Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-30 / 76. szám
„Széncsata” Ménkes és Kányás között Beruházási körkép II megyei tanács osztályvezetője a fejlesztésekről, késedelmekről és a tervezett intézkedésekről A beruházások megjelenítik jelenünket, magukban hordják jövőnket — éppen ezért, jó barométerei munkánk eredményességének, eiőreiátásunknak. Emellett tükrözik fogyatékosságainkat is. éppen ezért tanulságosak a tapasztalatok. Többek között erről cserélnek véleményt esütörtökön Nógrád megye helyi tanácsainak elnökei és vb-titkárai, s ebből az alkalomból, a beruházási körkép áttekintésére kértük Sára Jánost, a Nógrád Megyei Tanács tervosztályának vezetőjét. Az idei munkaverseny elsődleges célja a széntermelési tervek maradéktalan teljesítése, a vállalat helyzetének stabilizálása — olvasható a Nógrádi Szénbányák felhívásában. Immár sokéves hagyomány az is, hogy a mozgalom politikai töltetét aktuális évfordulóhoz, eseményhez kötik, amit idén a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulója szolgáltat. . A mélyművelésű üzemek számára év végéig megközelítőleg 750 ezer tonna energetikai szén kitermelését irányozták elő, s ebből 130 ezer tonna a lakosságnak értékesítendő mennyiség. A tonnaterv maradéktalan teljesítését a vállalat gazdasági vezetése a tömeg- termelő munkahelyektől várja. Rajtuk áll, vagy bukik a Nógrádi Szénbányák helyzetének javulása, éppen ezért tovább folytatják a termelést serkentő páros versenyek, a A Nógrád Megyei Tanács Útkarbantartó Költségvetési Üzemének szakszervezeti bi- zalmitestülete megtartotta ez évi tervtárgyaló ülését. A résztvevők értékelték a tavalyi munkát, majd elfogadták az idei tervet. Az üzem, melynek feladata a tanácsi utak, hidak karbantartása és felújítása, a2 alapítás évében, 1970-ben még alig 5 millió forint termelést ért el, a múlt esztendőben viszont már ennek a tizennégyszeresét könyvelhette el. A kollektíva a 60 millió 600 ezer forint árbevételi előirányzatát 68 millió 714 ezer forintra, vagyis 113,4 százalékra teljesítette. A célul tűzött nyereség másfél A mezőgazdaságilag művelhető földek védelmére az elmúlt években hozott intézkedések eredményeként ma már az igénylők alaposan megfontolják, hogy hol és mekkora területet foglaljanak el. Az elmúlt évben — az öt évvel korábbi ke* rülbelül 5000 hektárral szemfrontfejtések közötti széncsaták hagyományát. A versenybizottság a hasonló feltételek között tevékenykedő brigádok között fogadta el a páros verseny vállalásait. Eszerint valamennyien 105 százalékos teljesítményt tűztek ki célul, a minőség javítása és a balesetek számának csökkentése mellett. Azok a kollektívák, amelyek elérik a tervezett követelményeket, 150 ezer forint éves célprémiumban részesülnek, a második helyezettek pedig ennek a felében. További ösztönzésnek szánja a vállalat, hogy a féléves értékelés során sikeresen termelő fronti csapatok részére térítésmentesen autóbuszt biztosít brigádkirándulás megszervezéséhez. A juttatások természetesen nem automatikusak. Minőségromlás, illetve a baleseti helyzet rosszabbodása esetén 30—30 százalékkal csökken a kifizethető összeg. Emellett csakis akkor fizetni llió forint volt, s ezt sikerült egymillióval túlszárnyalni Az eredményekhez döntően hozzájárult a jó munka- szervezés. A kőellátás zavarainak kiküszöbölése érdekében depóniahelyet telepítettek a kőbányák mellé, s az intézkedés beváltotta a reményéket. A takarékos költséggazdálkodás és az anyagi ösztönzés javítása úgyszintén előmozditotta a tervtúlteljesítést. Gond az üzemben, hogy a gépek és berendezések régiek, elhasználódottsági fokuk meghaladja a 60 százalékot. Fejlesztésre mindössze 3 millió 400 ezer forint állt rendelkezésre, tehát lényeges ben — hozzávetőleg 2000 hektár mezőgazdaságilag hasznosítható földet vontak ki a termelésből. Többségük gyenge termőterület .volt, de esetenként igénybe vettek jó minőségű földeket is más célokra. A területek átvételéért kifizetett összeget — 180—190 millió forintot — a tik ki a prémiumot, ha a 105 százalékos tervteljesítésnek nincs híja. A páros versenyek egyidő- ben kezdődtek ménkesi, illetve kánvási frontbrigádok között. Jelenleg öt tömegtermelő munkahely közül négynél találták alkalmasnak a feltételeket a „széncsatára’'. Kányáson a Pothornik József nevét viselő kollektíva áll szemben a Ménkesen már sok csatát nyert Lenin frontbrigáddal. Az ifjúsági kollektívák küzdelmében a kányásiak részéről az Ifjúság ’85 elnevezésű, Ménkes- ről a Kossuth-brigád nevezett. Utóbbi vállalta azt is, hogy részt vesz a KISZ által kezdeményezett munkaakciókban is. A páros küzdelmekben kizárólag gépi jövesztéssel és biztositással rendelkező csapatok indultak. A szorospatakiak pár híján, valamint egyedi biztosítási rendszerük miatt más munkaversenv- akciókban vállaltak feladatokat. változás nem következett be ezen a téren. A műszaki vonalon meglévő hiányosságokat szorgalommal, fegyelmezett munkával ellensúlyozta a tíz szocialista és a két munkabrigád. Takács István igazgató előterjesztésében elhangzott: a* idei árbevételi tervben 62 millió 400 ezer forint elérése szerepel. Követelmény a hatékonyság növelése, s a bérköltségek és a járulékos kiadások mérséklése érdekében tizeneggyel csökkentik a dolgozók számát. Fejlesztésre ezúttal is csak kétmillió forint jut, s ez az összeg még kiselejtezett termelőeszközök pótlására sem elegendő. korábban kivont,. újrahasznosított területek rekultivációjára fordították. A földvédelmi járulék magas összegének és a beruházások csökkentésének köszönhető, hogy az elmúlt években egyre kevesebb jó minőségű földre telepítettek létesítményeket, utakat, lakóépületeket. — Mi jellemzi ma. a megyében a tanácsok beruházásait? — A fejlesztési kedv nem csökkent, az erre a célra rendelkezésre álló pénz azonban kevesebb. A megyei tanács elfogadta a középtávú tervidőszak hátralevő három évének fejlesztési koncepcióját, s ezt az indokolta, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának egyik feltétele a közkiadások mérséklése. Ezzel összefüggésben, a tanácsi be. ruházásokban is a visszafogottságot kell érvényesíteni. Elkerülhetetlen lépésről van szó, hiszen a tanácsok központi költségvetési támogatását jelentősen mérsékelték. A reagálás nem lehet más, mint az, hogy a meglevő pénzből — a lehető leggazdaságosabb felhasználással — a már működő intézmények kiadásait kell fedezni, s csak a fennmaradó összeg fordítható új létesítményekre. Gondolva a beruházások megdrágulására is, óhatatlanul szükségessé válik az erő. források átcsoportosítása. Minden eddiginél fontosabb tehát, hogy a beruházások körül minden rendben legyen az előkészítéssel, műszaki és egyéb előírásokkal kapcsolatos jogszabályokat, a megvalósítás ütemét betartsák, s ahol lehet, a munkákat meggyorsítsák. Amikor kevés a pénz, még érthetetlenebb a felesleges kiadás, az elhúzódó átadás. Ezért elgondolkodtató, hogy a sok jó munka mellett ma is számos hiányossággal találko. zunk, s ezek — kiváltképpen mai gazdasági, politikai körülményeink között — jogosan bosszantják a közvéleményt. — Kezdjük az előzőekkel, melyek Nógrádban a kedvező, példamutató tapasztalatok? — Általában jó a beruházások pénzügyi előkészítése, a tanácsoknak — néhány ki. vételtől eltekintve — a tervezett feladatokat fedezetlenség miatt nem kellett elhalasztani vagy átütemezni. Ez annak köszönhető, hogy a tanácsok kellő időben gon. doskodtak a többletforrások megteremtéséről, ebben jelentős szerepet játszott a lakossági erőforrások bevonása. A példák között említhetem a salgótarjáni közműépítést, a balassagyarmati gázberuházást, vagy Szügy és Buják esetében az iskolaépítést, ezek megvalósítását kötvénykibocsátás segíti. A vízmű-, közmű- és gáztársulások ugyancsak a lakossági erőforrásokra építe. nek. -A korábbinál jobb a koordináció, ezért a telefon- ellátás és a kereskedelmi fejlesztések pénzügyi meg. alapozottsága is javult. Üj forma a gazdasági társulás szervezése Salgótarjánban a Nemzeti környékének átépítésére. Szeretném azonban megjegyezni, hogy a sok új kezdeményezés elsősorban a források megteremtését segí. tette és kevesebb figyelem jutott a megvalósításokra. — Sokat hallani manapság a tanácsi szabályozás új rendszeréről, a nagyobb gaz. dasági önállóságról. Hogyan tükröződik ez a beruházási tevékenységben? — Meghatározó szerepe van a fejkvótának és a céltámogatási rendszernek. A tanácsok öt évre előre meg. állapíthatták azokat a lehetőségeiket, amelyeket a köz. ponti költségvetésből és a megyei céltámogatásból kaphattak, saját maguk dönthettek ezek felhasználásáról. Sajnos, a szabályozott bevételkiesés nem tette teljes mértékben lehetővé minden tanácsnál a fejkvóta tény le. ges felhasználását. Hogy a folyamatban levő beruházások ne szenvedjenek csorbát, megelőlegezést kérhettek, gazdálkodási hiteleket vehet, tek fel. Sokkal nagyobb gondot okoz, hogy nem emelkedhet tovább — a tervek szerint — a fejkvóta. A községekben szinte marad, a városokban és a nagyközségekben azonban csökkenteni kellett, ugyanúgy, mint a céltámogatások összegét, őszintén meg kell mondani, hogy a tanácsok nem mindig éltek kellően az önállósággal, vagy éppen ellenkezőleg, visszaéltek vele. Így fordulhatott elő, hogy a rövid távú érdekek szem előtt tartásával a jövőt megalapozó fejlesztéseiket háttérbe szorították. Más példák szerint a forráskiesések esetén nem mertek annak pótlására nagyobb kockázatot vállalni. A működtetés hiányait fejlesztési jellegű forrásokból pótolták, különösen 1986-ban. A céltámogatások közül a lakásra befolyt összegek egy részét átmene. tileg másra fordították, s ma már ezt nem tudják visszapótolni. Ebből adódik, hogy a következő évek lakásépítésének előkészítése elmarad a lehetőségektől és a szükségletektől. Továbbra is kedvező a pályázati rendszer, éppen ezért a megyei tanács tovább bővíti a pályázattal támogatott tevékenységek körét. Meg kel] említeni, hogy a pénz csökkenése további két területen növelte a feszültségeket. Egyrészt helyenként veszélybe kerültek a település- fejlesztési hozzájárulással támogatott fejlesztések, ilyen esetekben pedig megromolhat a tanács és a lakosság kapcsolata. Másrészt felerősödtek a társközségek közötti ellentmondások, mivel az esetleges fejlesztések átrendezése egyenlőtlenül érinti a településeket. — A beruházások megvalósításában több a probléma, sokat foglalkozik a közvélemény egyes üzembe helyezések jelentős elhúzó, dásával. Mi lehet a késedelmek oka? — Alapvetőnek azt tartom, hogy a tanácsok a szükséges pénz előteremtését szolgáló igyekezet mellett kevesebb figyelmet fordítottak a megvalósítás ellenőrzésére. Természetesen nem mindenhol negatív a kép, vannak olyan beruházások is, ahol a megvalósítás a tervezettnél gyorsabb, a minőség pedig megfelelő. Megemlíthetem ezek között a szügyi általános iskolát, a salgótarjáni gimnáziumot, a vízműtársu- latok beruházásait, a Szé- csény—Mihálygerge vízvezeték-építését, vagy a salgótarjáni egészségház kialakító, sát. Sajnos, emellett szép számban vannak szemetszú- ró hiányosságok, késedelmek. A tervező LAKÖTERV makacssága és rugalmatlansága vezetett oda, hogy a majdnem 100 százalékig kész új salgótarjáni városházán, a teljes belső közlekedőrendszerben ki kell cserélni tűzvédelmi okokból a falburkolatot, két szakaszra kell ősz. tani az épületet egy esetleges tűzmentésre gondolva. Mindent a NOMBER igényesebb, határozottabb, a beruházó városi tanács érdekeit jobban védő munkával megakadályozhatta volna. Emellett a kivitelező NÁÉV sem menthető fel, mert a műszaki átadást követő két hónap után sem tudott min. den hiánypótlást elvégezni. A képhez hozzátartozik, hogy a városi tanácsnak is határozottabban kellett volna számon kérnie megbízottjától azt, amiért fizet. Hason, ló, de méreteiben kisebb problémák jelentkeztek az új megyei könyvtárnál is, a hiánypótlást a kivitelező itt is elhúzta. Jogosnak tartom, hogy az üzemeltető csak akkor vegye át az épületet, amikor az hibátlanul kész. Kár volna tagadni, hogy gz eredeti, tervezett átadáshoz képest szembetűnő a késedelem, a könyvtár az év első napjaiban, a tanács és irodaház az elmúlt év december elején nyithatott volna. Nem lehettünk elége. dettek a NOTTÉV vállalkozásával sem, Balassagyarmaton: a 12 tantermes gimnáziumnál és nevelési központnál tetemes a csúszás. A vállalat beválthatatlan ígérettel félrevezette a döntést hozó szervezeteket, s a mai ígéretei is elég kockázató, sak. A megalapozatlan vállalkozási magatartás miatt nem lehet egy várost, egy megyét lakossága és a világ előtt lejáratni. Mások „mazsolázással” a legjobban fizetett piacot uralják, a STÉSZ és az AGROFIL „ki. vonult” a lakásépítésből. — Milyen intézkedések várhatók az említett hibák megelőzése érdekében? — A tanácsoknak beruházási megbízatásaik teljesítését fokozottabban ellenőrizni kell. Természetesen ez feltételezi a mainál alaposabb előkészítést is. Előtérbe helyezzük a fővállalkozói megállapodásokat, igen jó tapasztalataink vannak e téren a balassagyarmati és a rétsági gázépítésnél, ahol egy évet tudnak megtakarítani a szokásos kivitelezési időből. Továbbra is felelős szakvállalatoknak szükséges végezni a bonyolítást, s ez a tanácsok beruházásainál — azoknál a fejlesztéseknél is, amelyekre tanácsi támogatást adunk — a Nógrád Megyei Beruházási Vállalat lehet. Természetesen ezzel egyidőben, a vállalat tévé^ kenységét is határozottan meg kell javítani, funkcióit ki kell bővíteni, például a tervezéssel. A vállalkozás jellegének erősödnie szükséges, indokolt korszerűsíteni az érdekeltségi rendszerét is. Átértékeljük kapcsolatainkat a tervezőkkel, a kivitelezők, kel, nagyobb szerepet szánunk a versenyeztetésnek. Meg kívánjuk oldani, hogy a fővállalkozásba adás előtt szakvállalat által kidolgozott fejlesztési programokkal rendelkezzenek még a kisebb tanácsaink is, ugyanakkor biztosítani akarjuk számukra a szakszerű bonyolítói és műszaki ellenőrzési lehetőségeket. Az említett feladatok megvalósításával elérhető a beruházási fo. lya’mat hatékonyságának nö. veiése, a létesítmények határidőre, jó minőségben való megépítése — fejezte be nyilatkozatát Sára János, a megyei tanács tervosztályának vezetője. 1 Kelemen Gábor Naponta 15 darab laboratóriumi asztalt készítenek a Pásztói Faipari Kisszbvetke. zetben. (bencze) Javult a munkaszervezés, takarékosabb a költséggazdálkodás Sikeres év után az útkarbantartók Kevesebb jó minőségű földet vonnak ki a termelésből
