Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-23 / 96. szám
fi NÖGRÁD lUlatraterenyen Egyenesben Halad a szekér Egyszer fent, egyszer lent — tartja-a közmondás, s ez rendszerint be is következik, mind a személyek, mind az intézmények, szervezetek, gazdasági egységek életében. Persze —, ez a dolog természete — jobban szeretünk fent lenni, mint lenn... A Mátraterenyei Zagyvavölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tevékenységében az 1983-as esztendő végén kezdtek megmutatkozni a bajok. Egyre rosszabbul ment a közös szekere, mígnem 1985-ben végleg beleragadt a kátyúba: 11 millió forint fölötti pénzügyi hiánnyal zártak. Okait két irányból is vizsgálták: egvA főkönyvelőből lelt elnök: Fábián Ignác részt a veszteségrendezési, másrészt a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kijelölt bizottság. Ez utóbbi más alacsony hatékonyságú szövetkezetben is vizsgálódott, kellő információkat szerezvén az egyedi rendezéshez. A két bizottság párhuzamosan végzett munkája során azonos eredményre jutott. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint alapvetően a következő tényezők játszottak szerepet a katasztrofális működésben: lazuló munka- fegyelem, technológiai hiányosságok, főképpen a szarvasmarhatartásban, az adottságoknak nem megfelelő termelési szerkezet, az alaptevékenység gépesítettségének elemi elmaradottsága, jelentős hitelterhek, a túlzott mértékű improduktív létszám. A szövetkezetét az 1985-ös év lezárt mérlegével szanálták, s a szakembergárda megkezdte a veszteségrendezési bizottság által előírtak megvalósítását. A megújulás tehát már akkor mutatott bizonyos jeleket, amikor Fábián Ignác 1986 májusában a közös gazdaság élére került. A kazári tsz főkönyvelői székét cserélte fel a szomszédos mátraterenyei gazdaság elnöki székével, nem csekély belső vívódás és külső gvözködés árán. — Én ugyanis benne voltam, mint közgazdász, mind a két bizottságban, és meglehetősen jól megismertem az itteni helyzetet — emlékezik vissza a pár évvel ezelőtti időszakra a tsz-elnök. — Nyomasztó volt a pénzügyi hiány, és talán a megye legkedvezőtlenebb termőhelyi adottságai itt vannak. Kedvezőtlenek az adottságok a szakképzett munkaerő oldaláról nézve is, hiszen ipari környezetben élünk, itt a Ganz-gvár, pár kilométerre Salgótarján gyárai csábítják az embereket. Egy szó, mint száz: egy kissé féltem a feladattól. Aztán mégiscsak beadta a derekát. Ennek végül is az volt az oka, hogy a már említett bizottságok együtt dolgoztak a helyi szakvezetéssel, és a leendő elnök úgy találta, hogy vannak megfelelő szakképzettségű, egészséges törekvésű fiatalok a szövetkezetben, olyan erők. amelyekre kellően lehet támaszkodni. Érezte a bizalmat, a segítséget a megyei vezetők részéről is. S az sem volt mellékes, hogy a szanálási bizottság javaslatát a szövetkezet közgyűlése is megtárgyalta, és némi vita után elfogadta. Az első intézkedések között szerepelt a felduzzadt improduktív — mondhatnánk azt is: bürokratikus — létszám fokozatos leépítése. 1986-ban a 333 fős átlagot tíz százalékkal csökkentették, majd a következő évben újabb emberektől váltak meg. Némelyek elfogadták a felajánlott munkahelyet, mások nem, és önmaguktól távoztak. Tavaly mindössze 271- en dolgoztak a közös gazdaságban, s 15 százalékkal magasabb termelési értéket produkáltak a korábbinál, és az esztendőt 12,1 millió forintos nyereséggel zárták. Óriási teljesítmény ez a két évvel előbbihez képest. Az eredmények között vehetjük számításba a költségek csökkentését. A megtakarítást elsősorban az üzemi általános költségeknél sikerült elérni, főként úgy. hogy a leépítéssel csökkent a központi irányítás bérhányada, a szolgálati gépkocsik igénybe vétele. A költségek csökkenése mellett nőtt a termelési érték, következésképpen a hatékonyság. A banki kamatok 1986-ban 2 millió forinttal csökkentek, és az előző évi hitelnek csak a felét vették fel. Tavaly még kevesebbet, azt is jóval rövidebb időre, csupán a málnaszedés idejére. kívánt minőségű termelésre. Ennek megfelelően annyi megrendelőjük van, hogy mindenki igényét nem is tudják kielégíteni. A zsákvarrást tette könv- nyebbé Bátori Ferenc ipari ágazatvezető három évvel ezelőtti újítása, a fotocellás vezérlésű, automata szabászgép. A kézi vezérlés megszüntetése a minőség javulásával, a hulladék csökkenésével járt. — A mi termelésünkre nem hatott a mélypont — vallja Bátori Ferenc —, de a rossz hangulat a miénket is befolyásolta. Űgv tapasztaForgács Kndréné üzcmwezotö: „Szeretnek nálunk dolgozni az emberek...” A PM—MÉM bizottság az alaptevékenység műszaki fejlesztéséhez járult hozzá anyagi támogatással. Hatmillió forintot kaptak a szövetkezetiek, további kettőt a megy etanácsi keretből. A pénzt erő- és talajjavító gépekre, eszközökre, szállító jármüvekre fordították. A szarvasmarha-ágazatot, amely 1985-ben csaknem 5 millió forintos veszteséget produkált, felszámolták. Helyére telepítették a törzsba- romfi-ágazatot, tenvésztojás termelése céljából. Megszüntették a veszteségesen termelő varrodát, dolgozói a cipőfelsőrészt készítő üzemben hajtanak hasznot. A több mint 12 millió forintos 1987. évi nyereség a gazdaság vezetőit is meglepte. s maguk is keresték az összetevőit. Az. elnök elmondása szerint lényegében arról van szó, hogy a bizottsági tapasztalatokat hasznosították, és jól éltek a kapott segítséggel. A vezetők 40 százaléka kicserélődött, a második vonalból léptek elő tehetséges szakemberek, akik kezdeményeztek, következetesen cselekedtek, megfelelő önállósággal és felelősséggel rendelkeztek. Kiemelkedő eredményt ért el a műanyagüzem. amelynek vezetője, Forgács End- réné mondja: — Szeretnek nálunk dolgozni az emberek, és ha van munka —, s erre nincs panasz —, akkor jó a hangulat is. Kezdettől fogva csomagolóanyagokat gyártanak, s egy ideje már polietilénalap- anvag-gyártással is foglalkoznak. Egyedül a polipropilén zsákok anyagát kapják máshonnan. Gépi berendezéseik közepes színvonalúak, egyelőre azonban még képesek a Az újító ipari ágazatvczetö: Bátori Ferenc lom, most megfelelő dolgozóink közérzete. Folyamatosan tudnak dolgozni, szorgalmasak és általában a számításukat is megtalálják. A 27 éves Bereczki Lajos a felszámolt szarvasmarhatelep vezetője volt, s februárban múlt egy éve, hogy az automata szabászgépen dolgozik. — Itt körülbelül másfél ezer forinttal több a fizetésem, de azért ez mégiscsak betanított munka... Bereczki Lajos középfokú növénytermesztő és állattenyésztő képesítéssel rendelkezik, most végzős a gépipari technikum technikusi minősítő tanfolyamán. A családos fiatalember nemrégiben vásárolta meg a tsz mátranováki szolgálati lakását, itt, helyben akar boldogulni. Valószínűleg új, gépkarbantartó- javító ismeretei révén, minthogy a megszűnt szarvasmarha-ágazaton kívül máshoz — például juhászat — „szívügy" nem íűA szarvasi mezőgazdasági főiskolán végzett Szmilek József A műanyagüzemben 80- an tevékenykednek, a növénytermesztési ágazatban sokkal kevesebben. Az a létszám is az időszerű tennivalóknak megfelelően változó. Az emberek a gépeket irányítják. Szmilek József a szarvasi mezőgazdasági főiskolát végezte el, kilenc évig beosztott üzemmérnökként dolgozott. egy éve a növénytermesztési ágazat vezetője. — Amióta ugrásszerűen javult az ágazat gépesítettsége, azóta valamelyest javult a tevékenységünk. Jól haladunk a tavaszi munkákkal. Ha sikeresen befejeztük a napraforgó vetését, akkor már csak aranyat érő májusi esőt kívánok, no meg száraz aratási időt... A termesztési szerkezet alaposan leegyszerűsödött: a napraforgó mellett csak őszi búza és tavaszi árpa, illetve íeketeribizli, málna terem. Takarmány csak any- nyi, hogy a juhoknak legyen elegendő. Így az ágazat árbevétele a három évvel ezelőttihez képest több mint megduplázódott. A málna feldolgozására alkalmas fagyasztó 1985-ben készült el, de hogy ne csak egy, másfél hónapig használják, a bizottságok javasolták kompletté tételét, azaz, a hűtőtároló megépítését. A múlt év júniusának végén be is próbaüzemelték, majd decemberben véglegesen munkába állították. Azóta itt is eltűnt a veszteség, sőt nyereség keletkezett. A szövetkezet a Ráckevei Aranykalász Tsz-szel létesített gazdasági társulást, saját gesztorságával. A baromfiágazat a múlt év októberében létesült. Napos korukban hozták a ba- romíikat, s jelenleg közel tízezer a számuk. Az első tojásokat éppen húsvét vasárnap tojták a tvúkok. — Húsz volt az aznapi mennyiség — mondja Ora- vecz Albin állattenyésztési agazatvezető. — De egy hét múlva már az állomány 11 százaléka tojt, s ez a szakkönyvek szerint is jó teljesítmény. A csúcs egyébként — 80—85 százalék — májusban, a baromfik 28—31 hetes korában várható. Az állatok egyik felügyelője Bábel Veronika, aki tavaly végzett a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában, s jól érzi magát élete első munkahelyén. Még hosszasan lehetne írni az eredményes 1987-es esztendő részleteiről, arról hogy más, eddig nem említett intézkedések és üzemrészek miként járulták hozzá a sikerhez. Taglalásuk azonban túllépne adott kereteinken. Másrészt, az. eddigieket olvasva, fennáll az a veszély hogy egyesek szemében úgy tűnhet, mintha rózsásabb képet festettünk volna a megújulásról és a kibontakozásról, mintha itt nem lettek volna — és ma sem lennének — feszültségek, erőfeszítések. Ezt elkerülendő, maga az elnök, Fábián Ignác mondja: — Akadtak népszerűtlen intézkedéseink is. Korábban ugyanis nem adták ki a háztáji földet, hanem mindenki 8 mázsa terményt kapott helyette. Ezt egy ilyen adottságú tsz nem bírja el, ezért megszüntettük a gyakorlatot. Most az emberek a háztájiban maguknak termelnek, vagy, aki nem képes rá, az. megművelteti a szövetkezettel, és a munkadíjat megfizeti. Mindez, az. érintetteknek jövedelemkiesést jelent, egyúttal jelzi azt, hogy a tagságnak vállalnia kell a gazdasággal a közösséget, a felelősséget a kedvezőtlen helyzetekben is. Egy hold háztáji föld jár a tagnak, fél hold az alkalmazottnak. — Mi megfizetjük inkább a tsz munkáját — tolmácsolja a műanyagüzem asz- szonyainak véleményét Kovács Zoltánná varrónő. — Ezt tudjuk csinálni. Munkahelyünkön feszített a tempó, nem nagyon marad erőnk, időnk a háztájira, elég a ház melletti kert. A mátraterenyei termelőszövetkezet vezetése következetesen megy végig a kijelölt úton. Elégedettek lehetnek a bizottságok. A PM— MÉM bizottságnak —, minthogy anyagilag támogatott — három éven át elszámolási kötelezettséggel tartozik a gazdaság, de ma nem ez a jó munka záloga. Hanem a szakértelem, az egymásba vetett bizalom, a közösségért érzett felelősség, amely tettekre képes, és aktivizálni tud másokat is. Szöveg: Sulyok László Kép: Bábel László Bereczki Lajos az automata szabászgépen dolgozik Az asszonyok szállítására készítik elő a műanyag zsákokat Ezt a málnát NSZK-beli exportra csomagolják Már hasznot hajtanak a baromfik
