Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-25 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! | AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | L (XLIV. ÉVF., 72. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. MÁRCIUS 25., PÉNTEK Drasztikus intézkedéseket nem tettünk... (3. oldal) „A zene mindenkié" (4. oldal) Á kapuk nehezen nyílnak (5. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. március 23—24-ei üléséről Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1988. március 23—24-én, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tar­tott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek a Központi Ellen­őrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta a Politikai Bizottság javaslatait: — Lázár György élvtársnak, a párt főtit­kárhelyettesének előterjesztésében a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrend­szer működésének fejlesztéséről; — Lukács János elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az országos pártértekezlet időpontjáról, képvi­seleti rendjéről; — Berecz János elvtársnak, a Politikai Bi­zottság tagjának, á Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az országos párt­értekezlet állásfoglalásának tervezetéről. — A Központi Bizottság jóváhagyólag tu­domásul vette az ideológiai munka időszerű kérdéseiről folytatott vita tapasztalatait ösz- szegező írásos tájékoztatót. 1. A párt tagsága ez év elején megvitatta a párt vezető szerepéről, a poli­tikai intézményrendszer fej­lesztéséről szóló téziseket, amelyeket a Központi Bi­zottság erre kijelölt mun­kabizottsága dolgozott ki. A vita tükrözte a kommu­nisták felelősségérzetét, tett- rekészségét, jelentős ta­pasztalatokat tárt fel. Meg­erősítette, hogy a szocialista építőmunka sikeres folyta­tása szükségessé teszi a párt vezető szerepének, a poli­tikai intézményrendszernek a további fejlesztését az új követelményeknek megfele­lően. A Központi Bizottság nagyra értékeli a párt tag­ságának aktív részvételét a vitában. Megbízta a Politi­kai Bizottságot, hogy a vita tapasztalatait, a javaslatokat hasznosítva véglegesítse a határozatot; továbbá úgy foglalt állást, hogy ennek főbb elemeit a pártértekez­let elé terjeszti, teljes szö­vegét pedig a pártértekezle­tet követően nyilvánosságra hozza. 2. A Központi Bizottság a Magyar Szocialista Munkás­párt országos értekezletét május 20-ára hívja össze. Ügy döntött, hogy a buda­pesti, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok ezer párttag után választanak egy küldöttet. Ezen belül gondoskodjanak arról, hogy azok az üzemi, intézményi pártszervezetek, ahol ezer­nél nagyobb a taglétszám, képviselve legyenek a párt­értekezleten. A Központi Bizottság a pártértekezlet elé terjesz­tendő állásfoglalás terveze­tét nyilvánosságra hozza. A tervezetet minden alap­szervezet és pártbizottság április 24-ig vitassa meg. A javaslatokat, valamint a tes­tületek állásfoglalását a bu­dapesti, a megyei és megyei jogú pártbizottságok küld­jék meg a Központi Bizott­sághoz. A Központi Bizottság fel­hívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nökségét, a Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottságának intézőbizott­ságát. továbbá felkéri a Ma­gyar Tudományos Akadé­miának, a Magyar Gazda­sági Kamarának, a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Taná­csának, az Ipari Szövetke­zetek Országos Tanácsának, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének az elnökségét, hogy vitassák meg a párt­értekezlet állásfoglalásának tervezetét, és véleményüket juttassák el a Központi Bi­zottsághoz. 3. Az ideológiai munka időszerű kérdéseiről folyta­tott pártvitáról a Központi Bizottság megállapította, hogy hasznos volt. A vita elsősorban a következő kér­dések köré összpontosult: az össznépi hatalom kialaku. fásának folyamata hazánk­ban és társadalmunk mai szerkezete; a társadalmi tu­lajdon leghatékonyabb mű­ködtetése, a különböző tu­lajdonformák megítélése; hol tartunk a szocializmus építésében. Ugyancsak nagy hangsúlyt kaptak a vitában a párt belső viszonyai, a demokratikus centralizmus értelmezése, a párt vezető szerepének érvényesülése a mai körülmények között; szocializmusfelfogásunk és társadalmi-politikai gya­korlatunk megújítása. A vitában is észlelhető volt, hogy a pártban jelen­leg több fontos kérdésben esz’mei bizonytalanság ta­pasztalható. Ez gyengíti a pórt politikai és cselekvési egységét. Ezért javítani kell a társadalomtudományi ku­tatások, az alkotó szellemű viták feltételeit, és világos­sá tenni, hogy az adott fej­lődési szakaszban miben látjuk szocialista építő- munkánk alapvető értékeit és távlati céljait. Az ideológiai tézisek vitá­jának tapasztalatait haszno­sítani kell a pártértekezlet dokumentumában és a gya­korlati munkában. Budapest, 1988. március 24. (MTI) Német építész Salgótarjánban nye ennek megfelelően a magyar—NDK barátsági hét lesz. Ehhez az átfogó prog­ramhoz kapcsolódott Wil­fried Eichelkrautnak, az NDK építészeti akadémia igazgatóhelyettesének csü­törtöki látogatása Salgótar­jánban. A vendéget a HNF me­gyei székházában Arató György, a Salgótarjáni Vá­rosi Tanács főépítésze tájé­koztatta a megyeszékhely városépítészeti stílusáról és a fejlesztési elképzelések­ről. A német vendég ezután Salgótarján építészeti neve­zetességeivel ismerkedett. Délután az MTESZ-szék- házban Wilfried EicheLkraut tartott érdeklődésre számot .tartó előadást az NDK-beli lakótelepek régebbi lakó- tömbállományának re­konstrukciója során szer­zett tapasztalatairól. A fó­rumon részt vettek a salgó­tarjáni városszépítő egye­sület, a várospolitikai mun­kabizottság és az MTESZ építőipari tudományos egyesületének tagjai. Vendégeink az NDK-ból Salgótarján városközpontjá­val ismerkednek. — Kép: Bencze — A Hazafias Népfront sal­gótarjáni városi és megyei bizottsága hosszú távú prog. ramja szerint minden évben részletesen igyekszik meg­ismertetni a lakosságot egy­egy baráti szocialista or­szág társadalmi, gazdaságii, kulturális és sportéletével. Az idén az NDK-ra esett a választás. A májusi béke­hónap kiemelkedő esemé­Megyei ideológiai aktíva Aktívaértekezlet volt tegnap Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága székházában. Dr. Gordos János, a me­gyei pártbizottság titkára időszerű politikai, ideoló­giai és művelődéspolitikai kérdésekről adott tájékoz­tatót. Ebben kiemelte a közelmúltban az erkölcs és a világnézet témaköré­ben Békéscsabán megtar­tott elméleti tanácskozás jelentőségét, annak hasz­nosítását a mindennapi politikai, ideológiai neve­lő munkában. A hagyományosan, év­ről évre megrendezett ta­nácskozáson a megyében tevékenykedő pártszervek, a közművelődési és a köz­oktatási intézmények kép­viselői, a megye vezető propagandistái vettek részt. Nagy teljesítményű forgácsológépeket alkalmaznak a Vegyépszer salgótarjáni gyárában a különféle termé­kek, alkatrészek gyártásánál. A nagyméretű munka­darabokat kizárólag ezekkel a „mamut”-berende- zésekkel lehet mégmunkálni. —kj— Rangot a # megbecsülést a pedagógusoknak ülésezett a megyei művelődési bizottság Az elmúlt években — rész­területenként — több alka­lommal is foglalkoztak kü­lönböző megyei vezető tes­teletek a pedagógusok hely­zetével, élet- és munkakö­rülményeik alakulásával, s a helyi tanácsok is több, a témával kapcsolatos részte­rületet vizsgáltak meg. A témát az egész megyére kiterjedő komplexitással el­ső alkalommal tárgyalta a Nógrád Megyei Tanács mű­velődési bizottsága csütörtö­ki salgótarjáni ülésén. Ka­pós József, a megyei tanács művelődési osztályvezetőjé­nek előterjesztése azért is fontos volt, mert a Nógrád Megyei Tanács következő ülésének résztvevői a bizott­ság ezen előterjesztését tűzik majd napirendre. A pedagógushivatás dek­larált és valós társadalmi presztízse régóta nincs szinkronban egymással. Az országosan megjelenő gon­dok, feszültségek természete­sen megyénket sem kerülték el. Űj tantervek, félsikerű tantervi korrekciók, a késve vagy elavultan megjelenő tankönyvek éppúgy gondot jelentettek a pedagógusok­nak, mint a demográfiai helyzetből adódó zsúfoltság, a nehezen nevelhető gyere­kek számának sokasodása, vagy a tanulás, a tudás ala­csony szintű társadalmi meg­becsüléséből fakadó tanulói motiváció hiányossága. A megyénkben élő és dol­gozó pedagógusok helyzeté­re, munkafeltételeik javítá­sára és tevékenységük elis­merésére fokozott figyelmet fordított a megyetanácsi ve­zetés, s ösztönözte az alkotó pedagógiai munkát. A neve­lőtestületek bérezése — fő­ként a megyei kezdeménye­zésű intézkedések hatására — javult, bár más értelmi­ségi réteghez viszonyítva ko­rántsem kielégítő. Az oktatás-nevelés terüle­tén dolgozók döntő többsé­ge alapfeladata mellett részt vesz a közösségi, társadalmi munkában. A tanácsi testü­letekben száznegyvennyolc pedagógus tevékenykedik. A továbbképzési rendszerek többségét megfelelőnek tart­ják, de — úgy érzik — nem kapnak kellő felkészítést a nehezen kezelhető gyerekek­kel való bánásmódra, és nincsenek megelégedve ön­képzési, művelődési lehető­ségeikkel sem. A további feladatokról szólva — bár a pedagógu­sok körében folyó vizsgáló­dás még továbbra is folyta­tódik —, az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a me­gyei, illetve a helyi taná­csok folyamatos figyelmet szenteljenek a pedagógus­munkának, képviseljék és széles körben fogadtassák el azt a szemléletet, hogy a társadalmi, gazdasági kibon­takozás, a további fejlődés az iskolában megszerzett tu­dásra építhető. Továbbá azt, hogy a célt hosszabb távon csak a jelenleginél jobb anyagi kondícióval, erköl­csileg és anyagilag lényege­sen jobban megbecsült pe­dagógusokkal rendelkező is­kolarendszer tudja teljesíte­ni. A törekvéseknek arra kell irányulniuk, hogy a ne­héz gazdasági körülmények között se következzen be visszaesés a közoktatás fel­tételrendszereiben. A hozzászólások után dr. Rozgonyi József, a salgótar­jáni Táncsics Mihály Köz- gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója tartott tájékoztatót az intéz­ményben folyó munkáról, eredményeikről és gondja­ikról. A véleményt mondók mindegyike elismerően szólt a „közgazdasági” tartalmi munkájáról, a tanórán kí­vüli tevékenységekről, és az üzemekkel, vállalatokkal, a. szülőkkel és a testvérin­tézményekkel kialakított kapcsolatokról Budapestre érkezett a francia külügyminiszter Jean-Bernard Raimond, a Francia Köztársaság külügy­minisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívá­sára csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre ér­kezett. A külügyminisztert a magyarországi útra elkí­sérte felesége A francia külügyek irá­nyítóját vendéglátója Vár­konyi Péter fogadta a Feri­hegyi repülőtéren. Jelen volt Christiane Malitchenko, Franciaország budapesti és Palotás Rezső hazánk pári­zsi nagykövete. Röviddel a megérkezés után a két kül­ügyminiszter megtartotta első megbeszélését. A megbeszélésen mindkét részről megfogalmazódott az a határozott szándék, hogy a mostani látogatással to­vábbi távlatokat nyissanak a két ország kapcsolatainak fejlesztésében. A megbeszé­lések ma délelőtt a külügyminisztériumban foly­tatódnak. Várkonyi Péter és felesé­ge este díszvacsorát adott Jean-Bernard Raimond éa felesége tiszteletére a Gun- del étteremben. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents