Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

1988. MÁRCIUS 17.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) A képviselő arról is szólt, hogy Veszprém megyében több mint ezer magánfuva­rozó dolgozik. Járműveik többnyire a lakótelepeken állnak, ami zsúfoltságot, környezetszennyezést okoz és balesetveszélyes. Java­solta, hogy jogszabály írja elő: csak megfelelő telephely birtokában lehessen ilyen gépjárműveket üzemeltetni. Dr. Nemes Tamás (Komá­rom m., 6. vk.), az Esztergo­mi Városi Tanács egyesített kórházának másodfőorvosa arra hívta fel a figyelmet: a közúti közlekedési törvény- tervezet kerettörvény jellegé­ből fakadóan különösen fon­tos, hogy a törvény szemlé­lete egységes és - helyes le­gyen; adott esetben minden szónak fontos szerepe van, mert érdekek húzódnak meg mögötte. A képviselő ezután azt vizsgálta, hogy a törvény szemlélete mennyi­ben fejezi ki a legfontosabb érték, az emberi élet és egészség érdekeit. Korábban, az országgyű­lési bizottsági vita során ja­vasolta, hogy az egészségvé­delem igénye a 12. paragra­fus (2) bekezdésében külön is jelenjen meg. E javasla­tát akkor elvetették; ennek ellenére Nemes Tamás most fenntartva szövegmódosító javaslatát — azt kérte, hogy a 12. paragrafus (2) bekez­désébe kerüljön be „az egészségvédelmi szempont' kifejezés is. Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.), a Mezőszentgyörgyi Al­kotmány Mgtsz elnöke el­mondta, hogy a bizottsági vi­tában született módosító ja­vaslatok tették számára el­fogadhatóvá a törvényterve­zetet. Lényegesnek ítélte, hogy a majdani törvény rá­Ezután Markója Imre igazságügy-miniszter beve­zetőben elmondotta, hogy közel két évtized telt el a szövetkezetekről szóló tör­vény megalkotása óta. Bár a szövetkezeti jogunk fejlő­dése sem volt töretlen, még­is e törvénynek jelentős sze­repe volt abban, hogy ke­retei között a szövetkezeti mozgalom kiemelkedő sike­reket ért el. Hazánk ma a társadalmi és a gazdasági reformok korát éli. A jog­alkotásra jelentős felelősség hárul abban,' hogy a reform- folyamat kibontakozását mi­nél következetesebben se­gítse elő. Éppen ezért meg­újulásra van szükség a szö­vetkezeti jog területén is. Indokolt napirendre tűzni — a nem is távoli jövőben — a szövetkezetekre vonatko­zó szabályozás átfogó és tel­jes felülvizsgálatát: egy új szövetkezeti törvény meg­alkotását. Ehhez azonban komoly, tudományosan is megalapozott előkészítő munkára van szükség, mely már elkezdődött. Az Országgyűlés elé ter­jesztett törvénytervezet ezért még nem a szövetkezeti jog átfogó reformját tűzte ki célul. A javaslat azokat a változtatásokat kívánja vég­rehajtani, amelyek elősegí­tik a törvényben megfogal­mazott elvek következete­sebb érvényesülését. A továbbiakban a módosí­tás fő törekvéseiről szólt a miniszter. Hangsúlyozta, a szövetkezeti törvény alapel­ve, hogy a szövetkezet a ta­goké, ők döntenek- belső ügyeiben, így a szövetkezeti önkormányzat kérdéseiben is. Ehhez nélkülözhetetlen eszköz, hogy a szövetkezetek belső életében meghatározó bízza a közületekre a jármű­vek tüzelő- és kenőanyag­fogyasztásának mérését, ugyanis szerinte csak az üzem dönthet a gazdaságos üzemeltetés kérdésében. Fel­hívta a figyelmet a törvény- tervezet egyik paragrafusára, amely a közúti közlekedés területén nyújtott szolgálta­tásokra vonatkozik. Nézete szerint ez csak részben kap­csolódik a közúti közleke­dés ellenőrzéséhez, hiszen a járműjavítás, mint szolgálta­tási, gazdasági tevékenység, inkább az adóhatóság elle­nőrzési hatáskörébe tartozik. Több felszólaló nem lévén, ismét Urbán Lajos közleke­dési miniszter kapott szót. Válaszában megköszönte az igen alapos törvény-előkészítc munkát. Utalt arra, hogy minden módosító javaslatot elfogadtak, mégpedig azért, mert azok többsége a min­dennapi életből merített sze­mélyes tapasztalatokhoz fű­ződött. Elmondotta: a kor­mány nevében is megerősít­heti, hogy az utak ügye álla­mi ügy. Hozzátette: évente 15 milliárd forintot fordíta­nak útépítésre, fenntartásra, s számítanak továbbra is a költségvetésen kívüli, helyi forrásokra. Ezek összege évente mintegy 200—300 mil­lió forint. Urbán Lajos válasza után határozathozatal következett. Ezt követően a már elfo­gadott módosításokkal kiegé­szített törvényjavaslatról sza­vaztak a képviselők. Az Or­szággyűlés a közúti közleke­désről szóló törvényjavasla­tot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag el­fogadta. Ezután a napirend szerint megkezdődött a szövetkeze­tekről szóló 1971. évi III. tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. szerepük legyen az alapsza­bályoknak és egyéb belső szabályzatoknak, a jogi sza­bályozás pedig tág keretet adjon ezek demokratikus, a tagok akaratát tükröző s az egyes szövetkezetek adott­ságaihoz igazodp kialakítá­sára. Ez az elv azonban jelen­leg — részben a törvény idő­közi módosításai folytán — nem valósul meg követke­zetesen. A szövetkezetek ön- kormányzati szervezetére és ezek működésére vonatko­zó magas szintű jogi ren­delkezések túlzottan aprólé­kos, bürokratikus jellegű szabályozásuk révén gátol­ják a szövetkezetek döntési önállóságának, s ezzel a szö­vetkezeti demokráciának mind teljesebb érvényesü­lését. Ennek következtében a szövetkezeti alapszabá­lyok és más belső szabály­zatok sem töltik be meg­felelően a szerepüket, sza­bályaik sokszor mechanikus ismétlései a jogszabályok rendelkezéseinek. A szövetkezeti önkor­mányzat erősítése ezért szükségessé teszi annak fe­lülvizsgálatát, hogy össz­társadalmi érdekből milyen kérdésekben szükséges a továbbiakban is egységes központi szabályozás, s meg­követeli az ilyen érdekkel nem indokolható jogi kö­töttségek feloldását. A szövetkezetek auto­nómiáját szélesíti a tör­vényjavaslat azzal is, hogy feloldja a státusváltozással, vagyis az átalakulással kap­csolatos merev szabályozá­si kötöttségeket. A jövőben a közgyűlés általában sza-. badon dönthet a szövetke­zetnek más ágazatba tar­tozó vagy más formájú szö­vetkezetté való átalakulásá­ról. Végül: a szövetkezeti de­mokrácia elvének megfe­lelően a törvény eddig is lehetővé tette a szövetkezet két vagy több szövetkezetté való szétválását, valamint azt, hogy a tagok egy ré­sze — a szövetkezetből ki­válva — új szövetkezetét alakíthasson. Ennek a jog­nak a gyakorlati érvénye­sülését, s egyszersmind a kisebbség jogainak a védel­mét segíti elő a törvényja­vaslat azzal, hogy az emlí­tett esetekben a vagyonmeg­osztás kérdésében megfe­lelő jogorvoslatot biztosít azok számára, akiknek jogos érdeke sérelmet szenvedett, lehetőséget ad a bírósági út igénybevételére. Szövetkezeti törvényünk alapvető elvként fogalmaz­za meg a szövetkezetek gaz­dasági önállóságát. Ez nél­külözhetetlen feltétele az eredményes gazdálkodás­nak, s ezen belül a gyorsan változó gazdasági-piaci kö­vetelményekhez való alkal­mazkodásnak. A törvényja­vaslat előkészítése során ezért törekedtünk a szövet­kezetek gazdasági tevékeny­ségével kapcsolatos indo­kolatlan korlátok lebontásá­ra. Jelenleg például a szövet­kezet tevékenységi körét csak alapszabályának mó­dosításával egészítheti ki; ehhez pedig szükséges, hogy a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés által elfo­gadott módosítást az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagy­ja. A tevékenységi kör ki­egészítésének ilyen jóváha­gyása felesleges, gátolja a szövetkezeteket a gazdasági feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásban. A tör­vényjavaslat ezért kimond­ja, hogy a szövetkezet tevé­kenységi körét alapszabá­lyának módosítása nélkül kiegészítheti, s ehhez nincs szükség az állami törvényes­ségi felügyeletet gyakor­ló szerv jóváhagyó határo­zatára sem. A tevékenységi kör kiegészítését ezentúl elegendő a szövetkezet szer­vezeti és működési szabály­zatában rögzíteni. A szövetkezetek gazdálko­dásának eredményessége nem kis részben a belső érdekelt­ségi viszonyoktól függ. Ezek sokrétűek és differenciáltak, mindenekelőtt attól függően, hogy termelő, vagy fogyasz­tási jellegű szövetkezetről van szó. Az érdekeltségi vi­szonyokat azonban vala­mennyi szövetkezetnél az határozza meg, hogy a ta­gok — személyes közremű­ködésük, illetőleg vagyoni hozzájárulásuk alapján — milyen feltételekkel része­sedhetnek a gazdálkodás eredményéből. A vagyoni kapcsolatok je­lenlegi formái, mint ami­lyen a részjegy, a célrész­jegy, pénzügyi jellegű kor­látozások miatt rendeltetésü­ket nem tudják megfelelően betölteni. A törvényjavaslat — számolva a gazdasági rea­litásokkal — nem szünteti meg, de enyhíti az említett korlátozásokat. Az Országgyűlés bizottsá­gaiban lefolyt vita során olyan javaslatok hangzot­tak el, hogy bővítsük a szö­vetkezet és tagjai közötti va­gyoni kapcsolatok formáit, és tegyük lehetővé a szövet­kezet számára ingyenes va­gyonjegy kibocsátását. Ilyen vagyonjegyet a szövetkezet tagjainak juttathatna. A tör­vényjavaslat ennek megfele­lő kiegészítését — a minisz­ter indokoltnak tartotta. A miniszter a továbbiak­ban egy új szövetkezeti for­máról, a kistermelők szö­vetkezetének intézményesí­téséről szólt. Most, gyakorlati igényként merült fel egy olyan új szö­vetkezeti forma létrehozása is, amely elsődlegesen a ta­gok saját gazdasági tevé­kenységére épül, s a szövet­kezet fő feladata, hogy ezt a gazdasági tevékenységet a közös árubeszerzés, vala­mint az értékesítés megszer­vezésével és más módon elő­segítse. Erre elsősorban a mezőgazdaságban lehet szük­ség, azokban az esetekben, amikor —, például a termé­szeti adottságok miatt — a földek nagyüzemi megműve­lése nem gazdaságos. Mivel új elveken alapuló szövetkezeti formáról van szó, amellyel kapcsolatban még nincsenek tapasztala­tok, a javaslat csak a kis­termelők szövetkezetére vo­natkozó legalapvetőbb ren­delkezéseket tartalmazza. A részletes szabályozásra, s ennek során a szövetkezetek­re irányadó általános sza­bályoktól való eltérésre a törvényjavaslat a Miniszter­Ezután — a napirendnek megfelelően — Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztette az 1967. évi III. tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Beveze­tőben rámutatott: a jog esz­közeivel is törekedni kell arra, hogy népgazdaságunk sikeres vállalkozási formá­ja, a szövetkezés jobban al­kalmazkodjék a megválto­zott körülményekhez, a jö­vő feladataihoz. Utalt a tsz- ek nagy gazdasági súlyá­ra : ezek állítják elő — a ház­tájival együtt — a mezőgaz­dasági termékek, termé­nyek kétharmadát, így való­ban meghatározó a szerepük a termelésben. Nem külön­ben nagy a súlyuk a mun­kaerő foglalkoztatásában is; ahhoz a körhöz, amelyre a termelőszövetkezeti törvény hatálya kiterjed, kereken 800 ezer ember kapcsolódik. A háztáji kistermelői kap­csolatok révén pedig továb­bi csaknem egymillió csa­lád élet- és munkakörülmé­nyeit befolyásolják a terme­lőszövetkezetek. — Annak ellenére — foly­tatta —, hogy a termelőszö­vetkezeti törvény már több mint húsz éve született, időt állónak bizonyult. Egyelőre elégséges néhány elemének a módosítása. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a módosítási ja­vaslat összhangban van a kormány kibontakozási programjával. Azok a válto­zások, amelyeket a napiren­den lévő törvénymódosítás tartalmaz, egy irányban mu­tatlak: a nagyobb önállóság, a kiteljesedő önkormányzat irányába. A termelőszövetke­zeti mozgalomban . eléggé egyöntetű az igény: legyen kevesebb a külső megkötött­ség. Helyeselhető ez a tö­rekvés, hiszen magában hordja a nagyobb felelős­séget és kockázatvállalást A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat országos szervezete és a szovjet Zná- nyije — a Szovjeunió isme­retterjesztéssel foglalkozó szervezete — együttműködé­sének értelmében, amely a két ország előadóinak köl­csönös cseréjét is magában foglalja, szovjet előadó tar­tózkodik hazánkban, aki szerdán Salgótarjánba láto­gatott. Nyikolaj Jakovlevics Szo- kolov, az SZKP KB Társa­dalomtudományi Akadémi­tanácsnak ad felhatalma­zást — mondotta végezetül a miniszter. Dr. Markója Imre előter­jesztése utón felszólalt dr. Tallósy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferrokémia Ipa­ri Szövetkezet jogtanácsosa, a törvényjavaslat bizottsági előadója, Kovács Sándor (Tolna m.. 8. vk.), a Duna- földvári Áfész elnöke. Markója Imre válasza után határozathozatal követke­zett. A jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság által megfogalmazott, s most egyenként szavazásra bocsá­tott hét módosító javaslatot elfogadták. Ezután a képvi­selők a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvény­javaslatot egészében és a mó­dosító javaslatokkal együtt — egy tartózkodás ellené­ben — elfogadták. is. Bővíti, növeli azokat a lehetőségeket, amelyek mó­dot adnak arra, hogy a ter­melőszövetkezet közössége, — adottságainak megfele­lően — még inkább maga alakítsa ki a közösség mű­ködési, szervezeti rendjét. Ilyen irányba hat az önkor­mányzattal kapcsolatos kö­telező előírások csökkenté­se. A szövetkezeti demokrá­cia szervezeti kereteinek fej­lesztése nem formai kérdés. Nagy a valószínűsége an­nak, hogy akik a kereteket megválasztják, meg is töltik azokat tartalommal. Megszüntethetők, csök­kenthetők a kötelező bizott­ságokra, a testületek létszá­mára, az ülések számára vo­natkozó törvényi előírások. Módosulhatnak a közgyűlés, a küldöttgyűlés, a vezetőség tevékenységét szabályozó rendelkezések, nagyobb moz­gásteret nyitva a tagi, a tu­lajdonosi jogok gyakorlásá­hoz. Megállapította: több szö­vetkezetben okoz nehézséget az aktív korú tagság rend­szeres foglalkoztatása. Ezzel a ténnyel számolni kell a megújhodó termelőszövetke­zeti törvényben is. Az elő­készítő megbeszélések, viták során felvetődött: meg kel­lene szüntetni a termelőszö­vetkezetek foglalkoztatási kötelezettségét. Ez azonban egyértelműen szövetkezetel­lenes lépés lenne. Teljes le­hetetlenség lenne nem fog­lalkoztatni a szövetkezőt, a szövetkezet tagját. Váncsa Jenő ezután a Szövetkezeti közös tulajdon használatának módjait, lehe­tőségeit elemezte. Elmondot­ta, hogy a törekvés egyér­telmű: találja 'meg minden termelőszövetkezeti közösség a kollektíva és a tagság ér­dekeit legjobban szolgáié működési formát. Nagyon kell azonban ügyelni arra: a vagyon, a tulajdon, az esz­közök-. szabadabb működte­ájának docense, a jogtudo­mányok kandidátusa láto­gatása során elsőként a Nóg- rád megyei pártbizottságra látogatott, ahol dr. Gordos János, a megyei pártbizott­ság 'titkára tájékoztatta me­gyénk politikai, társadalmi és gazdasági életének aktu­ális kérdéseiről. A vendég élénken érdek­lődött a jogi nevelés magyar- országi helyzetéről, a törvé­nyesség megtartásának hely­zetéről, valamint az ügyész­tése nem jelenthet gazdát­lanságot, felelőtlenséget. A törvény módosítása a szövetkezeteken belül lehe­tővé teszi az úgynevezett bel­ső vállalkozási egységek ki­alakítását, melyben a tag jövedelme közvetlenül össze­függ a tevékenység eredmé­nyével, nyereségével. A miniszter szólt arról, hogy a termelőszövetkezeti törvény biztosította nagyobb önállóság, a vállalkozói le­hetőségek jogi bővülése azon­ban még nem teszi eleveneb­bé a gazdasági életet. Ezért mindenkinek tennie kell' méghozzá kinek-kinek annál nagyobb felelősséggel, inten­zitással, minél nagyobb terü­leten szól bele a gazdálko­dásba. Az irányításban is igyekeznek a cselekvés, a kezdeményezés ösztönzésére. Nag.Von lényeges, hogy az intézkedések során a részin­tézkedések ne sértsenek a mindennapi gyakorlatban fontos érdekeket. Végül elmondotta: — A tsz-törvény módosí­tása érinti a közös vagyoni érdekeltséget is. Ezt szolgál­ja, hogy a tag vagyoni hoz­zájárulása utáni részesedése mértékét — az eredményhez igazodóan — a tagság önkor­mányzati hatáskörben állapít­hatja meg. A törvény, mint hangsú­lyozta, jó eszköznek ígérke­zik egy olyan • időszakban, amikor nemcsak a népgazda­ságban, hanem a mezőgaz­daságban is — ezen belül a termelőszövetkezetek körében is — sok gond, feszültség mutatkozik. Az élelmiszer- gazdaság programjainak megvalósításához minden le­hetséges eszközt igyekeznek igénybe venni, mivel tudják: a régiek nem elégségesek. A törvény módosítását megelő­ző, számos fórumon felvető­dött vita alapján úgy ítélhető meg, hogy a változtatások beleillenek abba az intézke­déskörbe, amely a gazdasági- társadalmi megújulást szol­gálja — zárta expozéját Vá- csa Jenő. Ezután felszólalt Hütter Csaba (Nógrád m., 7. vk.), a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója, akinek felszólalását lapunk . holnapi számában ismertetjük. Szót kapott még Eleki Já­nos (Békés m., 7. vk), a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, Németh István (Hajdú-Bihar m., 10. vk.), nyugalmazott tsz-elnök, Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a Szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke, Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Csipkó Sán­dor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a Keceli Szőlőfürt Me­zőgazdasági Szakszövetkezet elnöke és dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.), kis­béri körzeti állatorvos. Ezzel az Országgyűlés ta­vaszi ülésszakának első nap­ja befejeződött. A képvise­lők ma folytatják a vitát a miniszteri expozé felett. (MTI) ség, a bíróság és a rendőr­ség tevékenységéről, munká­juk színvonaláról. Ezt követően — mint ha­zánk több* városában ittléte során — a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Mér­leg utcai székházában „A po­litikai rendszer demokrati­zálásának helyzete, folyama­ta a Szovjetunióban” címmel tartott előadást a jogi szak­emberek, a propagandisták és a TIT-előadók népes cso­portjának. A szövetkezeti törvényről Törvényjavaslat módosítása fl politikai rendszer demokratizálásáról Szovjet előadó Salgótarjánban

Next

/
Thumbnails
Contents