Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-05 / 55. szám
A nőgrád Magyarnándorban Mohora és Haláp művelődési körei Kicsit kötetlenül, de azért „szövegszerűen” idézve a Népszavát — Vitányi Iván egy közeli ÉS-cikkben szó szerint vette át — országszerte nagy a riadalom a művelődés köreiben. Elterjedt nézet, hogy a mindenütt megkezdett vizsgálat a művelődési házak működésének eredményességéről (vagy eredménytelenségéről) odavezet, hogy egy sor házat egyszerűen bezárnak. A „hivatalosok”, a vizsgálódás irányítói, vagy ahogy Vitányi nevezi a kifejezetten gazdasági szempontokra figyelőket — az ökonokrácia képviselői mindezt tagadják; csak „rendezni” kívánják a házak helyzetét.. • Javítani javaslatokkal működésének feltételeit, és csak ahol „nem megy” kell a házat bezárni. Konganak hát a vészharangok, riadtan nyüszítenek itt-ott a kultúra hűséges házőrzői — s van, ahol a karaván halad... ☆ Ügy tűnik — időben lépett a KISZ, amikor vagy négy esztendővel ezelőtt, felismerve a községek fiataljaiban megmutatkozó szellemi-szervezési erőket és a kulturáló- dás igényét. meghirdette azt a pályázaitot-kísérletet, amelynek nyomán a megyében egyszerre hat kisközségben — közöttük a 'Magyarnán- dorhoz tartozó Cserháthalá- p on — művelődési köröket alakítva önfenntartó (de támogatást azért elfogadó) formában a maguk kezébe vették saját községük művelődésének ügyeit. Az az össztársadalmi kihívás, amely országszerte éppen az említett hatékonysági vizsgálattal (következményei okozzák a riadalmat) éri el napjainkban a csúcsot — Magyarnándor körzetében Cserháthalápon már jó négy éve! — választ kapott. S a kör ezt a választ az eltelt évek alatt tovább erősítette. Másként szólva; a környezet úgynevezett „hivatalos” intézményeinek (tanácsnak, körzeti művelődési háznak, üzemeknek) támogatásával erősödött. S mindeközben nincs — nem lehet — szó arról, hogy akkor maga a körzeti művelődési ház rosszul dolgozna, éppen ellenkezően van ez is! ☆ Négy esztendeje, amikor a halápi fiatalok „beléptek a kísérletbe” Gyurisné Tolnai Éva (jelenleg gyermekgondozáson van) állt a művelődési köröket ösztönző új szemléletű és lehetőségű mozgalom élén Halápon- Egy-két évvel később, tehát 1986 végén készített jelentés (a maga ríe- mében korszakos, hiszen ilyen tartalmú beszámoló tanács elé még nem került azelőtt soha!) már arról adhatott számot, hogy egy esztendő alatt a halápi művelődési kör, amely időközben magához vonzotta az „idősebbeket”, a negyveneseket is — egy év alatt (1986) helyben S3 rendezvényt bonyolított. A nagyobbrészt önfinanszírozó rendezvénydöm- ping cseppet sem mellesleg valódi igényt szolgált, bevételeket eredményezett és mintegy 3400! halápit vonzott. . • Ebben az időben — s ez egyben mutatja a körzeti művelődési intézmények segítő-támogató, szakmai felelősségvállalását is! — a körzeti klubkönyvtár vezetője Hataláné Majoros Magdolna volt a halápi művelődési kör vezetője. Vele és a nándori körzeti művelődési ház irányítóival, vezetőjével több alkalommal is találkoztam ezekben a „berepülős” években. S ha valami megragadt az emlékezetemben, az éppen ez: lehetnek az általánosan érvényesülő „gúzsba kötöttség” ellenére is jól táncoló művelődési házak, s vannak is, amilyen a nándori például ezernyi gond- jával-bajával-küzdelmével anélkül, hogy ezek lennének a mércék! A társadalmilag favorizáltak. A jól működő (minden visszatartó erő ellenére) művelődési ház-központ sem fehér holló ugyanis. Mégsem abból indulunk ki ma sem, hogy ha lehetnek jól működők (művelődési házak és körök) akkor azt kell elérni, hogy máshol is legyenek! „Nagyon nehéz társadalmi munkában, munkaidő után szervezni a falu életét, de mindenképpen rrikgéri ez a forma” írhatta jó egy évvel ezelőtt Hataláné Majoros Magdolna a halápiak művelődési köréről, amely több pályázatot is megnyerve (például harmincezer forintot kaptak egy ideig évente az Országos Közművelődési Tanácstól) fejleszthette videó- bázisát és egyszerűen átvette gyakorlatilag a halápi mozi feladatát újabb bevételekre szert téve ezáltal. Maga a közös tanács évi húszezerrel, a halápi kis üzem (MŰDÉKOR) sokoldalúan, de jelentős anyagiakkal is segíti a kört. ☆ Két-három dolog egészen nyilvánvaló. A körnek létre kellett jönni ott, ahol az emberek soha nem hitték el, hogy a külső feltételek (inkább azok szinte teljes hiánya; a romló falú művelődési ház. az egyre csökkenő anyagiak a körzet részéről) és a saját igényük, erejük, akaratuk között összefüggés lenne. Szerencsére Halápon és a körzetközpontban Magyarnándorban, de ugyanúgy Mohorán, mindig voltak és úgy tűnik most már — lesznek is Bőgős. Sándor, Tolnai (belőlük több is, például a híres pávakörben) Majoros és Fajcsik típusú emberek; fiatalok és már nem egészen fiatalok, értelmiségiek és munkások, akik nem hisznek semmiféle ,modern kihalásban”, hisznek ellenben saját községeik hagyományőrző és megújulásra is kész erejében. Nagy szavak? A félszáznál is több rendezvény, a falu lakosságának Ifutyátiszki Mária Fajcsik József Bőgik Tamás összlétszámút meghaladó! látogatottság, a sikeres és be- vételes bálok sorozata, a vi- deomozi állandó jelenléte, a fiatalok és az idősék évenkénti találkozója (ezen mindenki részt vesz, minden halápi kultúrerő, és nem a bevétel a fontos), a felújításra váró szüreti mulatság minden évben, a sikeresen működő művelődési kör, a megválasztott új vezetőség elődökre is tekintő bizakodása, öntudata — a jelenlét ennél sokkal nagyobb szavakat érdemelne. Könnyedén megállapítható amúgy, hogy a halápi művelődési kör faluszervező ereje nyomán lehetett egyáltalán a közös tanácsi költségek közé mintegy félmilliós költséggel felvenni a halápi művelődési ház teljes felújítását- Ma minden pontján új ház benyomását keltő művelődési ház várja a kör rendezvényeire a halápiakat, akik szívesen mennék, hiszen önmagukra kíváncsiak és ily módon önmagukat támogatva önmagukat tartják fenn — erről már a mai új vezetőség két tagjával tudtunk a minap szót váltani. Mészáros Ferenc, az állami gazdaság gépműhelyének dolgozója, Tolnai Erika pedig a kör gazdasági ügyeinek fiatal intézője. A vezetőség egyébiránt tizennégy tagú, s közöttük sokan éppen a segítőkészség oldaláról nélkülözhetetlenül fontosaik. Saját körzeti művelődési központjukon kívül a megyei művelődési központtól is folyamatos szakmai segítségre számíthatnak. Most a tagdíjak bevezetését tervezik (évi öt- ven forint), amelynek összegéből kirándulásokat finanszírozhatnának, látókört bővítő etnének közösen. A mintegy negyven körtag gyakorlatilag állandó jelenlétet bizonyítva a község nagyobbik részét folytonosan „mobilizálni” tudja, nem az úgynevezett nagyrendezvényekkel (ami csak a pénzt viszi), hanem a rétegigényeknek sokoldalúan megfelelve. Földközelben maradva mindig, de ügyelve mindenben a színvonalra és a hagyományokra! ☆ Mohorán éppen egyeszten- dős az idén a művelődési kör, amelynek vezetője a kövesd! Volán dolgozója, Fajcsik József így vélekedik: — Nálunk a körszerveződés szó szerint a körülményekből adódóan ! kezdődött. Nem találtunk olyan személyt, aki a mohorai, most felújításra kerülő, művelődési házat vezette volna! A művelődési kör viszont, s talán éppen Haláp a példa erre, de mások is a megyében, képes lehet a teljes önállóságra és a működésre, a faluközösség bevonására az őket érdeklő ügyekbe, programokba. A tavalyi év nagyon mozgalmas volt, sok új lehetőség is előkerült. a falu valósággal önmagát megtalálva mozdult önmagáért több irányba is. A kört Mohorán a Drogunion anyagiakkal is támogatja. A kezdeti eredmények között van az is. hogv pályázatot nyerve videóval rendelkezünk. s mi is fontclgatiuk a tagsági díjak bevezetését. Talán a jövő feszül abban a gondolatban is, hogy a művelődési kör, akár Mohorán vagy máshol, az eddiginél jóval szélesebb skálán keresse önmagá érvényesülésének, a köz érdekének módjait, hiszen jelenleg elsősorban népművelői szemlélettel működnek, holott bármilyen feladatot vállalhatnának (gyermektáboroztatást például vagy akármi mást, ami bevételes is lehet). Mohora, a művelődési kör példája is ezt mu- tatja-sugallja, hiszen jó fél év után kezdett tevékenységében^ kibontakozni, s bár messze van még a püspökladányi példától, ahol a helybeli művelődési kör tagjai egyszerűen átvették egy csónakázótó fenntartását a tanácstól szép bevételekre is számítva — a jövő a differenciált, megfelelően rugalmas és főként a saját környezetet jól foglalkoztató művelődési köröké mindenütt. Példa amúgy mások számára is akad éppen Mohorán. Ahol külön említődik például az amúgy meg nándori székhelyű Mikszáth Kálmán nevét büszkén viselő- használó termelőszövetkezet állandó segítése (közös megegyezéssel a szövetkezet belső kulturális igényét segítik a mohoraiak). A „mások” alatt természetesen a majd mindenütt jelenlévő gazdálkodókat, üzemieket érthetjük’ Akiket jó szemléletük megóv attól, hogy túlontúl csak önmagukat nézzék valódi vagy vélt „távolságokat” méregetve... T. P. L. Képek: Kulcsár József A Totnay-kúria újjáépítése még csak pnost kezáődStt A kultúrához Is pém kell» -vallják m ériatsttek í-‘ WfS - ' ' ' ' ''*' A eserháthaláplak meghívói merte » falóban hírű*, tik a programokat. Pillanatkép a héikSzaagokbél * ^ *'• + R .. j Mészáros Ferenc Hataláné Majoros Magdolna Ö?L*Í - - -
