Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

.................................—:----------------------------­• rr' Ok hárman jutottak tovább tavaly Szirákról, a zónaközi döntőről. Hármójuk közül a párosmérkőzés akadályát is sikerrel vette Portisch Lajos (balra). Az izlandi Hjartars- sonnak (középen) még van esélye, hiszen két játszmából álló hosszabbításra kényszerült Korcsnoj ellenében. Szalov (jobbra) viszont elbúcsúzott, mert Timman legyőzte őt. Portisch továbbjutott A kanadai St. Johnban európai idő szerint hétfőre virradóra lejátszották a sakk- világbajnök-jelöltek páros- mérkőzésének 6. fordulóját. Ezúttal már csak négy pár ült asztalhoz, hiszen a két angol, Short és Speelman, valamint a szovjet Juszupov már korábban kiharcolta a továbbjutást. Hozzájuk most ketten csatlakoztak, Portisch Lajos és a holland Timman. Portisch a szovjet Vágá­nyán ellen sötéttel indult harcba egypontos előnyének megtartásáért. A magyar nagymesternek sikerült ki­harcolnia a döntetlent, így 3,5—2,5 arányban győzött, öt döntetlen után a záró­játszmában Timman sötét-. tel legyőzte a szovjet Sza- lovot, így ő is 3,5—2,5 ará­nyú sikerrel jutott a leg­jobb nyolc közé. A St. John­ból már továbbjutott öt ver­senyzőn kívül a szovjet Karpov helye is biztos a ne­gyeddöntőben. Két párharcban még nem született döntés, ezekben két játszmából álló hoszabbítás- ra kerül sor. A veterán svájci Korcsnoj miután az 5. fordulóban előbb 3:2-re szépített, az utolsó 'játszmá­ban a sötét bábokat vezet­ve mindössze 26 lépésben megadásra kényszerítette az izlandi Hjartarssont, s ezzel egyenlített. A kanadai Spraggett — Adorján And­rás a szekundása — és a szovjet Szokolov remizett, ők is 3:3-ra végeztek, rájuk is a rájátszás vár. Száz sakkozó a centenáriumi tornán A megalakulásának 100. évfor­dulóját ünneplő MTK-VM sakk­szakosztálya újszerű, nagy si­kerrel induló versenysorozatot kezdeményezett. Két hónapon át hétfőnként a Hotel Taverna el­ső emeleti termében villám­versenyt rendeznek, játszmán­ként 5—5 perces gondolkodási idővel. A torna nyílt. Ez azt jelenti, hogy bárki benevezhet 100 forint ellenében, attól füg­getlenül, hogy amatőr vagy igazolt sakkozó. A sorozatnyitó versenyt hétfőn —- az éjszakába nyúltak a küz­delmek — bonyolították le. Ér­dekes véletlen, hogy kereken százan jelentkeztek, vagyis a nevezésekből éppen befolyt a később kiosztott összesen tíz­ezer forintos pénzdíj. A száz vállalkozó kedvű között 11 nemzetközi, hét FIDE-mester, valamint egy női nemzetközi mester volt, 80 százalékuk iga­zolt, 20 százalékuk amatőr sak­kozó. Mivel ezekben a napok­ban zajlik Budapesten a fejlő­dő országok sakkozói részére rendezett szeminárium, az erre érkezettek közül irakiak, szin­gapúriak, malaysiaiak is bene­veztek, de még luxemburgi és kanadai indulója is volt a vil­lámtornának. A 11 fordulós svájci rendsze­rű torna élcsoportja: 1. Károlyi Tibor nemzetközi mester (DUTÉP) 9.5 pont. 2. Kállai Gá­bor nemzetközi mester (Törek­vés) 9. 3. Horváth József nem­zetközi mester (Bp. Honvéd) 8.5. Az első helyezett díja 4000 fo­rint volt. A nagy közönségsikerre való tekintettel — a száz játékoson kívül rengeteg érdeklődő is ott volt — a tornasorozat folytató­dik. A következő versenyt jövő hétfőn 17 órakor rendezik a Ho­tel Tavernában. Á NÓGRÁD totótippjei, 6. hét 1. Como—Fiorentina 1 X 2. Empoli—Internazionale X 2 3. Milan—Cesena 1 4. Róma—Avellino 1 5. Torino—Ascoli 1 6. V erona—Sampdoria 1 X 7. Bari—Modena 1 8. Barletta—Piacenza 1 X 9. Bologna—Lecce 1 X 10. Brescia—Catanzaro 1 X 11. Genoa—Arezzo 1 12. Messina—Padova X 13. Sambencdettese—Lazio X 2 14. Pescara—Juventus 2 15. Taranto—Udinese X 16. Triestina—Atalanta 1 Góltotópályázat Elmúlt heti pályázatunkra 355 darab szelvény érke­zett be. A két mérkőzés végeredménye: Cesena—Ró1 ma 0—0, Sampdoria—Torino 1—1 volt. Két találatot heten értek el, közülük az alábbiak nyertek 10—10 darab totószelvényt: Marti Adrienn, Salgótarján, Ját­szó u. 8., Sajtos Gábor, Salgótarján, Pécskő u. 12/a. Király Albert, Tar, Május 1. u. 41. Góltotó 1. EMPOLI—INTERN AZIONALE végeredmény: 2. GENOA—AREZZO végeredmény: NÉV: LAKCÍM: Sagarra Budapesten Két napja Budapesten tar­tózkodik a világhírű kubai ökölvívóedző, Alcides Sa­garra. A számos olimpiai és világbajnok nevelője egy hétig vendége a Magyar Ökölvívó Szövetségnek. Ez alatt a híres szakember lá­togatásokat tesz a válbgatott foglalkozásain, Egy ismeretlen bajnok Mini vitorlások kapitánya Napjainkban, mikor egyre nagyobb divat, a múlt idé­zése, gyakran előfordul, hogy még a modern kort szimbolizáló technikai sport­ágak képviselői is az elő­döktől merítenek ötlete­ket. Hatezer évgá ősi mes­terséget választott magá­nak Pákozdy Mihály, az MHSZ salgótarjáni ötvözet­gyári modellezőklubjának kétszeres országos bajnok, válogatott versenyzője is, amikor még a hatvanas évek elején vitorláshajók építé­sére adta a fejét. Pöttömnyi, de nagyobb testvéreihez kísértetiesen ha­sonlító vízi járművei közé csöppenve lelki szemeim előtt szinte megelevenedik a swifti világ, de mielőtt beleélném magam, hogy — Gulliverhez hasonlóan — én is képes lennék félkéz­zel „helyre tenni” egy egész hadiflottát, a hajók tervező­je, építője, kapitánya, mat­róza, — egyszóval mindene­se — bevonja a képzelet vitorláit, hogy rövid pihenő­je közben meséljen eddigi hajóskalandjairól. — Még általános iskolás koromban beálltam „hajós- inasnak” — kezdte mondó* káját a 41 éves sportember. Mint minden olyan kis­srácot, aki . kalandregénye­ket olvas, engem is meg­mozgatott, a hajók látvá­nya. Később a salgótarjáni úttörőház modellezőszak­körének tagjaként fokoza­tosan elsajátítottam a sport­ág alapjait, • megismertem az alkotás örömét, majd ha­marosan jöttek az első si­kerélmények is. És addig se kellett unalmamban a vá­rosban lófrálni, értelmes dolgokkal tölthettem el a szabad időm. Egyfajta szó­rakozást, játékot jelentett ez a tevékenység. A fiatalember tehetsé­gesnek bizonyult és rövid idő alatt feltűnő sikereket ért el. Már tizenhét éves korában felnőtt megyei baj­noki címet és érdemes spor­tolói minősítést szerzett. A folytatás azonban el­maradt. A katonáskodás, majd a főiskolás évek alatt nem tudott elég időt szentel­ni a modellezésnek, a vizs­gaidőszakok általában egy­beestek a fontosabb verse­nyekkel. Ezért néhány év kedvenc időtöltése nélkül telt el. — Válaszút elé kerültem. Beláttam, hogy a régi mó­don hobbiszerűen már nem lehet magasabb szintű ered­ményt produkálni. A kiesett évek miatt egy sor dolgot újra meg kellett tanulnom. Ennek ellenére nem adtam fel, mert úgy éreztem, hogy a tanulmányaim során meg­szerzett komolyabb műszaki ismeretek birtokában elmé­lyültebben, tudományosab­ban, s ezáltal talán haté­konyabban tudok foglal­kozni a hajók tervezésével, építésével. Éreztem annyi erőt, ambíciót, hogy fel tu­dom küzdeni magam az él­vonalba. Ebben a sportágban azon­ban nem osztogatják köny- nyen a sikereket. Lehet valakinek jó kézügyessége, műszaki érzéke, ha ahhoz nem párosul elég kitartás. Magasabb szinten ugyanis a modellezés már nem te­kinthető játéknak, szórako­zásnak, sokkal inkább ro­botmunka, áldozatvállalás. A hajók tervezése rengeteg időt és nagyon sok energiát igényel. Pákozdy felvette a kesz­tyűt, de hosszú évekbe tel­lett, amíg valamirevaló eredményt ért el. Az igazi kiugráshoz hiányzott az a plusz, amit csak egy szak­mailag erős, összetartó csa­pat biztosíthat. Ezt a társa­ságot 1981-ben, találta meg, mikor jelenlegi klubjában, az ötvözetgyári modellezők­höz került. Még abban az évben sikerült a régen várt áttörés. Az országos bajnok­ságon, a vitorlás önjáró kategória három osztályá­ból kettőt megnyert, majd meghívást kapott a váloga­tottba. A következő évek­ben a nemzetközi porondon is sikeresen szerepelt, köz­ben pedig itthon szériában szerezte az országos bajnoki címeket. Mielőtt továbbmennénk, érdemes bepillantani a ke­vésbé ismert sportág ku­lisszatitkaiba. — Hogy milyenek a fel­tételeink? Mivel a modelle­zés olimpiai sportág, köz­ponti dotációban se része­sülünk. Az MHSZ anyagi támogatása mellett tulajdon­képpen önfinanszírozó a szakosztály. Rentábilitásun- . kát az ötvözetgyár által biz­tosított szerződéses mun­kákból oldjuk meg. Anya­got, technikai eszközöket a klub biztosít. Egyes speciá­lis anyagokat azonban csak nagy nehézségek árán, mondhatni „feketén” lehet megszerezni. Hogy miként kell felépíteni egy modellt, azt a nemzetközi szövetség részletes útmutatásai tartal­mazzák, amelyek megadják a hajók méretbeli és egyéb technikai paramétereit. A közelmúltban elpártolt Pákozdy mellől a szerencse. A nemzetközi szövetség tö­rölte versenynaptárából a vitorlás önjáró kategóriát, így egy időre ismét beszű­kültek a siker lehetőségei. — Váltanom kellett, Hisz’ nem akarok kikerülni a nemzetközi vérkeringésből. Az utóbbi időben már csak rádióirányítású hajómodelle- ket építek. Az átállás azon­ban nem megy egyik napról a másikra. El kell sajátítá- ni a rádiós technikát, a ha­jó vezetését. — Tehát egy ideig ismét „csak” munka következik. De vajon meddig lehet ezt a sportágat művelni? — Ez egy kortalan sport­ág, sőt bizonyos értelemben előnyt jelent a meglett kor. Tapasztalat, gyakorlat — ez a mi sportágunk alapja. Ügy érzem, új kategóriában is bekerülhetek a váloga­tottba, és nem mondtam le arról a dédelgetett tervem­ről, hogy egyszer kijussak a világbajnokságra... Az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy nincsenek agyondédelgetve, agyondo­tálva a sportág művelői. Pákozdy kissé kesernyésen jegyezte meg, hogy minden versenyre saját szabadsága terhére utazik. Munkahe­lye még a nemzetközi erő­próbákra se fogadja el a ki­kérőt. Kérdés, vajon mit szól a család ehhez az időigényes foglalatossághoz ? — Bizony ez a szenvedély sok időt elvesz a családom­tól, de nincs belőle konflik­tus. Feleségem és két lá­nyom eleinte csak beletörő­dött, de az eredményeknek már ők is örültek, és elég gyakran elkísérnek a ver­senyekre is. Igaz, ezek az utak már zsebből mennek, de így legalább megoldjuk a családi kirándulásokat... ' B. R. Városi döntő a futófolyosóban Ma délután már ötödik al­kalommal rendez városi döntőt az SKSE, a legtehet­ségesebb atlétapalánták ré­szére. Ilyenkor telente a fu­tófolyosó kedvező feltételeit kihasználva, a városi' és vá­roskörnyéki általános isko­lák részére hirdet tehetség­kutató akciót az egyesület, amely egyrészt versenyzési lehetőséget nyújt a 10—14 éves diákok részére, más­részt a feltűnt tehetségek jó bázist jelentenek az atlétikai szakosztály utánpótlásának biztosítására. A „Ki a leggyorsabb, ki a legruganyosabb?” elnevezésű akció, idén is az iskolai ki­választóversenyekkel kez­dődött, majd a városi selej­tezőkkel folytatódott. Az öt év alatt, több mint húszezer diákot mértek fel így az egyesület szakemberei, akik­ből válogathattak utánpótlás­korosztályuk foglalkoztatásá­ra. Ma délután, az 1987/88-as tanév téli kiválasztóverse­nyének % városi döntőjét ren­dezik az SKSE futófolyosó­jában. Mint már említettük az iskolai felmérőversenye­ket követően, az oktatási in­tézmények legjobb hat-hat korosztályos diákja verseny­zett a jobb eredményekért, s a ma délutáni versenyre nemenként és korosztályon­ként, a korosztályonként a legjobb 10—12 (helyenként 15) leggyorsabb és legruga­nyosabb tanuló kapott külön kiértesítés alapján meghí­vót. Az eddigi felmérőverse­nyen — a baglyasi iskola kivételével — valamennyi salgótarjáni általános iskola részt v?tt, valamint elküldte diákjait a kazári és a ka- rancslapujtői oktatási intéz­mény is. A mai verseny ér­dekessége, hogy valamennyi „suli” képviselteti magát egv vagy több diákkal a városi döntőn. Az időrend, 14.30: 77 fiú távol, 78 lány távol, 78 fiú 40 m; 14.45: 77 leány 40 m, 15: 76 fiú 40 m'; 15.15; 78 fiú távol, 78 leány 40 m, 76 leány távol: 15.30; 77 fiú. 40 m; 15.45: 76 fiú távol, 76 leány 40 m, 77 leány távol: 16.15: eredményhirdetés: 16.30: 74 fiú távol, 75 fiú 60 m, 75 leány távol; 16.45: 74 leány 60 m, 17: 75 fiú távol, 75 leány 60 m; 17.15: 74 fiú 60 m, 74 leány távol; 17.45: ered mén y h j rd été*. Teremfoci Favorit az SBTC Nosztalgiashow zárja a tornát Hét végén ismét kellemes szórakozást ígér az SKSE háromnapos teremfocitor­nája Salgótarjánban. A tisz­ta felkészülés befejezésével labdarúgócsapataink egyre sűrűbben lépnek pályára, hogy a március közepén raj­toló bajnoki nyitányra meg­felelő formában, jól felké­szülten indíthassák 90 per­ces útjára a bőrgolyót. A januári és februári zord időjárás azonban nem a leg­kedvezőbb sem játékosnak, sem szurkolónak. Nos, a hét végén igazán kulturált körülmények kö­zött, kényelmes melegben tapsolhatnak ismét kedven­ceiknek a szurkolók. A „Dexion Kupa ’88” el­nevezésű teremfocitornán ugyanis a rendező SKSE mellett az NB Il-es SBTC, valamint két NB III-as csa­pat, a Balassagyarmat és a Recski Ércbányász felnőtt- és serdülő együttesei vív­nak három napon keresztül körmérkőzéses csatát a vég­ső helyezések eldöntéséért. A „profi” sportolók ré­szére rendezett teremfoci­torna abban tér el a meg­szokott városi bajnokság sza­bályaitól, hogy egyidejűiig négy mezőnyjátékos és egy kapus tartózkodhat a pályán, s a fiatalok 2x20, á felnőt­tek pedig 2x25 perces mér­kőzéseken rúghatják a gó­lokat. A hét végi teremfocitor­na külön érdekessége, hogy a versenysorozat záróak­kordjaként az SBTC és az SKSE öregfiúk-mérkőzéssel, igazi .sbowműsorral zárják a teremtornát. A maiak mel­lett tehát isméi tapsolhat a közönség Jecknek, Répás­nak, Bástinak. Földinek, Szolnokinak, Várinak, Pál­mainak, s a többi régi nagy csaták főszereplőinek. A mérkőzések pénteken és szombaton 15.30 órakor, vasárnap 15 órakor a ser­dülők találkozóival kezdőd­nek, majd a kora esti órák­ban a felnőttek következnek. Jó programot ígér tehát a hét vége Salgótarjánban a labdarúgás kedvelőinek, amelynek részletes program­ját a hét végi műsoraján­latunkban közöljük. /

Next

/
Thumbnails
Contents