Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

1988. ÁPRILIS 25. HÉTFŰ NOGRAD 3 ü Mogrqd megyei pqrfbizoltsoq wiese (Folytatás a 2. oldalról) Nem a kor, a teljesítmény szelektál Az ifjúság felelősséggel részt kíván venni a párt­program megvalósításában, tolmácsolta a fiatalok véle­ményét Boldvai László, a KISZ Nógrád Megyei Bizott­ságának első titkára. Szólt az ifjúsági mozgalom megújulá­si törekvéseiről, megemlítve, hogy a lakosság mintegy negyven százaléka harminc éven aluli, s e körben kon­centráltan jelentkeznek a problémák, amelyek elől töb­ben a közönybe „menekül­nek”, nem érzik eléggé, hogy a változások alakítói is le­hetnek. „Nem a generációk között van konfliktus, ha­nem a tejesítmény vállalói és elutasítói között!”, fogalma­zott Boldvai László. Elmondotta, hogy a KISZ- esek nem tudják elfogadni a családalapító fiatalokat sújtó, a gyermeknevelés nehézsé­geit szaporító intézkedéseket, s kérik ezek felülvizsgálatát. Ugyancsak szorgalmazta a megyei KISZ-bizottság első titkára az ifjúsági intézmény- rendszer korszerűsítését, egy tagoltabb ifjúsági struktúra lehetőségeinek a kialakítását. Mindez azért is szükséges, mondotta, mert az utóbbi időkben lényegesen csökkent a taglétszám, a tömegbefo­lyás, s ez is sürgeti az ifjú­sági mozgalom, a párt-KISZ kapcsolat megújítását. Szünet után elsőként dr. Szabó István, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigaz­gatója kapott szót. Mint mondta, komoly gazdasági, társadalmi feszültségek köze­pette lát majd munkához az országos pártértekezlet. A változások iránti bizalom ma épp úgy jelen van a társada­lom közérzetében, mint a ta­nácstalanság, vagy a távlat­vesztés. Az idáig vezető út kritikus értékelése, a határo­zott program kidolgozása, s a végrehajtás eszközeinek ki­munkálása jól szolgálhatja a bizonytalanságok enyhítését. Mint a gazdaság első vona­lában dolgozó ember, az SKÜ Az általában vett felelős­ség mellett tisztázni kell a helyi, egyéni felelősséget is, a világos helyzetmegítélés érdekében — summázható Batta László, a szécaényi vá­rosi pártbizottság első titká­rának egyik gondolata. Az önkontrollra és a szükséges korrekcióra folyamatosan szükség van, mondotta, mert csak így lehet meg­előzni nagyobb hibák elkö­vetését. Szólt a továbbiak­ban a demokratikus centra­lizmus korszerű értelmezé­séről, elvetve a „centrális demokratizmus” szemléletei, helyette a valóban demok­ratikus vonások erősítését sürgette. Ügy véli, ha ez nem történik meg, akkor a reformfolyamatok visszaren­deződnek, föladjuk eddig elért eredményeinket. Ugyancsak az előrehaladás egyik fontos feltételeként említette a tudománynak és a szellemi munkának a ki­bontakozási folyamat erőtel­jesebb segítését, az ideoló­giai tevékenység korszerűsí­tését, a „féligazságok és fél­megoldások” elleni harcot, s a párt eszmei és cselekvési egységének megteremtését. A Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságá­nak elnöksége kibővített, az országgyűlési képviselők pedig rendkívüli ülésükön vitatták meg a Központi Bizottság állásfoglalás-ter­vezetét, s az ott elhangzot­takról számolt be Letovai Ildikó, a HNF megyei tit­kára. Egyebek között el­mondotta, hogy a hozzászó­lók a megfogalmazottak zö­vezérigazgatója is a gazdasá­gi reformfolyamat gyorsítása mellett voksolt. A vállalatok ettől remélik önállóságuk bő­vülését, ami többek közt a képződött jövedelem szaba­dabb befektetését, a forint pántlikázásának megszünte­tését, a szoros kötöttségektől mentes vállalati bérgazdálko­dást jelenti. A vállalati moz­gástér tágulásához tartoz­nak a mainál kedvezőbb hi­telfeltételek is, hiszen a be­ruházás feltételeinek enyhí­tése híján nemhogy a kibon­takozás útjára nem képesek lépni a gazdálkodók, hanem tovább fokozódik műszaki­technikai elmaradásuk. A mátraverebélyi vélemé­nyeket ismertette hozzászó- lásában Kaszás Istvánná is­kolaigazgató, hangsúlyozva, hogy a vita azokat is moz­gósította, akik korábban fál- rehúzcdtak a közélettől. Egyértelműbb, konkrétabb megfogalmazást kért a do­kumentum összeállítóitól, va­lamint javasolta, hogy na­gyobb figyelmet kapjon az iskolázottság, a műveltség igénye, több . segítséget kapjon az oktatás, a műve­lődés. s az aprófalvas tele­pülések. A nyugdíjaskorú termelő­szövetkezeti dolgozók hely­zetéről nyújtott többek kö­zött tájékoztatást Bardur Istvánná, a Karancslapujtői Karancs Termelőszövetkezet üzemvezetője, aki aggodal­mának adott hangot az állás­foglalás-tervezet végrehajt­hatóságával kapcsol atb an. Javasolta, hogy valamennyi nagyobb horderejű kérdés­ben kérjék ki a jövőben a párttagság véleményét, s en­nek figyelembevételével szülessenek meg a döntések. Továbbá szorgalmazta a munkásság, az ifjúság, a foglalkoztatás- és szociálpo­litika tennivalóinak határo­zottabb megfogalmazását, a feladatok egyértelműsítését. mével egyetértenek, kulcs­kérdésnek tekintik a dönté­si rendszer mechanizmusá­nak korszerűsítését. Viszont a népfrontosok nem tudták Ezt követően a pártbizott­ság zárt ülést tartott, ahol megválaszolták Nógrád me­gye kommunistáinak képvi­selőit, az országos pártérte­kezletre. A megyét huszon­két küldött képviseli a ta­nácskozáson. Ezek a követ­kezők : Ágner Gyula, a Szakszer­vezetek Nógrád Megyei Ta­nácsának vezető titkára, Bandur Istvánná, a Karancs­lapujtői Karancs Termelő- szövetkezet üzemvezetője, Boldvai László, a KISZ Nóg­rád Megyei Bizottságának el­ső titkára, Bolla Mária, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár üzemi techno­lógusa, Egeresi László, a Nógrádi Szénbányák kányá- si bányaüzemének csapatve­zető vájára, Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács el­nöke, Fent Lajosné, a Szur­dokpüspöki Általános Iskola igazgatója, Forgó Imre, az MSZMP Balassagyarmat Vá­rosi Bizottságának első tit­kára, Gajdár Géza, a Nóg­rád Volán salgótarjáni üze­mi pártbizottságának titká­ra, Hajdú János, a Fűtőber bátonyterenyei gyárának műszaki osztályvezetője, Ha­béi Tiborné, a Páva Ruha­elfogadni a tervezetnek a mozgalomról szóló megálla- pításait, mert nem tükrözi pontosan a HNF önálló, de természetesen nem függet­len szerepkörét. Úgy érzik a testületi tagok, hogy a népfront végrehajtó funk­ciója kap nagyobb hang­súlyt, s ez nem felel meg törekvéseiknek, ezért az ál­lásfoglalás-tervezet e ré­szének átdolgozását java­solták. Egyébiránt, fogal­mazott Letovai Ildikó, a népfrontmozgalom a re­formfolyamat következetes végigvitele mellett kötelez­te el magát. A sokszínű, kritikus vitát Géczi János foglalta össze. Mint mondotta, a vita vala­mennyi résztvevőjét jobbító szándék vezette véleményé­nek kifejtésében, közreadá­sában. Alapvető egyetértés nyilvánult meg az állásfog­lalás-tervezettel, annak leg­fontosabb megállapításaival kapcsolatban. Ugyanakkor a résztvevők jelentős módosí­tásokat, kiegészítéseket is tettek hozzá. Szóltak a tár­sadalmi, gazdasági folyama­tok, a stabilizáció, a kibon­takozás gyorsításáról, annak anyagi, szervezeti és szemé­lyi feltételeiről. Sokoldalúan közelítették a vita résztvevői a politikai intézményrendszer korsze­rűsítését, benne a párt meg­újulását, vezető szerepének erősítését. A társadalompoli­tikai kérdések, az ideológiai munka fejlesztése, a káder­munka eddigi tapasztalatai, további javítása egyaránt helyet kaptak a vitában. Ez­által a dokumentum min­den fejezetét gazdagabbá, árnyaltabbá tették. Az aján­lások, a dokumentumot job­bító tanácsok mellett, vala­mennyien hangsúlyozták azt is: a kibontakozás, az előre­lépés nem tűri a késleke­dést, mielőbb cselekedni szükséges. A pártbizottság jóváhagy­ta az összefoglalót és egyet­értett azzal, hogy a megyei állásfoglalás-tervezetet —ki­egészítve a vitában elhang­zott konstruktív észrevéte­lekkel, javaslatokkal — to­vábbítsák a Központi Bizott­ságnak. Ugyanakkor meg­erősítette, hogy a megyei pártbizottság hasznosítsa eze­ket a mindennapi politikai munkában. gyár mátraterenyei gyárá­nak késztermékátvevője, dr. Hütter Csaba, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Terme­lőszövetkezet elnöke, Kapás Imre, a pásztói szerszám- és készülékgyár géplakatosa, Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bi­zottságának titkára, dr. Lons- ták László, a Salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola igazgatója, Németh Antal az érsekvadkerti köz­ségi pártbizottság titkára, Novotni Tiborné, a Drégely- palánki Szondi Termelőszö­vetkezet üzemvezetője, Nó- tás István, a Ganz-MÁVAG mátraterenyei gyárának üzemvezetője, Sándor László, az MSZMP Salgótarján Vá­rosi Bizottsága első titkára, Szabó Imréné, a Váci Kö­töttárugyár kazári gyáregy­sége műszakvezetője, dr. Szabó István, a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek vezér- igazgatója, Szokolszki István, az Üvegipari Művek Salgó­tarjáni Síküveggyárának mű­vezetője. A Központi Bizottság ha­tározatának megfelelően, a Központi Bizottság tagjai — így Géczi János és Juscsák György, a Mátraaljai Állami II visszarendeződés ellen Nógrád megyei küldöttei a pártértekezletre A vélemények sokszínűsége szélesedő demokráciát követel Medgyessy Peter miniszterelnök-helyettes hozzászólása Szót kért a vitában Med­gyessy Péter, az MSZMP KB tagja, miniszterelnök- helyettes is. Mondandójá­ban mindenekelőtt leszö­gezte: a megyei pártbizott­ság vitájának hangvétele, tartalma azt sugallja, hogy a nógrádi kommunisták nem érik be a napjainkra jellemző állapotok kritiká­jával, hanem tenni is akar­nak a jó irányú változások érdekében. A párt politikai vezető szerepéről szólva aláhúz­ta: nem csupán a gazdasá­gi, társadalmi megújulás­ban kell élen járnia, ha­nem önmegújulását illető­en is példaerejű szerepet kell vállalnia. Mégpedig abban a helyzetben, ami­kor egymásnak ellentmon­dó nézetek, a mindennapi élet konfliktusai állítják a politikai érettség vizs­gája elé a kommunistákat. Sok a vita a kérdésben, hogy éppen a véleményék e sokszínűsége, vajon meg­engedi-e a demokratizmus szélesítését. A miniszterel­nök-helyettes erről ezt mondta: nemcsak megen­gedi, hanem ki is kénysze­ríti! A párt elég erős ah­hoz, hogy kiállja a demok­ratizmus próbáját, s ahhoz is, hogy vállalja ezért a fe­lelősséget. Szervesen kapcsolódik az előbbi gondolathoz: mind­ez a kor igényeinek megfe­lelő káderpolitikát feltéte­lez. Olyat, mely nem csu­pán lehetővé teszi min­den szintén a jó kiválasz­tást, s igényli az efelett fo­lyamatosan őrködő társa­dalmi kontrollt, hanem ugyanakkor a tisztes visz- szavonulás lehetőségétől sem fosztja meg a tehetsé­get, rátermettséget bizonyí­tani képtelen vezetőket. Hi­szen jól működő káderki­választási mechanizusban is adódhatnak tévedések, ki­váltképp akkor — s ez a mai magyar társadalomra meglehetősen jellemző —, amikor kevés energia jut az úgynevezett második vo­nal kiépítésére. A tévedé­sek korrigálását azonban nem szabad halogatni! A magyar gazdaság, a társadalom megújulása ma bátor lépéseket kíván. A merész döntések azonban olyan ideológiát feltételez­nek, mely nem áll meg a valóság folyamatos magya­rázatánál, hanem egyúttal előre is mutat: támpontot ad a gyorsabb előrehaladás­hoz, eszközeivel serkenti azt. A napjainkban felgyor­suló változások rendre *új kérdéseket állítanak az ér­deklődés homlokterébe, s e dilemmák a praktikus vá­laszok mellett ideológiailag is megalapozott feleleteket követelnek. Nagy teret szentelt hozzá-- szólásában Medgyessy Pé­ter'•a gazdaságnak. Elsőként is hangsúlyozta: a gyenge gazdasági teljesítmények egyik oka a gazdálkodási és a szociálpolitikai funkciók gyakori összemosódása. A gazdaság egyetlen mozga­tórugója a racionalitás, s minél határozottabban mű­ködnek a gazdaság törvé­nyei, annál következetesebb szociálpolitikára van szük­ség. A valóság e két ele­mének keveredése azonban óhatatlanul teljesítmény­elmaradáshoz vezet. Mint­ahogyan a gazdálkodó szer­vezetek oly gyakran sürge­tett önállóságának egyolda­lú értelmezése is: az önál­lóság ugyanis nem korláto­zódhat a jövedelmek sza­bad felhasználására, tá- maszzkodjanak saját ere­jükre a vállalatok, szövet­kezetek akkor is, arríikor súlyos gazdasági terheiktől akarnak megszabadulni. A szerkezetátalakítás va­lóban a gazdasági előrelépés egyik kulcskérdése — foly­tatta a gondolatsort a mi­niszterelnök-helyettes. Tud­ni kell, hogy a remélhető­leg gyorsuló folyamatot komoly konfliktusok kí­sérik majd, többi között az, hogy a felszabaduló munka­erő foglalkoztatására csak időeltolódással jönnek létre az új munkahelyek. Jobb azonban az effajta összeütkö­zéseket idejében vállalni, mintsem megvárni, hogy a vállalat, szövetkezet sorsa, jövője váljon ingataggá. A továbbiakban néhány, a vitában hallott észrevé­telre reflektált Medgyessy Péter. Vontatott a kibontakozási program megvalósítása? Ta­lán valóban így tűnik, ám tudomásul kell venni: az azonnali eredmények sür­getése az illúziók világába tartozik. Nem egészen egy esztendő leforgása alatt döntő változásokat nem le­het számon kérni — ez idő alatt legfeljebb folya­matok indulhattak útjuk­ra. Te 1 j e s í t mé n y- v i s.s z a tar - tás tapasztalható a gazdaság számos területén? Ha való­ban így van, azért nem az adóreform a felelős, hanem az, hogy nem működnek elég olajozottan azok a kényszerek, melyek a na­gyobb produktum irányá­ba terelnének. Mindazon helyeken, ahol létkérdés a teljesítmény, szóba sem jö­het annak visszafogása. Ebből pedig egyenesen kö­vetkezik : olyan helyzetet kell teremteni a gazdaság­ban, hogy a talponmaradá- sért, a fejlődésért vala­mennyi gazdálkodó maxi­málisan kamatoztassa ener­giáit. Jó lenne enyhíteni a nyo­masztó terheket? A választ nyilvánvaló számtani össze­függés adja meg. Adott lehe­tőségeken belül erre csak egy módon kínálkozik lehető­ség, mégpedig úgy, ha a ter­hek más területeken viszont súlyosbodnak. A vitából is kicsendült, a közvélemény óriási várakozá­sokat fűz az előkészítés alatt lévő bérreformhoz, s egy­értelműen az életszínvonal hathatós emelését reméli tő­le. A bérreform nem más, mint jól működő bérmecha­nizmus — mondotta erről a miniszterelnök-helyettes. — Olyan bérrendszerre dol­gozunk ki szisztémát, ami alkalmas a jobb, a több tel­jesítmény ösztönzésére. S olyan formán, hogy nem meg­előlegezi azt, hanem egyidejű­leg kapcsolódik hozzá. A. közelgő országos párt­értekezlettől kommunisták és pártonkívüliek egyaránt azt várják: teremtsen a változá­sok által igényelt új felada­tokhoz bizalmat és közmeg­egyezést. Mint azonban ezt zárógondolatként Medgyessy Péter kifejtette, egyik fogalom sem tartozik az egyszeri dön­tések kategóriájába. A biza­lom, a közmegegyezés folya­mat, melynek minden egyes napi léptünkben jelen kell lennie. A politikai vezetés a korábbiaktól erőteljesebben kíván az öntevékenységből építkezni. S hogy e szándék hétköznapi valósággá váljon, olyan érdekviszonyokat te­remt, melyek közepette a haladást, a fejlődést kívá­nók akarjanak is tenni érte. Gazdaság igazgatója, vala­mint Zsuffa Miklós, a KEB tagja részt vesznek a párt­értekezleten. Ugyancsak a Nógrád me­gyei küldöttcsoport tagja­ként vesznek részt az orszá­gos pártértekezlet munkájá­ban: Medgyessy Péter, Ko­vács László és Deák Gábor, a Központi Bizottság tagja, az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal elnöke. A megyei küldöttcsoportot Géczi János vezeti. A megyei pártbizott­ság üléséről tudósítót­tak: Kulcsár József Szendi Márta Tanka László Vincze Istvánné • Azonos tiullámbosszon: országgyűlési képviselők az ülésteremben.

Next

/
Thumbnails
Contents