Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
1988. MÁRCIUS 28., HÉTFŐ NOGRAD 3 Iz ercdMiif: 650 taina áru Az SKÜ tavaszi kommunista műszakjai Fedelet a fejünk fölé... Btszélgités Méhes Kiírással, a KISZ Négrád Mágiái Bizenságáaak Horváth Mihály és társai a szögverő üzemben exportra termeitek. — Kép: Rigó — Két évvel ezelőtt a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezetői arra az elhatározásra jutottak, hogy a tavaszi, illetve az őszi kommunista műszakokat — kü- lön-külön — három részletben rendezik meg. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy mindig az éppen délelőtti műszakosok vehessenek részt a szombati önként vállalt munkákon. A szervezési könnyítés mellett az is a döntés helyességét igazolta, hogy az így biztosított folyamatosság a termelési eredményekben is pozitívan mutatkozik meg. A kényszerűen végrehajtott műszakmódosítások ugyanis zavarták a dolgozókat munkájuk végzésében. Ezen a tavaszon március 12-én, 19-én és 26-án rendezték meg az SKÜ-ben a kommunista műszakokat. A legnagyobb számban, mintegy 800-an, most szombaton jelentkeztek munkára. A március 26-i termeléssel együtt összességében 650 tonna áru került ki a szorgos kezek alól a három szombat eredményeképpen. A legutóbbi kommunista műszakon egyedül a kovácsológyár berendezései pihentek alapanyag-ellátási problémák miatt. A kovácsológyáriak egy későbbi időpontban pótolják be a kényszerű pauza okozta termeléskiesést. A fémbevonó üzem viszont tavaly ősszel került hasonló helyzetbe, így az üzem dolgozói most két szombati műszakban dolgoztak a pótlás érdekében. A kommunista műszakokon termelt árumennyiség jelentős része szalagacélból, horganyzott huzalból, szegből és rúdacélból áll. Az előkészítés és a végrehajtás a gyár 2000 dolgozójának a munkáját dicséri. — benkő — Az adószakértő válaszol Nyugdíjról, előlegről Év közben megyek nyugdíjba. Hogyan vonatkozik rám a 96 ezer forintos szabály? (Nagy Péter salgótarjáni olvasó kérdése.) Aki év közben megy nyugdíjba, az a törvény szerint egész évben nyugdíjasnak Imiin ősül, és -ha mellette egyéb jövedelme is van (például munkát vállal), arra ugyanúgy vonatkozik a nyugdíjasokat megillető adókedvezmény, mint aki már egész évben nyugdíjban volt. Áprilisban megyek nyugdíjba. Felmentenek munka- viszonyomból, és egyszerre többhavi munkabért kapok. Ügy érzem, rosszul járok, mert nagyobb összeget fognak levonni tőlem adóelőleg címén. (Palkovics S. balassagyarmati olvasó kérdése.) Nem jár rosszul. A jogszabály úgy intézkedik, hogy többhavi — munkaviszonyból származó — rendszeres jövedelem egyszerre történő kifizetése esetén, az adóelőleget úgy kell kiszámítani, mintha a jövedelmet a magánszemély havonta szerezte volna meg. Több kérdés érkezett, hogy mennyire kötelezőek az adó. előleg levonásának és befizetésének szabályai. Az adóelőleg kiszámításának, levonásának és befizetésének szabályai kötele, zőek. Ha azonban a magán- személy úgy látja, hogy az alkalmazott szabályok mellett az év végén túlzottan sok adótartozása gyűlne ősz. sze, és erre biztonsággal nem tud tartalékolni, nincs akadálya annak, hogy önként is fizessen adóelőleget. Sőt, minden olyan esetben, amikor a kifizető az adóelőleget 48 ezer forint hozzáadásával állapítja meg, kér. heti az előírtnál magasabb összeg levonását. Az eljárás a következő: — a másodállás, a mellék, foglalkozás és minden egyéb más jövedelem adóelőlegénél, ahol előleget a Tv. 22. paragr rafus (4) bekezdése alapján kell számolni, a magánszemély nyilat, kozata alapján a kifize. tő az előírtnál magasabb előleget is vonhat. — a főmunkaviszonyból (szövetkezeti tagsági viszonyból) származó rendszeres és nem rendszeres jövedelmek adóelőleg-számítási módját a Tv. 22. paragrafus (3) bekezdése alapján kell számolni, ott a magánszemély írásbeli nyilatkozata alapján sem vonhat többet a munkáltató. A magánszemély többlet- fizetési szándékának úgy tehet eleget, hogy az adófelügyelőségtől kell kérnie az erre a célra rendszeresített befizetési lapot (csekket), amelyen személyi számának feltüntetésével bármekkora adóelőleget befizethet. Sze. retném felhívni a figyelmet arra az esetre, amikor ennek a magánszemélynek csak főmunkaviszonyból származó jövedelme van, és eszerint adóbevallást nem kellene készítenie, de most, hogy önkéntesen adóelőleget fizetett, év végén adóbevallást kell adnia. Működését korábbi évben megkezdő vállalkozó, meddig hitelesítheti naplófőkönyvét? 1 A vállalkozói adóról szóló jogszabályok az egyéni és a társas vállalkozóknak 1988. január 1-től újfajta napló- főkönyv (I-es vagy Il-es típusú) vezetését írja elő. A naplófőkönyvet az egyéni vállalkozónak az adófelügyelőségen, a társas vállalkozó, nak az APEH-igazgatóság- nál hitelesíteni kell E nyomtatványok gyártásánál és árusításánál késedelmek nehezítették a naplóiököny, vek beszerzését. A beszerzési nehézségekre való “ tekintettel a hivatal tudomásul vette — ezt korábban meg is hirdette —, hogy legkésőbb 1988. február 29-ig hitelesített naplófőkönyvben január 1-től, tehát visszamenőlegesen szerepelteti a vállalkozó az üzleti pénzforgalmát. Az elmúlt idősizak; ban folyamatos volt a naplófőkönyv beszerzése, így semmi nem indokolta az előbb említett határidő meghosszabbítását. A vállalkozói adó hatálya alá tartozó szervezetek közül, melyek kötelesek bank. számlát nyitni? Pénzforgalmukat kötelesek-e ezek a bankszámlán bonyolítani? 1988. január 1-től, valamennyi csoportos vállalkozás és azok az egyéni vállalkozók, akik áfa-kötele- zéttek, vagy vállalkozói adót fizetnek, vagy gazdálkodói tartalékot képeznek, kötelesek bankszámlát nyitni. A bankszámla bármelyik bankintézetnél megnyitható. (A bankszámlán belül egy alszámlán elhelyezhető a letéti pénzeszköz. Ez a pénz. intézet által meghatározott kamattal kamatozik.) A gazdálkodó szervezetek a vállalkozói adó fizetésére kötelezett vállalkozóknak nem kötelesek ezen a pénz- forgalmi számlán keresztül teljesíteni a kifizetéseket, illetőleg a vállalkozó nem köteles pénzforgalmát a bankszámlán bonyolítani. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az általános forgalmi adó-visszautalást minden esetben csak ezen a bankszámlán bonyolítja. (Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy adószakértőnk csak pontosan, összegszerűen megfogalmazott, összefüggéseiben megvilágított kérdésekre tud válaszolni! Más-más esetekre ugyanis különböző jogszabályi kötelezettségek állnak fenn.) titkárával Egy négyzetméternyi lakás megvásárlásához az ötvenes évek közepén másfél havi átlagkeresetre volt szükség, a hetvenes esztendők derekán már kéthavi sem volt elegendő. Mostanra csillagászati magasságba szökött: megyénkben is húszezer forint körüli, egyetlen négyzetméter lakótelepi „boldogság”. Kétségtelen, hogy a lakással kapcsolatos problémák leginkább a fiatalokat sújtják. Ezért is kezdeményezett országos vitát az ifjúsági mozgalom a lakáspolitika új koncepciótervezetéről, amelyet majd a kormány véglegesít. Méhes Andrást, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának titkárát arra kértük, avasson be az ifjúsági mozgalom ezzel kapcsolatos elképzeléseibe. — Sok emberben fölvetődik: mi köze a iKISZ-nek a lakásgazdálkodáshoz?! Nincs építőipari vállalata, nincs lakástámogatási alapja, nem dönthet a kiutalásokról... Tudnak-e így érdemben beleszólni, vagy pedig csak afféle panaszgyűjteményt tesznek majd le az illetékesek asztalára? — Az ifjúsági mozgalomnak kötelessége mindent megtenni a fiatalok helyzetének jobbításáért, légyen szó a lakásról, a foglalkoztatásról vagy éppen a művelődésről. A legsúlyosabb problémák egyike a lakás- helyzet. Elegendő utalnom a fantasztikus méretű árnövekedésre, a kamatfizetési terhekre, a megszűnőben lévő bérlakás-építkezésekre, az anyagellátási zavarokra, a támogatási rendszer fogyatékosságaira... Nógrád megyében valamivel kedvezőbb az összkép, bár az árnövekedés itt is jelentős. Egy felmérésünk szerint a házgyári technológiával készült OTP-laká- sok átlagos négyzetméterenkénti ára 1985-ben „csak” 13 500 forint volt, tavaly Í7 500. Más gondok is azt sürgetik, hogy gyorsan és társadalmi igazságosság mércéjével kell felelni ezekre a kérdésekre. Több érintett szerv hozzálátott elképzeléseinek kimunkálásához, tudomásom szerint kilenc különféle lakáskoncepció létezik, ezek egyike a KISZ-é. Ezt vitatjuk Nógrád megyében ezekben a hetekben húsz helyszínen, hadd tegyem hozzá: igen szenvedélyesen. — A KISZ többször próbálkozott a „lakáskérdés megoldásával” a kezdeményezés mindannyiszor kudarcba fulladt. Mi a garancia, hogy most másképp lesz? — Garanciát csak az adhat, ha olyan igazságos rendszert dolgozunk ki, amely igazodik a gazdasági, társadalmi környezethez, számol a lehetőségekkel, s ezt kellően széles körű, vita után az állami szervek „szentesítik”. A korábbi próbálkozások jóval szerényebbek voltak, nem átfogóan, hanem csak egy-egy részkérdésben kezdeményeztek. A hatvanas évek elején a megyében egy KISZ-es lakásépítési, a nyolcvanas évek kezdetén pedig az úgynevezett kész féllakás akcióval próbálkoztunk, nem sok sikerrel. Nem tudtuk igazából közüggyé tenni a valóban feszítő problémákat. Most hosszútávon, a feltételrendszer radikális megreformálásával szeretnénk lényeges változást elindítani! — Nézzük a mai tényeket: hol lát a KISZ feszültségeket? — Ügy foglalt állást a KISZ KB, hogy lakásgazdálkodásunk jelenlegi rendje társadalmunk egyetlen jelentősebb érdekcsoportja számára sem megfelelő, s az idő múlásával egyre inkább elviselhetetlenné válik. Egy erre alakult munkacsoport számokkal bizonyította, hogy a lakáshoz jutás esélyei romlottak, a lakásgazdálkodás szinte minden szférájában felerősödtek a működési zavarok. Az építőipari nagy- szervezetek és a finaszíro- zó pénzintézetek veszteségekről, alacsony jövedelmezőségről panaszkodnak. Az állami költségvetés lehetőségei, a tanácsok fejlesztési pénzei csökkennek. Ugyanakkor, a lakosság bizonyos rétegei szinte emberfeletti terheket vállalnak, mások a teljes reménytelenség miatt eleve lemondanak a lakásról... De folytathatnám a sort a .bérházak állagának romlásával, a lakások minőségi kifogásaival... Soroljam tovább? — Azt hiszem, sok értelme nincs, lapunk is gyakran ír ezekről. Kérdés viszont, hogy milyen ;megújító elképzelései vannak a KISZ- nek? — Az alapelvek között fogalmaztuk meg, hogy kiemelt figyelmet a lakással nem rendelkezők lakáshoz jutási esélyei kapjanak! Azt is elmondták a megyei vitákon, hogy egy olyan pénzügyi-piaci szabályozást tartunk' szükségesnek, amely megteremti a lakásgazdálkodás önfinanszírozását. Támogatási rendszerünk elé két feladatot tűztünk. Egyrészt, a közpénz azokat segítse, akik az átlagosnak minősülő lakásuk megszerzéséért és fenn tartásáért komoly erőfeszítéseket tesznek, másfelől pedig biztosítani kell a minimálisan elfogadható lakáskörülményeket mindazoknak, akik képtelenek saját lakhatásukról gondoskodni. — Mit ért az alatt, hogy „átlagos”? S mennyiben új ez a támogatási rendszer? — Ügy véljük, hogy ma a kedvezményeket szinte mindenki megkaphatja jövedelmi, vagyoni helyzetétől függetlenül. Ezek az állami támogatások megjelennek például a kedvezményes kamatozású kölcsönben, a lakbér-kiegészítésben, nem véve figyelembe egyénenként a rászorultságot. Egyértelmű támogatásra talált a vitáink során az a javaslat, hogy a dotációs rendszer ne a lakáshoz, hanem a tulajdonoshoz, a bérlőhöz kapcsolódjon! Hadd mondjak egy példát támogatási rendszerünkre. Tekintsünk egy 4 fős családot, amelynek — a koncepció szerint társadalmilag indokolt átlagos nagyságként — 65 négyzetméteres lakás „jár”. A férj és feleség összjövedelme, mondjuk tízezer forint, a törlesztés pedig, mai viszonyokat tekintve: négyötezer forint. Nos, az a javaslatunk, hogy a tízezres jövedelemnek a 25 százalékát fizesse a család, az ezen felüli részt vállalja át az állam! Dg csak az átlagos lakásnagyság esetén. Nyilván, akinek ez kicsi, nagyobbat akar, annak több pénze is lehet rá, s ezt akkor vállalja is. — Áttekintve a vitaanyagot, egy igen alapos, konkrét, számításokkal tűzdelt, „ifjúságpárti” koncepció körvonalai vannak kialakulóban. Csak lesz-e rá elegendő pénz? — Mint említettem az egész lakásgazdálkodási koncepció a jelenlegi gazdasági körülményekre épít. Nem kell egyetlen fillért sem más fontos ágazatokból átcsoportosítani, nem az állam ma sem túl vastag pénztárcájába kívánunk mélyebben nyúlni. A meglévő rendszert szeretnénk úgy átalakítani, hogy a rászorultság, az igazságosság, az arányos teherviselés érvényesüljön. Vitaanyagról van szó tehát, még formálódik, alakul. Aztán összegezzük a véleményeket, s eljuttatjuk a nógrádi tapasztalatokat irányító szer- vünknék — mondotta befejezésül Méhes András, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának titkára. Tanka László A KARTPACK jobbágyi ize «csarnokában — a Co«pack im a bzardokpüspdki Kéke Ta* gazdasági tárolása — naponta t tonna sót zárnak dobosokba az asszonyok.
