vállalatok megrendelésére. Annak érdekében, hogy ezeket a pneumatikus és hidraulikus elemeket az ipar minél több területén széleskörűen alkalmazzák, az egriek megszervezték a vállalati műszaki szakembe. rek képzését, a budapesti irodában oktatóbázist alakítottak ki. Amikor 1972-ben az Ikladi Ipari Műszergyár berceli gyáregységében elhelyezkedett, még nem gondolta, hogy hosszú távon megtalálja a számítását. Dobrocsi Lászlóné azóta csoportvezető lett, 24 fős kollektíváját az elektromotorok szerelésénél irányítja. Szakértelemmel, példás szorgalommal, vezetői erényei felvonultatásával érte el a tiszteletet, s az idei nemzetközi nőnapon a Kiváló Dolgozó kitüntetést is átvehette. —kulcsár— NEB-ülés Rétságon Fogékonyak az újra A tanácsi költségvetési gazdálkodás továbbfejlesztésének tapasztalatait vizsgálta három tanácsnál — Rétság, Romhány, Diósjenő — a Rétság városi jogú nagyközség népi ellenőrzési bizottsága hétfői ülésén. Az értékelő anyag megállapítása szerint a kisebb problémák mellett a tanácsok jól gazdálkodtak az elmúlt két évben. Mindhárom település fejlődése meghaladja az átlagot. Bár Diósjenőn kisebb lemaradás tapsztalható a kereskedelmi ellátás területén, melynek oka, hogy a tanács feladatait az iskola építése határozza meg, Ám ennek ellenére előrelépés történt a községközpont kialakításában és az ivóvízhálózat építésében is. Közös összefogással nagy lépést tett előre Romhány nagyközség, egyebek között a régi épületek szanálásával, az úthálózat korszerűsítésével, a vezetékesivóvíz- és a gázellátással, az új ABC, a vendéglátó egység és az új óvoda építésével. A gyarapodást illetően sokan megirigyelnék a rétságiakat is, hiszen új üzletházat alakítottak ki, vezetékes ivóvizet kapott a település, utakat, villanyhálózatot korszerűsítettek, sportöltözőt építettek, a bánki településrészen rendezték a tó környékét, megkezdődött a gázvezeték építése. A fejlesztési feladatok megvalósítását jelentősen segítette az egységes pénzgazdálkodás kialakítása, a jobb pénzügyi lehetőségek szervezése. Az eredmények is azt bizonyítják, hogy mindhárom település tanácsi vezetése nem csak alkalmas az irányításra, hanem fogékonyak az új igényekre is. Osztrák vámkedvezmény Három év elismerése Az ipar kiváló vállal Az Ausztria által nyújtott vámkedvezményekről hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a Kereskedelmi Minisztériumban. Antalpéter Tibor főosztályvezető elmondotta, hogy Űj-Zéland és Japán után Ausztria is általános vámpreferenciákban részesíti a magyar termékeket. Ennek következtében az Ausztriába exportált magyar áruk vámjai átlagosan 50 százalékkal csökkennek. Kivételt jelentenek ez alól a könnyűipari termékek, amelyeknél a vámmérséklés 35 százalékos. A kedvezmények kiterjednek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek egy szűk csoportjára is, így például a diőbélre, a fagyasztott gyümölcsre, a paprikára, a mákra és a köményre. i Az Ipari Minisztérium az ágazati szakszervezetek egyetértésével, a legutóbbi három év gazdálkodásának eredményességét elismerve pályázat alapján odaítélte a Kiváló Vállalat címet. Kiváló Vállalat és a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata címben részesült: az Autóvillamossági Felszerelések Gyára, a Csepel Művek Szerszám - gépgyára, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Székes- fehérvári Könnyűfémmű, a Tiszai Vegyi Kombinát, az UNICON Ruházati Vállalat és a VIDEOTON Elektronikai Vállalat. A Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata címet megkapta a Paksi Atomerőmű Vállalat is. Kiváló Vállalatok: Balaton Bútorgyár, Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat, Gardénia Csipkefüggönygyár, Glovita Győri Kötöttkesztyű-gyár, Haj- dú-Bihar Megyei Textilfeldolgozó Vállalat, Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat, Hűtőgépgyár, Pátria Nyomda, Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, Tolna Megyei Textil- tisztító és Ruházati Vállalat, valamint a Veszprémi Szénbányák. Szemnek is tetszetős Korszerű családi házakból új lakótelep épült Pásztó határában. Többszintes sorházak mellett egy-egy család elhelyezésére alkamas otthonok váltják egymást, sajátosan szép városképet mutatva a településen.
