Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-23 / 70. szám

6 1988. MÁRCIUS 23.. SZERDA NÖGRÄD A MÚLT ÉVI JÓ EREDMÉNYEK JELENTIK AZ ALAPOT A megújhodás útján az érsekvadkerti termelőszövetkezet A háztáji ágazatban az ed­A szarvasmarha-tenyésztés rekonstrukciója keretében építették meg az új szárazon diginél nagyobb teret kap a álló istállót... zöldség- és bogyósgyümölcs­termesztés, a kisállattenyész­A traktorüzemben bevezetett szervizrendszer hozzájá­rul a műszaki biztonság javulásához. Asszonyok dolgoznak a dobozüzemben, ahol jelenleg a Magyar Nemzeti Banknak készítenek; papírdobozt. A gipszcsomagolás szintén asszonyt munka a tsz-ben. napi súlygyarapodás 1 kilo­gramm volt, az eladott hí­zóbikák 85 százaléka kiváló minősítést kapott. Az ágazat­ban megkezdett rekonstruk­ció jelentős termelési szín­vonal-növekedést eredménye­zett. Ennek is köszönhetően a borjúszaporulat magasabb volt az előző évinél, s a bor­jak 1 kilogramm súlygyara­podásához a tervezettnél fél kilogrammal kevesebb ab­rakra volt szükség. A húsbaromfi-ágazat 297 ezer broilercsirkét értéke­sített, összesen 442 tonna súlyban. Mivel a dejtári te­lep gazdaságossága romlott, ezért a további termelést megszüntették. Hasonlókép­pen felszámolták a juhága­zatot, mivel közgazdasági pozíciói nem javultak. A háztáji termelés szer­vezését fontosnak tartja a tsz vezetése. Mintegy 600 hektáron termesztettek kü­lönféle növényeket a tsz-ta- gok. melyhez a gazdaság 5,8 millió forint értékű szolgál­tatást nyújtott. A 245 hektár burgonya termesztésével a tagság hozzájárult a főváros jobb ellátásához. Az alapon kívüli tevé­kenység árbevétele az 1986. évi 90 millióról 147 millió forintra növekedett, a fede­zeti hozzájárulása pedig 16,7 millióról 33,4 millió forintra ugrott. Minden üzem ered­ményesen dolgozott, . bár anyagellátási zavarok .nehe­zítették a termelést. Az. ÉPTEK-vállalatokkal közösen 20 millió forint ér­tékű építési anyagot forgal­mazott a .tsz. A PANTEX csemperagasztóból 17,7 mil­lió forint értékben adtak el. Az AROX fényvédő anyagok árbevétele növekedett, a pi­aci kilátások biztatóak. A habosított tapéta gyártása körül egész évben bizonyta­lanság volt, az idei kapaci­tás csak kis részben lekö­tött. A textilfeldolgozó, az írószer javította eredmé­nyességét, a dobozüzem és a lámpaern.vőüzem megtartot­ta pozícióját. A savanyítóüzem árbevé­tele csökkent. Az autóvilla­mossági ágazat nem tudott lépést tartani a versenyfel­tételekkel. A gyógynövény­válogató üzem eleget tett előirányzatának, a kereske­delmi tevékenység viszont nem váltotta be a reménye­ket. A többi egység a szo­kott teljesítményt hozta. A mezőgazdasági üzemben tavaly a korábbinál csak­nem négyszer több, 41,3 mil­lió forintot költöttek beru­házásra. A pénz közel felét a műszaki főágazatban hasz- . nálták fel. A műszaki fej­lesztésnek jelentős részben köszönhető, hogy a főágazat a korábbinál jobb színvona­lon és elfogadható költség­szinten elégítette ki a ter­melőágazatok gépi igényét A bevezetett érdekeltségi rendszer látványos eredmé­nyeket hozott a tehergépko­csi-üzemben. Merész elképzelések A termelőszövetkezet dol­gos tagsága és sokra hivatott vezetése természetesen csak kiindulópontnak tekinti a múlt évi kiemelkedő ered­ményeket a megújhodás fo­lyamatában. Az elkészített és elfogadott kibontakozási program 324 millió forint ár­bevétel és 12 millió forint nyereség elérését irányozza elő erre az esztendőre. Az 1990. évi terv úgy szól, hogy 1986-hoz képest az árbevételt a duplájára, míg a nyeresé­get a tizennégyszeresére kell emelni. • A célkitűzések a gazdaság anyagi, műszaki és szellemi erőforrásainak teljesebb hasznosítását követelik meg. A szakmai vezetés színvo­nalának javítása érdekében elsőséget kell adni a ráter­mettségnek, az új iránti fo­gékonyságnak, a kockázat- vállalási készségnek. A veze­tőkre tartozik a belső érde­keltségi rendszer ösztönzőbb feltételeinek megteremtése. A bértömeg-gazdálkodás lehe­tővé teszi, hpgv csökkentsék az ágazatok létszámát, elbo­csássák a rossz, fegyelmezet­len dolgozókat. Ámbár a tsz vezetőinek az a célja, hogy minden jóravaló embernek munkát biztosítson. A növénytermesztési fő­ágazat termelési szerkezetét a piaci igények szerint kell korszerűsíteni, s vissza kell állítani a jövedelmezőségét. Félszámolják a dohány ter­mesztését és a feles kertésze­tet, mérséklik az őszi búza vetésterületét. Ugyanakkor az eddiginél nagyobb terü­leten vetnek árpát, rozsot, csillagfürtöt és hüvelyese­ket, új növényként kerüí a termelési szerkezetbe ez év­től a mustár, a cukorrépa és a kukorica. Takarmány termesztésben új technológiákat és új faj­tákat kell alkalmazni. Olcsó, jó minőségű, . az állatállo­mány élettani igényének megfelelő takarmányt kell biztosítani az év minden napján. Alapvető feladat a silókukorica átlagtermésének növelése. Az ipari abrakke­veréket elsősorban az üzem­ben kell előállítani. Az állattenyésztési főága­zatban továbbra is megha­tározó marad a szarvasmar­ha-ágazat, ezen belül a tej­termelés és a vágómarha-ter­melés. Be kell fejezni a 60 millió forint költségterveze- tű rekonstrukciót. Szaksze­rűbb, fegyelmezettebb mun­kára van szükség a szaporu­lati arány javítására, az el­hullás csökkentésére, a faj­lagos hozamok növelésére. Az erdészeti ágazatban nö­velni kell Dejtár térségében az erdőtelepítést. A fafeldol­gozás fejlesztésére gazdasági társulást hoznak létre az őr- halmi tsz-szel. Ha már itt tartunk, elmondjuk: a Rét­sági ÉPSZÖV-vel megalakí­tott FLAVOCCO és MILKI GT-k mellett konzervüzem létrehozásával is bővíteni akarja vállalkozásait a tsz. Egyébként az ipari, a szol­gáltató- és a kereskedelmi te­vékenységben az eddiginél nagyobb figyelmet kívánnak fordítani az érsekvadkertiek a szelektív, dinamikus fej­lesztésre. Nógrád északnyugati ré­szén, a Börzsöny és a Cser­hát hegységek közötti Ipoly- medencében, a közös köz- igazgatás alá tartozó Érsek- vadkert, Dejtár és Patak ha­tárában gazdálkodik az Ér­sekvadkerti Magyar—Cseh­szlovák Barátság Mgtsz. A községekben már 1949-ben megalakult mezőgazdasági üzemek 1976. január elsejé­vel egyesültek, és jött létre a korszerű, fejlett technoló­giákat is befogadni képes nagyságú gazdaság. Változó domborzati viszo­nyok, erőteljes tagoltság jel­lemzi a tsz 7536 hektáros földjét. A hektáronkénti 19,3 aranykorona-érték a megyei átlagnál jobb termőhelyi adottságot fejez ki, amely azonban valójában nem éri el a kedvező szintet. A föld­terület nem egészen 55 szá­zaléka szántó, több mint 24 százalékát erdő borítja, 16 százaléka rét és legelő. A gazdaság munkaerő-ellátott­ságát a főváros és az iparo­sodó Balassagyarmat elszívó hatása befolyásolja: a múlt évben 4,8 százalékkal, 538- ra csökkent a teljes mun­kaidős létszám. Bizonyított az új vezetés A termelőszövetkezetben az utóbbi esztendőkben a ter­melésnövekedés üteme elma­radt az előirányzattól, a gaz­dálkodás eredményessége visszaesett, jelentősen csök­kent a nyereség, alacsony szinten stagnáltak a bérek, ezért új vezetés választása vált szükségszerűvé. Nos, az új összetételű, egyharmad részben egyetemet, főiskolát végzett vezérkar bizonyított, s munkálkodásának első esz­tendejét a korábbinál sokkal jobb eredményekkel zárta. A kollektíva 1987-ben el­ért 305,6 millió forintos be­vétele 33 százalékkal halad­ta meg a tavalyelőttit. Ennél is ütemesebben, 36 százalék­kal növekedett a tevékeny­ségek árbevétele, amely 287 millió forintot tesz ki. Ebből az alaptevékenység 48,6, az alapon kívüli tevékenység 51,4 százalékos részarányt képvisel. A 10,5 milliós nye­reség több mint hétszerese az előző év gazdasági ered­ményének. A tavalyi bérfej­lesztés 17,1 százalékos volt, amely kiemelkedőnek nevez­hető. A növénytermesztési főága­zat árbevételét 16,9 Százalék­kal növelte, ám jövedelem- termelő képessége nem ja­vult. Közrejátszott ebben a mostoha időjárás, a hideg tél és az aszályos nyár. de tech­nológiai hiányosságok is hozzájárultak a vártnál rosz- szabb eredményhez. A vetés- szerkezetben meghatározó a gabonaprogram üzemi szintű teljesítése. Az alkalmazott művelőutas technológia lehe­tővé teszi az intenzív gabo­natermesztés műveleti fázi­sait. A tsz tavaly 1000 tonna vetömagbúzát értékesített, elősegítve ezzel a korszerű fajták elterjesztését. Az árunövények közül a napraforgó hektáronkénti 2,57 tonnás hozama jelentő­sen meghaladja az országos átlagot. A végrehajtott mű­szaki fejlesztés a szakveze­tők és a dolgozók fegyelme­zett munkájával párosul. A fehérjeprogramhoz való csatlakozás jegyében ter­mesztették a csillagfürtöt, nem éppen a remélt siker­rel. A dohány ezúttal is veszteséget hozott, ezért ter­mesztését megszüntették. Az aszályos időjárás következ­tében a burgonya termésát­laga mindössze fele volt a tervezettnek, s így kétmillió forint ráfizetés érte az üze­met. A takarmánytermesztés csak részben felelt meg fel­adatának, az állattenyésztés takarmánnyal való ellátásá­nak, mivel a silókukorica hozama elmaradt a várttól. Indokolt volt az ágazat át­szervezése, az állattenyészté­si főágazathoz történő csato­lása. Az erdészet 10 millió fo­rinttal növelte árbevételét, s jövedelemtermelő képessége is számottevően javult. A fakitermelés mellett a cse- metetelepités és -ápolás te­rén is előrelépett a megúju­ló, felelősségteljes munkát végző ágazati kollektíva. A sikerhez mindenképpen hoz­zájárult a költségtérítéses érdekeltségi rendszer alkal­mazása. Húzó főágazatok Az állattenyésztési főága­zat teljesítette előirányzatát. A főágazaton belül a szarvas­marha-tenyésztés a megha­tározó, ez biztosítja az árbe­vétel 80 százalékát. A Hol­stein red változatával ke­resztezett magyartarka-állo- mány évi 4865 literes fajla­gos tejtermelése felülmúlja az országos átlagot, s tavaly összesen 2 millió 730 ezer li­ter tej értékesítését tette le­hetővé. Az egy liter tejre felhasznált 33 dekagramm abrak kedvezőnek tekinthe­tő. A vágóállat termelése si­keres volt, ezt mutatja a ter­vet meghaladó 558 darab, 305 tonna összsúlyú állat ér­tékesítése. Bikahizlalásban a tés. Vállalkozásba adja ki a tsz a nagyüzemileg nem hasznosítható földeket, épü­leteket, gépeket. A műszaki főágazathoz érve, feladata röviden: emelje műszaki­technikai színvonalát, újítsa meg termelőkapacitását, ve­gyen részt a kooperációs munkákban. Kiváló kapcsolatok véből adódó küldetésnek, hozzájárul a magyar és a csehszlovák barátság elmé­lyítéséhez. Szoros és tartal­mas politikai, gazdasági és kulturális együttműködés alakult ki az ipolyszakállasi testvérszövetkezettel, s ha­sonlóan jó a kapcsolat a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság magyarországi nagy- követségével. <*) Építettek kiscsoportos cllctőistállót is. Megvalósíthatók-e az el­képzelések? Meg kell mon­dani őszintén: az új közgaz­dasági szabályozók nem se­gítik kellően a kibontakozási program végrehajtását. A ta­vaszra való felkészülés jól si­került a tsz-ben, a vetőmag­gal nincs gond, ám az ipari vállalatok alapanyag-ellátása bizonytalan, érezhető a visz- szatartás az értékesítésben. A fentiekben nem nagyon szóltunk az emberről, holott az érsekvad kerti termelő- szövetkezetben minden az emberért történik. Elegendő megemlítenünk az étkezte­tést, a szállítást, az üdülte­tést. Szép példája a segíteni akarásnak, hogy negyven kis jövedelmű nyugdíjas kap havonta 300 forint nyugdíj­kiegészítést. A mezőgazda- sági üzem eleget tesz a ne­

Next

/
Thumbnails
Contents