Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-06 / 31. szám
A nögräd Mátraterenyén Törődés — jó közérzet Divat mostanság az egészségügyről beszélni. Akár népszerűvé is válhat, aki hibáit ostorozza, javítását szorgalmazza. Talmi dicsőség. Áíátraterenyén éppen ezért nem is a divat, de nem is a népszerűség haj- hászása vezérli a nagyközségi tanácsot, immáron több esztendeje. Sokkal inkább az egészségmegőrzés fontosságának, a tennivalók szükségességének a felismerése, a lakosság igényeivel való azonosulás, a felelősség át- érzése. Amióta létrejött a mintegy 5300 főt számláló nagyközség, 1984-től, nagyobb ütemben javult az egészség- ügyi hálózat műszerezettsége, általános működési körülményrendszere. A három körzeti orvosi rendelő eszközellátottsága alapvetően egyforma, jó színvonalú, a fogszakorvosi rendelő pedig kifejezetten kiválóan felszerelt. — Az eszközökre vonatkozóan létezik egy központi normatíva — mondja dr. Váraljai Béla ügyvezető körzeti orvos, a mátranováki falurész doktora. — Az előírt eszközökkel mindegyik körzet rendelkezik. S minthogy van gépünk, EKG- yizsgúlatot is el tudunk végezni. Aztán kisebb laboratóriumi elemzéseket is képesek vagyunk megcsinálni. Gondolok itt a vizelet- vizsgálatra, a vérsüllyedés méréséré. Persze komolyabb vizsgálat céljából a közeli megyeszékhely szakorvosi rendelőjébe utaljuk a betegeket. Ök mintegy öt százalékát teszik ki a hozzánk- fordulóknak. — Ez az arány már a felszereltség javulásának az eredménye? — A kettő között kétségtelen van összefüggés, bár meg kell mondani, a körzeti orvos lényegében ma is főleg azokkal az eszközökkel dolgozik, mint harminc vagy ötven évvel ezelőtt. Abban, hogy korábban több embert küldtek Salgótarjánba, az is beletartozik, hogy kezdő orvos voltam, tapasztalatlan, és úgy gondoltam, a szakorvosok biztosabban meggyógyítják a beteget. Bizonyára nem kell magyaráznom az orvos döntésének felelősségét: az ő joga tudása, esZközellátottsága és lelkiismerete alapján eldönteni, hogy meg tudja-e gyógyítani a betegeket, vagy biztosabb, ha elküldi szak- rendelésre, netán a kórházba. — Támad-e a megítélés különbözőségéből eredően vita az orvos és a beteg között? — Mi tagadás, kezdetben adódtak nehézségeim. Az ittas betegekkel, amig le nem szoktak arról, hogy ide olyan állapotban nem lehet jönni. Ma már elnézőek a rigolyáimmal szemben is — neveti el magát az ügyvezető körzeti orvos, majd így folytatja: — Előfordult olykor, hogy valamelyik beteg úgy gondolja, semmi szín alatt nem dolgozhat. A rendelet viszont világosan fogalmaz: az beteg, aki adott betegségével eredeti foglalkozását nem tudja ellátni. Például ha egy pedagógus erősen megvágja az ujját, még tud tanítani, de egy műszerész már nem valószínű, hogy tud dolgozni... S többen vannak olyanok — bár ez sem helyes mindenkor —, akik táppénzbe veendők lennének, de csak gyógyszert kérnek, dolgozni akarnak. Akkor is. ha a betegség miatt a megszokottnál nehezebben megy a munka. — Nekem most körülbelül húsz táppénzes betegem van — mondja Véghné dr. Szabó Judit, a 2. számú körzet — Mátranovák-bányate- lep, Mátracserpuszta, Já- nosakna — és a helyi Ganz- gyár üzemi orvosa. — Nem volt több az ünnepek táján sem. Szerencsére elkerültük az influenzajárványt. Olyankor harmincra is felugrik a táppénzesek száma. A bányatelepi rendelő belseje pompás és tiszta. Áthúzódó befektetésként 1986— Dr. Váraljai Béla aktív a közéletben is. 87-ben újították fel. Külső rendbetételét, szintén áthúzódóan, erre az évre tervezik. Az épület másik szárnyában a fogászat kapott helyet. Külön helyisége van a röntgennek, az irodának. S a többi betegtől elkülönítve a tanácsadóban, kedden délutánonként, a kisgyermekekkel és a terhes anyákkal foglalkoznak. — Karcsi bácsitól nagyon sok segítséget kapok — mutat ápolótársára az orvosi egyetemet hét éve végzett, novemberben szakorvosi vizsgát tett fiatalasszony. — Több mint egy évig a salgótarjáni kórház egyik belgyógyászati osztályán dolgoztam, onnan kerültem ki ide... Hogy közelebb legyek az otthonhoz, a szüléimhez. Ugyanis Nemtiben lakunk. Tehát nem a pénz vonzott. Ezt a helyet nem is tartják jó körzetnek ebből a szempontból. Hiszen itt jórészt egykftri és jelenlegi bányászok, idősek laknak. De tudtam, hova jövök... Karcsi bácsi meg már úgy ismeri az ittenieket, mint a tenyerét. Longauer Károly 1941 óta egészségügyi ápoló. Négy esztendővel korábban kifutónak került a salgótarjáni bányaorvosi rendelőbe, aztán annyira megtetszett neki az egészségügyi munka, hogy különböző vizsgákkal feljebbtornászta magát. Negyven éve került Mátra- novákrá, még a bányai orvos mellé. — Az ápolószakma női foglalkozás, nem gondolja? — Nem. A bányáknál férfi ápolók voltak. Le kellett menni a bányába, embereket emelni. Azt asszony nehezen bírta volna... De hát én ezt nagyon szeretem csinálni. _Még ma is. Akik idejönnek hozzánk, szoronganak. egy kicsit félnek. Nekem jólesik ezt a szorongást feloldani. Tudja, milyen nagyszerű érzés, amikor injekciót adok egy gyerek-, nek, és utána lepacsizik velem. ' — Karcsi bácsi rendszerint megverselteti őket — veti közbe a doktornő. — Eltereli a figyelmüket. Nem mindegy, milyen benyomások érik betegeinket, hogyan jönnek legközelebb hozzánk. A 3-as számú körzet Ho- mokterenyét és Nádújfalut foglalja magában, ide tartozik a legtöbb ember. Dr. Serfőző István 24 éve dolgozik itt. A jánosaknái ruhagyár üzemi orvosi teendőit is ellátja. Korábban tíz évig a telepiek ugyancsak az ő betegei voltak. Megismerték, megszokták, s többen, élve a szabad orvosválasztás jogával, átjelentkeztek hozzá. Előnyösebb is, például azért, mert a település egyetlen gyógyszer- tára éppen a rendelője mellett, tehát Homokterenyén fekszik. A homokterenyei rendelő felújítását még tavaly elkezdték, némi megszakítással az idén folytatják, s várhatóan az ősz elejére befejezik. Nádújfalúban a kultúrotthon egyik részében helyezték el sok-sok évvel ezelőtt ideiglenesen az orvosi rendelőt, de csak mostanában jutottak el odáig, hogy a meghirdetett ideiglenességet felszámolják. Tervszerűen folyik a régi tanácsi épületben az új rendelő kialakítása. A településfejlesztési hozzájárulást erre szavazták meg a helybeliek, s ehhez még a tanács több mint 600 ezer forintot ad. És ha már az idei fejlesztéseknél tartunk, említsük meg, hogy társadalmi összefogással tervezik a mátranováki körzeti orvosi rendélő bővítését és korszerűsítését is. A „nyári konyhára” — így hívják az itteniek — bizony ráfér, mert kicsi, kijár neki a külön tanácsadó- és várószoba, orvosi iroda meg a korszerű vizesblokk. — Nálunk a tüzelés jelenti a legtöbb gondot — mondja dr. Serfőző István. — Olajjal fűtünk. Némelyik kályha rossz. Nemrégiben az egyik összekormolta a frissen festett falakat. Aztán előfordult, hogy nem tudtunk keílő hőfokot teremteni a rendelőben. Valamelyik nap esek tizenöt fok volt. Gondolhatja, mit szóltak a betegek. A folytatódó felújítás nyilván megoldja a fűtési gondot. Dr. Szabó Béla fogszakorvos fontosnak tartja a megelőzést. — Ma Nádújfalúban rendeltem, és körülbelül hatvan betegem volt — tájékoztat a tapasztalt orvos, akit faluszerte seriffnek becéznek, így fejezvén ki rokon- szenvüket, azt, hogy a közvetlen természetű doktort maguk közé valónak érzik. — Körülbelül 15 százalékuk táppénzes. Újat egyet vettünk fel. Homokterenyén általában 70-en jönnek el egy rendelésre, járványok idején 90-en, 100-an is. Leggyakrabban a keringési betegségek fordulnak elő, aztán — összefüggésben a bányával, a végzett munkával — a mozgásszerviek, télen pedig a meghűlések. Ugyanezekről a betegségekről hallottunk a többi- körzeti orvostól is. A rendről, szakértelemről és szorgalomról tanúskodó gyógyszertárban nincs nagy forgalom. Havonta 95 ezer forint körül forgalmaznak — említette Puszta István vezető. Ez az összeg járvány esetén 25—40 százalékkal magasabb. A gyógyszerellátás tavaly lényegesen jobb volt, mint korábban, és szerencsére jelenleg sincs hiány. Esetenként előfordul ugyan, hogy egy- egv „divatos” gyógyszert szétkapkodnak, és a hasonló jó hatású, helyettesítő medicinát nem fogadják el. — A gyógyszerellátást a településszerkezethez igazodva szerveztük meg — magyarázza a gyógyszertári vezető, 'akinek öt munkatársa van. — Az 1-es és a 2-es számú körzeti orvosi rendelőkben kézigvógyszertárakat hoztunk létre, hogy a betegeknek ne kelljen kilométereket hozzánk utazniuk. Ezeken a helyeken fogy a gyógyszerek 10—15 százaléka. Frissítésről rendszeresen gondoskodunk, heti kétszeri, háromszori cserével. Dr. Szabó Béla fogszakorvos ötödik éve dolgozik a bányatelepen. A nagyközségeiken kívül ellátja a mátra- szelei óvodásokat és iskolásokat, valamint a mizser- fai és a szentkúti szociális otthon lakóit. — Az orvosi munka más területeihez hasonlóan mi is nagyon fontosnak tartjuk a a megelőzést. Mert rájöttünk, hogy könnyebb felszállni egy álló, mint egy rohanó vonatra. Ügy tapasztalom, hogy a megyében nagy figyelmet fordítanak a prevencióra, és ez a jó. Amiben a területemen kellene előbbre lépni — de azt hiszem, máshol is •—, az a személyes higiéné javítása és a helytelen táplálkozási szokások megváltoztátása. A megelőzés így sokkal hatékonyabb lenne. Az ingyenesen adott fluortabletták a gyerekek körében remek hatást fejtenek ki. A mátraterenyei orvosok szakmájuk magas színvonalú, tisztességes gyakorlása mellett igyekeznek a közéletben is helytállni. Dr. Serfőző István már több mint két évtizede munkásőr, egyben a bátonyterenyei munkásör-zászlóalj orvosa. Dr. Váraljai Béla a helyi hivatali pártalapszervezet titkára, a bátonyterenyei vonzáskörzet egészségügyi dolgozóiból szerveződött szak- szervezeti bizottság elnöke. A gyógyszerész, Puszta István a nagyközségi 'tanács végrehajtó bizottságának a tagja. — Sosem voltam nyüzsgő ember — jellemzi önmagát dr. Váraljai Béla. — Itt belecseppentem az élet sőréjébe, s ha már vállaltam, megpróbálom jól ellátni megbízatásaimat. Jó a kapcsolat köztünk, orvosok között. Kisegítjük, helyettesítjük egymást. Az emberek, a betegek a fontosak. A tanácsiakkal szót lehet érteni, minden lehetséges módon, eszközzel támogatják igyekezetünket. Kollégáim nevében is mondhatom: jól érezzük magunkat a nagyközségben. Amit az itt eltöltött hosz- szú évek is bizonyítanak. A tanács idén 2 millió 107 ezer forintot fordít az egészségügy megfelelő működtetésére és fejlesztésére, s több mint 2 és fél milliót a rászorulók szociális helyzetének a javítására. A közösségi törődés sokirányú és átfogó. Szöveg: Sulyok László Kép: Bábel László A Ganz-gyár üzemi rendelőjében Longaner Károly — Véghné dr. Szabó Judit társaságában — vérnyomást mér. Telek Zsuzsanna fogászati szakasszisztens röntgentől, vételhez készülődik. Nem lehet lemaradni. Dr. Serfőző István a szakira- dalm.t ]