Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 37. SZÁM ARA: 2,20 FT 1988. FEBRUAR 13., SZOMBAT .................. * M iért késik a városháza átadása? (3. oldal) Á kor kihívásainak tartalmi vállalása (5. oldal) A NÓGRÁD Rétságon (9. oldal)-1 Kedvező eredmények Zárszámadás Érsekvadkerten és Nógrádmegyerben Zsúfolásig megtelt pénteken reggel 9 órára az ér- sekvadkerti művelődési ház nagyterme, ahol a hely­beli Magyar—Csehszlovák Barátság Mgtsz tartotta zár­számadó és tervtárgyaló közgyűlését. Mosolygós arc­cal, jó hangulatban érkeztek az ünneplőt viselő nők és férfiak a jeles eseményre, mivel ismét jó eredmé­nyeket ért el a már szebb napokat is látott kollektí­va, s tagjai éves keresetük 3 százalékát vehették át nyereségként. A magyar és a csehszlovák himnusszal vette kezde­tét a közgyűlés, majd Gyimesi János elnökhelyettes köszöntötte a tsz-tagokat, valamint a meghívott ven­dégeket. Az elnökségben többek között helyet foglalt Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Oldrich Mohelsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének követtanácsosa, Jaroslav Haramza kereskedelmi taná­csos, Jaroslav Muszilek, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Intézet igazgatója, dr. Bablena Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetőhelyettese. A tsz alapszabályának mó­dosítását úgyszintén Gyimesi János terjesztette elő. Java­solta: az eddigi tizenegyről növeljék tizenháromra a ve­zetőségi tagok számát, szé­lesítve ezáltal a demokráci­át, s a jövőben közgazdasági elnökhelyettes irányítsa a te­rebélyesedő pénzügyi-gazda­sági feladatokat. Beszámolójában Sajgó Fe­renc. elnök hangsúlyozta: csökkenő létszámmal érték el a korábbinál lényegesen jobb, a megyei és az orszá­gos átlagot számottevően meghaladó eredményeket. Az összes árbevétel 33 százalék­A termelőszövetkezet elnö­kének beszámolója kai haladja meg a megelőző esztendeit, s csaknem eléri a 306 millió forintot. Ezen be­lül az alaptevékenység 18,3, az ipari termelés 56,7 száza­lékkal növekedett. Az el­könyvelhető 10,5 millió forint nyereség hozzávetőlegesen hétszerese a tavalyelőttinek. A növénytermesztési főága­zat árbevétele nagyobb az 1986. évinél, jövedelemterme­lő képessége viszont nem ja­vult, s ebben elsősorban az időjárási tényezők játszanak közre. Ugyanakkor nem sza­bad figyelmen kívül hagyni az emberi mulasztásokat sem. Olykor nem tartották be a technológiai utasításokat, a ráfordítások is meghaladták az optimálisát. A főágazaton belül az erdészet munkásgár­dája érdemel leginkább di­cséretet tervtúlteljesítéséért, növekvő nyereségéért. Az állattenyésztési főága­zat keretében meghatározó a szarvasmarha-tenyésztés, ösz- szesen 2 millió 730 ezer liter tejet és 305 tonna húst érté­kesítettek erről a területről. A rekonstrukció jelentős színvonalemelkedést ered­ményezett az állattartásban. A húsbaromfi-ágazat dolgo­zói 297 ezer broilercsirkét neveltek, s az így elért ár­bevétel meghaladta a 16 mil­lió forintot. Az alapon kívüli tevé­kenységhez tartozó vala­mennyi üzem teljesítette ter­melési előirányzatát. Az ÉP- TEK-vállalatökkal szilár­dabb a tsz kapcsolata, s az együttműködés tovább erő­síthető. A PANTEX csempe- ragasztó forgalmazása a tsz legeredményesebb vállalko­zása. Az AROX fényvédő anyagból származó árbevétel ütemesen növekszik, a piaci kilátások kedvezőek. A tex­tilfeldolgozó számottevően javította az ágazat nyeresé­gességét. A gyógynövény-vá­logató üzem nemcsak a ter­vet teljesítette, hanem a csökkent munkaképességűek­nek is munkát ad. Az idei feladatokról szól­va, Sajgó Ferenc kiemelte: a tervezett árbevétel 324 mil­lió, a célul tűzött nyereség 12 millió forint. Általános igény a szakszerűbb, a fe­gyelmezettebb munka, a ta­karékosabb, az ésszerűbb gazdálkodós. Fábián István a döntő-, Cseh Zoltánná a nő- és Bu­sái Ferenc, az ellenőrző bi­zottság elnökének jelentése után többen kértek szót, mondták el véleményüket. Oldrich Mohelsky, a cseh­szlovák nagykövetség üdvöz­letét tolmácsolta és gratulált a kiváló eredményekhez. Ani nak a kívánságának adott hangot, hogy tovább bővül­jön a két nemzet barátsága. Az érsekvadkerti kollektíva sokat tesz az együttműködés szélesítéséért, az ebben rejlő kifogyhatatlan tartalékok ki­aknázásáért. Géczi János elmondta: a kollektíva mindinkább él a lehetőségeivel, helyes irány­ban változtatja termékszer­kezetét a kiegészítő tevé­kenységben, s az állatte­nyésztés fejlesztése is kifize­tődik. A tsz tagsága megér­tette az idők szavát, bátran vállalkozik. A nagyobb fel­adatokhoz még inkább szűk- | ség van a kezdeményezésre, | mint például az egységek I önálló elszámolási rendszeré- : nek kialakítására. Géeai János felszólalása A felvetésekre az elnök vá­laszolt, s összefoglalta a fel­szólalásokban elhangzottakat. Végezetül a tagság megvá­lasztotta az új tisztségvise­lőket. ☆ A helyi kultúrházban ren­dezte zárszámadó közgyűlé­sét pénteken a Nógrádme- gyeri Petőfi Termelőszövet­kezet. Sirkó János, a szövet­kezet elnökhelyettese tájé­koztatta a jelenlévőket az elmúlt évi gazdálkodás ered­ményeiről és az idei célki­tűzésekről. Elöljáróban ismertette a kormány munkaprogramjá­ban erre az évre meghatá­rozott feladatokat, ezen be­lül is a mezőgazdaság szá­mára kitűzött követelmé­nyeket. Ezt követően szólt a szövetkezet alaptevékeny­ségének javuló tendenciájá­ról, amelyet hűen tükröz, hogy a tervezett 21,3-del szemben 26,3 millió forint árbevétel-növekményt értek (Folytatás a 2. oldalon.) ... --- """' ™ ---- ~ —-.......... | A közgyűlés résztvevői —képek: kulcsár— j A Budapesti Bőrdíszmű Szövetkezet jobbágyi részlegében tőkésexportra és belkereskedel­mi forgalomra 3540 női táskát készítettek januárban. A 40 dolgozó februárban a Szov­jetunió és nyugati országok számára termel. — bp — It hármas Jubileum jegyeben Ülést tartott az MSZBT országos elnöksége Hármas jubileumra, a ma­gyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerző­dés aláírásának 40., a Szov­jet—Magyar Baráti Társa­ság megalakulásának 30., va­lamint a szovjet hadsereg és hadiflotta létrehozásának 70. évfordulójára emlékez­tek pénteken a Magyar— Szovjet Baráti Társaság or­szágos elnökségének ülé­sén. A Parlament Vadász- termében megtartott tanács­kozáson Apró Antal elnök méltatta a jelentős történel- ,mi eseményeket, mint a bé­ke védelme erősítésének, a szocializmus történelmileg szükségszerű győzelmének, további fejlődésének egy- egy mérföldkövét. Üj szakaszt nyitott ha­zánk életében a barátsági szerződés megkötése: je­lentős szerepe van a két­oldalú diplomáciai, gazdasá­gi, műszaki-tudományos, kulturális kapcsolataink fej­lődésében — hangsúlyozta, majd megállapította: a két ország közötti kontaktuso­kat a nyíltság, az egyetér­tés, az azonos célok jellem­zik; egyezményeink a köl­csönösségen és az egyenjo­gúságon alapulnak. A négy évtizedes együttműködés leg­dinamikusabb területe a gazdaság, s eredményesen fejlődnek a magyar—szov­jet kulturális kapcsolatok is. Fontos szerepet tölt be egymás népei életének, kul­túrájának megismertetésé­ben az MSZBT 30 éve ala­kult testvérszervezete, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. A két szervezet sokoldalú együttműködése felöleli népeink politikai, gazdasági és kulturális' éle­tének valamennyi területét. A baráti társaságok alappil­lérei az új típusú kapcso­latrendszernek, amely leg­újabban a közvetlen válla­latközi kontaktusokkal bő­vült — mondotta végezetül. Ezt követően Padi Zsig- mond Pál akadémikus a magyar—szovjet társada­lomtudományi együttmű­ködés tapasztalatairól tájé­koztatta a testületet. Vita után az országos el­nökség Bíró Gyula főtitkár előterjesztésében elfogadta az MSZBT idei munkater­vét. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete is — meleg szavakkal köszön­tötték Apró Antalt 75. szü­letésnapja alkalmából. (MTI) Egyesület Berkenyén Kongresszus előtt a magyarországi németek szövetsége Á HNF elnöksége megvitatta Áz elöljáróságok helye, szerepe Az elöljáróságok tevé­kenységének tapasztalatait, illetve munkájuk népfront­mozgalmi támogatását vi­tatta meg a Hazafias Nép­front országos elnöksége Kállai Gyula elnökletével pénteken a HNF székhá­zában. Az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjé­ben Molnár Béla, a HNF or­szágos titkára hangsúlyozta: az elöljáróságoknak, mint népképviseleti, önkormányza­ti testületeknek a működése, szervesen illeszkedik a tár­sadalom egészét átfogó re­formfolyamatba. A továbbiakban kifejtette: a mostani helyzetkép ked­vezőnek mondható. Az egyes elöljáróságok tevékenysége között azonban jelentős el­térések mutatkoznak. Az elöljáróságok többsége hoz­záértően dolgozik, aggoda­lomra ad okot azonban, hogy nem rendelkeznek megfelelő gazdasági alapok­kal. Anyagi forrásaik meg­teremtése érdekében célsze­(Folytatás a 2. oldalon.) A nemzetiségi szövetségek kongresszusukra készülnek, többek között ez határozta meg a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövet­sége országos választmányá­nak pénteki ülését is. A MEDOSZ székházában tar­tott tanácskozáson elmond­ták: az év végére tervezett VII. kongresszuson megvi­tatják a szervezet ötévi munkáját és a további ter­veket. A legmagasabb fórum elő­készítéséről, a német nem­zetiség helyzetéről szólva Hambuch Géza főtitkár hangsúlyozta: további ered­ményeket kell elérni a né­met nemzetiségnek anya­nyelve és kultúrája ápolá­sában. ' A szövetségnek na­gyobb szerepet kell betöl­teni a német nemzetiség sorsának alakításában, a nemzetiségi politika megva­lósításában. A választmányi ülésen fel­hívták a figyelmet arra is, hogy a német nyelv hasz­nálata nem korlátozódhat az óvodai és az iskolai okta­tásra. Szükséges, h&gy a né­met ajkú lakosok otthonuk­ban, a munkahelyükön, a társadalmi és a művelődési életben is anyanyelvükön beszéljenek. Az utóbbival kapcsolatban a szövetség elmúlt évi munkájáról ké­szített beszámoló nógrádi példát is hozott. Berkenyét annak hangsúlyozásaként említették: hogyan lehet egy faluközösséget mozgósítani. A kis nógrádi településen néhány évvel ezelőtt alakult egy kórus, 1987 végén pedig a falu egyesületet is alapí­tott. A választmány ülésén hangsúlyozták, hogy ezeket a törekvéseket népszerűsí­teni kell, hiszen a szövet­ség munkájában jól támasz­kodhat a közösségekre és az egyesületekre. A kongresszusi előkészü­letek kapcsán javaslatot tet­tek több kongresszusi bi­zottságra is. Indítványozták, hogy az előkészítő bizott­ságban Nógrád megyét Ger­man József képviselje, a jelölőbizottságban pedig Fuchs Antal kapjon helyet.

Next

/
Thumbnails
Contents