Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-20 / 93. szám

2 NOGRAD 1988. ÁPRILIS 20.. SZERDA A szovjet kormányfő keddi programja Az MTA elnöksége az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről (Folytatás az 1. oldalról.) pólusán elhelyezkedő gaz­dálkodó szervezet tevékeny­ségével ismerkedett meg a szovjet kormányfő. Bár a Műszertechnika Kisszövet­kezet a foglalkoztatottak számában, a termelés össz­értékében nem kelhet ver­senyre a fényforrásgyártó nagyvállalattal, eredményes­ségét, fejlődésének dinami­káját tekintve méltó társa a Tungsramnak — tűnt ki a tájékoztatóból. A kőbányai székhellyel tevékenykedő cégnél a ke­rület párt- és állami vezetői mellett Köveskuti Lajos az OK1SZ elnöke és Széles Gábor, a kisszövetkezet el­nöke fogadta a látogatókat. Köveskuti Lajos tájékozta­tást adott hazánk ipari szövetkezeti mozgalmáról, külön emlékeztetve arra, hogy hazánk nagy hagyo­mányokkal rendelkező ipari szövetkezetei és az elmúlt években meghonosodott kis­szövetkezetek mind nagyobb részt vállalnak a magyar ipar termelési eredményei­ben. Tevékenységük min­denekelőtt a háttériparban kiemelkedő, ahol jelentős hiányt pótolnak termelésük­kel. A szovjet kormányfő min­denekelőtt a szövetkezeti mozgalom sajátosságairól, a szövetkezetek és beszállí­tóik viszonyáról, az adózás körülményeiről, a tagok vagyonérdekeltségéről, ré­szesedéséről érdeklődött vendéglátóitól. Szálláshelyére visszatérő­ben Nvikolaj Rizskov és kísérete — programon kí­vül '— megállt a Sugár üzletközpont előtt, s meg­tekintette az ABC-áruház és a zöldségüzlet árukínálatát. A délutáni órákban vi­dékre látogatott a szovjet miniszterelnök: a Sárisápi Üj Élet Termelőszövetkezet­be elkísérte Marjai József. A helybeli Sziklai Sándor Művelődési Ház bejáratánál Antalóczi Albert, az MSZMP Komárom Megyei Bizottsá­gának első titkára, Varga Gyula megyei tanácselnök és Szabó Ferenc MÉM-ál- lamtitkár fogadta a vendé­geket. A kölcsönös üdvözlések után Antalóczi Albert rövid áttekintést adott a 320 ezer lakosú, fejlett iparral ren­delkező megye életéről. A tájékoztatókat követő­en a magas rangú vendég és kísérete üzemlátogatásra indult, elsőként az állat- tenyésztő telep munkájával ismerkedve. Mint vendéglá­tóitól megtudta: évente 300 millió tojást dolgoznak itt fel, a magyar cukrászipar szinte egész tojásigényét ki­elégítve. Az ipari csarnokban a nyomtatott integrált áram­körlapok gyártásának műve­leteit tekintette meg Nyiko- laj Rizskov. Számítógép- tápegységek mellett e mű­helyekből kerülnek ki a Magyarországon népszerű Szokol rádiókhoz használa­tos töltők is. Ugyancsak so­kan — elsősorban a bá­nyászfeleségek — megtalál­ják számításukat a mű­anyag-feldolgozó üzemben, ahol különböző fröccsöntött termékeket állítanak elő. A vidéki látogatás befe­jezéseként a szovjet kor­mányfő Horváth Mihály tsz- gépkocsivezető háztáji gaz­daságát tekintette meg. ☆ Berecz Frigyes ipari mi­niszter és Nvikolaj Pugin gépkocsiipari miniszter meg­vitatta a Zaz-gépkocsi koo­perációs gyártásával kap­csolatos vitatott problémá­kat. Berecz Frigyes, az MTI munkatársának elmondta: valamennyi — összesen négy — kérdésben sikerült kompromisszumos megol­dást elérni. A megállapodás szerint a magyar partnerek nem vesznek részt a ka­rosszériagyártáshoz szük­séges lemezek előállításában, mert ez a tevékenység a viszonylag alacsony mennyi­ség miatt nem lenne gaz­daságos. Ehelyett egyéb termékeket szállítunk majd. Ugyancsak sikerült meg­egyezni az autógyár építé­sében való magyar részvé­tel áruinkkal történő ellen- tételezéséről. s rendeződtek az egész vállalkozás ellen­tételezésével kapcsolatos problémák is. Rögzítették a megbeszélésen azokat az ár­elveket is, amelyek alapján a kész gépkocsikért részegy­ségeket szállítunk. Körtvélves István ipari miniszterhelyettes és A na* tolij Lukasov, az állami tervbizottság elnökhelyet­tese megbeszélésén szó volt arról, hogy növényvédő szer előállítására új vegyes vállalatot hoz létre az Al­kaloida Vegyészeti Gyár, és a kijevi vegyi gyár. A ma még függőben lévő árkérdé­seket a szakemberek júniu­sig tisztázzák, s akkor meg­alakulhat az új vállalat. ☆ Eger nevezetességeivel is­merkedett kedden Ludmilla Rizskova, a szovjet minisz­terelnök felesége. A reggeli órákban Marjai Józsefné társaságában érkezett a mű­emlék városba, ahol Heves megye vezetői fogadták. Schmidt Rezső megyei ta­nácselnök tájékoztatást adott a fejlődő ipart, mezőgazda­ságot és bányászatot egy­aránt reprezentáló északi országrész gazdasági, tár­sadalmi életéről. Ludmilla Rizskova város­néző sétája során megte­kintette az egri várban a Dobó István Vármúzeumot, majd a késő délutáni órák­ban visszautazott Budapest­re. Nvikolaj' Rizskov és fe­lesége este — Grósz Károly társaságában — megtekin­tették Erkel Bánk bán című operáját a Magyar Állami Operaházban. (MTI) Több mint százezer munkahely megszüntetésére számítanak (Folytatás az 1. oldalról.) feltérképezésére, elemzésére. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a bérpolitikának nem alakult ki sajátos arcu­lata, funkciói a változó gaz­daságpolitikai prioritások függvényében módosultak. Hiba volt, hogy nem ismer­ték fel: a bér önmagában nem pusztán gazdasági, ha­nem egyszerre gazdasági, politikai és. társadalmi kate­gória. Mindez törvényszerű­en vezetett a torz kereseti arányok kialakulásához. Az államtitkár hangsúlyozta: ha nem indítjuk el 1989-től a bérreformot — ami tulaj­donképpen a teljes bérpoli­tikai mechanizmus újragon­dolása és új alapokra helye­zése —, akkor veszélybe kerül a stabilizációs és ki­bontakozási program. Áttérve a másik témára, Halmos Csaba feltette a kér­dést : van-e egyáltalán ná­lunk foglalkoztatáspolitika. A válasz: húsz év óta a foglal­koztatáspolitika egyetlen cél­ja, hogy Magyarországon ne legyen munkanélküliség. Ez­zel csak azt sikerült elérni, hogy a világon az elsők kö­zött vagyunk a női foglal­koztatottság terén, ugyanak­kor igen alacsony termelé­kenységi színvonal alakult ki. Aktív foglalkoztatáspoli­tikára és ehhez igazodó kor­szerű, rugalmas munkaerő- piacra van szükség — hang­súlyozta az államtitkár. Ma már nem lehet vitatni, hogy nálunk is megjelent a mun­kanélküliség, s olyan mére­teket öltött, hogy nem lehet egyszerű elhelyezkedési gondként kezelni. A nem­zetközi szakirodalom szerint az tekinthető munkanélküli­nek, aki munkát keres, és az erre illetékes szervek sem tudnak segítséget nyújtani számára. Pontos számot nem lehet mondani a hazai munkanél­küliségről. Tavaly 11 ezren kerültek az elhelyezkedni nem tudok listájára. Továb­bi tízezren — bár munkát nem kaptak — nem járultak hozzá, hogy nyilvántartásba vegyék őket. A becslések szerint újabb tízezren van­nak, akik nem dolgoznak, de nem is jelennek meg a mun­kaerő-szolgálati irodákban, így együttesen 30 ezerre te­hető a hazai munkanélküli­ek száma. Egy ipari felmérés szerint a következetesen végrehaj­tott szerkezetátalakítás 100— 150 ezer munkahely meg­szüntetésével jár. Többféle módon is igyekeznek köny- nyíteni az elhelyezkedési gondokon. Az elmúlt idő­szakban tízezren vettek részt átképzésben, ugyanennyien sajátítottak el új szakmát. Az átképzési támogatást az eddiginél szélesebb körre terjesztették ki. A foglalkoz­tatási alapból tízezer új munkahelyet kívánnak te­remteni, olyanokat, amelyek eleget tesznek a gazdaságos­ság követelményeinek, s ugyanakkor területi gondokat oldanak meg. A közhasznú munka ugyancsak szerves része a foglalkoztatáspoliti­kának, s ezzel is oldani le­het a feszültségeket. A tervgazdasági bizottság legutóbbi ülésén elfogadták az úgynevezett újrakezdési kölcsönről szóló javaslatot, amelynek lényege, hogy ka­matmentes kölcsönt kapja­nak azok, akikben vállalko­zási hajlandóság van, s ko­rábbi munkahelyüket nem önhibájukból vesztették el. Ezzel ugyancsak bővíteni le­het a munkaerőpiacot. Egye­lőre még nem tisztázott, hogy az újrakezdési kölcsön létrehozását milyen pénzügvi alapból fedezik. Az államtitkár vázolta az ÁBMH háttérintézményeinek jövőjét is. A munkaügyi in­formációs központ várható­an májustól munkaerő-piaci központtá alakul át, a mun­kaügyi kutatóintézet to­vábbra is az ÁBMH felügyelete alatt marad. Az intézet támogatását 25 száza­lékkal csökkentik, korlátoz­nak bizonyos kutatási terü­leteket, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kapnak a foglal­koztatáspolitikai és munka­jogi feladatok. Az MSZMP KB Elkérésé, re a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Be- rend T. Iván elnökletével, kedden rendkívüli ülésen megvitatta az országos párt­értekezlet állásfoglalás-ter­vezetét. Az elnökség megítélése szerint hazánkban gyorsuló ütemben szaporodnak a vál­ságtünetek: a gazdasági ne­hézségek most érik el a tár­sadalom legszélesebb réte­geit; egyre inkább érezhe­tő az egységes reformprog­ram hiánya; elmélyült a po­litikai-gazdasági vezetés és a társadalom közötti bizal­mi válság és ezért elkerül­hetetlenné vált az új kon­szenzus alapjainak és tar­talmának világos megfo­galmazása, miközben a po­litikai szférában mind több az ellenőrizhetetlen, spon­tán mozgás; kiéleződött a személyes felelősség és a garanciák kérdése. Mind­ezekre tekintettel, az elnök­ség különösképpen méltá­nyolta a dokumentumnak azt az általános tendenciá­ját, hogy határozottan — bár helyenként követke­zetlenül és ellentmondáso­san — állást foglal a re­formfolyamatok felgyorsí­tása 'mellett az élet minden területén. Az elnökség úgy véli, hogy mind a dokumentum tartal­mában, mind pedig szerkesz. tésében és szövegezésében lényegbevágó változtatá­sokra van szükség. Célsze­rűbb lenne, ha mind a do­kumentum* mind a pártér­tekezlet a legfontosabb kér­désekre koncentrálna, ám azokat sokoldalúan vizs­gálná. Szükséges lenne, hogy a jelenlegi helyzet kialaku­lására, a XIII. kongresszus hibás döntésének okaira, a gazdasági reform megtorpa­násának hátterére, a meg­alapozatlan gazdaságpoliti­kai döntések körülményeire és felelősségi viszonyaira, a gazdasági reform újabb fá­zisának kidolgozása mel­lett átfogó társadalmi-politi­kai reformkoncepcióra össz­pontosítsák a figyelmet. Mindenképpen indokolt len­ne a gazdasági problémák beható tárgyalása. Elismerően nyugtázza az elnökség a tudomány meg­becsülésének a tervezetben megfogalmazott kívánalmát, egyúttal kifejezi mélységes nyugtalanságát amiatt, hogy a gyakorlatban évek óta ennek az ellenkezője ér­vényesül. Az elnökség meggyőződé­se, hogy mind a kormány stabilizációs programjának valóra váltásában, mind pe­dig a párt kibontakozási programjának sikerében fontos szerepe lesz az alap­kutatások átgondolt, mód­szeres fejlesztésének, a nemzetköz' tudományos élettel kiépített intenzív kapcsolatok fenntartásának. Emellett hangsúlyozza: fő­leg a gazdaságpolitikai fel­adatok megalapozásával összefüggésben, kiemelten kellene szólni a műszaki fejlesztés elsőrendű fontos, ságáról is, amely alapvető tényezője a termelési struk­túra átalakításának, s az új ágazatok dinamikus fejlesz­tésének. (MTI) Vakil a genfi Iráni—amerikai megállapodó sokról katonai összecsapás Az afgán, külügyminisz­ter hétfőn felszólította Iránt, hogy csatlakozzék a genfi megállapodásokhoz. Abdul Vakil az afgán te­levíziónak adott nyilatkoza­tában azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ közvetítésé­vel lezajlott afgán—pakisz­táni tárgyalások végül is az afgán nemzeti érdekeknek teljes mértékben megfelelő megállapodásokkal zárul­tak. A megegyezés egyebek közt megteremti annak le­hetőségét is, hogy helyre- álljanak a jószomszédi kap­csolatok Afganisztán és Pa­kisztán között — állapította meg az afgán diplomácia vezetője. _____________ V akil hangsúlyozta: nem várható, hogy a megállapo­dások után azonnal megszű­nik a fegyveres harc. I Ugyanakkor reményét fe-1 jezte .ki, hogy a genfi tár­gyalások eredményei meg­gyorsítják az afgán nemzeti megbékélés folyamatát. — A kormány bízik abban, hogy az ellenzék — kivált­képp az a része, amely jelenleg is az országon be­lül tevékenykedik — részt vesz egv széles alapon lét­rehozott kormánykoalíció­ban. Sajnálatos, hogy —. bár a megbékélésnek nem maradt objektív akadálya — a „hetek szövetségének’’ vezetői mégis elvetik a genfi megállapodásokat és a megbékélést — mondta az. afgán külügyminiszter. A teheráni rádiónak az iráni—amerikai katonai ösz- szecsapásról szóló beszámo­lója szerint két iráni hadi­hajó súlyosan megrongáló­dott „a hat amerikai hadi­hajóval vívott hősi küzde­lemben". A rádió közölte, hogy a Szassan és Szirri irá­ni kőolajfúró mesterséges szigetek elleni amerikai tá­madásban sok iráni olaj­munkás életét vesztette, il­letve megsebesült. Herbert Okun, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője hétfőn a Biztonsági Tanács soros elnökét, a zambiai Pe­ter Zuzét tájékoztatva azt ál­lította, hogy az amerikai tá­madás „csak jogos önvédel­mi visszavágás volt’’ az iráni támadásokra. Az amerikai diplomata alig néhány órá­val a katonai akció után sürgette, hogy a Biztonsági Tanács rendeljen el fegyver- szállítási embargót Irán el­len. ..Az Egyesült Államok az iraki—iráni háború befe­jezését szeretné a Biztonsági Kedden elindult Moszk­vába George Shultz ameri­kai külügyminiszter, hogy előkészítse Reagan elnök szovjetunióbeli látogatását. Az amerikai külügymi­niszter útközben megáll Helsinkiben. Moszkvai tár­gyalásai csütörtökön és Tanács 598. számú határoza­ta alapján, de ennek meg­valósításához kényszerítő in­tézkedések szükségesek” — mondotta Okun. A múlt év júliusában egy­hangúan hozott BT-határo- zat azonnali tűzszünetre, a csapatoknak a nemzetközileg elismert határok mögé való visszavonására és a béketár­gyalások megkezdésére szó­lítja fel a háborúzó feleket. A határozat szerint pártat­lan nemzetközi testületnek kell megállapítania az 1980 óta dúló háború kirobban- tásáért viselt felelősséget. A BT-határozat szankciókat he­lyezett kilátásba a felhívást elutasító ország ellen. Hasemi Rafszandzsáni, az iráni parlament elnöke hét­főn az iráni televízióban az amerikai támadással kap­csolatban a szuperhatalmak és reakciós rezsimek Irán- ellenes nemzetközi összees­küvéséről beszélt: amelynek célja Irak harci moráljának helyreállítása. pénteken lesznek. Szomba­ton Kijevbe, vasárnap Tbi­liszibe látogat, majd szov­jetunióbeli útját befejezve hétfőn Brüsszelben az Egye­sült Államok nyugati szö­vetségeseit tájékoztatja tár­gyalásairól. Shultz elindult Moszkvába fi géprabló Túszul ajánlotta magát a kuvaiti válogatott Ellentmondó jelentések ér­keztek hétfőn este és ked­den reggel árról, hogy mi­lyenek az esélyek a terroris­ták hatalmába került kuvaiti utasszállító repülőgép uta­sainak kiszabadítására. Hi­vatalos algériai forrásokból származó értesülések sze­rint holtpontra jutottak az algíri hatóságok tárgyalásai a géprablókkal. Ezzel szem­ben az Al-Kabasz című ku­vaiti lap úgy értesült, hogy huszonnégy órán belül ked­vezően — valamennyi túsz szabadon bocsátásával — le­zárul a túszdráma. Jól tájékozott forrásra hi­vatkozva a kuvaiti lap az,t írta keddi számában, hogy a küszöbönálló megoldás nem jelenti a géprablók eredeti követelésének teljesítését. (Mint ismeretes, a légikaló­zok azt akarják, hogy Ku- vait engedjen szabadon 17 bebörtönzött arab szélsősé­gest, akiket pokolgépes me­rényletek miatt ítéltek el.) Arról viszont nem szól a lap jelentése, hogy mivel bírják rá a gépeltérítőket túszaik elengedésére. A meg­oldás az AI-Kabasz szerint Kuvait erőfeszítéseinek kö­szönhető. A jelentés utal arra, hogy a kuvaiti vezetés kapcsolatba lépett ez ügy­ben több arab ország felső vezetésével. A kuvaiti ural­kodó hétfőn Háfez Asszad Szíriái elnökkel, az előző na­pon pedig egyiptomi, jordá- niai és szaúdi vezetőkkel konzultált telefonon. A kuvaiti labdarúgó-vá­logatott tagjai hétfőn túszul ajánlották fel magukat a géprablóknak a gépen két he­te fogva tartott 31 túsz sza­badon bocsátásának fejében.

Next

/
Thumbnails
Contents