Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

ÚTTÖRŐSAROK »Barátunk az újság« EMLÉKEZÉS A CIMEA ÉVFORDULÓJÁN „Furcsa születésnapról emlékeztünk meg: CIMEA Viki 30 éves. Biztos, a világ sok táján összegyűltek a gyerekek erre a jelképes ünnepre. Mi, a sziráki isko­la kisdobosai egy játékos délutánnal tettük emlékeze­tessé ezt a napot. Az ott levő CIMEA Vikitől külön­böző nyelveken, különböző énekeket tanultunk.” (Gyur- csán Judit, Király Marianna-) „Február 15-ével CIMEA- hét kezdődött á Gagarin út­törőcsapatnál. Minden napra gondoskodtunk programról. Hétfőn a 2. osztályosok tar­tottak nyílt rajgyűlést, ked­den különböző nemzetek da­lait tanultuk. Szerdán már az egiész csapatot megmoz­gató CIMEA-vetélkedő volt, ahol a testvérrajok együtt versenyeztek. Csütörtökön sok-sok ország játékát ta­nultuk meg és játszottuk el. Pénteken farsang zárta a CIMEA-hetet.” (Kis-Csitá- ri Piroska. St- Gagarin isk.) „Mi, az 5. a-sok a CIMEA raj nevet viseljük. Felvettük a kapcsolatot a budapesti CIMEA-központtal, ahonnan kiadványokat is kaptunk. Ügy gondoltuk: az évforduló méltó megünnepléséhez az egész úttörőcsapatot be kell vonni. így történt, hogy február 17-én a műve­lődési házban vetélkedőre gyűltünk össze, ahol 5x5 fős csapattal képviselték magu­kat a rajok, s hét feladatot kellett megoldaniók. A ver­sengés hangulatát még szí­nesebbé tették a nagyoroszi honvédség katonái, akik éne­ket tanítottak, s dalokat ját­szottak nekünk. Mi, ötödi­kesek pedig műsorral zártuk a vetélkedőt, melynek »Kiál­tás a boldog gyermekkorért!-« címet adtuk, ezzel is jelké­pezve: szeretnénk, ha min­den gyermek békében, bol­dog felnőttként élne. Ezt megfogalmazva, el is juttat­tuk a CIMEA budapesti köz­pontjába.” (Lestyék Katalin- Nógrád.) „Vetélkedővel ünnepeltük a CIMEA-t. Az akadályjáté­kot mi, a CIMEA-klub tagjai szerveztük, s az állomásokon is mi tevékenykedtünk. Tíz csapat versenyzett pontjai­kért, köztük az ifik és a ta­nárok csapata. A feladatok többsége az évfordulóhoz kap­csolódott. Volt olyan állo­más, ahol énekelni, rajzol­ni kellett, s megtalálni az elrejtett CIMEA-jelvényeket. De minden őrs és csapat ügyesen teljesítette a fel­adatokat. Az első helyen az ifivezetők csapata végzett” (Lánczi Katalin, Tolmácsi Márta. Csecse.) ISMERKEDÉS A KÉPZŐMŰVÉSZETTEL „Nálunk egy jó ötlet révén képzőművészeti alkotómű­hely indult. Ennek munká­jában azok vehetnek részt, akik jól tanulnak, s rajzból kiválóak. Célja a művészet- történeti ismeretek bővíté­se, stílusokkal, technikákkal való ismerkedés, rajzpályá­zat ken valc részvétel, kör­nyezetünk művészeti hagyo­mányainak felkutatása, segí­tés a pályaválasztásban, s a szabad idő hasznos kitölté­se. Szombatonként folyik a munka, melynek irányítását Orosz István pedagógus-festő nagy szeretettel és hozzáér­téssel végzi.” (Demkó László. St- Petőfalvi isk.) TARI ESEMÉNYEK „Az elmúlt héten iskolánk­ban mozgalmi napot szer­veztünk. Sajnos, a rossz idő miatt nem juthattunk el Salgóbányára, de ennek el­lenére nagyon jól éreztük magunkat. Különféle sport­és ügyességi versenyek vár­tak ránk, no, meg szellemi vetélkedő. Az őrsi összejö­veteleket gyakran tartjuk családi körben, ahol a szü­lők saját munkájukat mu­tatják be. A beszélgetéseket aztán vidám játékok köve­tik. Ma lesz csapatunk mű­vészeti szemléje, a jövő hét végén pedig a bált tartjuk. De örömmel jelenthetjük azt is, hogy iskolánkban egyre nagyobb a? érdeklődés a DSK iránt.” (A Béke raj tagjai.) SZÍNHÁZLÁTOGATÁSON BUDAPESTEN A Fővárosi Operettszín­házban néztük meg a „Ro­bin Hood” című musicalt, melynek szervezése, zenéje és előadása semmilyen kí­vánnivalót nem hagyott ma­ga után- Így hát csodálatos élményben volt részünk. A színészek sok-sok zenével, tánccal, vívással, izgalom­mal, humorral fűszerezve szórakoztattak bennünket. Annyi bizonyos, hogy az elő­adás után nem volt olyan ember, aki ne kitapsolt, pi­ros tenyérrel távozott vol­na.” (Balogh Szilvia, Tari András, Jobbágyi.) TÁNCOLNI TANULTUNK „Elérkezett tánotanfolya- munk utolsó napja, melyre a szülőket és pedagógusokat is meghívtuk. Természete­sen mindenki a legszebb ru­háját öltötte magára... Meg­szólalt a zene. A fiú tánco­sok felkértek egy-egy lány táncost. Amikor már hét tán­cot bemutattunk, Jutka né­ni, a tánctanárunk, szünetet adott. E kis időt használtuk fel arra, hogy a jelenlevő­ket süteménnyel és teával kínáljuk. És újra folytató­dott a tanult táncok bemu­tatója. Mikor már kifogy­tunk belőlük, a szülőket kér­tük fel egy polkára. Ez úton is köszönjük Jutka néni fá­radhatatlanságát és a csapat- vezetőnknek, Hoffman Jó- zsefnének azt, hogy meg­szervezte ezt a tanfolya­mot.” (Sándor Szilvia, ör- halom.) SZAVALÓVERSENY PASZTÓN „Az idén 14. alkalommal került sor a hagyományos vers- és prózamondó verse­nyünkre. Az iskolavezetőség úgy határozott, hogy I- Ist­ván halálának 950. évfordu­lója alkalmából a hazasze­retet jegyében rendezzük meg versenyünket. Az első fordu­lóban a kötelező versek sze­repeltek. Legnagyobb költő­ink hazáról szóló legszebb verseiből tanultunk részle­teket. Ebben a fordulóban 516 tanuló vett részt. A osa- patdöntőt a választott ver­sekből és prózákból rendez­tük, külön az alsó és külön a felső tagozatosok részére, ahová a kicsik közül huszon­ötén, a nagyok közül huszon- hatan jutottak be. Mindkét tagozatnál az első hét he­lyezett könyvjutalmat ka­pott. Első helyezést ért el az alsó tagozatosoknál vers- mondásban Tari Erzsébet, prózában Balogh Gabriella, míg a felsősöknél a legjobb szavaiénak Tóth Ildikó, a legügyesebb prózamondónak pedig Futó Brigitta bizo­nyult.” (Hir Katinka ) ÉNEKVERSENY „Énekből rendeztek ver­senyt tanulóink részére. Az alsó és felső tagozatosok kü­lön vetélkedtek. Az egyéni produkciók mellett duóban is énekeltek. Sok lány mutat­ta be énektudását, de né­hány bátor fiú is részt vett a versenyen. Különböző népdalok hangzottak el, az ügyesebb lányok viszont szlovákul adtak ízelítőt a közönségnek. Az alsó tago­zatosoknál két elsőt jutal­maztak Mlinkó Beatrix és Lepel Adrienne személyében, míg a felsősöknél a 7. osz­tályos duó — Jakus Kriszti­na és Nagy Magdolna — került a.z élre.” (Simkó Mi­hály Vanyarc) SPORTRÓL „Iskolánkban már megala­kult a DSK. Ennek keretében sokféle a sportolási lehető­ség. De mivel tornatermünk és sportpályánk még nincs — építésük most folyik —, a szabadban és a folyosón edzik magukat a sportolni vágyó diákok. A kézilabda és a pingpong fortélyait meg­tanulni ilyen nehéz helyzet­ben nem kis dolog. Sok tü­relmet igényel, úgy a ta­nár, mint a diák részéről. Ennek ellenére kiváló ered­ményeket értek el focicsapa­taink, az atlétikai verseny­re pedig most készülnek ta­nulóink- Két DSK-tagunk és az úttörőcsapat-vezetőnk részt vesz Csehszlovákiában a martini sítáborban.” (Rafa Mária. Diósjenő-) „A rétsági rendőrség és az úttörőelnökség kerékpáros- ügyességi versenyt rendezett Rétságon, az iskolában. Mi, két fiú- és egy leánycsapat­tal képviseltük magunkat. Először egy tesztlapot kel­lett kitöltenünk, majd az akadálypályán kellett végig­mennünk, amely a tornate­remben volt felállítva. A fiú- versenyzők közül az első há­rom helyet a mi úttörőink — Miklós Tamás. Zoller Ti­bor, Plachi Zsolt — hozták el, így a megyei versenyen ők képviselik a rétsági terü­letet.” (Lestyák Kati, Rezs- nák Kati. Nógrád.) A legközelebbi Űttörősa- rok-összeállításunk — bekül­dött tudósításaitok alánján — a farsangi bálokról, kar­neválokról fog szólni. Ha még nem küldtétek be erről szóló leveleiteket, még pó­tolhatjátok! Sztálintól — Brezsnyevig Sztálintól — Brezsnyevig. Izgalmas fejezetéhez érke­zett a Szputnyik folyóirat­ban közölt történelmi cikkso­rozat, amely a februári szám­ban a Sztálintól Hruscsovig, majd Brezsnyevig tartó időszakot vizsgálja. Nem kevésbé érdekes az a cikk, amelyben a szerző így teszi fel a kérdést: „Ki van a peresztrojka mellett és ki ellene?” A szovjet szocioló­giai kutatóintézet igazgató­jának válaszát bizonyára a magyarországi olvasó is ér­deklődéssel fogadja. Más cikkben arról olvashatunk, milyen feladatok merülnek fel a peresztrojka gyakorlati megvalósítása során. Ismer­teti a folyóirat a magánte­vékenységről, a kisipari szö­vetkezetekről, a kolhozoiac- ról szóló legújabb rendelke­zéseket. Ki volt az első áldozata az AIDS-nek a Szovjetunió­ban? Ez is kiderül abból a cikkből, amely e súlyos be­tegség szovjetunióbeli elter­jedéséről. az ezzel kaocsola- tos megelőző intézkedésekről és a gyógyításról szól. A BRG salgótarjáni gyárában két alkatrésztároló automa­tát helyeztek üzembe. A berendezés megkönnyíti a táro­lást és /kikeresést. A kedvező tapasztalatok nyomán a gyár újabb öt készüléket rendelt. —bp — KISZ-es kezdeményezés Mozqalmi „Tájoló" Szécsénvben (Tudósítónktól) A Szécsény városi KISZ- bizottság egyik helyes felis­merése és kezdeményezése az, hogy javítani kell a KISZ- tagok és mozgalmon kívüli fiatalok tájékoztatását, erő­síteni érdekképviseletüket és érdekvédelmüket... Egy célkitűzés, nevezetesen az, hogy ebben előrelépés tör­ténjen, már megvalósult az­zal, hogy „Tájoló” elnevezés­sel rendszeresen megjelenő tájékoztatót adnak ki. Szandai László a városi KISZ-bizottság tikára arról tájékoztatott, hogy egy lel­kes, mozgalmi tapasztala­tokkal rendelkező szerkesztő- bizottság elkészítette az első példányt, a helyi terme­lőszövetkezet nyomdájában készülő — és kéthavonta megjelenő — kiadványban olvashatunk egy „levelet” a kibontakozás gondolatairól, tudósítást arról, hogy a fia­talokról hol és miként esett szó- Közérdeklődésre szá­mot tartó kérdést intéztek a „legilletékesebbekhez”, a „prognózis” a rendezvénye­ket, eseményeket jelzi előre. Színes írásokat olvashatunk a „Tini-toniik”-ban, az úttö­rők életéről a saját rovatuk­ban. A „Tájoló” utolsó lap­ja a hirdetéseké intézmé­nyek, vállalatok, szövetke­zetek, közlik a fiatalokat érintő ajánlásaikat. A szer­kesztőség a „Tájoló” szer­kesztésének társadalmasítá­sát szorgalmazza, várja az olvasók javaslatait, vélemé­nyét ahhoz, hogy a városi KISZ-bizottság kiadványa, a „Tájoló” valóban „mozgal­mi iránytűvé” váljon az if­júságpolitikai munkában. REJTVÉNY FOVAROS jól o o o o Az alább felsorolt neveket írjátok be az ábra vízszin­tes soraiba úgy, hogy a kö­rökkel megjelölt átlóba ke­rülő betűk felülről lefelé ol­vasva egy európai főváros nevét adják eredményül- Me­lyik ez a főváros? Ezt küld­jétek be az Üttörősarok cí­mére, Salgótarján, Palócz Irrt re tér 4. Beküldési határ­idő: március 10. A legutóbbi fejtörőnk má­gikus ábrája így néz ki; Czimer Dóra Hollókő, Mega Sándor Bércéi, Vasas Mihály Diósjenő, Riczler Tamás Rétság. A könyveket postán küld­jük el részetekre! SAROKSZEKKESZTO: , JVonoii Megkérdeztük a szolgáltatóipari «általat igazgatóiét Mikor vehetjük a műholdas adásokat? — Ha minden a terv szerint halad, akkor Salgótarján bel­városában, mintegy három és fél ezer lakásban, a harma­dik negyedév végén már szovjet, angol, francia televíziós műsorokat is nézhetünk — válaszolta Pongrác András, a Nógrád Megyei Szolgáltatóipari Vállalat igazgatója, majd hozzátette:.— Mindez a kábeltelevíziós hálózat kiépítésével párhuzamosan megtörténhet. — Mit nyújt majd ez a hálózat? — Akik a lakásukba beköt­tetik a kábelt, azok jobb minőségben foghatják a ma­gyar és szlovák adásokat, megjelenik képernyőjükön a szovjet 1-es csatorna műso­ra, s vehető lesz számukra a Sky Channel, a Super Channel angol, s a Tv—5 francia adás. Továbbá ezál­tal nyílik lehetőség a később beinduló városi televízió, a képújság adásának vételére, valamint egy önálló mozi­csatorna használatára. Tár­gyalások folynak a német nyelvű 3—SAT adásának műholdas vételéről is. Ezen túl pedig a kábelrendszer al­kalmas jelző, riasztó, sze­mélyhívó, távellenőrző, sza­bályozó jelek átvételére, számítógépes hálózatok ki­alakítására is. Természete­sen az elkövetkező időszak­ban újabb és újabb műhol­dak bővítik majd a válasz­tékot. — Mibe kerül mindez? Hallani különféle számokat, pár ezer forinttól tizenöt­ezerig. .. — Valóban, több élelmes géemká is szervezi a para­bolaantennák fölállítását, hatezer-tizennégy ezer forint körüli összegekben. Azok az antennák nem nyújtják azo­kat a szolgáltatásokat, ame­lyeket említettem; nem fog­ható például a városi tele­vízió adása, a mozicsatorna, s mindaz, amihez a kábel­vezeték szükséges. A kábel- rendszerbe történő bekap­csoláshoz egyszeri díjat, há­romezer forintot kell fizet­ni, valamint a házátalakítás 1300 forintos költségét, te­hát összesen 4300 forintba kerülne házanként. Ám, mi­vel ez közműfejlesztési hoz­zájárulásnak minősül, ezért ennek harminc százaléka, 900 forint levonható az adó­val, vagyis így a tényleges költség 3400 forint lesz la­kásonként. — És, aki nem tart rá igényt? Vagy nem tudja egy összegben kifizetni? — A munkák jellege mi­att arra nyílik lehetőség, hogy nem lakásonként, ha­nem házanként végezzük a bekötéseket. Tehát a lakó- közösségek együttesen dön­tenek, kérik avagy nem. Ha valamelyik épület, lakóház nemlegesen dönt, természe­tesen ott egyetlen lakásba sem kötjük be a kábeleket. Ám, ha évek múltán netán meggondolják magukat, ak­kor nyilván az akkori, meg­emelkedett költségeket kell viselniük... Egyébként, ha részletfizetést kérnek, erre mód nyílik. — Hol tartanak a munká­latok? Várhatóan mennyi lesz a beruházás összértéke? — Most készül a vevő- és a főállomás, a városközpont­ban lefektettük a vezetéke- ketj, a városi televízió leen­dő stúdiójához, a volt me­gyei könyvtárhoz elvezettük a kábeleket. Egyébként, a stúdió kivitelezését nem mi végezzük majd, ezt leszá­mítva tehát mintegy har­mincötmillió forintos beru­házásról van szó. Az elkö­vetkező hetekben a belvá­rosban döntenek a lakókö­zösségek az igényekről, s igenlő válaszok esetén már­is megkezdhetjük a beköté­seket. Számításaink a mint­egy három és fél ezer város­központi bekötésen alapul­nak, erre szeptember végéig sor kerül. Utána történne a Beszterce-lakótelepi 1200 lakás, a Kemerovo-, s 1990- ben a Gorkij-lakótelep há­lózatának kiépítése, így az évtized végére optimális esetben tíz-tizenegyezer sal­gótarjáni lakásban élvezhe­tik majd a kábeltelevíziót. Mint a mondottakból ki­derül, előbb a sűrűbben la­kott városrészek kapcsolód­hatnak be a szolgáltatásba, de a nagyobb költségviselést vállaló, családi házas részek is bejelenthetik igényeiket. A városi stúdió létrehozása is több szakaszban történik, előbb a képújság jelentke­zik, filmeket vetítenek, úgy­nevezett konzervműsorokat sugároznak, majd folyama­tosan teremtik meg az élő­adás feltételeit is. Magyar- országon ma már több mint negyven városban működik kábeltelevíziós rendszer, Salgótarjánban a város in­tézményei, társadalmi szer­vei, a városi tanács társa­dalmi összefogással is arra törekszik, hogy mihamarabb eljussanak a lakásokba a modern technika úi vívmá­nyai. Tanka László

Next

/
Thumbnails
Contents