Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-11 / 60. szám
1988. MÁRCIUS 11.. PÉNTEK NOGRAD 3 II gazdasági egységek többsége teljesítene kötelezettségét Űjítőmozgalom a szénbányáknál A múlt évi hasznos eredmény csaknem 21 millió forint Rz áfa alkalmazásának első tapasztalatai megyénkben Az általános forgalmi adókról szóló 1987. évi V. törvény január elsejével életbe lépett. A végrehajtási utasítás értelmében a vállalatok, a szövetkezetek, az általános forgalmi adó alanyául bejelentkező belföldi társaságok és magánszemélyek — amennyiben adótartozásuk, illetve visszaigénylésük meghaladta a 10 ezer forintot — február 15-ig voltak kötelesek bevallani és befizetni adótartozásukat, illetve módjukban állt visszaigényelni a beszerzéseiket terhelő előzetesen felszámított adót. Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának munkatársai a bevallást követő napokban látogatást tettek a vállalatok és szövetkezetek mintegy háromnegyedénél, valamint néhány belföldi társaságnál. Az volt a célunk, hogy tájékozódjunk, miként hajtották végre megyénkben a törvény rendelkezéseit. Az esetleges hibákat feltárva segítséget kívántunk nyújtani a későbbi tévedések elkerüléséhez. Felhívtuk a figyelmet a bizonylatok helyes kitöltésére, gyakorlati tanácsokat adtunk a munka egyszerűsítésére, gyorsabb lebonyolítására. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy a gazdasági egységek többsége eleget tett a törvényben és a végrehajtási utasításban meghatározott feladatoknak. A tájékozódásba bevont gazdálkodók közel háromnegyede határidőre elkészítette adóbevallását, befizette az áfát, az általános forgalmi adót, illetve benyújtotta adó-visszatérítési igényét. A gazdálkodók mintegy 70 százalékának önbevallása alapján befizetési kötelezettsége volt, aminek eleget is tettek, néhány fizetési gondokkal küzdő vállalat kivételével. A visszatérítésit igénylők közel fele mező- gazdasági termelőszövetkezet volt. Közéjük tartozott négy korlátozott nyereségérdekielt- ségű, három építőipari jellegű, egy ipari vállalat és a Nógrádi Szénbányák. A bevallási kötelezettséget elmulasztók többségénél visz- szaigénylési lehetőség adódott, de a sok munkára és nyomtatványhiányra hivatkozva — véleményünk szerint óvatosságból — nem kérték a visszatérítést- Két mezőgazdasági termelőszövetkezet — bár a szükséges munkálatokat elvégezte — a likviditási gondjait nem akarta tovább rontani, ezért nem tett bevallást. Akadtak ugyanakkor olyan gazdálkodók is — szerencsére kevesen —, akik nem vették elég komolyan a törvény rendelkezéseit. Nem készültek fel kellő időben a január elsejével rájuk háruló feladatok elvégzésére. Következésképpen: a technikai akadályok miatt nem is tudtak eleget tenni bevallási kötelezettségüknek. Megnéztük a pénzügyi műveletek dokumentáltságát is. Ez a vizsgált egységek 90 százalékánál megfelelt az előírásoknak. Legtöbb gond a kereskedelemben mutatkozott. Mindezt az ezen a területen érvényesülő „különleges” és „általános” szábá- lyoknak megfelelő adózás összehangolása okozta, aminek az áfészek az átlagnál nehezebben tudtak eleget tenni. Tapasztaltunk ugyanakkor felkészületlenségből és hanyagságból származó elmaradást Is. Legtöbb hiányosságot a nyilvántartási rendszer vezetésével kapcsolatban tapasztaltunk. Nem minden kimenő és bejövő számlán volt elkülönítve az adó alapja és az adó összege. sőt az egyik nagyvállalat — mivel szocialista importját figyelmen kívül hagyta — a ténylegesnél alacsonyabban állapította meg a befizetendő adó összegét. Általában jellemző volt, hogy megyei vállalataink és szövetkezeteink a kimenő számlák áfájára (tehát a befizetési kötelezettségre) nagyobb gondot fordítottak, mint a beérkező számlákon megjelenő és visszaigényelhető forgalmi adó vezetésére. Holott egy-két gazdálkodó esetében (a visszaigényelhető adó elmulasztása miatt) likviditási gondokat okozott a befizetési kötelezettség. összességében megállapítható, hogy a gazdálkodók többsége jól értelmezi a törvényt és végrehajtási utasítását- A már elkészített, illetve az ellenőrzés időszakában csáknem kész állapotban lévő nyilvántartásokból — néhány kivételtől eltekintve — egyértelműen ki lehetett olvasni a befizetendő, illetve a viszaigényelhető tételeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a számlázás területén csökkent az év első két hetében észlelt tanácstalanság. A gazdálkodók többsége rendelkezik az új számla- nyomtatványokkal, amelyek egyértelműen kitölthetők. A régi nyomtatványt használók pedig mind kevesebb hiányossággal töltik ki a kimenő számláikat. A gazdálkodók ugyanakkor nehezen barátkoznak meg a visszáruk és a göngyölegek számlázásával és nyilvántartásával. A szállítók egy részénél (elsősorban a standard cikkeknél, például a tejnél és tejtermékeknél, a pékáruknál stb.) még mindig gondot okoz a bolitonkénti számlázás, s ez lehetetlenné teszi, hogy a szerződéses üzlótek megfelelhessenek nyilvántartási kötelezettségüknek. Tóth István Próbajáraton a Rokar Űj magyar jármű, a Rokar gyártásának előkészületei kezdődtek meg a Ro- boplan. Robot és Elektronikai Fejlesztő, Tervező és Gyártásszervező. Betéti Társulás szervezésében. A két éve kifejlesztett, főként áruszállításra használható kis kategóriájú jármű első három darabja már elkészült, jelenleg a budapesti utcákon, próbajáraton vizsgáznák. Az elöl egy, hátul két kerekű, 330 kilogrammos rakománnyal terhelhető járművet 350 köbcentiméteres Jawa-motor hajtja, s kizárólag hazai, illetve szocialista országokbeli alkatrészekből konstruálták. Fogyasztása 100 kilométeren 3 liter, és 70 kilométeres óránkénti sebességre képes. Az új kis szállítójármű jól hasznosítható a mező- gazdasági üzemekben, a gyáron belüli szállításoknál és a kereskedelemben is. Kedvező tesztelési eredmények esetén még az idén megindulhat a sorozatgyártás, mégpedig előreláthatóan a Re- kard Győri Mezőgazdasági és Mechatronikai Gépgyárban. A Nógrádi Szénbányáknál növekszik az újítások gazdasági eredménye. A múlt évben 383 ötletet vetettek papírra a dolgozók, s közülük mindössze 61-re mondták ki az alkalmatlanságot áz egyszemélyi elbírálók. A hasznosított javaslatok száma 240 volt. Hozzávetőlegesen minden kilencedik ember újított, tudniillik 557-en nyújtották be elfogadásra ötletüket. Az újítások kalkulált haszna 20 millió 836 ezer forintot tett ki, csaknem 8 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbi gazdasági eredményt. Természetszerűén az ötletgazdák is megtalálták számításukat, hiszen együttvéve 794 ezer forint újítási díjat tehettek zsebre. A kollektívák közül a nagvbátonyi gépüzem végzett a verseny élén, hetven elfogadott és hasznosított javaslattal. A kisterenyel vállalkozási üzem dolgozóinak ötvennégy újításuk volt. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a ménkesi aknánál mindössze tíz megvalósítható elképzelést dolgoztak ki. Ebben a munkásgárdában okvetlenül több szellemi erő rejlik. Az újítások hozzájárultak a termelékenység növeléséhez, az anyaggal való takarékossághoz, a biztonságosabb munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez. Munkavédelmi újítás 64 volt. Örömteli ez azért is, mert tavaly megugrott a balesetek száma megyénk szénbányavállalatánál, s átlagosan tíz dolgozóra jutott egy sérülés. Remélhetően a munkavédelmi v újítások is hozzájárulnak majd a biztonsági helyzet megszilárdításához. Érdekesség, hogy a pénzben mérhető legnagyobb hasznos eredményt Szorospatakon könyvelhették el, s ez 9 millió 413 ezer forint volt. A kisterenyeiek e lista végén „kullognak”, csekély 274 ezer forint kalkulált haszonnal, holott náluk sok volt a bevezetett újítás. Az ellentmondás abból ered, hogy a vállalkozási üzemben elsősorban kisebb jelentőségű ötleteket nyújtottak be az emberek. Ha már itt tartunk, megemlítjük: eszmei alapon a múlt évben 204 újítást díjaztak, összesen 385 ezer 600 forinttal. Kik újítanak a szénbányáknál? Elsősorban a szocialista brigádtagok törik a fejüket, ők tették ki az újítók háromnegyedét. Többségben vannak a fizikai beosztású ötletadók. A fiatal újítók száma örvendetesen növekszik, s csaknem megduplázódott tavalyelőtthöz képest. Női újító tizenhárom volt a múlt évben, hárommal több mint a megelőző esztendőben, ami még így sem mondható soknak. Igaz, a szénbányászat nem tártozik kifejezetten a nőket foglalkoztató iparágak közé<y Több tégla és cserép Az év első két hónapjában is élénk kereslet ösztönözte a tégla- és cserépgyárakat a termelés növelésére. Ennek megfelelően januárban és februárban együttvéve az egy évvel ezelőttinél 54 millióval több, összesen 190 millió téglát állították elő. A január- februárban gyártott 12 millió cserép pedig 2 millió darabbal haladja meg a múlt év azonos időszakában előállított mennyiségeit. A vásárlók szinte még melegen vitték a téglát, s így a jelentősen megfogyatkozott gyári készárukészlet alig gyarapodott. < A Tégla- és Cserépipari Tröszt vezetői azzal számolnak, hogy március utolsó harmadában indíthatják meg a termelést a hagyományos téglagyárakban, amelyek április végén megkezdhetik a téglaégetést is. Így májusiban!, a nagy építési idény kezdetén már a tröszt valamennyi gyára teljes kapacitással dolgozik majd. Műtrágyagyártők gondjai Szuperfoszfátból túlkínálat . van, ugyanakkor az agrokémiai központok fo- lyékonyműtrágya-üzemei foszforalapanyag-hiánnyal küszködnek. Az egyik legfontosabb talajtáplálékból összességében megfelelő mennyiség áll a fogyasztók rendelkezésére, szerkezete azonban nem felel meg a jelenlegi keresletnek. Mindez arra vezethető vissza, hogy az utóbbi években rohamosan megnőtt a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban a fo- lyékonyműtrágya-keverő üzemek száma. Olyan kapacitás jött létre, amely az idén már a teljes felhasználás 40 százalékát is adhatná. A keverőüzemek azonban kizárólag tőkéspiacról beszerezhető alapanyaggal dolgoznak, míg a szuperfoszfátgyártó vegyi üzemek jelentős részben szocialista importból szerzik be a nyersfoszfátot. Az igények és a lehetőségek tehát nincsenek összhangban egymással, a szuperfoszfát- gyárak pedig megrendelés hiánya miatt csak csökkentett kapacitással működnek. A legnehezebb helyzetbe a Peremartoni Vegyipari Vállalat került, amely az elmúlt években korszerűsítette granulálóüzemét, és így már kifogástalan minőségű árut bocsát ki. Igaz, ennek megfelelően árai is magasabbak. A vállalat szuperfoszfát- üzeme azonban megrendelés hiányában már több mint egy hónapja nem termel, mert az évi 300 ezer tonna kapacitásnak csupán 50 százalékát kötötte le a mezőgazdaság. A Budapesti Vegyi Művek szuperfoszfát-termelé- sének 70 százalékát igényelte eddig a mezőgazdaság. A kereslet módosulását ez a gyár új technológia kifejlesztésével próbálja saját javára fordítani. Egy olyan eljárással, amellyel a szuperfoszfátból szuszpenziós műtrágyát állíthatnak elő és így részben helyettesíthetik a folyékonyműtrágya-gyár- táshoz használt tőkésim- port-alapanyagot. A három foszforműtrágya-gyártó közül a Tiszamenti Vegyi Művek van a legkedvezőbb helyzetben. Kapacitásukat csaknem teljes egészében kihasználják, ebben az évben 520 ezer tonna foszforműtrágyát állítanak. elő és ennyit el is tudnak adni. Különféle színes matricákat vasal a pizsamákra Péter Lászlóné. Az egyik tetszetős termék a női vállas, melynek varrásában vesz részt Kiss Miklósné és Lenkó Sándorné. (Bábel László képriportja) Futó Lászlóné részlegvezető és Vérségi Katalin ellenőrzi az elkészült pólókat. Egyházamén a varrodában Bébi-, győrinek- és bakii»- rahákat készítenek a Lükéi Ipoly Termelőszövetkezet egy- h&zasgergei varrodájában. A tavalyi esztendőben 2,7 millió forint ólbevételt ért el az özem.
