Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
2 NOGRAD 1988. MÁRCIUS 18., PÉNTEK Fejlődött az élelmiszeripar (Folytatás az 1. oldalról) nél — a gabona- és tejiparnál — számottevően nőtt a vállalatok önállósága. Egy másik változás ugyancsak javára vált a hazai élelmiszeriparnak: az állami élelmiszeripar mellett kibontakozott a mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszer-feldolgozó tevékenysége, ezek tavaly már az állami élelmiszeripar ( termelésének 20 százalékát adták. Az élelmiszertörvény megalkotása óta megjelent az élelmiszer-termelésben a kisipar. Részesedése ugyan szerény, de egyes területeken — történetesen a sütőiparban — mégiscsak számottevő. Érdemleges, a törvény módosítását igénylő változás az, hogy az utóbbi időben külföldön is, itthon is új technológiák jelentek meg. ösz- szefoglalva azokat a változásokat, amelyek a törvény módosítását indokolják, megállapíthatjuk, hogy az élelmiszergyártás mintegy 6000 termelőegysége sok tekintetben más viszonyok közé került, munkájával szemben új követelmények támadtak. Mindehhez hozzá kell igazítanunk a törvényt, hogy az követelményeivel, előírásaival a ma céljainak megfelelően ösztönözze az ágazatban dolgozó több mint kétszázezer ember munkáját. Lakossági és külkereskedelmi érdekek egyaránt fűződnek ahhoz, hogy javuljon a mezőgazdasági termékek, nyersanyagok fel- dolgozási aránya, nőjön az új termékek száma, s vele a választék is folyamatosan bővüljön. E törekvéshez minden forrást hasznosítani kell. A törvény lehetőséget kínál minden gazdasági szervezetnek, tehát a kisvállalkozásoknak is a közfogyasztású élelmiszerek előállítására. Bővülhet a közfogyasztású élelmiszert előállítók köre azzal is, hogy a törvényben javasoljuk a bedolgozók foglalkoztatását tiltó eddigi rendelkezések eltörlését. A törvénymódosítás talán legfontosabb része a termékengedélyezésre, a minőség meghatározásának rendjére, a minőség-ellenőrzés módszerére vonatkozik. E téren — alkalmazkodva a bevált nemzetközi tapasztalatokhoz — jelentős az egyszerűsítés, de egyértelműbb s következetesebb az ellenőrzés. A termék milyenségének, minőségének meghatározása a hatáság helyett a legilletékesebb, a termelő feladata. Az ellenőrzésben a legnagyobb változás az, hogy a termelő köteles lesz az élelmiszer minőségét az elő* állítás megkezdésétől, annak befejezéséig ellenőrizni. Igazodunk tehát ahhoz, amit a gazdaságilag fejlett országokban világszerte alkalmaznak. Nálunk eddig a késztermékeket ellenőrizték. Most viszont beépül az ellenőrzés a gyártási folyamatba. Egy másik előírás: az élelmiszert csak akkor szabad a gyártótól teljes értékűként kiszállítani értékesítésre, ha minden mutatójában megfelel a gyártmánylapon feltüntetett előírásoknak. A hatóság természetesen ellenőrzi a törvény által előírtak betartását. A következetes és folyamatos ellenőrzés garancia kell legyen a minőségre, a minőség állandóságára. Váncsa Jenő szerint az élelmiszeriparban a feldolgozottsági fok növelésével hosszabb távon akár többszörösére is gyarapítható az előállított érték. Ezzel a ténnyel mindenképpen számolnunk kell. Minél magasabb feldolgozottsági fokot ér el egy-egy termék, annál jobban értékesül a piacokon. Itthon is növekszik a jobban feldolgozott termékek iránti kereslet. Szólt arról, hogy a hazai lakosság élelmiszer-ellátása nagyon fontos eleme a társadalmi közérzetnek, a közhangulatnak. Ilyen értelemben napjainkban — amikor annyi kétely, bizonytalanság, gazdasági nehézség rontja a hangulatot — még nagyobb súllyal esik latba az élelmiszer-ellátás milyensége, az élelmiszer-termelők, -forgalmazók munkája. Az állami támogatás megszűntét követően az élelmiszer- árak év elején jelentősen emelkedtek. Ez sok gondot okoz, főként az alacsony keresetűek, a többgyermekesek és a kisnyugdíjasok körében. De az áremelések után minden vásárló még érzékényebb arra, hogy pénzéért azt kapja — legyen szó mennyiségről és minőségről egyaránt —, amit ígértek, amit joggal elvár. Csak az az élelmiszer-termelői, -forgalmazói magatartás fogadható el, amelyik ezt maximálisan szem előtt tartja. A kormány azzal számol, hogy a hazai élelmiszer-fogyasztás tömege az idén a tavalyi marad, vagy kis mértékben nő. Gyakorlatilag minden élelmiszerből — s legfőképpen az alapvető élelmiszerekből — jó, kiegyenlített színvonalú ellátásról gondoskodunk, Következetesebben kell szolgálnia az idén is, a jövőben is élelmiszeriparunknak a korszerű táplálkozás követelményeit. Az élelmiszerexportról kifejtette: a megkötött termelési szerződések, a termelői törekvések alapján elmondható, hogy ehhez és a hazai feladatok teljesítéséhez a mezőgazdaság megtermeld az árualapot. Az élelmiszer- ipari vállalatok termelés- szervező munkájától, belső munkarendjétől, fegyelmétől, piachoz igazodó képességétől azonban igen sok függ, Az irányításnak, az élelmiszer-ipari vállalatoknak sok kihívásra kell válaszolniuk. Meggyőződésem, hogy képesek erre. Az irányítás feladata, hogy megteremtse a kibontakozás lehető legjobb körülményeit. Ezt szolgálja a gazdaságirányítás, -működtetés reformja, ezt a kormány elfogadott munka- programja. Az előttünk álló élelmiszertörvény-javaslat összhangban van ezekkel. Ezért amikor a kormány nevében beterjesztem s vitára bocsátom a javaslatot, egyben elfogadásra is ajánlom — mondotta befejezésül Váncsa Jenő. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet főigazgatója a törvény- javaslat bizottsági előadója elmondotta: a törvényjavaslatot három állandó bizottság, a szociális és egészség- ügyi, a mezőgazdasági és a kereskedelmi bizottság tárgyalta. Véleményt nyilvánított a tervezett módosításokról, valamint a csatolt minisztériumi végrehajtá- siutasítás-tervezetekről, a Fogyasztók Országos Tanácsa is. Számos felszólalás hangzott el. A képviselők a miniszter válaszát három ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadták. Végül az élelmiszerekről szóló 1976. évi törvény módosításáról döntött a parlament. A képviselők a módosításról szóló törvényjavaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal részleteiben — egy ellenszavazattal és egy tartózkodással — elfogadták. Ezután Villányi “Miklós pénzügyminiszter tájékoztatta álképviselőket az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól, az ezzel összefüggő árproblémákról, a termelés év eleji megindulásával kapcsolatos kérdésekről. Interpellációk Űjabb napirendi pontra áttérve, Sarlós István, az Országgyűlés Építési és Közlekedési Bizottságának, valamint a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának együttes jelentését terjesztette a képviselők elé a Ferihegyi nemzetközi repülőtér zajövezeteiben teendő környezetvédelmi intézkedésekről. Ezt követően további interpellációk hangzottak el. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai napköziotthonos óvoda óvónője a szociális és egészségügyi miniszterhez intézett interpellációt az abortuszbizottságok megszűnte, tése tárgyában. Dr. Csehák Judit válaszában hangoztatta, hogy mérlegelni kell,- a jelenlegi korlátozás mellett csupán egy kevésbé bürokratikus eljárásra van-e szükség, vagy a szabad választás jogát törvényben helyes-e biztosítani a nőknek. Az interpellációra adott választ a képviselő, majd az Országgyűlés — két tartózkodással — elfogadta. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az Ácsai Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Vác város és környékének sorozatos villamosenergia, ellátási problémái tárgyában interpellált az ipari miniszterhez. Az interpellációra Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár válaszolt. Elmondotta, hogy az Ipari Mi. nisztérium megvizsgálta a jelzett gondokat. Megállapította, hogy az észrevételek megalapozottak. A megtett, illetve tervezett intézkedésekről szólva kifejtette: a múlt év márciusában megkezdett és idén októberben befejeződő váci transzformátorbővítés eredményéként a térségben a villamosenergia, ellátás biztonságosabbá válik. Az interpellációra adott választ a képviselő, majd az Országgyűlés — három tartózkodással — elfogadta. Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke, a 1 alkony ilvántartás tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. Horváth István belügyminiszter az interpellációra válaszolva, tájékoztatta a képviselőket, hogy a minisztérium a Központi Statisztikai Hivatallal és más főhatóságokkal közösen elvégezte az akkor megígért vizsgálatokat. Erre alapozva, még az idén, az első fél évben előterjesztés készül a Minisztertanács számára a szabályozás pontosítására. A belügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, az Országgyűlés pedig három tartózkodással tudomásul vette. Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.), a Növénytermesztési és Minősítő Intézet fajtakísérleti állomásának vezetője az Országos Árhivatal elnökéhez intézte interpellációját. Elmondta, hogy az ország 1962-ben befejeződött teljes villamosítása új feszültségeket szült, sértő mára már elfogadhatatlan árkülönbséget teremtett a fővárosi és a vidéki áramfogyasztók között. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke — egyebek között — elmondta, hogy a kormány eddig is tett már két intézkedést az áramdíj-különbsé- gek mérséklésére. Az úgynevezett éjszakai áramdíjat országosan egységesen állapították meg. Ez különösen a községekben jelentett komoly díjmérséklést, főként ott is terjedt el az éjszakai áram igénybevétele. Ugyanakkor a nappali áramért valóban csaknem kétszer annyit kell fizetniük a vidékieknek, mint a fővárosban élőknek, ténylegesen azonban — mivel mód van az éjszakai, olcsóbb áram használatára — jelenleg egy háztartás Budapesten 1,20 forintot, a községekben pedig 1,60 forintot fizet átlagosan egy kilowattóra villamos energiáért. Az államtitkár válaszát az Országgyűlés nagy többsége nem fogadta el, ezért a terv- és költségvetési bizottság, valamint az ipari bizottság a témát megvizsgálja és a következő ülésszakon jelentést tesznek erről. Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának üzemmérnöke a magántulajdonú üzletbérlemények felmondása tárgyában interpellált az építésügyi és város- fejlesztési miniszterhez. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter utalt arra, hogy az 1984-es minisztertanácsi rendelet több évtizedes feszültséget oldott fel. Addig ugyanis az épület tulajdonosa hosszú éveken keresztül nem mondhatott fel, csak akkor, ha cserelehetőséget biztosított az üzletet fenntartó állami, vagy szövetkezeti szerv részére. A rendelet kiadásakor, 1984-ben már tisztában voltak azzal, hogy a felmondási jog érvényesítése a kereskedelemben feszültséget okozhat. Ezért két lényeges korlátot iktattak közbe. Az egyik: a rendelet érvénybe lépése után a felmondás három évig nem lépett érvénybe. Ma is egyéves felmondási határidő van érvényben. A másik korláttal azt szabályozták, hogy nem Dr. Szilágyi Tibor, Vastag Ot az ülésszak szünetében, i tilia, Tőzsér Gáspár és Sándor Gábor rtógrádi képviselők Éotó: Bábel László Kádár János munkamegbeszélése iparvállalatok vezetőivel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön délután iparvállalatok vezetőivel, ipari szövetkezetek elnökeivel folytatott munkamegbeszélést a Tungsram RT budapesti székházában. A munkaértekezleten —, amelyet az Ipari Minisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és az OKISZ szervezett — részt vett Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. (MTI) Méhegészségügyi tanácskozás Ősi táplálék — mai problémákkal Mintegy kétszáz résztvevő jelenlétében került sor csütörtökön arra a méhészegészségügyi tanácskozásra, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület Nógrád megyei szervezetének állategészségügyi szakosztálya, a Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás, valamint a Magyar Méhészek Egyesülete szervezett a salgótarjáni Technika Házában. A tanácskozás előadói' — bár a méhegészségügy különböző területeit érintették — közös vonásként hangsúlyozták a magyar méhésztársadalom aktuális problémáját, az ázsiai " Varroa-atka elleni védekezést. Dr. Szőke Pál, megyénk állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásának igazgató főállatorvosa ismertette azokat a betegségfajtákat, amelyek a legveszélyesebbek a méhállomány- ra. A méz, mint ősi táplálék termelése szigorú feltételekhez kötött. A méhészetek kötelezően előírt vizsgálatán túl, valamennyi méhészre érvényes az értékesítési és humán-egészségügyi szempontok betartása. Az igazgató fő. állatorvos dicsérte a Nógrád megyében folyó munka színvonalát, amiben nem kis érdeme van megyénk 86 méh- egészségügyi felelősének. Tárgyilagosságra törekelehet minden indok nélkül felmondani, hanem csak akkor, ha a felmondó ezt az épületrészt lakás céljára akarja igénybe venni, vagy ha maga akar ebben kereskedni, illetve ipari tevékenységet végezni, továbbá, ha bontási engedélyt kapott az épületre. A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnöke a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez interpellált az élelmiszer-gazdasági üzemek, vállalatok hitelellátási ügyében. Tímár Mátyás, ' az MNB elnöke — kiegészítve a pénzügyminiszter beszámolóját *— arról szólt, hogy a szigorúbb pénzpolitika ellenére úgy ítéli meg: a hitel- lehetőségek korlátozása nem olyan mértékű, hogy az elviselhetetlen terheket róna a gazdaságra. Az MNB elnökének válaszát a képviselő nem fogadta el, mivel, — mint mondotta — konkrét és gyors intézkedéseket várnak az élelmiszer-termelők, akik attól tartanak, hogy nehézségeik a későbbiekben megismétlődhetnek. Az MNB elnökének válaszát az Országgyűlés nagy szótöbbséggel szintén nem fogadta el. A témát a terv- és költségvetési bizottság elé utalták elemzésre, a szükséges döntések előkészítésére. Sütő Kálmánnak (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettesének a Rába mentén árvízveszélynek kitett területek ármentesítése tárgyában az Országgyűlés múlt év decemberi ülésén feltett kérdésére Maróthy dett —, mint azt az elején jelezte is — előadói beszédében dr. Koltai László, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium megbízott osztályvezetője, főállatorvos. Dr. Koltai László a nagy vihart kavart, hatástalan VARRESCENS füstölőcsíkokról, s az emiatti — pontosan egyelőre még mindig ki nem mutatható — károkról, továbbá a megtett intézkedésekről számolt be. A VARRESCENS füstölőcsíkokkal éveken keresztül (1982—1986) nem volt probléma. A méhészek által tömegesen jelzett észrevételek nyomán a MÉM vizsgálatot indított. A MÉM ebben nem illetékes dönteni, de a gond nélküli jövő megtervezését célozzák intézkedései: öt fajta méhatka elleni gyógyszer biztosítása a méhésztársadalomnak, A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Csaba György, az Országos Állategészségügyi Intézet osztályvezető-helyettese, főállatorvos a „Leggyakoribb méh- betegségek felismerése és az ellenük való védekezés” témában diaképes tájékoztatót tartott. Végezetül a jelenlevők kérdéseire válaszoltak az előadók. —benkő— László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter válaszolt. A tárgysorozat végeztével Peják Emil (Bp. 56. vk.), a HNF budapesti bizottságának vezető titkára jelentkezett szólásra: új törvény megalkotására tett indítványt. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a hazai és a nemzetközi körülmények következtében a nemzetiségi kérdés közvéleményünk figyelmének középpontjába került. A nemzetközi megítélés is egyre hangsúlyosabb követelményként fogalmazza meg a társadalmi berendezkedés demokratizmusát, az emberi jogok érvényesülését, ennek részeként az etnikai és más kisebbségek egyéni és kollektív esély- egyenlőségének szavatolását, amikor minősíti az egyes államokat. Javasolta, törvényben sza. bályozni a nemzetiségi szervezetek létesítésének módozatait, a kulturális élet, a művelődés, a sajtókiadás, az ismeretterjesztés, a rádió, a televízió nemzetiségi adásaival kapcsolatos kérdéseiket. Peják Emil törvényalkotási javaslatára reagálva Márkája Imre igazságügyminiszter reményét fejezte ki, hogy közös erőfeszítéssel, a parlament illetékes bizottságaival szoros együttműkö. désben, a jogi rendezést illetően is sikerül olyan megoldásokat találni, amelyek előbbre viszik a hazánkban élő nemzetiségiek ügyét. Peják Emil törvényalkotási javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogad, ta. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka ezzel befejezte munkáját. (MTI)
