Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

QPORT V cpoRT orun 1 örV/n 1 SPORT Mérkőzések előtt Bányászrangadó, a jó folytatás reményében Egy fodrátz törzsszurkoló tippjei Egyed János kétgólos SBTC-győzelmet vár. Vasárnap bányászrangadó ígér szórakozási lehetőséget Salgótarjánban a focirajon­góknak: délután három óra­kor — a Kohász-stadionban — az SBTC a Komlói Bá­nyász csapatát látja vendé­gül. A tarjáni gárda folytatni szeretné tavaszi sikersoro­zatát. Jól rajtoltak Kiss Gyu­láik, hiszen a nyitányon győztesen, majd a folytatás­ban idegenből mentett pont­tal hagyták el a játékteret. Most hazai környezetben kö­telező a győzelem. lgv érzi ezt Répás Béla vezető edző is. — Bár tudjuk, hogy a Komló jó csapat —, hiszen több NB I-et is megjárt lab­darúgójuk van — hazai pá­lyán győzni kell! Rónai Ist­ván barátom szakmai mun­káját nagyra értékelem, bi­zonyára most is alaposan fel­készülve jönnek Salgótarján­ba. Ám mi sem tétlenked­tünk a héten. Tudjuk, hogy Réti személyében az NB II. egyik legveszélyesebb csatá­rát kell kikapcsolni a játék­ból, s ismerjük ellenfelünk gyenge pontjait is. A két mérkőzésen megszerzett há­rom ponttal elindultunk föl­felé a táblázaton. Egy újabb győzelem további lökést ad­hatna együttesünknek —• mondta a tarjániak mestere. Fényes sárga lapos eltiltá­sa lejárt, így ismét a csa­pat rendelkezésére áll. Most hasonló okok miatt Lipták kényszerül pihenőre, mert a hírős városban ő is begyűj­tötte harmadik sárga kártyá­ját. A többiek — László és Hunyás kivételével — egész­ségesek, így a múlt heti ke­ret készült a komlóiak el­len. ☆ Harminc éve, szinte vala­mennyi hazai találkozón — a játékvezető kezdő sípsza­vát követően — egy „Hajrá bányászok!’ bekiabálás in­dítja útjára a „Stécét”. A harsogó szurkoló Egyed Já­nos, a szolgáltató szövetkezet „Aranyfésű” fodrász szocia­lista brigádjának tagja. Egyed János nem a zöld gyepen vált ismertté, mégis, aki közel áll a sportmozga­lomhoz, az ismerősként, a többség „jó barátként” kö­szönti a mindig mosolygó, víg kedélyű törzsszurkolót. — Minden sportágat sze­retek — vallja magáról a fodrász —, kedvencem azon­ban a foci. Soha nem mű­veltem magas szinten a lab­darúgást, a bőrgolyó varázsa viszont gyermekkoromtól kísér. A fodrászüzlet az első számú sportcentrum. Itt sok­féle ember megfordul, sok mindenről beszélnek. Mivel a focihoz „mindenki ért”, ezért önkéntelenül is for­málódik az ember. — Mióta szurkol az SBTC- nek? — Harminc éve. Régen más volt egy Stécé-focista, mint ma. Ismertebbek vol­tak a játékosok, a népszerű­séget maguk vívták ki. A maiak? Nem akarok senkit megbántani, de sokukat nem ismerem meg az utcán, pe­dig többen már évek óta itt játszanak Tarjánban. No, de sebaj! Vasárnap is ott leszek a stadionban, s ismét szo­rítok nekik az újabb győ­zelemért. így vallott a fodrász­szurkoló, aki sokunknak kedvenc „ollócsattogtatója”. Ezen a héten ő adta le tipp­jeit megyei mérkőzéseire. SBTC—Komló: sima mér­kőzésnek tűnik, annak elle­nére, hogy a Komlót jó csa­patnak tartom. A Stécé jól kezdett, most két góllal győ­zünk. Nagybátony—Bélapátfalva: bátonyi győzelemre vokso­lok. Berindánék már meg­mutattak valamit igazi tu­dásukból a Síküveg ellen. Várjuk a folytatást. Balassagyarmat—Mád: kö­telező a hazai győzelem. Borsodi Bányász—Rom­hány: A Kerámiát képesnek tartom a pontszerzésre. H. Köteles SE—Síküveg­gyár: Csoportrangadó! Ha az üvegesgárda képességei szerint játszik, akkor győzel­me sem lenne meglepetés. Megyei I. osztály: ÖMTE— Balassi SE 1, Nézsa—Érsek - vadkert X, Szőnyi SE—Sal- gó-öblös 1, Kisterenye—Szé- csény 2, Karancslapujtő— SKSE 2, örhalom—Bércéi X. Palotás—Pásztó 2, Nógrád Volán—Mátranovák 1. (pilinyi) Olimpiai napok '88 Az ÁISH, a MOB, a KISZ KB, a Magyar Üttörők Szö­vetsége, a SZOT, az MDSZ és a Művelődési Minisztérium 1988-ban az olimpiai eszme népszerűsítéséért és a fiata­lok, felnőttek rendszeres sportolásának biztosításáért Olimpiai napok elnevezéssel akciót hirdetett. A rendez­vénysorozat az Olimpiai öt­próba örökébe lép, számos újítással. Az Olimpiai napok soroza­tában hét alkalommal nyí­lik lehetőség a résztvevők edzettségi állapotának, fizikai állóképességének felmérésére. A megyékben és a főváros­ban rendezendő próbákat egy- dőben tartják meg. A tavaszi túra március 27-én, a kerék­pározás május 8-án, a futás május 28-án, az olimpiai fu­tás szeptember 24-én, újabb kerékpározás október 9-én, az őszi túra november 6-án lesz. Júliusban — egy ké­sőbb pontosított napon ke­rül sor a Balaton-átúszásra. E hét próba közül a részt­vevőknek ötöt kell teljesíte­niük. Amennyiben ez sikerül, i teljesítő Adidas-triíkót nyer. Újszerű, hogy ezt mindenki megkapja, tehát nem lesz sorsolás, az elért eredmények a döntőek. Az Olimpiai napok próba, inak követelményei, futás: férfiak (15 km) — 1 óra 30 perc, nők—gyerekek (5 km) — 30 perc. Kerékpározás, férfiak (60—100 km) — 3—5 óra (a távot és a szintidőt a helyi, megyei szervezőbizott­ságok határozzák meg), nők— gyerek, családok (50 km) — 3 óra. Túra, férfiak (30 km) — 7 óra, nők—gyerekek, csa­ládok (20 km) — 5 óra. Ba- laton-átúszás (5,2 km — 3 óra). Nevezni a próbák helyszí­nén — megyénkben Balassa­gyarmaton és Salgótarjánban — a tanácsok ifjúsági és sport-szakigazgatási szervei­nél kapható igazolvánnyal lehet. Ennek ára 30 forint. Az egyes próbákon alkal­manként 30 forint nevezési díjat kell fizetni. (A Balaton- átúszásnái 50 forintot.) A próbákon a rendezőségnek a nevezési díjjal együtt át kell adni az akció igazolványát, melyet a teljesítés után a megfelelő hitelesítéssel visz- szakap a résztvevő. További részletes felvilá­gosítást a Nógrád Megyei Tanács ifjúsági és sportosz­tálya ad. Az igazolványok Salgótarjánban, a SPORI székházában már kaphatók. SOROKBAN A férfikosárlabda BEK nyolcas döntőjének mérkő­zésén: Barcelona (spanyol)— Tracer Milan (olasz) 102—87 (55—48), legjobb dobók: San Epifanio 18, Jimenez 16, il­letve Mc Aoo 26, d’Antoni 18. ☆ Hétfőn magyar idő sze­rint hajnali 4 órakor a ja­pán fővárosban vívja nagy csatáját a nehézsúlyú profi ökölvívó-világbajnoki címért Mi ke Tyson és Tony Tubbs. A három hivatásos ökölvívó- szervezet ranglistájának első helyezettje, a profi világ- bajnoki cím védője. Tyson (21) egy közös tokiói sajtó- tájékoztatón szűkszavúan csak így fogalmazott: „Én vagyok a legnagyobb baj­nok”. Ellenfele, a 29 éves Tubbs ezt nem hagyta szó nélkül: „Azért jöttem ide, hogy megszerezzem a győ­zelmet, az erőnlétem fan­tasztikus”. A rendezők leg­alább 12 menetre számíta­nak, így talán az 55 ezer ja­pán néző nemhiába fizette ki a borsos (25—V70 dollá­rig terjedő) jegyárakat. A két sportember nem volt hajlandó nyilatkozni abban a kérdésben, hogy szerintük hány meneten át tart majd a találkozó. Tyson minden­esetre csípősen megjegyezte ellenfelének címezve: „Ha­talmas küzdelmet, tüzet fogsz látni”. Az Srhalmi edzőmenesztés háttere Nem a krumpli volt a főszereplő Régóta ismerem Vidomusz Jánost. Gyerekkoromban a labdarúgópályán mutatott teljesítményét csodáltam, azt az erőszakos és lelkes játékot, amelyet a Bgy. MÁV színeiben mutatott, majd edzői pályafutását fi­gyelve örültem sikereinek. A ma 54 éves szakember —, akinek edzői-oktatói és játékvezetői diplomája is van — Balassagyarmaton, Szécsényben, Érsekvadker- ten, Romhányban, Nézsán és örhalomban edzősködött fel­nőttcsapatoknál. Hogy si­kerrel, azt eredménylistája bizonyítja. Ezek közül a Romhányi Kerámia SE Sza­bad Föld Kupa győzelmére emlékezik legszívesebben, de volt együtteseinek me­gyei bajnoki címei sem ke­rülnek a feledés homályába. Edzői pályafutásának leg­utóbbi állomáshelye Örha- lom volt. Fél szezont töltött el a megyei I. osztályban sze­replő gárdánál, amikor a helyi Tsz SE elnöksége fel­bontotta szerződését. A ve­rebek azt csiripelték, hogy fegyelmi úton távolították el, mások a sportköri vezetés és az edző között megromlott viszonynak tulajdonították az érintettek útjainak szét­válását. És, ahogy ez gyak­ran megesik: megindult a pletykaáradat... „Nem kívánatos személy lettem” Az indulatoktól sem men­tes, több ponton ellentmon­dásos ügyben elsőként a volt őrhalmi edzőt, Vidomusz Já­nost kerestem meg: mondja el, mi történt? — Nézze, én ezt a csapa­tot hozzásegítettem a felju­táshoz — kezdte. — Nagy1 odaadással dolgoztam, sokat áldoztam a csapatért. Sze­rettem volna például össze­szedni a játékosoknál levő, de egyesületi tulajdonú me­zeket, focicipőket. Nem si­került, senki sem hozta visz- sza! Ezért, hogy edzéseken megkülönböztessék egymást a gyerekek, otthonról én hoz­tam — igaz, hogy régi — színes trikókat. — A bajnokság kezdetén még rendben volt minden. Javaslatomra — működésünk anyagi feltételeinek javításá­hoz — a TOT-tól kértünk ötvenezer forintot. Ezt a sportkör megkapta, más kér­dés, hogy abból nem lát­tunk semmit... A gondok akkor kezdődtek, amikor ki­jelentettem: én 47 éves és százhúsz kilós emberekkel nem dolgozom együtt, azaz, kihagyom őket a csapatból. De tudja, örhalomban olyan kapcsolatrendszerek vannak, hogy egyszerűen nem lehe­tett ezt megvalósítani. — Éreztem, hogy a sport­köri vezetőknél nem kívá­natos személy lettem. Ami­kor elmondtam nekik, hogy végre fejezzék be a játék­vezetők megvesztegetésére tett kísérleteiket, végleg el­szakadt az amúgy is feszülő húr. Tudomásom volt ar­ról, hogy néhány bíró krump­lit kapott ajándékba, s há­rom üveg bor minden hazai meccsen ott lapult a játék­vezetői öltözőben. Ezt én nem helyeseltem! — Végül az őrhalmi sport­vezetés jó ürügyet talált me­nesztésemre. Elhíresztelték, hogy nem készítettem el az edzéstervet. Nagy tévedés, ugyanis ezt elküldtem ör­„47 éves és százhúsz kilós emberekkel nem dolgozom együtt” — mondta Vidomusz. halomba, de azt az általam megkért személy nem jut­tatta el Csernyik István el­nökhöz, hanem a Kaparó ne­vű kocsmában felejtette, ahol a falu apraja-nagyja hete­kig ezt olvasgatta. — Az állandó idegi feszült­ség oda vezetett, hogy a Pa­lotás elleni idegenbeli ta­lálkozón, 2—0-ás hazai ve­zetésnél, amikor a bíró már legalább a hetedik lest en­gedte el, beszóltam neki a pályára: „Ügy viselkedsz, mint egy négy elemis, falu­si bunkó Jancsi!” Ezt a já­tékvezető jelentette a megyei szövetségnek, ök öt mérkő­zésre eltiltottak a kispad- tól, ennek végrehajtását azonban az őrhalmiak nem várták meg. December 9-i keltezéssel, de csak január 19-i postai bélyegzéssel kap­tam meg felmondó levelüket. Még szerencse, hogy a já­randóságomat kifizették, igaz, nem az eredeti meg­állapodás szerint, de lega­lább kaptam valamit. Mit mond az elnök? Vidomusz kitárulkozott, így az ügy igazán jó ismerőjé­hez, az örhalmi Hazafias Népfront SE elnökéhez, Cser­nyik Istvánhoz vezetett utam. A témát hallva, örömmel mondta: végre tisztázhat né­hány szóbeszédet. Miután meghallgatta az edző által elmondott, s általam előter­jesztett „vádpontokat”, nyu­godtan, higgadtan közölte elnökségük álláspontját. — Elöljáróban hangsúlyo­zom: Vidomusz szakmai munkájával maximálisan elégedettek voltunk. Jó ed­zőnek tartottuk és tartjuk, több tekintetben viszont csa­lódtunk benne. Ami az álta­la elmondottakat illeti, arról a következőket mondhatom. Tényleg hozott az alapo­zásra atlétatrikókat, bár olyan minőségűek nekünk is voltak. Az ő ötletére kértünk a TOT- tól ötvenezer forintot — igaz, a hivatalos út megke­rülésével —, de vádaskodá­sa, miszerint a sportköri ve­zetők „lenyelték” azt, nem igaz. A TOT jelezte, hogy utalja számunkra a pénzt. Még nem érkezett meg az összeg, amikor azon vitat­koztunk: kapjon-e belőle a társközség, Hugyag sportkö­re is? Ebbe a megoldásba nem egyeztünk bele. A hete­kig húzódó vita végén kér­tük meg a tsz vezetését, hogy az egyszámlaszámukra küldött pénzt égvesületünk- nek utalják át. Éz február­ban történt, tehát nem ak­kor, amikor Vidomusz még nálunk volt, azaz, szó sincs a pénz „lenyeléséről”.' — Hogy kit szerepeltetett, és kit nem a csapatban, ab­ba senki sem szólt bele. Az viszont tény, hogy a játéko­sokkal szemben használt durva hangneme miatt kap­csolatai megromlottak a fo­cistákkal. Itt jegyzem meg: a gárdát nem ő juttatta a megyei I. osztályba. Csupán látogatta mérkőzéseinket —, mert akkor szó esett esetle­ges szerződtetéséről —, szak­mailag azonban nem volt be­leszólása. Szerződése 1987. július 1-től szólt, s novem­ber végéig szóló munkabé­rét hiánytalanul megkapta. Annyit elárulhatok: a neki kifizetett 15 ezer forint elő­teremtése sem volt könnyű. A községi közös tanács segí­tett ebben. — A krumpliügyből —, ha ez ügynek nevezhető — any- nyi igaz: volt olyan bíró, aki személyes, jó ismerősöm lé­vén —, de nem mérkőzések előtt — megkért, szerezzek néhány zsák olcsó krumplit. Én megtettem: a sajátom­ból adtam. Ez magánügy, semmi köze a megvesztege­téshez. A bírói öltözőbe so­sem teszünk ajándékot, még szeszes italt sem. Más kér­dés, hogy a találkozók után — függetlenül az eredmény­től — egy kávéra, egy hű­sítőre meghívjuk a bírót, s ha elfogadja invitálásunkat, vendégül látjuk. — Az edzőválság után sincs gond a sportkörnél. Szeretnénk stabil tagjává válni a megyei I. osztály­nak, hisz feljutásunkkal 15 éves álmunk vált valóra. Nem a szövetség ügve Volt-e szerepe a megyei labdarúgó-szövetségnek Vi­domusz menesztésében? Mi a véleményük az ügyről? Pancsovai Nándor főtitkár készséggel válaszol a kérdé­sekre. — Az edzőkérdés az egye­sület ügye — mondta. — Szövetségünk a játékvezetői jelentések alapján — ellen­őreink segítségével — több­ször kérte Vidomusz Jánost a mérkőzésen való sportsze­rűségre. Miután figyelmez­tetéseink nem használtak, az őszi szezon befejezése előtt fegyelmi eljárást rendeltünk el ellene, s öt mérkőzésre eltiltottuk a kispadtól. — Időközben arra is fel­hívtuk az őrhalmiak figyel­mét, hogy edzéstervüket jut­tassák el hozzánk, mert azt a bajnokság kezdetéig nem kaptuk meg, s az őszi sze­zon végéig sem jutott el hoz­zánk. Azt pedig egy edzőnek tudni kell, hogy az edzéster­vet a bajnokság előtt köte­lező elkészíteni. Még egy gondolat a teljesség kedvé­ért: a bíróknak adott krump­liról mi is tudtunk... ☆ Ennyi hát az őrhalmi ed­zőválság története. Ügy vé­lem, mindkét fél hibázott. A feszülő húrt két oldalról húzták, s hogy elpattant, azért mindkét fél a másikat hibáztatja. Az is valószínű — ismerve a felek állás­pontját —, hogy a kompro­misszumra egyik sem lett volna hajlandó. Ez pedig nem a krumplin, nem is a boron, még csak nem is az edzésterven múlott. Csupán Vidomusz Jánoson és az őr­halmi sportkör vezetésén. Vaskor István Tanácsköztársasági emléktúra A Nógrád Megyei Termé­szetbarát Bizottság a társ­szervekkel együtt Tanácsköz- társaság-emléktúrát hirdet a Kis-Salgóra március 20-án, vasárnap. A természetbarátok Salgó­tarjánban, a kempingnél ta­lálkoznak 9 órakor. Az 5 km távolságú túra után 11 óra­kor a kis-salgói Tanácsköz­társaság-emlékműnél meg. emlékezést és koszorúzást tartanak. A túrát Angyal Barnabás és Sramkó Tibor vezetik.

Next

/
Thumbnails
Contents