Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-25 / 72. szám
1988. MÁRCIUS 25.. PENT EK NÖGRÄD 3 / „ÜGYESKEDŐ” FOGYASZTÓK Drasztikus intézkedéseket nem tettünk... Kérdéseinkre Nagy Lajos, a Magyar Hitelbank Rt. salgótarjáni igazgatója válaszol A kétszintű bankrendszer bevezetésével a kormánynak a többi között az volt a célja, hogy felgyorsítsa a gazdaság fejlődését, fokozza a szelektivitást, egészséges versenyszellemet teremtsen a lőkeáramlásban és a koncentrálásban. Ennek megfelelően az újonnan létrehozott kereskedelmi bankok több területen pozitív eredményt értek el. De elhangzottak olyan megjegyzések is, mely szerint nem a kívánt célnak megfelelően szelektálnak, vagyis elősegítik a gyengén gazdálkodók túlélését, késleltetik a kívánatos termékszerkezet-váltást, a versenyképesség növelését. Ez utóbbi kedvezőtlen jelenség megállítása, ellenkezőjére való fordítása céljából a kormány által jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek nemrég erősen beszűkítették a hitellehetőségeket. A jelenlegi helyzetről, valamint a további kilátásokról kérdeztem Nagy Lajost, a Magyar Hitelbank Rt. salgótarjáni igazgatóját. Szakmai nyelven szabálytalan vételezésnek nevezik az áramszolgáltatásban a villamosenergia szerződéstől eltérő felhasználását. Az ÉMÁSZ salgótarjáni üzem- igazgatóságának területén tavaly — egy minapi értékelés alapján — 25 esetet fedeztek fel az ellenőrök, s emiatt 855 ezer forint bírság kifizetését kezdeményezték. A legtöbb esetben a számítógépes feldolgozás derít fényt a csalásra, emellett helyszíni ellenőrzéseket is folytatnak. Az egyik leggyakoribb szabálytalanság a lopás, azaz amikor a fogyasztó a mérőkészülék megkerülésével, vagy befolyásolásával szerzi az áramot. Kevesen tudják, hogy ebbe a kategóriába tartozik az is, ha valaki kicseréli az áramkorlátozót, a biztosítékot. A többletigény effajta kielégítése — Áruforgalmi jelentés A Kereskedelmi Minisztérium most közétett áruforgalmi jelentése ,zerint az év első két hónapjában a kiskereskedelem forgalma 87,3 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 7,7 százalékkal több, összehasonlítható árakon, mennyiségében 9,3 százalékkal kevesebb volt, mint az elmúlt év azonos hónapjaiban. A két hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy a kereslet szinte valamennyi fogyasztási cikk iránt visszafogottabb volt mint egy évvel korábban, s a vevők elsősorban az olcsóbb termékeket keresték az üzletekben. A napicikkekből csak a legszükségesebbeket vásárolták, a vendéglátóhelyeken kicsi volt a forgalom, s a ruházati cikkeket sem nagyon vették. A tartós fogyasztási cikkek iránt viszont változatlanul élénk az érdeklődés, a kereskedelmi szakemberek szerint elsősorban azért, mert a vásárlók további áremelkedésektől tartanak, s attól is, hogy állandósul a már több hónapja tapasztalható hiápy. A februári áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kereslet és a társadalmi kárán túl — élet- veszélyes vállalkozás. A harmadik eset az éjszakai villamos hálózatba történt beavatkozás, melyből tavaly nyolc fordult elő. Végül büntetendő cselekménynek számít, ha a fogyasztó nem a szerződésben foglalt célra használja fel a villamos energiát. Ez utóbbira példa a háztartási célú vételezés ipari tevékenységre történő hasznosítása. A tarifa ugyanis lényegesen magasabb a második esetben: kilowattóránként 4 forint 10 fillér. Ugyanez vonatkozik a házépítés idejére is, amikor a véglegesítésig a szokásostól eltérő díjat számol az áramszolgáltató. S nem árt tudni, hogy a szomszédból sem kérhetünk „kölcsön”, amíg tető alá kerül az épület. A büntetőtarifa 6 forintot kínálat egyensúlya helyreállt, az áruutánpótlás folyamatossá vált. A vállalatok megkezdték a húsvéti felkészülést, a szezonáruk többsége már februárban az üzletekben volt. Az árak emelkedéséből adódóan a vevők igényesebbekké váltak az élelmiszerek minősége iránt is. Egyre több jogos kifogás tapasztalható például a tőkehúsok és húskészítmények gyenge minőségére. A kereskedők is egyre gyakrabban jelzik a szállítóknak, ha a húsok zsír- és faggyútartalma nagyobb a megengedettnél, s nem kielégítő minőségűek a húskészítmények, elsősorban a keresett, olcsóbb fajták. Esetenként át sem veszik a szállítmányt. A februári burgonya-, zöldség- és gyümölcskínálat a szezonnak megfelelő volt, ám az enyhe időjárás miatt jelentősek a tárolási veszteségek, különösen a hagymánál, az almánál és a káposztánál. Ezért helyenként kiárusításokat is szerveztek, s mérsékelték az árakat. A zöldség- és gyümölcsárak azonban így is magasabbak, mint tavaly februárban voltak. is elérhet kilowattóránként, ami nem azt jelenti, hogy nincs mód a többletigény biztosítására. A hálózat teherbírása dönti el, van-e rá lehetőség. Szabálytalanságnak minősül a díjfizetés megtagadása is, amiről a villa- mosenergia-közszolgáltatási szabályzatból értesülhet bárki, aki kéri a füzetecskét a kirendeltségeken. A tavalyi ellenőrzések éppúgy vonatkoztak kis-, mint nagyfogyasztókra. Sajnos mindkét kategóriában akadt tennivalója a vállalatnak. Az egyik salgótarjáni kisiparos például háztartási tarifával kötött szerződést, s eközben jelentős fűrészteleppé szervezte otthonát. A bírság meghaladja a 200 ezer forintot. Balassagyarmaton az éjszakai fogyasztó „megberhelése” 100 ezer forintjába került a tulajdonosnak. A ruházati cikkek iránt a kereslet meglehetősen lanyha, bár február közepén már a tavaszi áruk is megjelentek az üzletekben. Az idei engedményes téli ruházati vásár lényegesen szerényebb volt, mint az előző években. A tartós fogyasztási cikkek körében változatlanul sok a hiány: videomagnó februárban sem volt, ugyancsak hiányoztak az üzletekből a televíziók, kevés a bútor, a kerti talajművelő kisgép, a kismotor és a kerékpár. Az enyhe időjárás miatt a Tüzép-telepeken viszonylag kicsi volt februárban a tüzelőanyag-forgalom. Érzékelhetően javult az ellátás szénből, de brikettből és kokszból is. Kismértékben ugyan, de gyorsult a Tüzép-telepek feltöltése építőanyagokból is. Néhány termékből az ellátás az előző időszakhoz képest javult, több volt például a cement, a mész és a mész- hidrát. Továbbra sincs azonban elegendő tetőfedő anyag, falazóanyag, vasbeton gerenda, fenyő fűrészáru, valamint fából készült ablak és ajtó. — Elöljáróban arra kérem önt, hogy röviden mutassa be tevékenységüket a megye közvéleményének. — A Magyar Nemzeti Bankból 1987. január 1-jével váltunk ki. Induláskor 15 részvényesünk volt, jelenleg 33-nál tartunk. A jegybank számlavezetési köréből átvettük a megyei ipari gazdálkodó szervezetek 72, az élelmiszer-ipari egységek 65, a kereskedelmi szervek 58 százalékát. Most 93 gazdálkodó egység főszámláját, 38-nak pedig a telepi számláját vezetjük. Az elmúlt év július 1-jével bevezetett szabad bankválasztási lehetőség partnereink körét alapvetően nem változtatta meg, sőt ügyfélkörünk 6 újonnan alakult kisszövetkezettel bővült. Ez év január 1-jétől pedig több mint 150 kisszervezet és magán- vállalkozó számlavezetését vállaltuk el. Egyébként általános felhatalmazási bankok vagyunk, ami azt jelenti, hogy érdekeltségi rendszerünk azonos a gazdálkodókéval, így hát kapcsolatunk is egyenrangú. Partnereink általában tőkeszegények, ennek ellenére 38 százalékuk részvényesünk. Viszonylag szűk a hitel nélkül gazdálkodók köre. A csökkenő hitelkihelyezési lehetőségek mellett ezért elsősorban az I. osztályú adósok — partnereink 70 százaléka — pénzigényeinek a kielégítésére koncentráltunk. Az év végi hitelállomány 66 százaléka náluk volt, 24 százaléka pedig az ugyancsak jól prosperáló, II. osztályba sorolt vállalatok csoportjánál, ők nyújtják számunkra a legnagyobb nyereségforrást. Valamennyi ügyfelünk esedékes kölcsönét időben visszafizette. A banki műveletekkel kapcsolatos feladatokat — hitelfinanszírozás, beruházás, folyószámla-vezetés, betét- gyűjtés, egyéb speciális ügyletek — 48 dolgozó végzi el, 30 százalékuk egyetemet, főiskolát végzett, s általában megfelelő gyakorlattal, tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkeznek. Banki munkánk eredményességét jelzi a több mint 100 millió forint fedezeti összeg elérése. — Folytassuk a jelenlegi helyzettel. A Pénzügyminisztérium szerint pok pénz van kint a vállalatoknál. Az érdekeltek viszont az ellenkezőjét állítják, s kifogásolják a szigorú hitelszűkítést. Mi az ön véleménye? — Hangzúlyozom, hogy a bő likviditást és annak sza- bályozhatóságát csak részben tudom elfogadni, mert országosan a gazdasági szervek több mint 50 százalékának nincs hitelkapcsolata. Megyénkben a már említett forrásszűke miatt ez az arány csupán 30 százalék. Így, hát ezeket a gazdálkodó egységeket pénzügyi eszközökkel szabályozni nem lehet. A finanszírozási körünkbe tartozó ipari, mezőgazda- sági üzemek általában forrásszegények. Például a mezőgazdasági üzemek 95 százaléka hitellel gazdálkodik annak ellenére, hogy a kiegészítő tevékenység hozza a nyereség döntő hányadát. Az alaptevékenység sajátossága miatt az első fél évben hitelre van szükségük, míg a másodikban a visszafizetés a meghatározó. Az országosan is közismert hitelszűkítés jelentős gondokat okozott a megyében is. A feszített helyzet ellenére, drasztikus intézkedéseket nem tettünk, egyetlen üzletfelünknek sem mondtuk fel a folyósított hiteleket, a teljes igényeket azonban mi sem tudtuk teljesíteni, sőt áz exportkintlévőségeket sem vagyunk képesek 100 százalékban finanszírozni. Bár az idén csaknem 30 százalékkal kevesebb forgóeszköz-kihelyezési lehetőséggel rendelkezünk, a termelés zavartalanságához szükséges legfontosabb kiadásokat a vállalatok hitelképességének elbírálása után általában meghiteleztük. A vezér- igazgatói utasításnak megfelelően pedig a bérkifizetéshez minden esetben megadjuk a kért összeget. Nálunk a hitelszűkítés nem volt olyan, mint országosan, a gazdálkodó szervek egymásközti kapcsolata mégis ziláltabbá vált. A monopolhelyzetben lévő vállalatok még a jól gazdálkodó egységektől is garanciákat kérnek, illetve késleltetik a fizetéseket, a szállításokat. — A tények ismeretében egyetért, vagy sem a hitelszűkítéssel? — A kormány kemény pénzügyi, hitelszűkítési politikájával egyetértek, de nem tudom megérteni, hogy főleg a mezőgazdaságban miért nem vették figyelembe a szezonalitást. Tehát nem tartom helyesnek a visszafizetés gyorsított ütemét és mértékét. Harmincöt éves banki gyakorlatomban ilyen nagyságú forráskivonásra még nem került sor. Az előbbiek azonban nem jelentik azt, hogy a vállalatok mindent megtettek pénzügyi helyzetük stabilizálásáért. Vannak még tartalékok. Egyes helyeken magasak a készletek, sok a kintlévőség, amely a jelenlegi feszült helyzetben nem engedhető meg. Ilyen szempontból a hitelszűkítés jó irányú kényszert is gyakorol partnereinkre. — Mi a helyzet a beruházásokkal? — Itt is visszafogottak a lehetőségek. Ezért általános célokra — gépvásárlás stb. — hitelt engedélyezni nem tudunk. Fejlesztési hiteltámogatásra gyakorlatilag csak a világbanki konstrukcióban és a konvertálható export- árualapok növelésében van lehetőségünk. E tekintetben, sajnos hiányzik az iparvállalatok vállalkozó-, kezdeményezőkedve is, pedig csak ily módon juthatniuk korszerű, modern technikához, technológiához, növelhetik versenyképességüket. Azt viszont el kell ismerni, hogy a jelenlegi szabályozók mellett a beruházás jelentősen megdrágul, magas a kamat, mérséklődik az állami támogatás, az áfa és így tovább. .. Az említettek ellenére jónak tartom, hogy 1987-hez viszonyítva — 1988-ban 35 százalékkal magasabb a fejlesztési hitelre vonatkozó elkötelezettségünk. A Rom- hányi Építési Kerámiagyár 93 millió exportfejlesztő hitelt, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár pedig 35 millió világbanki hitelt kapott. A finanszírozási körünkbe tartozó mezőgazda- sági nagyüzemeknek több mint 100 millió forintot engedélyeztünk, melynek csaknem 50 százaléka világbanki fejlesztéshez kapcsolódik. — Végül arra kérem, hogy ismertesse 'az idei lehetőségeket. — Tőlünk a gazdaságpolitika szelektív hitelkihelyezést követel meg. Célunk, hogy elsősorban az általunk első osztályúnak minősített gazdálkodó szervek igényeit elégítsük ki. Ezzel egy időben fontos feladatunknak tartjuk a mezőgazdasági nagyüzemek termelésének zavartalan biztosítását. A források bővítése céljából növelni kívánjuk a tartós betéteket, az újabb hitellehetőségek felkutatása érdekében pedig keressük az együttműködést a kereskedelmi bankokkal. Ezzel egy időben következetesen vizsgáljuk partnereink hitelképességét, s ahol szükséges, ott kivonulunk a veszteséges tevékenységek finanszírozásából. Szorgalmazzuk a készletek csökkentését, a kintlévőségek behajtását, a pénzügyi fegyelem erősítését és a tőkeáramlás meggyorsítását. Ahhoz, hogy igazi bankárokká váljunk, meg kell tanulnunk mások pénzével okosan és célszerűen gazdálkodni. — Köszönöm a válaszokat. Ügy tűnik — kereskedői szemmel is —, hogy nem csitul hazánkban az építési kedv. Az ellátást biztosító vállalatok, többek közt a Pásztói Könnyűbeton- és Szigetelőanyag-ipari Vállalat iperlitfeldo)»ozó gyára is felkészült a változatlan lakossági ’és közületi kereslet kiszolgálására. Az idén 73 millió forint termelési érték elérését tűzték ki célul. Zsákokba kerül a pcrlit Ragasztóhabaresból 45M tonnát gyártanak az idén. Melegvíz- és fűtéscsövek hővédelmét szolgálja a csőhéj. — Képek: Bencze Visszafogottabb a kereslet Venesz Károly
