Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-11 / 35. szám
1988. február 11., CSÜTÖRTÖK NOCRAD 3 Divat, szépség, drágaság Érdeklődők A szépség műhelyében... A tavaszi viszontlátást a. Nem tudni, melyik nagyobb: a választék, avagy fiz árak? Nem könnyű, de nem /is lehetetlen Az árváltozások nekünk kedveznek... Nagyon messzemutató tanulságokkal szolgáló év volt a Nógrád Megyei Tanácsi Építő és Tervező Vállalat — NOTTÉV — vezetőinek és dolgozóinak a múlt esztendő. — A tervezett építésszerelési feladatainktól 5 százalékkal maradtunk el, a nyereségtermelésben pedig még ennél is jóval gyengébben szerepeltünk: 1,7 millió forinttal zárjuk az elmúlt esztendőt — érzékelteti 1987 lényegét Botka Miklós, a vállalat igazgatója. Az okokat így foglalja csokorba: 1. Néhány munkánál alávállaltunk. 2. A kritikus szakmákban nem volt elég szakember az építkezés ösz- szetételének megfelelően. 3. Mennyiségben és minőségben egyaránt alacsony volt a teljesítményünk. 4. Nem jöttek be a technológiai váltással — panelról a hagyo- | mányosra, — kapcsolatos számításaink. Ráadásul az alvállalkozók sem tettek eleget kötelezettségüknek. A sikertelen 1987-es esztendő fontos időszakának a negyedik negyedévet tekintem. Érre az időszakra esik az éves terv és a nyereség 40 százalékának az előteremtése — sorolja tavalyi gyengeségeiket az igazgató. Nem érdemes a múlton keseregni, már csak azért sem, mert a jelen feladatait az új, szigorúbb, de több tekintetben ösztönzőbb közgazda- sági követelmények és nagyobb kényszerítő eszközök hatása között kell megoldani. Ez pedig a korábbinál eltérő magatartást, felfogást és gyakorlatot követel, a gazdálkodás különböző területein. Vajon milyen elképzelésekkel, lehetőségekkel indulnak az új esztendőnek? — Feladataink zömét a korábbi versenytárgyalásokon elnyert és áthúzódó, valamint a megbízásos munkák teszik ki.' Ez azt jelenti, hogy az évi 220 milliós saját teljes termelési tervünkben 190— 200 milliót tesz ki a saját Az okok és a jövő * A piac a meghatározó * Nincs eredmény építő-, szerelőipari tevékenység. A szerződéssel lekötött munkák, megbízások értéke 158 millió forint — utal az 1988-as év indulásának kedvező tapasztalataira az igazgató. A később ismertetett, és részletes programból egyértelműen kitűnik, hogy a kapacitás nagy részét az új lakások építése köti le. Ez pedig köztudottan nem hozza, hanem viszi a nyereséget. — Vállalási árainkban a minimális hasznot érvényesítjük — állítja Botka Mik-, lós. — Az idei árváltozások számunkra jobb pozíciót biztosítanak, mért előnyben részesítik a paneles építkezést. Ezzel a technológiával eddig csaknem 700 lakást építettünk fel a megyében. A bevezetésre kerülő szabad ár pedig minket arra kényszerít, hogy alaposan megvizsgáljuk: hol, miként kell költségeinket jelentősen csökken- tenünk. — Ez utóbbit úgy is felfoghatom mint a gazdálkodás alapvető és teljesítendő előírását? — Igen. A programban szereplő sokféle építményt, sokféle technológiával állítjuk elő. Jelenleg húsz építményfajtánál végzünk mindenre kiterjedő költségelemzést. A szerzett adatokat ösz- szehasonlítjuk a különböző építményeken elszámolt költségekkel. Ennek ismeretében — figyelembe véve a vállalkozási szerződésben foglalt összegeket — írjuk elő a piac által elfogadott követelményeket. Ez szigorú, s nem engedi szabadjára a termelőszervezetek vezetőinek fantáziáját. Ellenkezőleg: az árbevételarányos nyereség elérése érdekében 8— 10 százalékkal kell csökkenteniük az önköltséget. — A teljesítés érdekében növelik a termelőszervezetek önállóságát? — Részükre alapkövetelményként határozzuk meg az egy négyzetméterre eső költségek csökkentését, beleszámítva a tervezést és a kiszolgáló létesítményeket. — Az előbb közöltek mennyiben térnek el a korábbi1 gyakorlattól? — Annyiban, hogy az anyagi ösztönzésben . előírt játékszabályok betartása mellett, a különböző termelő-gazdálkodó egységek bármilyen módszert alkalmazhatnak. Vagyis nem szólunk abba hány fővel oldják meg feladataikat, milyen ösztönzést alkalmaznak. A gazdaságosság megvalósításával egyenértékű követelmény a minőségi előírások betartása, különös tekintettel a jótál- lásos rendszer bevezetésére. Emellett továbbra sem alku tárgya a határidők betartása. A pásztói példa pedig nyomatékosan arra figyelmeztet, hogy a dolgozók vállalkozókészségére, -képességére, feltétlenül és az eddiginél jobban kell építenünk, — hangsúlyozza Botka Miklós. Érthető, mert akárcsak eddig, úgy az idén is a dolgozók még hatékonyabb munkával alapozhatják meg saját létüket, a vállalat fennmaradását, teremthetik elő a saját gyarapodásukhoz és fejlődésükhöz szükséges, 1988- ra tervezett 6—8 millió forintos nyereséget. Nem lesz könnyű, de nem is lehetetlen. Venesz Károly SZAKSZOUETKEZETI BIZOTTSÁG n TÓT-KIÜL A múlt év vége felé a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége megalakította a szakszövetkezeti bizottságot. Ez önmagában nem nevezhető sorsfordító döntésnek, hiszen bizottságból már van éppen elég. S mégis, ennek a testületnek a létrehozását fon- . tos állomásnak kell tekinteni. Főképpen azért, mert ezzel most megváltozott egy olyan álláspont, amely hosz- szú-hosszú éveken át makacsul tartotta magát, s ezzel — valljuk be — kárt is okozott. A szakszövetkezeteket az elmúlt évtizedben sokan bizony egy ideiglenesen fennmaradó, mesterségesen életben tartott gazdálkodási formának tekintették. S, mint ilyent, igyekeztek mihamarabb átalakítani egy fejlettebbnek ítélt, a szocialista gazdálkodás modelljébe jobban beleilleszthető formává, mezőgazdasági termelőszövetkezetté. Szükség van rájuk A téesszé való átformálás, vagy egy már meglévő té- eszhez való csatlakozás számos vidéken túl jól is sikerült; van megye, ahol ma már egyetlen egy szakszövetkezet sem maradt. A múltat fölösleges most részletesen föltárni, elemezni, azt azonban érdemes felidézni, hogy még a hetvenes évek derekán is — úgymond — felső kezdeményezésre döntöttek az érdekeltek szakszövetkezetük fölszámolásáról. Vagyis — legtöbbször — nem azért festették át névtáblájukat, váltak naggyá, s kezdtek foglalkozni százféle dologgal, mert ezt megkövetelték a tagok, mert ez lett volna az eredményesebb munka záloga. Erre az akkori gyakorlatra azért kell felhívni ismételten a figyelmet, mert hasonló szemlélet — a mozgalomnak, a gazdaságnak is kárt okozván — mostanában is fel-felbukkan. Persze ma nem az a félő, hogy a meglévő szakszövetkezet bezárja kapuját. Hanem az, hogy működő szövetkezetből lesz központi akarattal és segédlettel szakszövetkezet. Ilyen bábáskodásra semmi szükség; ott és akkor jöjjön csak létre a gazdálkodásnak lazább kereteket adó, az adminisztrációt, á bürokráciát minimálisra szorító munka- szervezet. ahol és amikor a helyiek saját elhatározásukból akarják. Rossz földeken Az országban jelenleg hatvan mezőgazdasági szakszövetkezet működik, az érdekeltségükben lévő föld 175 ezer hektár, amin belül a közös terület 55, a tagi gazdaságoké pedig 45 százalék. Szakszövetkezet elsősorban azokon a vidékeken jött létre, illetve maradt fönt, ahol az átlagosnál rosszabb természeti adottságok miatt nem volt érdemes sokféle termelést folytatni, kialakítani egy nagy gazdálkodási szervezetet, de sikerült egy-két olyan speciális tevékenységre rátalálni, támaszkodván a helyi adottságokra és tapasztalatokra, amelyek a gyarapodás alapjává válhattak. A legtöbb szakszövetkezet valamire — döntően kertészeti termelésre, vagy állattenyésztésre — szakosodott. De ma már majd mindegyikük jelentős kiegészítő tevékenységgel foglalkozik. Mutatja ezt az is, hogy a teljes termelési érték 60 százaléka, sőt ma már az elért nyereség döntő hányada is e tevékenységi körből származik. És egyáltalán nem baj persze, hogy a szakszövetkezetek is mindinkább vállalkoznak ipari, élelmiszer-ipari, építőipari, kereskedelmi feladatokra, mert hát az ezekből származó forint is a stabilitásukat erősíti. Összefogva a téesszel A zárszámadások mérlegkönyveiből egyértelműen kiderült, hogy e körben a gazdálkodás eredményessége évről évre fokozatosan javult; az egy hektárra vetített nyereség például az utóbbi öt évben 22 százalékkal lett több. De a reális helyzetet mutató képhez hozzátartozik az is, hogy a szakszöyetkezetekben volt, s van is veszteség: akadt esztendő, amikor egy-, máskor pedig tizenegymillió forintot is elért a mínusz. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy tavaly is megbújt a fizetőképtelenné vált, a tönk szélére jutott agrárszövetkezetek csoportjában legalább két szakszövetkezet. Ebből is látszik tehát, hogy a szakszövetkezet nem csodaszer. Automatikusan ez a forma sem szállítja a szép eredményekét. Tény, hogy adott esetben működtek jobban, hatásosabban, jövedelmezőbben, mint a hagyományos szövetkezet, ám nem ott, ahol a téesz is boldogul,' mert nívós a vezetése, összefognak tagjai. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy , akkor lehet csak sikeres az élelmiszer- gazdaság is, ha egymás mellett dolgozhat kis- és nagyüzem, téesz és szakszövetkezet, szakcsoport és kistermelők kisszövetkezete, mert ezek jól kiegészítik' egymást. H. L. I. Európában elsőként Felmérés az erdők betegségeiről Az erdők egészségvédelmének komplex programja keretében a hazai erdészet történetének legalaposabb és legrészletesebb felmérését készítették el a szakemberek a MÉM irányításával. Európában az elsők között adták közre a tudományos anyagot, amely képet ad a kialakult helyzetről, és egyúttal kiindulópontul szolgál az erdei egészségvédelem további intézkedéseihez. Erről adott tájékoztatást Sólymos Rezső MÉM- főosztályvezető. A részletes elemzés szerint a hazai erdőterület 12 százalékán mutatkoznak mérhető károk, amelyeknek nagyságrendi értékelése azért is gondot okoz, mert a korábbi vizsgálatok nem voltak elég átfogóak, és nem is adhattak teljes képet a különféle betegségek arányairól, a pusztulás mértékéről. A károk mindenesetre eléggé tetemesek, bár Nvugat-Európa egyes országaihoz, térségeihez képest kevéssé jelentékenyek. Mindenesetre azt mutatják, hogy a fák pusztulásának folyamata a magyar erdőkben is felerősödött, főként a kedvezőtlen környezeti hatások következtében. Ami a részleteket illeti: a tárgyilagos elemzés összesen 41 betegségre terjed ki. A legnagyobb arányban károsodott a tölgy; mintegy 80 ezer hektáron találtak olyan faállományt, amely a betegség jeleit mutatta. Ez azt jelenti, hogy mintegy 1,5 millió köbméter fa megy majd jórészt veszendőbe annak ellenére, hogy az elmúlt években már több mint 600 ezer köbméter tölgyfát kellett idő előtt kivágni a nagyarányú egészségügyi károsodás következtében. Az elpusztult, minőségét vesztett tölgyesek anyagát ugyanis csak tűzifaként használhatják fel, a beteg faanyag földolgozására nem adnak engedélyt, mivel a kísérletek szerint a faanyag maradandó károsodást szenvedett egy másodlagos gombafertőzés nyomán. A hazai bükkerdőkben a vadkár és á szélviharok okozta pusztítás következtében mutattak ki jelentős értékcsökkenést, m(g a nyárosokat a gombabetegségek és a rovarkártevők támadják főképpen. A fenyvesekben a gombák és rovarok okoznak gondot a szakembereknek, emellett jelentős vadkárokat is tapasztaltak. Mindezek szintén rontják az erdők egészségi állapotát. A komplex program keretében a szakemberek további megfigyeléseket végeznek. A hazai erdők területét meghatározott nagyságú — 16, illetve 256 négyzet- kilométer kiterjedésű — térségekben tartják ellenőrzés alatt. A fákat ezeken a helyeken, az úgynevezett sarokpontokon megjelölték és így pontosan nyomon követhetik, bekövetkezik-e további károsodás s ha igén, az milyen mértékű. Genetikai programokat készítenek A megye összes állatte- nvésztéssel foglalkozó üzemével tartja a kapcsolatot a Nógrád Megyei Állattenyésztési Felügyelőség. Üzemi rekonstrukciók kapcsán, tartástechnológiái kérdésekben adnak tanácsot. A genetikai kapacitás emelése, a hús, a tej minőségének javítása érdekében havonta végeznek törzskönyvi ellenőrzéseket és szaporodásbiológiai, tenyésztési szaktanácsokkal segítik az állattenyésztők munkáját. A napokban a Ka- rancssági Egyesült Erő Mgtsz-nek és a Palotáshalmi Május 1. Termelőszövetkezetnek készítenek genetikai párosítási programot.' Munkavédelempályázat Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Szakszervezetek Országos Tanácsa április 12- én rendezi meg a XXII. országos munkavédelmi video- és filmbemutatót, amelyre március 1-jéig lehet benevezni. A bemutatóra a munkavédelmi témájú filmek és videoprogramok mellett olyan alkotásokkal is lehet pályázni, amelyek a munkavédelemhez kapcsolódóan környezetvédelemmel, a háztartásban vagy a szabad időben bekövetkezett balesetekkel, egészségvédelemmel, közlekedéssel és tűzvédelemmel foglalkoznak. Érdeklődni lehet a 429-339-es telefonszámon. (MTI)
