Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

2 NOGRAD 1988. MÁRCIUS 19., SZOMBAT Shultz a csúcsról Biztató kilátások Nem lehetetlen, hogy a moszkvai csúcstalálkozó ide­jére elkészül a megállapo­dás a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkenté­séről — jelentette ki Geor­ge Shultz amerikai külügy­miniszter, az MTI washing­toni tudósítójának kérdésé­re válaszolva. Shultz csütörtö­kön délután a Washingtonban működő szovjet és európai szo­cialista országokból érkezett tudósítók egy csoportját fo­gadta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel tervbe vett jövő heti talál­kozója előtt. — Reagan elnöknek, ne­kem is, sőt, Gorbacsov fő­titkárnak is egybeesik a vé­leményünk erről — mon­dotta. — Mindkét részről szeretnénk, hogy ez elkészül­jön a moszkvai csúcs idejé­re. Egyetértünk abban, hogy jó megállapodásra van szük­ség; nem akarunk megálla­podást a megállapodás ked­véért. Egyetértünk abban is, hogy sok bonyolult problé- ma áll ennek útjába. Tud­juk, hogy ezeket igen nagy munkával lehet csak elérni. Végül abban is egyetértünk, hogy igen kemény munkát kell végeznünk ennek érde­kében. — Igen nagy előrehala­dást értünk el már a hadá­szati fegyverekről folytatott tárgyalásokon. Ezek a fegy­verek rendkívül fontosak a magunk és a szövetségese­ink biztonsága szempontjá­ból egyaránt, mindkét olda­lon. Ez a haladás igen biz­tató. A leszerelési tárgyalások alakulásáról szólva, Shultz úgy vélekedett, hogy a so­ron következő feladat a ha­dászati fegyverek csökken­tése, a vegyi fegyverekről szóló megállapodás, az euró­pai hagyományos fegyverek­ről és fegyveres erőkről foly­tatandó tárgyalások megin­dítása. Azt hangoztatta, hogy Mihail Gorbacsovnak a Föld­közi-tengeren állomásozó amerikai és szovjet flotta „befagyasztásáról” előter­jesztett javaslata „nem a megfelelő forma az ilyen kérdések rendezésére”. A javaslatokat — szerinte — „nem ilyen nyilvános formá­ban” kell előterjeszteni, ha­nem a folyamatban levő le­szerelési tárgyalásokon. (MTI) Nemzetközi tanácskozás a szocialista gazdasági reformról Négynapos nemzetközi tu­dományos tanácskozás kez­dődött pénteken Győrött A szocialista gazdasági reform alternatívái címmel. A kon. ferencián 25 ország társada­lomtudósai, közgazdászai gyakorlati gazdasági szak­emberekkel vizsgálják meg a szocialista országok gazda­sági megújulási törekvései, nek tapasztalatait, s több le­hetséges reformfejlődési mo­dellt is körvonalaznak. Megnyitó beszédében Pé. esi Kálmán, az MTA Világ- gazdasági Kutató Intézetének igazgatóhelyettese hangsú­lyozta : a tudomány és a társadalom sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy min­den fejlődésnek több alter­natívája van. A reform mó. dozatainak keresését sürge­tővé teszi, hogy hazánkban időszerű feladat az MSZMP kibontakozási programja stratégiai szakaszának ki­alakítása. A gazdasági-társa, dalmi helyzeten túl nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a „glasznoszty” hatása a tudományban épp­úgy jelentkezik, mint a tár­sadalmi élet más területein. A nyitónapon előadást tar. tott Pozsgay Imre, a Hazafi, as Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Nyers Re­zső, az MTA Közgazdaság- tudományi Intézetének tudo­mányos tanácsadója és Bog­nár József, az MTA Gazda­ságkutató Intézeteinek fő­igazgatója. Ostromállapot Belfastban Péntekre virradóra folyta­tódtak a két hete tartó za­vargások Belfast katolikus negyedében. Teljesen eltérő képet adott a belfasti hely­zetről pénteken reggel né­zőinek, a BBC, illetve az ITV televízió. Az előbbi 30 másodperces jelentésében „szórványos” rendzavará­sokról tett említést. Az utób­bi adó háromperces film­jelentése ostromállapotban levő város képét mutatta: mindenfelé lángoló gépko­csik, égő házak és úttorla- szok. Pénteken délben incidens nélkül zajlott két újabb te­metés. A 20 éves Thomas McErlaint ugyanabban a „republikánus parcellában” hántolták el, ahol 48 órával korábban egy temetési me­netre támadó merénylő lövé­sei kioltották életét. Rend­zavarás nélkül folyt le a 25 éves Charles McGrillen te­metése is, akit kedden lőttek le egy élelmiszer-áruházban. Gerry Adams nyugat-bel­fasti parlamenti képviselő, a Sinn Fein elnöke pénte­ken megismételte azt a vád­ját, hogy az Észak-irországi Királyi Csendőrség (RUC) „összejátszása” tette lehetővé a szerdai temetői merényle­tet. A betiltott IRA legáli­san működő politikai szár­nyának vezetője sajtóérte­kezleten mutatta be a me­rénylőtől elkobzott két pisztoly fényképét. Az egyik, amelynek sorozatszámát el­távolították, a Sinn Fein el­nöke szerint ugyanolyan tí­pusú, mint a RUC egységei­nél rendszeresített szolgá­lati fegyver. Adams valótlannak nevez­te a RUC verzióját, amely szerint egy „magányos őrült” merényletéről van szó. Kije­lentette, hogy szemtanúk sze­rint a jelenleg kórházban ápolt Michael Stone-nak se­gítőtársa volt, aki pisztollyal fedezte -a merénylő menekü­lését. (MTI) Magyar—csehszlovák határvízi tárgyalások Négy napig tartó ma­gyar—csehszlovák határví- zi tárgyalások fejeződtek be pénteken Sporonban. A határvizek minőségéről, az ezzel kapcsolatos vizsgála­tokról cserélték ki tapasz­talataikat a két ország víz­ügyi szakemberei. Mint többek között meg­állapították, közös ellenőr­zések és intézkedések ré­vén sikerült megállítani a magyar—csehszlovák határ­vizek minőségének romlá­sát, sőt például a Dunán az utóbbi időben némi vízmi­nőség-javulást is megfigyel­tek. Az utóbbinak különö­sen nagy a jelentősége, hi­szen a szlovák és a magyar fővárosnak is a Duna fő ivó­vízbázisa. Változatlanul az egyik legszennyezettebb ha­tárvíz a Sajó. A csehszlo­vák fél bejelentette, hogy a folyót legjobban szennyező szlovákiai cel'lulózgyár új tisztítóberendezéseket épít, s technológiáját is korszerű­síti. így már várhatóan az idén a Sajó vízminősége is javul. A két ország szakembe­rei megállapodtak abban, hogy a folyókvízgyűjtőterü­letére is kiterjesztik a víz­minőségi ellenőrzéseket. Kö­zös vízminőségi vizsgálato­kat kezdenek a Tisza két országot érintő szakaszán is. Ilyen vizsgálatokat eddig nem végeztek. (MTI) Magyar baráti társaságok budapesti találkozója Pénteken Budapesten megkezdődött a külföldön működő magyar baráti tár­saságok vezetőinek találko­zója. A Nemzetközi Kul­turális Intézet rendezvé­nyére négy kontinens 21 baráti társasága képvisele­tében érkeztek vendégek. A házigazdák nevében Ná­dor György, az intézet fő­igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Horn Gyula külügyminisztériu- mi államtitkár tartott kon­zultációval kísért előadást, a magyar külpolitikáról. Az ötnapos rendezvény- sorozat keretében a mai Magyarországot bemutató előadásokat és tapasztalat- cseréket tartanak. A vendé­gek találkoznak a politikai és kulturális élet számos ve­zető személyiségével; meg­tekintik a budapesti tavaszi fesztivál több rendezvé­nyét, s ellátogatnak Pannon­halmára és Bábolnára is. Hagyomány már, hogy a Nemzeti Kulturális Intézet háromévenként vendégül látja a baráti társaságok képviselőit, segítséget nyújt­va a reális Magyarország- kép kialakításához. Á hét kérdései 1. Megkezdődhetik-e időben a szovjet csapatok vonása Afganisztánból? ki­Március 15-éig kellett volna Genfben Diego Cór- dovez ENSZ-főtitkárhelyet- tes közvetítésével nyélbe üitni a megállapodást Af­ganisztán és Pakisztán kö­zött. Erre minden remény is megvolt, hiszen egyrészt a Kabul és Iszlámábád, más­részt a Moszkva és Wa­shington közötti előzetes megbeszéléseken számos kér­dést tisztáztak, így például a szovjet csapatok kivoná­sának ütemét. Három hó­nap alatt vonták volna ki a csapatok egyik felét, a má­sik felét a következő hat hónap folyamán. S az is nyilvánvaló volt, hogy a csapatkivonás a genfi meg­állapodás aláírása után 60 nappal kezdődhetik meg. Ha tehát ez március 15-én megtörtént volna, akkor május 15-e lett volna a szovjet katonák fokozatos hazatérésének kezdőnapja. A szovjet kormány nyi­latkozatban közölte, hogy az aláírás elhúzódása ter­mészetesen a csapatkivonás kezdetének kitolódásával jár. Ugyanakkor a moszk­vai kormányszóvivő annak a véleményének adott han­got, hogy március végéig még megállapodás születhet. Az ENSZ-főtitkár helyette­se szerint „roppant nehéz problémák” várnak még megoldásra, így például a kabuli ideiglenes kormány megalakításával kapcsolat­ban. Pakisztán ragaszkodik ahhoz, hogy szavatolják az új afgán rendszer jövőjét, azon belül pedig a pakisz­táni területen tartózkodó 3 millió afgán menekült ha­zatérését. Az iszlámábádi küldöttség kifogásolja a be nem avatkozás elvét rögzí­tő tervezetet, amely az afgán —pakisztáni megállapodás első okmánya lenne, de ke­vesli a nemzetközi biztosí­tékokat is, amelyek a máso­dik okmányban foglaltat­nának. Mindezeken felül a pakisztániak követelik, hogy a Szovjetunió szüntesse be a kabuli rendszernek nyúj­tott támogatást... Közben csak az ad okot bizonyos mérsékelt derűlá­tásra, hogy már nemcsak Nadzsibullah és kormánya hajlandó kompromisszum- készéget tanúsítani az úgy­nevezett mudzsahidek szö­vetsége is mutat engedé­kenységet a készülő kabu­li koalíciós kormány ösz- szeállítása dolgában. Afganisztán ügye napja­ink egyik bonyolult helyi konfliktusa. A Szovjetunió­ban felismerték, hogy az ilyen konfliktusok katonai megoldására tett kísérletek mindig eredménytelenek. Az egyetlen helyes megkö­zelítési mód a politikai megoldás keresése. Olyan helyzetet kell teremteni, amely biztosítékot teremt arra, hogy a konfliktus nem terjed át más országokra, és ami lehetővé teszi, hogy az érintett népek külső be­avatkozás nélkül válasz­szák ki a társadalmi-politi­kai fejlődés útját. Maga Mihail Gorbacsov húzta alá a napokban, hogy ezen a megközelítési módon ha­ladva tették az afganisztá­ni konfliktus rendezésére javaslataikat. Említésre • méltó, hogy a szovjet sajtó most már bőven idéz a szovjet politológusoknak az afganisztáni bevonulással kapcsolatos — 1980 eleji — figyelmeztető nyilatko­zataiból. Az afganisztáni akció ellentétben állott a Szovjetunió érdekeivel, ál­lapította meg annak ide­jén például a Bogomolov akadémikus vezette kutató- intézet is. A gorbacsovi politika en­nek a helyi konfliktusnak a felszámolásával a Szovjet­unió érdekeit szolgálja, hiszen az enyhülési folya­matot éppúgy erősíti, mint ahogyan visszaszerzi a Szov­jetunió tekintélyét, a fej­lődő világban, igy az iszlám országaiban is, vagy éppen a szovjet—kínai kapcsolatok rendezéséhez szolgálhat új lehetőséget. 2. Mit jelentett a Gorbacsov-út a szovjet—jugoszláv kapcsolatokban és mit a Földközi-tenger térségében? Mihail Gorbacsov első jugoszláviai látogatása — túlzás nélkül mondható ez — nagy sikert hozott ven­dégnek és vendéglátóinak egyaránt. Az út öt napjá­nak eseményeire odafigyelt a világ: akár akkor, amikor a nemzetiségi kérdések el­méleti és gyakorlati megkö­zelítésérőt volt szó, vagy a sztálini politika elítélésére került sor, akár akkor, ami­kor a földközi-tengeri ka­tonai erők csökkentésére vo­natkozó új javaslat hang­zott el... A vendéglátókat megtisz­telte Gorbacsov érdeklő­dése a jugoszláv típusú, önigazgatáson alapuló szo­cialista módszerek iránt, vagy a véleménycsere a sok nemzetiség együttélésé­nek alapján kialakult or­szágok vezetői között. A lá­togatás elméletileg és do­kumentumba rögzítetten is szentesítette minden kom­munista pártnak azt a jo­gát, hogy a maga útját járja. A jugoszláv lakosság lát­hatóan lelkesen fogadta a „peresztrojka” megszemé­lyesítőjét, a tömeg minde­nütt csak keresztnevét har­sogta Gorbacsovnak és a „peresztrojkát” éltette! Ami a szovjet—jugoszláv csúcsszintű tárgyalásokat illeti, ezek során Gorba­csov támogatásáról biztosí­totta a balkáni államok együttműködését, és kijelen­tette: a Balkán-félszigetről ki kell vonni minden kül­földi haderőt, fel kell szá­molni az ottlévő külföldi támaszpontokat. A Szovjet­unió a maga részéről meg­ad minden garanciát, ha megszületik a döntés a nuk­leáris és vegyi fegyverektől mentes balkáni övezet létre­hozására. Belgrádban kü­lönös jelentőséget tulajdo­nítanak Gorbacsov ott megfogalmazott javaslatai­nak, amelyek szerint már ez év július elsejétől be kel­lene fagyasztani a Földkö­zi-tengeren tartózkodó szovjet és amerikai hadi­hajók és haditengerészeti erők számát. S e téren már túlnőtt a jugoszláviai látogatás a he- lvi kereteken, ráirányítva a figyelmet a Földközi-tenger térségére. (Pálfy József) »Városok háborúja' Rakéta Teheránra Irak péntek hajnalban újabb rakétát lőtt ki Tehe­ránra — jelentette a bagda­di rádió. A „városok hábo­rújának” vasárnap történt kiújulása óta ez volt a 24. iraki rakétatámadás iráni célpontok ellen. Irán péntekre virradóan támadást hajtott végre egy japán tulajdonban levő tar­tályhajó ellen, Dubai part­jaitól nyolc mérföldre a Perzsa(Arab)-öbölben — vált ismeretessé hajózási forrá­sókból. Az akció következ­tében a panamai zászló alatt közlekedő hajó egyik matróza meghalt, kilencen megsebesültek. Az INA iraki hírügynök­ség jelentése szerint az irá­ni légierő csütörtökön lakott településeket bombázott Irak északi részén. A támadások­nak polgári személyek estek áldozatul. Dragoslav Pejic, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke nyilatkozatban szólí­totta fel Irakot és Iránt a mielőbbi tűzszünet megte­remtésére. Egyúttal felkérte a világszervezet főtitkárát, hogy- kezdjen megbeszélése­ket az érintett felekkel az ENSZ BT 598. számú hatá­rozatának végrehajtása ér­dekében és hárotn héten be­lül számoljon be a konzul, tációk eredményéről. (MTI) Diákzavargások Burmában Burmái katonák és rend­őrök csütörtökön behatoltak a ranguni egyetem területé­re és könnygázzal, botokkal támadtak az ott tüntető több­ezres tömegre, ötven diák megsebesült. Több százat őrizetbe vettek. A hatóságok lezárták az egyetemhez ve­zető utakat. A burmai fővárosban napok óta tartanak a diákok meg­mozdulásai. A fiatalok egyik társuk hét végi halálának kö­rülményeire akarnak fényt deríteni, aki a hatóságok hi­vatalos álláspontja szerint az egyetemisták és a helyi fia­talok , közti összecsapásban vesztette életét. .. (MTI) Hondurasi repülők Nicaragua felett A hondurasi légierő hat repülőgépe csütörtökön tá­madást intézett a nicaraguai hadsereg állásai ellen Nica­ragua északi részén. A táma­dó gépek öt levegő-föld ra­kétát lőttek ki a sandinista fegyveres erők térparancs­nokságára. A támadás tényét Hondu- rasban és az Egyesült Álla­mokban is megerősítették, de Tegucigalpában és Washing­tonban egyaránt azt állítják, hogy a gépek a hondurasi területre betört nicaraguai katonai alakulatokra mértek csapást. A térségben tartóz­kodó újságírók viszont egy­öntetűen arról tájékoztatnak, hogy nicaraguai területet ért támadás. Nicaragua csütörtökön jegyzékben tiltakozott a tá­madás miatt — jelentette az MTI havannai tudósítója. Az akciót a nicaraguai légvéde­lem egységei visszaverték. A támadásnak nem voltak ál­dozatai. A Honduras felől érkező repülőgépek a nap folyamán többször átrepültek Nicara­gua egyik legfontosabb csen­des-óceáni kikötője, Corin- to felett is. A behatoló gé­peket a légvédelmi erők el­űzték. A hondurasi hadsereg szó­vivője csütörtökön kijelen­tette, hogy újabb csapaterő­sítéseket küldtek az ország déli részére, a nicaraguai ha­tárra. A provokációval egyidő- ben érkeztek meg Hondu- rasba a háromezer-kétszáz főt számláló amerikai csa­pategységek. Ezeket az ala­kulatokat az Egyesült Álla­mok tudvalevőleg arra hi­vatkozva dobta át, hogy a nicaraguai kontrákat üldözd sandinista egységek átlépték Honduras határát. Az amerikai döntés Dani­el Ortega nicaraguai állam­fő csütörtökön tett nyilatko­zata szerint ez a háború esz­kalációja és súlyos veszélye­ket hordoz. A nicaraguai kormány egyidejűleg elutasította azt a hondurasi jegyzéket, amely szerint a sandinista erők hondurasi területre hatoltak be. Nicaragua sürgeti, hogy a hondurasi kormány járuljon hozzá az ENSZ és az Ame­rikai Államok Szervezete képviselőiből alakítandó nem­zetközi ellenőrző bizottság­nak a határövezetbe való ki­küldéséhez. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents