Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-22 / 95. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 95. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. ÁPRILIS 22.. PÉNTEK A „SARC”, a „DÁVID", meg a többiek... (3. oldal) Á leszerelt rendszámok napja (5. oldal) Ha indul a Salgó Rallye (7. oldal) Kádár János találkozója tudósokkal, műrészekkel Aktívaülés Lenin születésének évforduléián Balassagyarmatra látogatott Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság A magyar szellemi élet képviselőivel találkozott csütörtökön .Kádár János. Az MSZMP főtitkára a KB székházéban megrendezett eszmecserén az országos pártértekezletre készülve közvetlen tájékoztatást, őszinte véleményeket kért és kapott a magyar tudomány, oktatás és művészet képviselőitől, vezető értelmiségiektől, a szellemi munkásokat foglalkoztató kérdésekről, e fczféra gondjairól, a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről. A többórás beszélgetésen jelen volt Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Radics Katalin, a KB osztályvezetője is. Az eszmecsere első felszólalója Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter volt, aki — mint mondotta, tisztségéből is eredően — általánosabb képet vázolt mai kulturális közállapotainkról. Aggodalom és reményteli várakozás egyaránt jelen van az értelmiség hangulatában — emelte ki. A véleményekben egyaránt érzékelhető elért eredményeink leértékelése és a bajok, hiányosságok felnagyítása. Ez a közelmúlt folyamatainak, a mai helyzethez vezető okoknak az alanosabb feltárását igényli. Az értelmiségiek körében hallható vélemények így ösz- szegezhetők: most mindenekelőtt egy rövid távon megvalósítható programra van szükség. Az értelmiségiek közül egyre többen szorgalmazzák, hogy e területen is határozottan jusson érvényre a valóságos teljesítmények szerinti támogatás, javadalmazás — mondotta. Szocializmus, erkölcs, világnézet Intézményi napik a Négrád megyei oktatási igazgatéságon Leninre, a 118 éve született forradalmárra, tu. dósra és államszervezőre, aki nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is továbbfejlesztette Marx és Engels tanításait, emlékeztek tegnap Salgótarjánban, a Nógrád megyei oktatási igazgatóság székházában. Dr. Bandur Károly, az intézmény vezetője emlékező szavai után a hallgatók megkoszorúzták az iskola aulájának falán elhelyezett Le- nin-domborművet. Ezzel kezdetét vette az az egyhetes rendezvénysorozat, amelyet Intézményi napok címen immár ötödik alkalommal szerveznek az oktatási igazgatóságon. Április 21. és 29. között — amelynek aktív résztvevői az intézmény oktatói és hallgatói — előadások, politikai fórum, véleménycserék és kulturális rendezvények gazdagítják a marxizmus- leni ni zmus oktatását. Szocializmus, erkölcs, világnézet címmel elsőként dr. Boros Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága agitá. ciós és propagandaosztályának helyettes vezetője tartott előadást, a békéscsabai elméleti tanácskozás jegyében. Hallgatói politikai munkások, az oktatási intézmények képviselői, propagandisták voltak. A rövid történeti áttekintés után a szocializmus mai valóságáról, gazdasági, társadalmi, politikai megújulásáról, a változások erkölcsi, világnézeti hatásáról, megújulásáról, az emberi tényezők szerepéről szólt az előadó. Többek között hangsúlyozta, hog.v az erkölcsi, világnézeti célok megvalósulása a gyakorlatban a gazdasági, a társadalmi, a politikai struktúra átalakításának függvénye. Fontos, hogy a társadalomépítő munka során megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek az emberi képességek, az aktivitás széles körű kibontakoztatásához szükségesek. Szólt arról, hogy 'ma még nem eléggé erőteljesen érvényesül a társadalomban az az ösztönző rendszer, amely többek között az értelmes munkát, a közéleti aktivitást szorgalmazza. Ezt követően az erkölcsi, világnézeti kérdésekről beszélt dr. Boros Sándor, benne a társadalmi változásokhoz igazodó reális szocializmus és marxista emberfelfogás kimunkálásáról. Mint mondotta, a változások korát éljük. A társadalom különböző területein sok az ellentmondás, az emberekben az erkölcsi-ideológiai bi, zonytalanság, s erőteljes az igény az erkölcsi, világnéze. ti biztonság iránt. Az erkölcsi identitásnak tartós, alapvető értékekhez kell igazodnia. Beszélt, a továbbiakban a normatív erkölcs és a valóság, az érdek és az érték az egyéni és a közösségi érdek viszonyáról, az ideológiai munka feladatairól. Az előadást konzultációs beszélgetés követte. Szűrös Mátyás vendéglátói társaságában Hollókővel ismerkedik. —kulcsár-fotó— Szilágyi Tibor, a Vígszínház színművésze e képet még egy hangulati elemmel egészítette ki; mint mondotta, mindennapos tapasztalatai mutatják, hogy többségben vannak a tenni akaró, cselekvőkész emberek mindenütt, így a kultúra területén is. Ez pedig a kibontakozás egyik feltétele, egyben garanciája is. Márta Ferenc akadémikus, az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetének főigazgatója szerint az előrelépéshez fokozottabban kell építeni azokra, akik már eddig is számos jelét adták alkotó- készségüknek, ám tudásukkal, tehetségükkel a kibontakoztatásához szükséges feltételek hiánya miatt nem tudtak annyi hasznot hajtani, amennyit lehetne. Megengedhetetlen luxusnak nevezte. hogy hazánkban jóval több olyan tudományos érték születik, mint ameny. nyit a gyakorlatban is hasznosítunk. (Folytatás a 2. oldalon.) Május 27-én Nyit a moszkvai csúcs sajtóközpontja Több ezer újságírót várnak a május 29-én Moszkvában kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozóra, s eddig már csaknem ötszázan jelezték részvételi szándékú, kát — jelentette be csütörtökön Moszkvában Jurij Gre'miíszkih, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályvezetőjének első helyettese. Gremitszkih utalt arra, hogy az akkreditálásokat már hétfőn megkezdik, s a tervek szerint a sajtóközpont május 27-én. hétfőn nyit Moszkvában. V. I. Lenin születésének évfordulójára rendezett megemlékezések, események részeként Nógrád megyébe, Balassagyarmatra látogatott tegnap Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Szűrös Mátyás a balassagyarmati városi pártbizott" ság és a propagandistaklub meghívását elfogadva, jött a déli órákba az Ipoly-parti városba, ahol a városi párt- bizottság székházában Géczi János, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Forgó Imre, a balassagyarmati városi párt" bizottság első titkára fogadta és tájékoztatta Nógrád megye, a város, és vonzás- körzetének gazdasági, társadalmi, politikai életéről. Szó volt természetesen a párt előtt álló és a társadalmi érdeklődés homlokterébe került közelgő pártkonferencia előkészítésének megyei, városi tapasztalatairól is. Ezt követően Szűrös Mátyás részt vett a Lenin-em- lekműnél rendezett koszorú- zási ünnepségen, ahol Tóth Lajos, a városi pártbizottság tagja, a nevelési tanácsadó igazgatója méltatta, V. I. Lenin életművét. A Központi Bizottság titkára együtt koszorúzott vendéglátóival, majd a város üzemeinek, intézményeinek, testületéinek képviselői helyezték el az emlékezés virágait a Lenin-Iakótelepi szobornál. Az évfordulós megemlékezés részeként került sor délután a balassagyarmati városi pártbizottság székházának tanácskozótermében arra a kibővített aktívaülésre, amelyen Forgó Imre elnökölt. Az aktíván jelen voltak, a pártbizottsági tagok mellett, a párt- alapszervezetek, .szervezetek képviselői, a város és vonzáskörzetének meghívott propagandistái. Tőlük összesen 21 kérdés érkezett írásban Szűrös Mátyáshoz. — Akkor eredményes a külpolitika, ha szilárd belpolitikára támaszkodhat — mondotta bevezetőjében a nagy külpolitikai tapasztalattal (sokáig volt moszkvai nagykövetünk) rendelkező Szűrös Mátyás. Rámutatott, hogy jelenünkben nem elsősorban a külpolitika kérdései állnak az élen, hanem a belpolitika megoldásra váró ügyeiben szükséges gyakorlati és elméleti úton előre lépni. A szocializmus nemzetközi méretekben is az útkeresés szakaszában van, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a szocialista országokban ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkoznak, amelyek országunkat két évtizede jellemzik, a reform- törekvések kiteljesítésében. — Mindez a nemzetközi tapasztalat óriási erőt és hátteret jelent a számunkra — emelte ki az aktíva- ülés résztvevői előtt a Központi Bizottság titkára. Szólott a szocialista társadalom gyors fejlődését korábban gátló objektív és szubjektív tényezők szerepéről; nemzetközi gazdasági kapcsolataink nyitottságának jellegzetességeiről; figyelmeztetett a kapitalista világ szűk körű megítélésének nem elhanyagolható veszélyeire; az értés-megértés és a szocialista megújulás folyamatában a helyes szemlélet szükségességére. A szocialista valóság alakításáról szólva hangsúlyozta, hogy mindenütt más feltételek, módszerek alkalmazásával valósulhat meg a folyamat a gyakorlatban is. — Meg kell újulni — emelte ki —, ilyen történelmi helyzetben élünk napjainkban. Szűrös Mátyás ezzel ösz- szefüggésben figyelmeztetett, hogy mindezt egy olyan világban kell elérni, amelyben a nukleáris megsemmisülés veszélye napjainkban is reális aggodalmat kelt. Az emberiség nagy kérdéseit kell összhangba hozni —, s ebben a béke megőrzése az egyik legfőbb cél — a mozgalom kérdéseivel. Ma az internacionalizmus a haladó erők össze* (Folytatás a 2. oldalon) Kulturális rendezvénysorozatok zajlanak, kisebb-na- gyobb hírrel, sikerrel szerte e hazában, egész éven keresztül. Nem csak Budapesten, Szegeden, Egerben, Szolnokon, vagy más nagy városokban. Már megyénknek is van olyan művészeti eseménye, amelyre - éppen itt, Nógrádon belül az eddiginél jobban - oda kell figyelnünk: a Bánki nyár sorozata. Most a megyeszékhely, Salgótarján kulturális életének munkásai is előállnak - karöltve számos gazdasági, kereskedelmi egységgel, intézménnyel, idegenforgalmi, utazási irodával - egy rendezvénysorozattal, amelyet ötletesen, a fülnek is tetszetősen Tarjáni tavasznak neveznek. Nem a semmiből születik ez a program! Legalább másfél évtizedes előzményei vannak, hiszen ideszámithatjuk azokat a kísérleteket és megvalósulásokat, amelyeket a közművelődési párthatározat után néhány éven keresztül elsősorban az SZMT és a nagy megyei közművelődési intézmények összefogásával jegyeztek, s megkülönböztetett céljuk a munkásművelődés fellendítése volt. A Tarjáni tavasz nem egyenes folytatása a pár éve megszűnt akciósorozatnak, de nem is kíván az lenni. Időközben sokféle változás — a szükségszerű mellett kényszerű is - következett be, s mindezeket a korszerűség, a racionalitás jelzőire igényt tartó közművelődésnek, jelesen irányítóinak és gyakorlati kivitelezőinek tekintetbe kell venniük. Vagyis amennyire köthető a mostani soroAit a korábbiakhoz, éppen annyira, sőt még jobban el is tér azoktól. Megrendelésének lehetőségéről és szükségességéről komolyan első ízben tavaly kezdtek beszélni a közművelők. Akkor a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ már harmadszor adott helyet a nemzetközi dixielandtalálkozónak, s ugyanígy tavasszal, nem kezdőként rendezte meg az ifjúsági utazási iroda az Express-heteket sem, a megyei vendéglátóvállalat a palócföldi vendégváró akcióját, a városi KISZ- bizottság az ifjúsági napokat. Ügy gondolták - helyesen -, hogy összefogva az anyagi és szellemi erőket mindegyik sorozatot színvonalasabbá és hatásosabbá lehetne tenni. Olyan programegyüttest lehetne igy kínálni a megyebelieknek és a határainkon kívül élőknek is, amely számos mozzanatában emlékezetes, igénykielégítő jellege mellett igényébresztő lenne. Az ötlet kedvező visszhangra talált az üzemekben is - például a Nógrád Volánnál, az SKü-ben, a Nógrádi Szénbányáknál —, amelyek a nehéz időkben is áldoznak anyagiakat a kultúrára, a művelődésre és az értelmes szórakozásra. A Tarjáni tavasz kulturális sorozata április 22-től május közepéig tart, sok művészeti rendezvénnyel, a gondolatok kölcsönös cseréjét lehetővé tevő fórummal, ankéttől, idegenforgalmi és kereskedelmi eseménnyel, vendéglátós csemegével. Korra és nemre való tekintet nélkül, minden állampolgárnak érdemes a sorozat műsorfüzetét rendszeresen forgatni, híradásait - plakátokon, újságban - figyelemmel kísérni. S ahogyan a rendezők, mi is reméljük: sikerül hagyományt teremteni a kezdeményezésből. (ok) Tarjáni tavasz
