Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-19 / 92. szám
2 NOGRAD 1988. ÁPRILIS 19.. KEDD Hazánkban a szovjet miniszterelnök A szövetkezetek a reformfolyamatok kibontakoztatása mellett (Folytatás az 1. oldalról.) A szovjet kormányfő ezután — visszatérőben szállására — rövid kitérőt tett a várnegyedbe, s a Halászbástyáról megtekintette Budapest panorámáját. A délelőtt megkezdődött kormányfői tárgyalások késő délután szűk körben folytatódtak Grósz Károly és Nyikolaj Rizskov között a vendég szálláshelyén. Este Grósz Károly díszva. csorát adott Nyikolaj E'zs- kov és felesége tiszteletére a Parlament Vadászter- máben. A vacsorán a magyar és a szovjet miniszterelnök pohárköszöntőt mon. dott. Elsőrendű kötelességünk a magyar- szovjet együttműködés elmélyítése Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében köszöntötte Nyikolaj Rizskovot és feleségét, s a jelenlevő vendégeket. Kijelentette: a látogatás minden tekintetben kiemelkedő jelentőségű, fontos állomása a Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozóin létrejött megállapodások kormányzati szintű megvalósításának. A magyar—szovjet viszonyt elemezve megállapí. tóttá: eszméink, fő céljaink és alapvető érdekeink azonosságára támaszkodva, kapcsolataink olyan sokrétű és átfogó társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszerré fejlődtek, amelyeknek eredményei hazánkban az élet minden területén jelen van. nak. Alapvető fontosságúak kereskedelmi-gazdasági, tudományos-műszaki kapcsolataink. Stabilizációs és kibontakozási programunk megvalósításában, a gazdaság szerkezetének átalakításában, a progresszív ágazatok fejlesztésében .nagymértékben kívánunk támaszkodni a Szovjetunióval kialakult és folyamatosan fejlődő i gazdasági együttműködésre — mondotta a magyar 'miniszterelnök, majd így folytatta: — Elsőrendű kötelességünknek tekintjük a magyar—szovjet együttműködés elmélyítését, korszerűsítését, hatékonyságának növelését a kultúra, az oktatás és a művészetek területén éppen úgy, mint a köztársaságok, megyék és városok között. Támogatjuk a határ menti együttműködést, az állampolgárok közvetlen találkozásait. — A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletre készül. Az ország jövőjét befolyásoló döntések előtt állunk. Ebben a felelősségteljes munkában nagy erőt ad számunkra az, hogy magunk mögött tudhatjuk a Szovjetunió erkölcsi és politikai támogatását, a szov. jet. emberek érdeklődését, rokonszenvét — jelentette ki. Grósz Károly. Az ország helyzetéről, feladatainkról szólva megállapította: fejlődésben lelassult gazdaságot kell korszerűsíteni és dinamizálni. Grósz Károly az egész magyar társadalom közös ügyéről, a stabilizációról, a társadalmi-gazdasági kibontakozásról szólva kifejtette: nagyon fontosnak tartjuk az ország reális helyzetének megértetését mindenkivel, a kitűzött feladatok elfogadtatását, az egész társadalom alkotó- és cselekvőkészségének mozgósítását egy lendületesebb fejlődés feltételeinek megteremtése, szocialista értékeink megőrzése és gyarapítása érdekében. Voltak és vannak, akik nem érdekeltek megújulási törekvéseink sikereiben. Nehezítik egyébként sem könnyű dolgunkat. Ennek ellenére hisszük, hogy népünk progresszív erőinek támogatásával valóra váltjuk terveinket. A következő szovjet—amerikai csúcstalálkozót érintve Grósz Károly reményét fejezte ki, hogy sor kerül olyan újabb megállapodásokra, amelyek elősegítik a nemzetközi, az európai légkör további javítását, egymásra utalt világunk egyetemes gondjainak enyhítését. — Hazánk, összhangban a Szovjetunió és a többi szocialista ország törekvéseivel, következetesen és felelősen folytatja nemzetközi tevékenységét a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítéséért, a kelet—nyugati párbeszéd és együttműködés fejlesztéséért, s a jövőben is növekvő aktivitással kíván részt venni a Varsói Szerződés nemzetközi kezdeményezéseinek kidolgozásában, cselekvőén felhasználva sajátos lehetőségeit és eszközeit azok megvalósításában — hangsúlyozta végezetül Grósz Károly. Kontaktusainkat a tartalmasság, a nyíltság, az alkotá munka jellemzi Nyikolaj Rizskov válaszában elöljáróban köszönetét mondott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának a meghívásért, hangsúlyozva: Budpesten az első pillanattól fogva érzik a baráti légkört és a vendégszeretetet. A szovjet miniszterelnök a továbbiakban kifejtette: kontaktusainkat a tartalmasság, a nyíltság, az alkotó munka jellemzi. Ilyen szellemben zajlanak le Mihail Gorbacsov és Kádár János találkozói, amelyek a kor kihívásának és a megújulás újabb, a szocialista gyakorlat által még meg nem oldott kérdéseinek megfelelő válaszok közös keresésére ösztönzik országainkat. Meggyőződésünk: ma is, hogy szükség van arra, hogy közösen dolgozzunk a szocialista rendszerben rejlő új lehetőségek feltárásán, a szocializmus gazdaságának és társadalmi viszonyainak egészséges fejlesztése, a legmagasabb és leghumánusabb erkölcsi- etikai és eszmei normák helyreállítása és kialakítása érdekében. Nyikolaj Rizskov ezután a Szovjetunió társadalmi életének forradalmi átalakításával kapcsolatos kérdésekről szólva kiemelte: eredményeik, nehézségeik és hibáik realista, szigorúan kritikus elemzése alapján megteremtették a megújulás politikájának elvi alapjait. A megújulás kiterjed egész társadalmunkra —. mondotta — annak minden területére. Nem zárkózunk azonban saját kereteink közé, készek vagyunk az általános emberi eredmények befogadására. Különösen értékes számunkra mindaz, amit a szocialista országokban élő barátaink az új társadalom Vélemények az MSZMP pártértekezletének állásfoglalás-tervezetéről Három társadalmi-érdekképviseleti szervezet elnöksége: a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, <a SZÖVOSZ és az OKISZ vezető testületé vitatta meg hétfőn, az MSZMP országos pártértekezletének állásfoglalás-tervezetét. fejlesztésében elértek. Tudjuk, hogy Magyarország is nemegyszer nehéz úttörő szerepet vállalt a hagyományostól eltérő megoldások keresésében. Maga az élet teszi szükségessé országaink tényleges elvtársi egyenjogúságon alapuló sokoldalú együttműkö-- désének gazdagítását, új, hatékonyabb és megbízhatóbb formákkal. Együttműködésünk ma minden magyar és szovjet ember számára realitás. Az emberek közötti kontaktusok bővülése, a kölcsönös utazások megkönnyítése szintén korunk igényei. A látogatás során aláírásra kerülő dokumentum új lehetőségeket nyit a rokonlátogatásra, a pihenésre, a gyógykezelésre és az ifjúsági turizmusra. A szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokat érintve Nyikolaj Rizskov kiemelte: mindinkább előtérbe kerülnek az együttműködés haladó formái. Erősödik az ipari kooperáció, bővülnek a közvetlen kapcsolatok a termelő és tudományos-kutató kollektívák között, megkezdték munkájukat az első vegyes vállalatok. Világosan látjuk azonban együttműködésünk nehézségeit is, amelyek bizonyos mértékig elkerülhetetlenek a népgazdaság intenzív fejlődési útra való áttérésének. valamint a gazdaságirányítási rendszer és a termelési struktúra átalakításának körülményei között. Közös érdekünk országaink egvüttműködési mechanizmusának megújítása és rendbetétele. Az önök országa sokat tett a nemzetközi kapcsolatok emberibbé tétele érdekében. Megértéssel fogadjuk Magyarországnak azokat a kezdeményezéseit, amelyek a világban és ezen belül az európai kontinensen zajló pozitív folyamatok fejlesztésére irányulnak —jelentette ki Nyikolaj Rizskov. Az MSZMP közelgő országos pártértekezletének jelentőségéről szólva kifejezte azt a meggyőződését, hogy a nagy jelentőségű tanácskozáson napjaink követelményeinek és a magyar nép szükségleteinek leginkább megfelelő, optimális megoldások születnek. Végezetül további sikereket kívánt a szocialista Magyarország javára végzett munkához. (MTI) Lengyelország-szerte ezekben a napokban emlékeznek meg arról, hogy negyvenöt évvel ezelőtt, 1943. április 19-én kezdődött meg a híres varsói gettófelkelés. Alig egy évvel azután, hogy a náci Németország lerohanta és elfoglalta Lengyelországot, 1940 szeptemberében Hans Frank, a le- igázott ország náci helytartója elrendelte a lengyelországi zsidók lakásainak kiürítését és a gettók felállítását, Legnagyobb közülük a varsói volt: 1941 áprilisában az ott lakók — helyesebben szólva, nyomorgók — száma elérte a 450 ezret. A főváros 4,5 százaléknyi területére a lakosság 37 százalékát zsúfolták össze! A körülmények embertelenek voltak: a háromméteres fallal körülvett területen naponta aratott a halál. Éhezések és járványok tizedelték a varsói zsidóság sorait. A II. világháború évei alatt a nácik 3 millió lengyel zsidót, köztük egymillió gyermeket pusztítottak el. A TOT elnöksége Szabó István vezetésével — élénk és konstruktív vita után — megállapította: az elmúlt időszakban rendszeresen többet költöttünk, mint amennyit megtermeltünk, s ezen a hibás gyakorlaton változtatni kell. A társadalmat ma élénken foglalkoztató kérdések eldöntésénél jobban tekintetbe kell venni a gyakorlati tapasztalatokat, egyebek között az érdekvédelmi szervek véleményét. Az ülésen többen rámutattak: a nagyobb nyilvánosság segítheti a gazdaság hatékonyságának fokozását is. Közelebb hoz" hatja a helyes megoldást az, ha a vitában hangot kapnak új kezdeményezések, értékes vélemények; mindez a gazdasági eredmények javulásában is lemérhető lenne. A testület foglalkozott azzal, hogy az utóbbi időben felütötték fejüket szocializmusellenes vélemények, amelyek megkérdőjelezik a mezőgazdaság kialakult szövetkezeti rendszerét, ezen keresztül a gazdaságpolitikai elképzelések helyességét. Ezek a hangok a szövetkezeti parasztságtól idegenek — hangsúlyozta az elnökség. A termelőszövetkezeti gazdálkodás immár hosszú távon bizonyította képessé" geit, s a parasztság úgy érzi: az alapok adottak 'és az eddig járt úton — a szö- ■ vetkezeti tulajdonra, ön- kormányzatra alapozva — . kell továbbhaladni. Ám, sürgetik, hogy a gazdaság élénkítését akadályozó kötöttségeket mielőbb számolják föl. A jól működő gazdaságokat szinte gúzsba kötik a bérgazdálkodás el" lentmondásai, ezért a bérreformot nem szabad elodázni. Felhívták a' figyelmet arra is, hogy az adózás esetenként mérsékli a települések népességmegtartó képességét, ezen szintén változtatni kell. Keresni kell a lehetőséget arra is, miképpen lehetne a gazdasági érvényesülés alapját adó állami és szövetkezeti tulajdon hatékonyságának növelése mellett Közben 1942-ben megalakult Lengyelországban a Zsidó Harci Szervezet, amely lehetőségeihez mérten igyekezett összefogni az önfenntartásért vívott küzdelmet. Ez a szervezet irányította az 1943. április 19-én kirobbant varsói gettófelkelést is. A gettó még életben maradt, s mindenre elszánt 70 ezer lakója akkor saját készítésű és a lengyel ellenállási mozgalomtól kapott fegyverekkel vette fel a harcot azokkal a náci osztagokkal, amelyek Himmler parancsára megsemmisítőtáborokba akarták szállítani a még életben maradott zsidókat. Meglehetősen egyenlőtlen harc folyt a gettó falai között, de a felkelők — így a harc vezetői is — inkább öngyilkosok lettek, semmint a nácik kezére adják magukat. A hosszú hetekig húzódó küzdelemben 60 ezer zsidó pusztult el, nagyon kevesen kerültek fogságba, A felkelés leverése után a németek szinte a földdel tették egyenlővé a gettót. — daróczi — javítani a kiscsoportos érdekeltséget, és a magántőkét is bekapcsolni a gazdasági folyamatok élénkítésébe. A termelőszövetkezeti gazdálkodás további eredményessége azon is múlik — hangsúlyozta a TOT elnöksége —, miként sikerül kibontakoztatni a reformfolyamatokat. Az ebben rejlő lehetőségeket még nem sikerült eléggé kihasználnunk. Tudomásul kell venni: a reformoknak vannak olyan következményei, amelyek a társadalom egyes rétegei, csoportjai, vagy személyei számára nem jelentenek közvetlen előnyt, de mégis következetesen kell cselekedni. Fontos, hogy az ideológiai munka legyen átfogóbb, és nyújtson határozottabb útbaigazítást az útkeresésnél, _ a társadalmi, gazdasági előrehaladásnál. A SZÖVOSZ elnöksége — Szlamenickv István bevezetője után — megerősítette: a szövetkezeti közvélemény azért is nagy várakozással tekint a pártértekezlet elé, mert a fogyasztási szövetkezetek 3,3 milliós tagsága és 180 ezer dolgozója napi munkája során érzi a társadalmi feszültségeket. Fontos, hogy legyen vége a várakozó magatartásnak, s kezdődjék meg a dinamikus cselekvés a gazdasági és társadalmi folyamatok gyorsítására, a feszültségek oldására. Mai helyzetünk okainak elemzésére van szükség; a következtetések le- vónása--«élkül-nehezen képzelhető el a társadalom és a gazdaság megújulása. Az elnökség úgy vélte: a párt mozgalmi jellegének, eszmei és politikai szerepének erősítése mellett fejleszteni kell demokratikus működését és korszerűsíteni munkastílusát is. A szövetkezeti tagság körében némi elbizonytalanodás tapasztalható; ezért is időszerű, hogy a politika a jelenleginél hangsúlyosabban ismerje el a szövetkezeti tulajdon alapvető szerepét, eddigi eredményeit. A tartalékok felszínre hozása érdekében meg kell teremteni a szövetkezeti autonómia teljessé tételének a feltételeit. Célszerűnek tartotta a testület, hogy a pártértekezlet végleges dokumentuma mondja ki: a piacgazdaságnak meghatározó szerepe van, ami azt is jelenti, hogy a gazdálkodók teljes önállósággal rendelkeznek, de emellett kockázatuk és felelősségük is van. Az elnökség kifejezte meggyőződését: szükség,,van a gazdasági reformok következetes végrehajtására, a többszektorú árutermelő gazdaság kiépítésére, s ^ az egyéni termelés fokozásában való érdekeltség teljes körű megteremtésére. Az OKISZ elnökségének — Köveskuti Lajos vezetésével megtartott — ülésén a testület általában egyetértett a dokumentumban meghatározott alapvető célokkal, hangsúlyozva, hogy azok alapot adhatnak a további munkához. A hozzászólásokban ugyanakkor erőteljesen kifejeződött az is, hogy a tervezet a fejlődés szempontjából több fontos kérdést nem elég világosan és egyértelműen fogalmaz meg. Így a dokumentumban — bár az megállapítja, hogy sok tekintetben fordulatra van szükség — a kibontakozást szolgáló kulcsfontosságú intézkedések nem elég konkrétak, a megoldandó feladatok időtávja, ütemezése nem világos, és nem elég tisztázottak a gazdaságpolitikai célok megvalósításának eszközei sem. A állásfoglalás-tervezet rögzíti, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon szerepe a jövőben is meghatározó, de a tulajdon új mozgásformáira vonatkozó utalások, a többszektorúság értelmezése és annak társadalmi következményei nem eléggé tisztázottak. A szövetkezeti tulajdon értelmezésével, szerepével kapcsolatban az elnökség azokkal a törekvésekkel ért egyet, amelyek úgy segítik az ipari szövetkezeti mozgalom fejlődését, hogy a megújulás során is sikerüljön megőrizni a szövetkezeti vonásokat. Az elnökség azt is szükségesnek tartja, hogy a dokumentum az érdekek képviseletével és az érdek- egyeztetéssel kapcsolatban a gazdasági érdekképviseleti szervek szerepét és annak jövőbeni alakulását is mutassa be. Á varsói gettófelkelés évfordulójára Számos zsidógyermek vesztette életét semmisítés előtt is. mar a végső megA felkelés leverése után a fasiszták teljesen lerombolták gettót.
