Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
1988. MÁRCIUS 17.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) A képviselő arról is szólt, hogy Veszprém megyében több mint ezer magánfuvarozó dolgozik. Járműveik többnyire a lakótelepeken állnak, ami zsúfoltságot, környezetszennyezést okoz és balesetveszélyes. Javasolta, hogy jogszabály írja elő: csak megfelelő telephely birtokában lehessen ilyen gépjárműveket üzemeltetni. Dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.), az Esztergomi Városi Tanács egyesített kórházának másodfőorvosa arra hívta fel a figyelmet: a közúti közlekedési törvény- tervezet kerettörvény jellegéből fakadóan különösen fontos, hogy a törvény szemlélete egységes és - helyes legyen; adott esetben minden szónak fontos szerepe van, mert érdekek húzódnak meg mögötte. A képviselő ezután azt vizsgálta, hogy a törvény szemlélete mennyiben fejezi ki a legfontosabb érték, az emberi élet és egészség érdekeit. Korábban, az országgyűlési bizottsági vita során javasolta, hogy az egészségvédelem igénye a 12. paragrafus (2) bekezdésében külön is jelenjen meg. E javaslatát akkor elvetették; ennek ellenére Nemes Tamás most fenntartva szövegmódosító javaslatát — azt kérte, hogy a 12. paragrafus (2) bekezdésébe kerüljön be „az egészségvédelmi szempont' kifejezés is. Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.), a Mezőszentgyörgyi Alkotmány Mgtsz elnöke elmondta, hogy a bizottsági vitában született módosító javaslatok tették számára elfogadhatóvá a törvénytervezetet. Lényegesnek ítélte, hogy a majdani törvény ráEzután Markója Imre igazságügy-miniszter bevezetőben elmondotta, hogy közel két évtized telt el a szövetkezetekről szóló törvény megalkotása óta. Bár a szövetkezeti jogunk fejlődése sem volt töretlen, mégis e törvénynek jelentős szerepe volt abban, hogy keretei között a szövetkezeti mozgalom kiemelkedő sikereket ért el. Hazánk ma a társadalmi és a gazdasági reformok korát éli. A jogalkotásra jelentős felelősség hárul abban,' hogy a reform- folyamat kibontakozását minél következetesebben segítse elő. Éppen ezért megújulásra van szükség a szövetkezeti jog területén is. Indokolt napirendre tűzni — a nem is távoli jövőben — a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás átfogó és teljes felülvizsgálatát: egy új szövetkezeti törvény megalkotását. Ehhez azonban komoly, tudományosan is megalapozott előkészítő munkára van szükség, mely már elkezdődött. Az Országgyűlés elé terjesztett törvénytervezet ezért még nem a szövetkezeti jog átfogó reformját tűzte ki célul. A javaslat azokat a változtatásokat kívánja végrehajtani, amelyek elősegítik a törvényben megfogalmazott elvek következetesebb érvényesülését. A továbbiakban a módosítás fő törekvéseiről szólt a miniszter. Hangsúlyozta, a szövetkezeti törvény alapelve, hogy a szövetkezet a tagoké, ők döntenek- belső ügyeiben, így a szövetkezeti önkormányzat kérdéseiben is. Ehhez nélkülözhetetlen eszköz, hogy a szövetkezetek belső életében meghatározó bízza a közületekre a járművek tüzelő- és kenőanyagfogyasztásának mérését, ugyanis szerinte csak az üzem dönthet a gazdaságos üzemeltetés kérdésében. Felhívta a figyelmet a törvény- tervezet egyik paragrafusára, amely a közúti közlekedés területén nyújtott szolgáltatásokra vonatkozik. Nézete szerint ez csak részben kapcsolódik a közúti közlekedés ellenőrzéséhez, hiszen a járműjavítás, mint szolgáltatási, gazdasági tevékenység, inkább az adóhatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozik. Több felszólaló nem lévén, ismét Urbán Lajos közlekedési miniszter kapott szót. Válaszában megköszönte az igen alapos törvény-előkészítc munkát. Utalt arra, hogy minden módosító javaslatot elfogadtak, mégpedig azért, mert azok többsége a mindennapi életből merített személyes tapasztalatokhoz fűződött. Elmondotta: a kormány nevében is megerősítheti, hogy az utak ügye állami ügy. Hozzátette: évente 15 milliárd forintot fordítanak útépítésre, fenntartásra, s számítanak továbbra is a költségvetésen kívüli, helyi forrásokra. Ezek összege évente mintegy 200—300 millió forint. Urbán Lajos válasza után határozathozatal következett. Ezt követően a már elfogadott módosításokkal kiegészített törvényjavaslatról szavaztak a képviselők. Az Országgyűlés a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirend szerint megkezdődött a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. szerepük legyen az alapszabályoknak és egyéb belső szabályzatoknak, a jogi szabályozás pedig tág keretet adjon ezek demokratikus, a tagok akaratát tükröző s az egyes szövetkezetek adottságaihoz igazodp kialakítására. Ez az elv azonban jelenleg — részben a törvény időközi módosításai folytán — nem valósul meg következetesen. A szövetkezetek ön- kormányzati szervezetére és ezek működésére vonatkozó magas szintű jogi rendelkezések túlzottan aprólékos, bürokratikus jellegű szabályozásuk révén gátolják a szövetkezetek döntési önállóságának, s ezzel a szövetkezeti demokráciának mind teljesebb érvényesülését. Ennek következtében a szövetkezeti alapszabályok és más belső szabályzatok sem töltik be megfelelően a szerepüket, szabályaik sokszor mechanikus ismétlései a jogszabályok rendelkezéseinek. A szövetkezeti önkormányzat erősítése ezért szükségessé teszi annak felülvizsgálatát, hogy össztársadalmi érdekből milyen kérdésekben szükséges a továbbiakban is egységes központi szabályozás, s megköveteli az ilyen érdekkel nem indokolható jogi kötöttségek feloldását. A szövetkezetek autonómiáját szélesíti a törvényjavaslat azzal is, hogy feloldja a státusváltozással, vagyis az átalakulással kapcsolatos merev szabályozási kötöttségeket. A jövőben a közgyűlés általában sza-. badon dönthet a szövetkezetnek más ágazatba tartozó vagy más formájú szövetkezetté való átalakulásáról. Végül: a szövetkezeti demokrácia elvének megfelelően a törvény eddig is lehetővé tette a szövetkezet két vagy több szövetkezetté való szétválását, valamint azt, hogy a tagok egy része — a szövetkezetből kiválva — új szövetkezetét alakíthasson. Ennek a jognak a gyakorlati érvényesülését, s egyszersmind a kisebbség jogainak a védelmét segíti elő a törvényjavaslat azzal, hogy az említett esetekben a vagyonmegosztás kérdésében megfelelő jogorvoslatot biztosít azok számára, akiknek jogos érdeke sérelmet szenvedett, lehetőséget ad a bírósági út igénybevételére. Szövetkezeti törvényünk alapvető elvként fogalmazza meg a szövetkezetek gazdasági önállóságát. Ez nélkülözhetetlen feltétele az eredményes gazdálkodásnak, s ezen belül a gyorsan változó gazdasági-piaci követelményekhez való alkalmazkodásnak. A törvényjavaslat előkészítése során ezért törekedtünk a szövetkezetek gazdasági tevékenységével kapcsolatos indokolatlan korlátok lebontására. Jelenleg például a szövetkezet tevékenységi körét csak alapszabályának módosításával egészítheti ki; ehhez pedig szükséges, hogy a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés által elfogadott módosítást az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyja. A tevékenységi kör kiegészítésének ilyen jóváhagyása felesleges, gátolja a szövetkezeteket a gazdasági feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásban. A törvényjavaslat ezért kimondja, hogy a szövetkezet tevékenységi körét alapszabályának módosítása nélkül kiegészítheti, s ehhez nincs szükség az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyó határozatára sem. A tevékenységi kör kiegészítését ezentúl elegendő a szövetkezet szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni. A szövetkezetek gazdálkodásának eredményessége nem kis részben a belső érdekeltségi viszonyoktól függ. Ezek sokrétűek és differenciáltak, mindenekelőtt attól függően, hogy termelő, vagy fogyasztási jellegű szövetkezetről van szó. Az érdekeltségi viszonyokat azonban valamennyi szövetkezetnél az határozza meg, hogy a tagok — személyes közreműködésük, illetőleg vagyoni hozzájárulásuk alapján — milyen feltételekkel részesedhetnek a gazdálkodás eredményéből. A vagyoni kapcsolatok jelenlegi formái, mint amilyen a részjegy, a célrészjegy, pénzügyi jellegű korlátozások miatt rendeltetésüket nem tudják megfelelően betölteni. A törvényjavaslat — számolva a gazdasági realitásokkal — nem szünteti meg, de enyhíti az említett korlátozásokat. Az Országgyűlés bizottságaiban lefolyt vita során olyan javaslatok hangzottak el, hogy bővítsük a szövetkezet és tagjai közötti vagyoni kapcsolatok formáit, és tegyük lehetővé a szövetkezet számára ingyenes vagyonjegy kibocsátását. Ilyen vagyonjegyet a szövetkezet tagjainak juttathatna. A törvényjavaslat ennek megfelelő kiegészítését — a miniszter indokoltnak tartotta. A miniszter a továbbiakban egy új szövetkezeti formáról, a kistermelők szövetkezetének intézményesítéséről szólt. Most, gyakorlati igényként merült fel egy olyan új szövetkezeti forma létrehozása is, amely elsődlegesen a tagok saját gazdasági tevékenységére épül, s a szövetkezet fő feladata, hogy ezt a gazdasági tevékenységet a közös árubeszerzés, valamint az értékesítés megszervezésével és más módon elősegítse. Erre elsősorban a mezőgazdaságban lehet szükség, azokban az esetekben, amikor —, például a természeti adottságok miatt — a földek nagyüzemi megművelése nem gazdaságos. Mivel új elveken alapuló szövetkezeti formáról van szó, amellyel kapcsolatban még nincsenek tapasztalatok, a javaslat csak a kistermelők szövetkezetére vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza. A részletes szabályozásra, s ennek során a szövetkezetekre irányadó általános szabályoktól való eltérésre a törvényjavaslat a MiniszterEzután — a napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztette az 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Bevezetőben rámutatott: a jog eszközeivel is törekedni kell arra, hogy népgazdaságunk sikeres vállalkozási formája, a szövetkezés jobban alkalmazkodjék a megváltozott körülményekhez, a jövő feladataihoz. Utalt a tsz- ek nagy gazdasági súlyára : ezek állítják elő — a háztájival együtt — a mezőgazdasági termékek, termények kétharmadát, így valóban meghatározó a szerepük a termelésben. Nem különben nagy a súlyuk a munkaerő foglalkoztatásában is; ahhoz a körhöz, amelyre a termelőszövetkezeti törvény hatálya kiterjed, kereken 800 ezer ember kapcsolódik. A háztáji kistermelői kapcsolatok révén pedig további csaknem egymillió család élet- és munkakörülményeit befolyásolják a termelőszövetkezetek. — Annak ellenére — folytatta —, hogy a termelőszövetkezeti törvény már több mint húsz éve született, időt állónak bizonyult. Egyelőre elégséges néhány elemének a módosítása. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a módosítási javaslat összhangban van a kormány kibontakozási programjával. Azok a változások, amelyeket a napirenden lévő törvénymódosítás tartalmaz, egy irányban mutatlak: a nagyobb önállóság, a kiteljesedő önkormányzat irányába. A termelőszövetkezeti mozgalomban . eléggé egyöntetű az igény: legyen kevesebb a külső megkötöttség. Helyeselhető ez a törekvés, hiszen magában hordja a nagyobb felelősséget és kockázatvállalást A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos szervezete és a szovjet Zná- nyije — a Szovjeunió ismeretterjesztéssel foglalkozó szervezete — együttműködésének értelmében, amely a két ország előadóinak kölcsönös cseréjét is magában foglalja, szovjet előadó tartózkodik hazánkban, aki szerdán Salgótarjánba látogatott. Nyikolaj Jakovlevics Szo- kolov, az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémitanácsnak ad felhatalmazást — mondotta végezetül a miniszter. Dr. Markója Imre előterjesztése utón felszólalt dr. Tallósy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa, a törvényjavaslat bizottsági előadója, Kovács Sándor (Tolna m.. 8. vk.), a Duna- földvári Áfész elnöke. Markója Imre válasza után határozathozatal következett. A jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság által megfogalmazott, s most egyenként szavazásra bocsátott hét módosító javaslatot elfogadták. Ezután a képviselők a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot egészében és a módosító javaslatokkal együtt — egy tartózkodás ellenében — elfogadták. is. Bővíti, növeli azokat a lehetőségeket, amelyek módot adnak arra, hogy a termelőszövetkezet közössége, — adottságainak megfelelően — még inkább maga alakítsa ki a közösség működési, szervezeti rendjét. Ilyen irányba hat az önkormányzattal kapcsolatos kötelező előírások csökkentése. A szövetkezeti demokrácia szervezeti kereteinek fejlesztése nem formai kérdés. Nagy a valószínűsége annak, hogy akik a kereteket megválasztják, meg is töltik azokat tartalommal. Megszüntethetők, csökkenthetők a kötelező bizottságokra, a testületek létszámára, az ülések számára vonatkozó törvényi előírások. Módosulhatnak a közgyűlés, a küldöttgyűlés, a vezetőség tevékenységét szabályozó rendelkezések, nagyobb mozgásteret nyitva a tagi, a tulajdonosi jogok gyakorlásához. Megállapította: több szövetkezetben okoz nehézséget az aktív korú tagság rendszeres foglalkoztatása. Ezzel a ténnyel számolni kell a megújhodó termelőszövetkezeti törvényben is. Az előkészítő megbeszélések, viták során felvetődött: meg kellene szüntetni a termelőszövetkezetek foglalkoztatási kötelezettségét. Ez azonban egyértelműen szövetkezetellenes lépés lenne. Teljes lehetetlenség lenne nem foglalkoztatni a szövetkezőt, a szövetkezet tagját. Váncsa Jenő ezután a Szövetkezeti közös tulajdon használatának módjait, lehetőségeit elemezte. Elmondotta, hogy a törekvés egyértelmű: találja 'meg minden termelőszövetkezeti közösség a kollektíva és a tagság érdekeit legjobban szolgáié működési formát. Nagyon kell azonban ügyelni arra: a vagyon, a tulajdon, az eszközök-. szabadabb működteájának docense, a jogtudományok kandidátusa látogatása során elsőként a Nóg- rád megyei pártbizottságra látogatott, ahol dr. Gordos János, a megyei pártbizottság 'titkára tájékoztatta megyénk politikai, társadalmi és gazdasági életének aktuális kérdéseiről. A vendég élénken érdeklődött a jogi nevelés magyar- országi helyzetéről, a törvényesség megtartásának helyzetéről, valamint az ügyésztése nem jelenthet gazdátlanságot, felelőtlenséget. A törvény módosítása a szövetkezeteken belül lehetővé teszi az úgynevezett belső vállalkozási egységek kialakítását, melyben a tag jövedelme közvetlenül összefügg a tevékenység eredményével, nyereségével. A miniszter szólt arról, hogy a termelőszövetkezeti törvény biztosította nagyobb önállóság, a vállalkozói lehetőségek jogi bővülése azonban még nem teszi elevenebbé a gazdasági életet. Ezért mindenkinek tennie kell' méghozzá kinek-kinek annál nagyobb felelősséggel, intenzitással, minél nagyobb területen szól bele a gazdálkodásba. Az irányításban is igyekeznek a cselekvés, a kezdeményezés ösztönzésére. Nag.Von lényeges, hogy az intézkedések során a részintézkedések ne sértsenek a mindennapi gyakorlatban fontos érdekeket. Végül elmondotta: — A tsz-törvény módosítása érinti a közös vagyoni érdekeltséget is. Ezt szolgálja, hogy a tag vagyoni hozzájárulása utáni részesedése mértékét — az eredményhez igazodóan — a tagság önkormányzati hatáskörben állapíthatja meg. A törvény, mint hangsúlyozta, jó eszköznek ígérkezik egy olyan • időszakban, amikor nemcsak a népgazdaságban, hanem a mezőgazdaságban is — ezen belül a termelőszövetkezetek körében is — sok gond, feszültség mutatkozik. Az élelmiszer- gazdaság programjainak megvalósításához minden lehetséges eszközt igyekeznek igénybe venni, mivel tudják: a régiek nem elégségesek. A törvény módosítását megelőző, számos fórumon felvetődött vita alapján úgy ítélhető meg, hogy a változtatások beleillenek abba az intézkedéskörbe, amely a gazdasági- társadalmi megújulást szolgálja — zárta expozéját Vá- csa Jenő. Ezután felszólalt Hütter Csaba (Nógrád m., 7. vk.), a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója, akinek felszólalását lapunk . holnapi számában ismertetjük. Szót kapott még Eleki János (Békés m., 7. vk), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, Németh István (Hajdú-Bihar m., 10. vk.), nyugalmazott tsz-elnök, Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a Szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke, Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke és dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.), kisbéri körzeti állatorvos. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja befejeződött. A képviselők ma folytatják a vitát a miniszteri expozé felett. (MTI) ség, a bíróság és a rendőrség tevékenységéről, munkájuk színvonaláról. Ezt követően — mint hazánk több* városában ittléte során — a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Mérleg utcai székházában „A politikai rendszer demokratizálásának helyzete, folyamata a Szovjetunióban” címmel tartott előadást a jogi szakemberek, a propagandisták és a TIT-előadók népes csoportjának. A szövetkezeti törvényről Törvényjavaslat módosítása fl politikai rendszer demokratizálásáról Szovjet előadó Salgótarjánban
