Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-23 / 70. szám
1988. MÁRCIUS 23.. SZERDA NOGRAD 3 Motorgyártó berceliek Pénzjutalom a legjobbaknak Ifjúsági bányászbrigádok versenye Két versenyformában is összemérhették tudásukat tavaly a Nógrádi Szénbányák ifjúsági szocialista brigádjai. Egyrészt a Nógrád megyei KISZ-bizottság hirdetett éves versenyt a vágathajtó és a frontfejtő kollektívák számára. Másrészt a vállalati KISZ-bizottság írt ki múlt márciustól ez év márciusáig tartó versenyt a külszínen és a föld alatt dolgozó munkásközösségek részére, a KISZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Mindkét versenyforma értékelése befejeződött. Sikerre csak azok a brigádok számíthattak, amelyek túlteljesítették termelési feladatukat. Ezen túlmenően fontos szempontként esett latba az ifjúsági mozgalmi munka segítése, az akciókban, a rendezvényeken való részvétel. A követelmények alapján a kányási Egeresi László vágathajtó ifjúsági brigádja érdemelte ki az első helyezést a megyei KlSZ-bizott- ság versenyében, s jutott a győztesnek járó hatezer forinthoz. A szintén Kányáson termelő Ifjúság 85 frontfejtő csapat végzett a második helyen: Drexler Károly brigádvezető és társai négyezer forintot kapnak. A vállalati KISZ-bizottság versenyében, a föld alatti brigádok kategóriájában a szorospataki Nagy László mozdonyszerelő és szállítókollektívája bizonyult a legjobbnak. A külszíni brigádok közül a kisterenyei vállalkozási üzemben dolgozó András Antal karbantartó munkásgárdája került az élre. A győztesek öt-öt ezer forinttal lesznek gazdagabbak, s nyáron egyszer térítésmentesen vehetik majd igénybe a vállalati buszt kirándulásukhoz. Mindössze néhány nap hiányzik az első negyedév végéig, az Ikladi Ipari Műszergyár ber- celi gyáregységében azonban nyilvánvaló, hogy 95 millió forintos résztervüket eredménnyel teljesítik. Rangot vívtak ki maguknak az automata mosógépekhez szükséges villanymotorok gyártásával. Kulcsár József képriportja Túl a félmilliárdon Jól startolt a Szondi ipari szövetkezet Több az építőanyag Az építőanyag-iparban a várakozással ellentétben az év első két hónapjában nem esett vissza a sajátház-épí- tök anyagvásárlási kedve, továbbra is élénk a kereslet. Ebben közrejátszott, hogy a múlt évi ellátási feszültségek miatt , a beszerzések egy része ez év elejére húzódott át. továbbá elővásárlásokra késztette az építőket a feltételezett újabb áremeléstől való félelem. A felfokozott kereslet kielégítésére bővítették termelésüket az építőanyag-ipari üzemek. A nagyjavítási és karbantartási munkák meggyorsítása és részben átütemezése révén, valamint az enyhe időjárás kihasználásával növelték termelésüket. Az év első két hónapjában 8,2 százalékkal több anyagot szállítottak az építőknek, mint egy évvel ezelőtt. Ebben az időszakban falazóanyagokból 34, kemény tetőfedő anyagokból 21, cementből 20, vasbeton födémgerendából nyolc százalékkal gyártottak többet. Téglából megközelítőleg 40 százalékkal emelkedett a termelés. Most tovább javítja az ellátást, hogy ezekben a napokban már a hagyományos téglagyárak is megkezdik a munkát. Húzott síküvegből is növekedett a termelés a kemencék felújítása után. A vásárlók zavartalan kiszolgálásának további feltétele az, hogy feltöltsék az áruforgalmi telepek készleteit, s így folyamatosan, raktárról kielégíthessék a vásárlók igényeit. A felmérések szerint az építőanyagok túlnyomó részéből a hazai termelés fedezi az igényeket. Néhány termékből azonban — mint a tetőcserép, az azbesztcement burkolóanyag, a falés padlóburkoló lap, valamint a nyílászáró szerkezet — szocialista országokból importálnak a hazai árualapok kiegészítésére. Háromezer új munkahely Borsod megyében huszonkét ipari vállalat, ipari és mezőgazdasági szövetkezet határozta el olyan üzemek, üzemrészek létesítését, illetve olyan új termékek gyártásának bevezetését, amelyek lehetőséget teremtenek a foglalkoztatottak létszámának növelésére. A Borsod megyei üzemek és vállalatok fejlesztési terveinek megvalósításával csaknem háromezer új munkahely várná azokat, akik jelenleg munka nélkül vannak, illetve akik az egyes üzemekben végrehajtott szerkezetátalakítás következtében átmenetileg munka nélkül maradnak. A szükséges beruházások összege csaknem kétmilliárd forintra tehető, amelyhek ■ 66 százalékát az üzemek, vállalatok állják. Az idei első negyedévben 7—8 ezer PZB- lámpa megmunkálását vállalta a Szondi Szerelő és Ipari Szövetkezet drégcl.vpalánki szc- reldéje. — bp Üjabb rekordot döntött tavalyi gazdálkodása alapján a Szondi Szerelő és Ipari Szövetkezet. A drégelypalánki székhelyű kollektíva tervezett árbevételét 34,8 százalékkal szárnyalta túl és szövetkezeti méretekben is kiugrónak számító 748 millió forint összbevételt könyvelhetett el. Ugyancsak ritkaságszámba megy a tőkésex- port-árbevétel 551 millió forintos szintje, ami a tavaly- előttihez képest több mint 50 százalékos növekedés. Az NSZK-beli BMW autógyárban immár évek óta folytatott szerelési tevékenységük a múlt évben 528 millió forintot eredményezett, s bár e munkák nyereséghányada csökkent, némileg az előző évhez képest — főként a nyugatnémet adók emelkedése miatt —, az úgynevezett dollárkitermelési mutató így is jóval az országos szint alatt maradt. Növekedett a belföldi anyagmentes termelési érték is, 5 százalékkal. Különösen a lábatlani kirendeltség egy főre eső üzemi eredménye figyelemre méltó, s így tavaly ismét a 80 fős kollektíva lett az első a hagyományos munkaversenyben. A tavalyelőtti tűzeset után a múlt évben sem tudta elérni 1985-ös termelési színvonalát a drégelypalánki lakatosüzem, 5.1 millió forint anyagmentes termelési értéke ellenére még mindig veszteséges. Nagymértékben javult viszont a dorogi kirendeltség gazdálkodása, s az egy főre jutó anyagmentes termelésével a lábatlaniakat is megelőzte. Rosszul indult a drégelypalánki szerelde munkaellátottsága, miután a BRG visszalépett a hosszú távú kapcsolattól. Évközi erőfeszítése ellenére is veszteséges volt. A nagyoroszi ki- rendeltség termelése szintén mérséklődött, így a munkaversenyben csak a harmadik helyen végeztek. A szövetkezet szállítási tevékenysége 350. ezer forint árbevételt hozott a múlt évben. A gazdasági szabályzók változása és a munkalehetőségek szűkülése miatt a szövetkezeti szakcsoportok többsége megszűnt. Mindezek figyelembevételével a Szondi tavalyi nyeresége 173 millió forintra rúgott, szemben a tervezett 130 millió forinttal. Az eredmény növekedését alapvetően az tette lehetővé, hogy bizonyítottan jó munkájuk mellett tovább kutatták az új piacokat, erősítették külföldi kapcsolataikat. Készleteiket tovább csökkentették, az állóeszközeik fenntartására és felújítására fordított milliók hatására pedig jelentősen javult a dolgozók munkakörülménye. Idén januárban már nem -fordult elő munkaellátottsággal ösz- szefüggő probléma, így a tavalyihoz hasonló árbevételre van kilátás megyénk egyik legjelentősebb ipari szövetkezeténél. Pályázat nógrádi kistelepüléseknek Pénzt szülhet a kezdeményezés és a vállalkozás Az arányosabb településfejlesztési politika érvényesítésére az utóbbi időben számos intézkedés született — a nógrádi helyzetkép tükrében részletesen elemezte mindezt néhány héttel ezelőtt Romasz Adolf, megyei tanácselnök-helyettes, a NÓGRÁD-nak adott interjúban. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén újabb döntést hoztak. Kiszélesítették az eddig is jól bevált pályázati rendszert, s ez jelentős mértékben érinti a nem székhelytársközségek ellátási színvonalának javítását. Az elhatározás hátteréről, ^ pályázati lehetőség részleteiről kértünk ezúttal felvilágosítást Romasz Adolftól. — A VII. ötéves tervben megfogalmazott alapvető céljainkról nem szabad lemondani, a mai helyzetben azonban újfajta gondolkodásra van szükség, a teendőket újszerű módon kell kezelni — mondotta elöljáróban a megyei tanács elnökhelyettese. — A korábbi évek felszínre hozták azt a jelenséget is, hogy a tanácsok a nagyobb fejlesztésekre törekedtek, az erőket erre koncentrálták, s nem jutott elegendő pénz az olyan munkákra, amelyek nem milliókba kerülnek ugyan, de alapvetően meghatároz- z.ák a mindennapi közérzetet. A végrehajtó bizottság mostani döntése ebben a felismerésben gyökerezik, a Nógrádban jól bevált pályá-' zati rendszer kibővítésével pedig a helyi erőforrásokat kívánjuk mozgásba hozni. A helyi tanácsi feladatok megoldásához ily módon is segítséget kíván adni a me- gyei tanács. — Milyen lehetőségeket kínál a végrehajtó bizottság mai döntése? — A tanács minden, településre, gondol, így az újabb pályázatok kiírása és ■ a meglévők bővítése révén javíthatók az oktatás tárgyi feltételei, sor kerülhet a szakiskolai gépek felújítására, korszerűbbek beszerzésére, jobbá tehetők az iskolai sport és testnevelés feltételei. Pályázati rendszerünket mindig jellemezte az aktualizálás, így most a kistelepüléseknek számottevő lehetőségeket kínál a nem székhelytársközségek ellátási színvonalának javítását szolgáló pályázat. — Mi indokolta az utóbbi döntést, mi az alapvető célja? — A tanácsi feladatok újrasorolásának kényszere szükségszerűen azt eredményezi, hogy a zömében nem kiemelt alapellátási területeken az infrastrukturális ellátás kiépítettsége, a.létesítmények állaga és felszereltsége elmarad a valós és halaszthatatlan lakossági igényektől. A három évre meghirdetett pályázat — az érvényben lévőkön túlmenően — pezsdíteni kívánja a helyi elöljáróságok, lakóközösségek kezdeményező- és cselekvőkészségét. Szeretnénk ezáltal is hozzájárulni az elöljáróságok döntési jogköre és mozgástere szélesítésének anyagi megalapozásához. — A pályázatokat a helyi tanácsokon keresztül az elöljáróságok adhatják be. Milyen legfontosabb teendőkhöz lehet ily módon pénzt szerezni? — Többek között az alapfokú ellátást nyújtó egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési intézmények épületeinek karbantartására, kisebb felújítására, vagy használaton kívüli épületek, nem kellően kihasznált épületrészek helyi közösségi, kereskedelmi, szolgáltatási célú átalakítására. Lehetőség van a közvilágítás és a járdahálózat bővítésére, autóbuszvárók kialakítására, a temetők környezetének rendezésére. Segíti a pályázat a tömegsport és a szabadidős-tevékenységek helyi feltételeinek kialakítását. A feladatok jellegétől függetlenül igénybe véhetők olyan helyi célokra. amelyekhez településfejlesztési hozzájárulást szavaztak meg és annak megvalósíthatósága a tanácsi források elégtelensége, illetve az ár- és adórendszer változása következtében kérdésessé, vált. A pályázatnak ez a pontja egyébként kiterjed minden 1000 lakos alatti településre. A pályázat benyújtásának előfeltétele, hogy a kitűzött cél — megyei támogatással és szükség szerint helyi többletforrással kiegészülve — még a támogatás igénylésének évében tervszerűen megvalósítható legyen. — A kistelepüléseket bizonyára érdekli, milyen ösz- szeghez juthatnak hozzá? — A támogatás éves mértéke a megvalósítandó feladat, vagy összevont fel- adatcsoport értékének a 60 százaléka fejlesztés esetén. Működési-fenntartási feladatok vállalásakor 50 százalékos támogatás nyerhető el. Legfeljebb azonban az idén 100 ezer, 1989-ben 150 ezer, míg 1990-ben 200 ezer forint lehet ez az összeg településenként. A megszavazott településfejlesztési hozzájárulással megvalósuló céloknál 150, 175, illetve 200 ezer forint nyerhető el. — A helyi kezdeményezések anyagi eszközökkel való segítése bizonyára az említettekkel sem tekinthető befejezettnek. — A VII. ötéves tervet a népgazdaság helyzetéhez igazodva kell megvalósítani. A következő középtávú terv- ciklus előkészítése során lsedig elő kell venni a szabályozás máris fellelhető új elemeit. Meggondolandó például, hogy a társközségektől az elöljáróság egyetértése nélkül ne lehessen bevonni fejlesztési lehetőségeket. A helyi Kezdeményezések lehetőségek szerinti anyagi elismerését — a mostani tapasztalatok alapján — folytatni célszerű. Az új szabályozási rendszer kidolgozásánál erre figyelni kell — mondotta befejezésül Romasz Adolf, a megyei tanács elnökhelyettese. Kelemen Gábor
