Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-14 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 62. SZÁM ' ÁRA: 1,80 FT 1988. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ .......... — Á Minisztertanács irányelvei (2. oldal) A holnap nyomában — ma (3. oldal) Kérdések a gyermekvédelemről (4. oldal) Petőfiről a videodiszkó „wattorkánjában” a forradalom és a szabadságharc 140. évfordulójáról Szombaton este a megye- székhelyen kezdődtek meg az ünnepélyes megemléke­zések a három történelmi ta­vaszról. Az első rendezvény a Hazafias Népfront Salgó­tarjáni Városi Bizottsága, a városi KISZ-bizottság és a Bányász Művelődési Ház kö­zös szervezése volt. Mintegy kétszázötven, fia­tal volt kíváncsi a színpom­pás, látványos műsorra, amely a modern technika segítségével új köntösbe öl­töztette az 1848 márciusáról szóló megemlékezést. A Himnusz bejátszása után Petesházi Gábor, a HNF vá­rosi bizottságának titkára emlékeztetett a száznegyven évvel ezelőtt Pest-Budán történtekre. Tolmácsolásá­ban a résztvevők részletet hallhattak Petőfi híres nap­lójából : — „Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg öröm­mel kapkodta. Délután há­rom órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére. . . A sza­kadó esői dacára mintegy tízezer ember gyűlt össze a múzeum elé, honnan a ha­tározat szerint a vásroshá- zához mentünk,. hogy a 12 pontot magukénak vallják a polgárok is és velünk egye­süljenek. Rövid tanácskozás után a polgárság nevében aláírta a polgármester a 12 pontot és az alant álló so­kaságnak az ablakból bemu­tatta. Óriási kitörése a lel­kesedésnek.'’ — Táncsics Mihály ..Élet­pályám” című öregkorában írott visszaemlékezéseiben így mutatta be a március 15-i eseményeket: „Éppen börtönöm ablaka alatt fenn- szóval mondják: átjönnek Budára. Kevés ember van, kinek füléhez valaha ilyen üdvözítő hangok jutottak volna el, mert én e percben átértettem, hogy szabadulá­som órája ütött. A térpa­rancsnok. . . halálsápadtan lé­pett be hozzám jelenteni, mi lörténik hogy forradalom van, hogy a töméntelen nép­sokaság Pestről már a vár­ban van engem kiszabadí­tani” — idézte e sorokat is a városi népfronttitkár. A videobejátszással és dia­vetítéssel illusztrált beszéd után Csaba Péter pol-beat énekes invitálta a fiatalokat közös éneklésre. A mozgal­mi dalokat követően a tele­víziók képernyőjén az István, a király című rockoperából részlet következett, majd a lesötétített nagyteremben fel­hangzott a Nemzeti dal. Tolcsvayék beatfeldolgozá- sában és előadásában, me­lyet gyertyák gyújtásával (fo­tómontázsunkon) kísértek a nézők. Ezt követően az 1953- ban forgatott „Föltámadott a tenger” című magyar filmet vetítették le, majd videó- diszkóval ért véget a prog­ram. (Folytatás a 2. oldalon) Négy évtizedre emlékeztek az MHSZ-ben A szabadságharcos szö­vetség zászlóbontása címmel adott hírt negyven évvel ez­előtt az MHSZ jogelődjének -salgótarjáni megalakulásá­ról a Nógrádi Üjság — idéz­te a négy évtizeddel ezelőtti eseményeket ünnepi megem­lékezésében Szakmár Rezső alezredes, az MHSZ megyei titkára azon az ünnepségen, amit a szövetség megalaku­lásának 40. évfordulója al­kalmából rendeztek szomba­ton Salgótarjánban, aj MHSZ székházában. Történelmi visszatekintő­jében kitért arra, hogy a Magyar Szabadságharcos Szövetség megyei vezetősé­gének szervezőmunkája nyo­mán megyénkben is sorra alakultak meg a szövetség alapszervezetei. Elsőként az acélgyárban, majd az év vé­gére Baglyasálján, Zagyva- pálfalván, a pálfalvai üveg­gyárban, a kisterenyei vas­utasoknál és Balassagyar­maton is létrejöttek az alap- szervezetek- Már a megala­kulás évében a szövetség lét­száma Nógrád megyében meghaladta a 2200 főt. Sőt, az acélgyár céllövői már 1948-ban megnyerték az el­ső országos bajnokságot. Ezekről az alapokról in­dult a szövetség szervezése, amelynek tagsága mára a társadalom valamennyi ré­tegét átfogja, s szinte nincs olyan település, üzem, ahol MHSZ-lklub ne működne. Tekintélyes a létszámuk az intézetekben. az intézmé­nyekben és sok száz klub dolgozik az oktatás területén is. Jelenleg a megyében a vállalatok, üzemek 49 szo­cialista brigádja viseli az MHSZ-előnevet. közöttük a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek Állami-díjas brigádja ás. Ezután a szövetségnek a fiatalok honvédelmi neve­lésében betöltött szerepéről szólt Szakmár Rezső, kiemel­ve azt, hogy a honvédelmi tömegsportversenyek igen közkedveltek a lakosság, kü­lönösen a fiatalok körében. Megemlítette a versenyeken elért kimagasló megyei ered­ményeket: a lövészet mel­lett a technikai sportágak­ban is a legjobbak között vannak a nógrádi verseny­zők. Világviszonylatban is előkelő helyen áll a karan- csi rádióállomás, többen nyertek országos bajnokságot a modellezők közül. . . Beszédének befejező ré­szében az együttműködő szer­vek eredményes munkáját. az elődök helytállását mél­tatta. A megyei ünnepségen Szalai László, a megyei párt- bizottság titkára köszöntötte a jelenlevőket, az MHSZ tag­ságát. Elmondta, hogy az el­múlt négy évtizedben a szö­vetség mindig teljesítette alapvető célkitűzéseit, és hangsúlyozta, hogy a tömeg­befolyás erősítése, a párt if­júságpolitikájában való ha­tékony részvétel ma is az MHSZ legfőbb feladatai kö­zé tartozik- Szólt arról, hogv a közösség támogatására, a tettrekészségre a párt politi­kájának, és a stabilizációs programnak a megvalósításá­ban különösen nagy szükség van. Ezt követően Péter Balázs munkásőr ezredes. megyei parancsnok tolmácsolta a munkásőrség üdvözletét, át­nyújtva Szakmár Rezsőnek a megyei állomány elismerő oklevelét és ajándékát. Majd Bagi András amatőr fafara­gó adta át egyik alkotását az MHSZ megyei szervezetének Az ünnepség befejezéseként a Lovász József Általános- Iskola kisdobosai és úttörői köszöntötték a szövetség haj­dani alapítóit, majd kitünte­tések. elismerések átadására került sor. Uj nemzeti közmegegyezésre ucin szükség! Grósz Károly az évindítás tapasztalatairól beszélt Szekszárdon Szombaton évzáró közgyű­lést tartott Szekszárdon a KSZE Növénytermelési Rend­szer Agrárfejlesztő Közös Vállalat. A 11 megyére ki­terjedő termelési rendszer központjában rendezett ta­nácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. A köz­gyűlés küldötteit — akik 257 termelőszövetkezetet, 29 álla­mi gazdaságot és 13 ipari vállalatot képviseltek — La­katos Csaba igazgató tájékoz­tatta a tavalyi év . eredmé­nyeiről. Elmondta, hogy 1987-ben 13 növényi kultúrát integráltak és különösen a kukorica-, a búza- és a nap­raforgótermelésben értek el sikereket a partnergazdasá­gok. A KSZE több mint 50 féle agronómiái, műszaki és közgazdasági szolgáltatást nyújtott, például 25 ezer faj­ta gépalkatrész forgalmazá­sában vett részt. A termelé­si rendszer az idén megfelelő szójatermelési és -feldolgozá­si technológiák kipróbálásá­val. átadásával az eddiginél jobban hozzá akar járulni a fehérjeprogram sikeréhez. A vitában Grósz Károly is szót kért. Elöljáróban az or­szág politikai közhangulatát értékelte, rámutatva: a tár­sadalom egésze a szocializ­musban képzeli el jövőjét, el­fogadja a párt vezető szere­pét, azt, hogy a jelenlegi tu­lajdonviszonyokban nem kö­vetkezik be változás, s hogy a szocialista világközösséghez való tartozásunk is alaptétel. A közhangulatban mégis ész­revehető a jövőtől való féle­lem. a türelmetlenség, a kö­vetelőzés, helyenként az elért értékek lebecsülése. — A mai helyzet egyszer­re igényli a problémák sokol­dalú politikai és szakszerű gazdasági elemzését — hang­súlyozta. — Üj nemzeti közmegegyezésre van szük­ség, s ez az új nemzeti egy­ség nem lehet olyan hosszú távú és széles bázisú, mint az 1957-ben kialakult. A tár­sadalom minden rétegének az alapkérdésekben kell meg­egyeznie. abban, hogy minő­ségi gazdálkodásra van szük­ség, abban, hogy a gazdaság esetleges működőképtelensége miatt hosszú távra lemarad­nánk a világ élvonalától. Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a kívánt fordulat eléré­sének, az egység megterem­tésének jelentős állomása le­het a májusi pártértekezlet. Az évindítás tapasztalatait a miniszterelnök úgy értékel­te, hogy a várt változás nem következett be, a vezetés egyelőre nem tudta arra kényszeríteni a gazdálkodó egységeket, hogy azok a ha­tékonyság javításával, a szer­kezetátalakítás meggyorsítá­sával változtassanak a maguk és a népgazdaság helyzetén. Az új adórendszerre való átállás viszonylag simán, zökkenőmentesen zajlott le, leginkább a pénzügyi folya­matok technikai kezelése okozott problémát. A mezőgazdaságról szólva elismerését fejezte ki az ága­zat eredményeiért, a jövedel­mezőség és a hatékonyság egyidejű javításáért. El­mondta, hogy a kormányzat­ban megvan a szándék az agrárolló szűkítésére, de a hatékony eszközök egyelőre hiányoznak. Végezetül szólta hitelkorlátozások okairól, ha­tásairól. — A vállalatoknál a ter­ven felül keletkezett tavalyi többletnyereség, a bankok: tervezettnél nagyobb összegű hitelnyújtása és a népgazda­sági tervben eleve előirány­zott pénzkivonás indokolttá tette a hitelszűkitö intézke­déseket. A hiba az volt, hogy nem szelektíven és nem fo­kozatosan történtek ezek a lépések. A pénz kivonásáról továbbra sem tudunk lemon­dani, de a folyamatot időben jobban széthúzzuk. A tör­téntekért a közvélemény előtt a kormány a felelős, s bár előttünk a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi ban­kok, a felelősséget nem akar­juk áthárítani; intézkedni fogunk, hogy a jövőben ilyen szakmai tévedés ne fordul­hasson elő — mondotta be­fejezésül Grósz Károly. Elköszöntek a felső korhatárt elért hadkötelesektől Szombaton Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Ház nagytermében elköszöntek a felső korhatárt elért hadkö­telesektől. Az egybegyűlte­ket, valamint az elnökségben helyet foglaló párt-, társa­dalmi. állami. gazdálkodó- ós fegyveres szervek kép­viselőit Radios János ezre­des, a Nógrád Megyei Had­kiegészítési és Területvédel­mi Parancsnokság parancs­noka köszöntötte, majd Leto- rai Ildikó, a Hazafias Nép­front megyei titkára tartot­ta meg elköszönő beszédét. — Önök közel egy ember­ül tőny.i készenléttel, éber fe­lelősséggel. a honvédelem, az államhatár védelme, a köz­rend és közbiztonság érde­keinek megfelelő helytállá­sukkal. becsülettel teljesí­tették kötelezettségeiket — mondta bevezetőjében, majd így folytatta. — Ezen a na­pon — elérve a hadkötele­zettség felső korhatárát —, szolgálati kötelezettségeik teljesítéséért szívből jövő köszönetét mondunk önök­nek, akik tartalékos tisztek, s önökön keresztül mind­azoknak. akik az önök kato­natársai voltak. — A magyar történelem talán legviharosabb fél év­századára esik az önök if­júságának. férfivá érésének korszaka. A kor legpróbál- tabb nemzedéke az önöké- Tengernyi tapasztalatot, ta­nulságot gyűjtöttek össze. A mai korban az eligazo­dáshoz nélkülözjhetetlen en­nek a korosztálynak a ta­pasztalata. mert a mai fia­talok legfeljebb csak tan­könyvekből olvasmányok­ból ismerhetik meg ezt a korszakot. Habe/ Sándor őrnagy fel­olvasta a honvédelmi minisz­ter díszparancsát, majd is­mertette a kitüntetési paran­csot. A honvédelmi nevelő- munka, a katonai elő- és utóképzés, a tiszt- és tiszt- helyettesi pályára való irá­nyítás, a katonai beosztás­ban végzett eredményes mun­kájukért, a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozatával tüntették ki: Al­mást Lajost, Barkó Lászlót, Czégény Sándort, dr. Kaszás Józsejet, Katona Károlyt, Ke­lemen Zoltánt, Kéri Károlyt, dr. Lonsták Lászlót és Ve- nesz iKárolyt. Radios János zárszavában elmondta, hogy más formá­ban, de továbbra is számí­tanak a jelenlevők honvé­delmet erősítő munkájára. Végezetül a Nógrád tánc- együttes „Egy szép táncot jó­kedvemből” című, színvona­las műsorával kedveskedett az elköszönőknek. A felsó korhatárt elért hadkötelesek egy csoportja az ünnepségen. (Fotó: Bábel László) A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany foko­zatát vehette át Venesz Károly, lapunk nyugal­mazott rovatvezetője Kadics János ezredestől.

Next

/
Thumbnails
Contents