Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
o nr\DT cdhdt •|L epnOT oPUK 1 pPUn 1 orv/n 1 HL Mérkőzések előtt Okoz-e meglepetést az SBTC? A tabellán elfoglalt pozíció, valamint a két együttes legutóbbi teljesítménye ismeretében nem sok izgalomra ad okot — a papírforma alapján — a vasárnap 17 órakor kezdődő Ózdi Kohász —Salgótarjáni BTC NB Il-es labdarúgó-mérkőzés. Egy, a feljutásra is esélyes, elszánt együttes fogad egy, a biztos bennmaradásért küzdő gárdát. Lassan történelemnek számít, amikor a két gárda összecsapását északi rangadónak nevezték. Ez a „rang” az évek során kiesési rangadóvá — is — szűkült, a mostani találkozó viszont egy mérkőzés csupán a másodosztály hét végi tíz találkozója közül, biztos hazai győzelmi esélyekkel. Szegény embert még az ág is húzza — mondhatják magukról az SBTC labdarúgói. A sorozatos kudarcok, a szerdai váratlan és nehezen felejthető hazai fiaskó után sérülések nehezítették Répás Béla vezető edző és segítői munkáját. Az ózdi vendég- szereplésen Kiss Gyula, Simon, Mákos és Fényes játéka bizonytalan. Mindannyian a Szekszárd elleni találkozón szedték össze kisebb-nagyobb sérüléseiket. Kajli viszont biztos, hogy nem léphet pályára: sárga lapok miatti kényszerpihenőjét tölti. Érdeklődésünkre Répás Béla elmondta: a mérkőzés esélyese az ózdi együttes, de nem feltett kezekkel lépnek pályára a fekete-fehérek. A szakvezető bízik abban, hogy az NB II. meglepetésszerzőihez most a Stécé is feliratkozik. Ez egy bravúrpontot jelentene az elképzelések szerint... ☆ Ferencsik Pál határőr őrnagy élete összefonódott a labdarúgással. Középiskolai tanulmányai idején igazolt a Balassagyarmati Dózsához, majd a városi fúzió után a Bgy. SE játékosa lett. Sok emlékezetes mérkőzésen szerepelt az NB Ill-ban és az NB II-ben. Lelkes, csupaszív, odaadó játékára még mindig szikesen emlékeznek a balassagyarmatiak. Pályafutásának befejezése után sem fordított hátat kedvenc sportágának. Felelősség- teljes munkája mellett a Bgy. HVSE társadalmi elnöke, a Nógrád Megyei Labdarúgó- Szövetség elnökhelyettese, az NB III. Mátra-csoportja versenybizottságának tagja. A héten őt kértük meg, tippeljen megyei csapataink hét végi mérkőzéseire. Ózd—SBTC (1): Lehet, hogy a Stécé kikerül a hullámvölgyből, de javuló játékuk sem lehet elegendő a hazaiak ellen. Heves—Síküveggyár SE (x): Továbbra sem megy a tabániaknak. Szoros mérkőzésen pontosztozkodást várok. Romhány—H. Papp J. SE (1): A hazaiak kiváló otthoni teljesítményében bízva a Kerámia SE győzelmére voksolok. Nagybátony—Bgy. HVSE (x): A kiesés elkerüléséért vívott harcban mindkét gárda számára létfontosságú ez a találkozó. A Nagybátony bizonyára törleszteni akar az őszi vereségért. Ennek ellenére bizom pontszerzésünkben, de győzelmünket sem tartom elképzelhetetlennek. Megyei I. osztályú bajnokság: Mátranovák—Szőnyi SE 1, Kisterenye—Nézsa x, Ka- rancslapujtő—Nógrád Volán 2, ötvözet MTE—Érsekvadkert x, Örhalom—Salgó öblös 1, Palotás—Szécsény x, Pásztó— SKSE 2, Bércéi—Balassi SE 1. ☆ Fegyelmi határozatok: Gál Ottó (Örhalom) négy, Carlos Miguel (Nógrád Volán) két mérkőzéstől eltiltva. Kobolák László (Salgó Öblös) két mérkőzésen nem szerepelhet, de eltiltását 1988. június 30-ig felfüggesztették. Három sárga lap miatt nem játszhatnak vasárnap: Kanyó Gábor (Balassi SE), Bódi Károly (SKSE), Hepp Zoltán (Palotás). (vaskor) Könnyek és esőcseppek Szendehelytől Cetedig, Jobbágyitól Somoskőújfaluig a sportszerető emberek között gyakran elhangzik a kérdés: Mi van az SBTC-vel? Ilyenkor a bölcs tanácsoktól a kesernyés véleményig, a szidalmaktól az elmarasztalásokig sok minden elhangzik. A legutóbbi hazai fiaskón a mérkőzés befejezésekor — a szó igazi értelmében — a tavaszi eső tette egységessé az arcokat: akinek nem könny csordult a szemében, azoknak az esőcseppek jelentették a fájdalmat. Mi lesz veled SBTC? A B- közép rigmusa a közhangulatot tükrözte talán? Vagy a pesti pályákról ismert kiabálások hallatszottak az SKSE- pálya lelátóin? A kórus többször harsogta: dolgozzatok, dolgozzatok! A tavaszi szezon valamennyi idegenbeli és hazai mérkőzését láttam. Remélem nem kerülök nagy ellentmondásba, amikor kijelentem: a csapat gerince dolgozott! De dolgozni sokféleképpen lehet. Ésszel és anélkül, szívvel és an&kül, tudással, taktikával és anélkül. Hogy melyik játékos hogyan dolgozott — játszott —, nem az én feladatom eldönteni. Egy biztos: a labdarúgócsapat soha nem volt ilyen kátyúban! Tudom, hogy a sport örömet, sikert, élményt kell, hogy nyújtson játékosnak és szurkolónak egyaránt. De ha csak sikerek esetén szurkolnánk, akkor — azt is mondhatnám — nincs szükség a szurkolásra. Nagyobb szükség van most a lelkesítésre és támogatásra. Ez az önbizalom visszaszerzését jelentheti. Az a játékos pedig, aki elkészül a csapattól, és nem küzd a fekete-fehér színekért, inkább az edzésen hagyja abba és akassza szögre a cipőjét, minthogy lélektelenül lépjen a pályára. Félre minden belső ellentmondással! Félre a kishitűséggel! Az önmagukért érzett felelősség azt is követeli, hogy a munkát — a játékot — premizáló rendszer lehetőségeivel éljenek. Csak akkor boldogulhatnak, elnézést, kimondom: kereshetnek, szerezhetnek jövedelmet az SBTC labdarúgói, ha győzelemmel fejezik be a játékot. Az illetékesek többször nyilatkoztak: a labdarúgó-szakosztály működési feltételei biztosítottak. Miért hát a kishitűség? Kinek használ bármiféle ellentét? Nógrád megye labdarúgása akkor volt eredményes, amikor az SKSE, a Síküveggyár, Pásztó és Balassagyarmat — és sorolhatnám tovább — jól szerepelt a bajnokságokban. Ma már nem így van. Sajnos. Kálovits Géza-------------M inek a rendelet? Túrázunk, túrázgatunk. Járjuk a természetet, ki többet, ki kevesebbet. Ha lehet olcsó szállást választunk, hisz ez a zsebünkre megy. Megjelent az 1 1988. (II. 12.) KeM-ÁH. számú együttes rendelet a kereskedelmi szálláshelyek áráról, illetve dijáról szóló 19 1979. (X. 17.) BkM—ÁH. számú rendelet módosításáról. Ez kimondja: „A turistaszállás legmagasabb ára . az általános forgalmi adóval együtt személyenként: az A kategóriában legfeljebb napi 65 forint, a B kategóriában legfeljebb napi 52 forint.” A B kategóriájú turistaszállás kategóriájába sorolt salgóbányai faházak díja a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága Politikái Képzési Központja területén, mint azt az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodához irt tájékoztató levelükben olvasom: 115 forint — az általános forgalmi adóval együtt — egy éjszakára, fejenként. Akkor hát minek ide rendelet? Illetve kikre vonatkozik? Mi az oka a 63 forintos árkülönbözetnek? S egyáltalán: hogy is van ez? (v) A testmozgás újszerű meglehetősen ritka formája: break... —kj— Elfogultság nélkül Minősített sportolóink Az élet számos területén minősítünk, osztályozunk, rangsorolunk. A vendéglátóipar például szórakozóhelyeit különbözteti meg osztályba sorolással, a MÁV pedig a vasúti kocsikat. Az iskolákban a feleletekre, a dolgozatokra adnak érdemjegyet, minősítve a diákok, szellemi teljesítményét. Annyi minősítés és rangsor, mint a sportban, aligha készül más területeken. A napokban hoztak nyilvánosságra egy minősítési névjegyzéket, melyet a Nógrád Megyei Tanács ifjúsági és sportosztálya készített szűkebb pátriánk versenyzőiről, sportáganként bontásban. Meglehet e huszonnégy oldalas névsor — vagy nevezhetjük adathalmaznak —■ a kívülálló számára nem sokat mond. Mégis: alapos tanulmányozása után, szinte észrevétlenül tárul a vizsgálódó elé egy — közel sem teljes — kép megyénk sportéletéről. o Átfogó képet nem kaphatunk versenysportunkról. A csapatsportágak — labdajátékok — képviselői ugyanis nem kaptak ebben helyet, miként országos rangsorok sem készültek róluk. Ellenben azok a sportágak, amelyekben egyéni teljesítmény alapján mérhető a sportoló szereplése, nem hiányoznak a névjegyzékből. Ami a tényékhez tartozik: a minősítési névsor az elmúlt évi eredmények alapján készült, azaz 1988-ra érvényes. A ranglisták szerint megyénknek huszonhárom, a honi élvonalhoz tartozó sportolója van. Közülük hárman büszkélkedhetnek nemzetközi minősítéssel. Két ökölvívó, Hranek Sándor és Szikora István, valamint egy sportlövő: Papanitz Zoltán. Más kérdés, hogy utóbbi már fővárosi klubban versenyez... A húsz első osztályú sportoló sportáganként megoszlása szolgál némi érdekességgel. Van közöttük atléta, cselgáncsozó, modellező, ökölvívó, sífutó, sportlövő. S O R O Az öblösüveggyári fiatalok — a helyi tömegsportbizottsággal és MHSZ-szer- vezettel karöltve — ma a gyár sporttelepén sportdél- előttöt rendeznek, melyre meghívták a megyeszékhely KISZ-alapszervezeteinek csapatait. A kilenc órakor kezdődő rendezvényen kispályás labdarúgásban, párbajlövészetben és hétméteres lövésekben mérik össze tudásukat a résztvevők. A sakk népszerűsítéséért, a sportág iránt vonzódók versenyezési lehetőségének biztosításáért a pásztói sakk- szövetség megszervezte a városkörnyék csapatbajnokságát. Erre hat település — Erdőtarcsa, Kisbágyon, Vanyarc, Erdőkürt, Csécse és Jobbágyi (Szőnyi SE) — együttesei jelentkeztek. A körmérkőzéses rendszerű viadal két játéknapja: április 16. és 23. A mérkőzések helyszíne a jobbágyi művelődési otthon VII. épüléte. • A Nógrád Megyei Labdarúgó Szövetség elnöksége úgy döntött, hogy a május elsejére kiírt forduló mérkőzéseit a megyei bajnokságban szereplő csapatok egy nappal korábban április 30- án játsszák le. Május 1-i találkozóra az egymás ellen Hranek Sándor, aki évek óta őrzi pozicióját tekéző, rádióamatőr és autó- versenyző. E felsorolásból kitűnik, hogy — az atlétika és az ökölvívás kivételével — olyan sportágak képviselői „szállították” az eredményeket, amelyek anyagi támogatása, bázisa, közel sem mérhető például a labdajátékokéhoz, elsősorban a labdarúgásra fordi'l tott pénzösszegek nagyságrendjéhez. S ugye köztudott, hogy a csapatsportágakban hol áll megyénk? o Tizenhét sportág minősített sportolóit sorolja fel e névjegyzék. Hogy az első osztályú rádióamatőr és a harmadosztályú minősítésű teniszező teljesítményét — rangsorolását — ki, hogyan értékeli, egyéni megítélés kérdése. Elfogultság nélkül nehéz véleményt alkotni, persze elsősorban egy adott sportág képviselőjének, egy másik sportág versenyzőjéről. Amit viszont elfogultság nélkül állíthatunk: örömte-. Ii, hogy szaporodik a minősített utánpótláskorúak száma. Ez nem csak a sportolókat, hanem az egyesületekben, a szakosztályokban folyó munkát is kedvezően minősíti, egyben reményt ad arra, hogy az elkövetkező években újabb, az élvonalKBAN mérkőző együttesek közös megállapodása alapján kerülhet sor. Megyei B osztály. Zagy- vavölgye-csoport (zárójelben az ifjúsági mérkőzések eredményei): Szirák—Kis* zagyvavölgye Tsz 1—3 (2— 2), Tar—Somos 3—1 (1—2), Cered—Szurdokpüspöki 5— 1 (15— 2), Mátraszőlős—Bányagépgyár 7—1 (3—1), Kazár—SVT SC 1—1 (3—1), Gergei SE—Héhalom 1—1 (1—1), Ménkes—Vizslás 3—1 (3—0), Erdőkürt—Ipolytarnóc 3—0 (—). A bajnokság állása í. SVT SC 19 15 3 1 62-17 33 2. Tar 19 12 4 3 67-18 28 3. Cered 19 10 5 4 43-18 25 4. Ménkesi B. 19 9 6 4 25.20 24 5. Héhalom 19 7 7 5 37-27 21 6. Kazár 19 8 5 6 35-34 21 7. S.-újfalu 19 8 5 6 30-31 21 8. Mátrasz. 19 7 5 7 48-32 19 9. Bányag. 19 8 2 9 37.41 18 10. Sz.-püsp. 19 5 7 7 28-36 17 11. Gergei SE 19 6 5 8 25-38 17 112. Erdökürt 19 6 3 10 22.38 15 13. Ipolyi. 19 5 4 10 28-45 14 14. Szirák 19 6 1 12 30-63 13 15. Kis-Zv*. 19 4 3 12 21.37 9 16. Vizslás 19 2 3 14 18-61 7 * 2 büntetőpont levonva. Salgótarján, városkörnyéki bajnokság: Karancskeszi —Lüké 3—2, Rónafalu—Szal- matercs 1—3, Luciáivá— Etes 2—2, Ludánvhelászi— Karancsberény 3—2. hoz felzárkózó versenyzőt jegyezhetünk fel hasonló n év j egy z ékek ben. Megyei sikersportágaink utánpótlása igen jó képet mutat. Bár a számadatok nem feltételezik a majdani kiváló eredményeket, az mégis sokat elárul, hogy minősített — arany-, ezüstös bronzjelvényes — atlétáink száma 286, sportlövőinké — ugyanilyen megosztás, ban — 46, míg sífutóinké 25. Van tehát utánpótlása azoknak a sportágaknak, amelyekben az utóbbi években válogatott színeiben versenyeztek megyénk sportolói, bajnokságok sokaságát nyerték. S akkor ne feledkezzünk meg a sok-sok tehetséges, felfelé törekvő vívópalántáról, cselgáncsozóról és sorolhatnánk hosszasan tovább. Q Látni kell. hogy egy-egy sportág és versenyzőinek si., kere nem csak a mutatott teljesítményeken múlik. Hiába edz le’kiismeretesen egy sportoló, az edzésekhez, a versenyeztetéshez szükséges feltételek — tárgyi, anyagi — megléte is jelentősen befolyásolja az eredményességet. Mert — példa kedvéért — a tájfutók versenyeztetése — és most az utaztatást hagyjuk figyelmen kívül — olcsóbb a vívókénál, ahol a ruhák, fegyverek ára több ezer forintba kerül. Elfogultság nélkül gondolom mindezeket, bár okfejtésem a tényeken mit sem változtat. Jelen pillanatban ezernegyvenhat nógrádi sportoló szerepel a minősítettek között. Mindannyian azért küzdenek, edzenek, versenyeznek, hogy az idei esztendőben javítsanak pozíciójukon, de legalább szinten maradjanak. Megjegyzésként csupán annyit: minősítés ide, vagy oda, sokszor a legapróbb, alig jegyzett sikerek, győzelmek többet jelentenek mindenféle rangsorolásnál. Ha pedig ebben a szellemben indulnak sportolóink a versenyeken, talán a jövő évi minősítési névjegyzéken több é'sportolcnkkal találkozhatunk. Portisch és Sax győzött Brüsszelben a sakkozók Világ Kupa viadalán mind Portisch Lajos, mind pedig Sax Gyula győzött a 11. fordulóban. Mindketten a sötét bábukat vezették, Portisch a holland Timmant, Sax a svájci Korcsnojt verte meg. Eredmények: Beljavszkij (szovjet)—Winants (belga) 1—0, Nunn (angol)—Tál (szovjet) 1—0, Szokolov (szovjet)—Nogueiras (kubai) döntetlen, Ljubojevics (jugoszláv)—Szalov (szovjet) függő, Speelman (angol)— Andersson (svéd) döntetlen, Nikolics (jugoszláv)—Karpov (szovjet) döntetlen, Sei- rawan (amerikai) szabadnapos volt. Az állás: Karpov 7,5 pont (11 játszmából), Beljavszkij 7 (10), Portisch 6,5 (10), Szalov 6 (1 függő, 10), Nunn 6 (10) , Nikolics, Speelman 5,5— 5,5 (10—10), Anderson 5,5 (11) , Ljubojevics 5 (1 függő, 9,), Seirawa 5 (10), Szokolov, Tál, Timman 4,5—4,5 (10— 10), Noguerias 4,5 (11), Korcsnoj 4 (10), Sax 4 (11), Winants 1,5 (11).
