Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-29 / 50. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Mit üzen a Rádió? (Ism.) 9.00: A hét zeneműve 0.30: A hét költője: Károlyi Amy 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Elisabeth Schwarzkopf és Erich Kunz operettfelvételeiből 11.00: Számítógéppel könnyebb. . . 11.20: Novikov-kórusok 11.38: Kicsi Biri királysága. 4. rész 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Házunk tája. A Falurádió műsora 13.00: Klasszikusok délidöben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Hess, páva. Tatay Sándor novellája 14.30: Balogh Albert népi zenekara játszik, Simonyi Ferenc nótákat énekel 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Veszélyben. Az Ifjúsági Rádió érdekvédelmi műsora 15.29: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel l«.05: Játékteremtő. A Végtelen nevű űrhajó utasai: gyerekek 18.40: Ringató. Versekről, kisiskolásoknak 17.00: Eco-mix. 17.30: Csillagképek a Metropolitan Opera egén 18.01: Filmzene 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Számadó 20.15: Aranylemezek 21.15: Zenekari muzsika 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: a Rádiószínház bemutatója. A nagy lepantói csata. Howard Barker hangjátéka 23.41: Híres gitárművészek o.io: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalok, néptáncok 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Behár György fúvósműveiből 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Jákó Vera összes nótafelvétele 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum U.oo: Kettőtől ötig. .. 16.00: Reklám 16.05: Hangos képrejtvény 16.58: Műsorismertetés 17.05: Népzenei felvételek 17.30: ötödik segesség 18.29: Reklám 18.30: Zeneközeiben 19.30: Sportvilág 20.00: Reklám 20.03: Nóták 20.30: Érzelmek iskolája. Egyed László összeállítása 21.05: Hét-fő-téma 23.20: Zenélő filmkockák 0.15: Éjfél után. . . Zenés műsor hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. 17.30: Műsor- ismertetés. Hírek, időjárás. 17.35: Fórum... Munkaerőmérleg. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorvezető: Tolnai Attila. 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 16.50: Hírek 16.55: Reklám 17.00: Telesport: A téli olimpiáról jelentjük. . . Sí északi összetett, gyorskorcsolya, műkorcsolyagála és záró- ünnepség. Közvetítés Calgaryból (Kanada). Nemzetközi fedett pályás atlétikái verseny a TRIKOTEX Kupáért 22.30: Hírek 21.00: Jó szerencsét! Kívánságműsor 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti stúdiók műsora — Budapest — Pécs — Szeged BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 15.30: A haladó tapasztalatok iskolája. 6. rész 16.00: Milliót érő ötletek. Rövidfilm 16.20: A XV. téli olimpiai játékok, összefoglaló 16.50: a nap eseményei 17.00: Iránytű. Katonák műsora 17.50: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.35: a rendőrség nyomoz 18.40: A jelenkor történelmi tapasztalatai és forradalmi feladatai. 9. rész 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hiradó 20.00: Mercadet. Tv-játék 21.20: Az állam és a vallás. Dokumentumfilm 22.20: Esti hangverseny, felvételről 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 15.40: Hírek 15.45: Iskola-tv 16.05: Nemek találkozása. Angol természetfilm 16.35: A 21. emelet adása. Ifjúsági műsor 17.00: A hét eseményei magyar nyelven 17.30: XV. téli olimpiai játékok. Műkorcsolya- gála. felvételről 19.00: A téli olimpia záró- ünnepsége, felvételről 20.30: A budapesti Maxim műsorából 20.50: A fiú és a rózsacsokor* Finn tv-film, feliratos 21.30: Időszerű események 21.56: időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Még kicsi voltam. mikcr dúlt a háború. Japán film. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: du. fél 4-től: Hupikék törpi- kék. Színes belga rajzfilm. Háromnegyed 6, 8 és 10-től: Az érzékek birodalma. (18) Színes japán—francia koprodukció. — Kamara: Forró vizet a kopaszra! Színes magyar film. — Kohász: A pókasszony csókja. (16) Színes, Szinkronizált amerikai—brazil film. — IMH Zagyvapál- falva: Élni és meghalni Les Angelesben. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Video: Ne verekedj! Színes hongkongi kungfu- akciófilm. — Balassagyarmati Madách: A Nílus gyöngye. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Bátonyte- renyei Petőfi: Harc Rómáért 1—II. Színes, szinkronizált NSZK—román történelmi kalandfilm. — Kisterenyei Petőfi: King Kong. Színes, fantasztikus amerikai szuperprodukció. — Pásztói Mátra: du. 5-től: Balfácán. Színep, szinkronizált francia filmv^- játék. Este 7-től: Betty Blue. (18) Színes francia film. — Szécsényi Rákóczi: Madárka. (IC) Színes amerikai film. — Karanóslapujtő: A Kobra. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Jobbágyi: Az üldözött és a vak. Színes, francia bűnügyi film. — Nagylóc, iskolamozi: A majmok és a betörők. — Er- sekvadkert: Agyúgolyófutam. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: Nógrád me- g.vei amatőr képző- és iparművészek alkotásaiból látható tárlat az üvegcsarnokban. — Beszterce-lakótelep: A Társalgóban 15 órától videovetítést tartanak. BÁTONYTERENYE — Népkerti művelődési ház (Kisterenye): Gyermekrajzkiállítás tekinthető meg az intézményben azokból az alkotásokból, amelyeket általános iskolások készítettek a CIME A megalakulásának 30. évfordulójára. — Bányász Művelődési Ház: Farshangverseny címmel vidám koncert kezdődik 17 órakor. RIMÖC — Községi könyvtár: Sertéstartás a háztájiban és a kisgazdaságban címmel dr. Racskó Pál tart előadást 18 órakor. BALASSAGYARMAT — Szegény Dezső című. Kosztolányi Dezsőről szóló műsorával mutatkozik be Máté Gábor Jászai-díjas színművész 13 órakor a Balassi Bálint Gimnáziumban, 14 óra 30 perctől a Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskolában. MMMMMMmmommmMMM« Színházi esték Egy lócsiszár vir Felemás érzésekkel néztem végig az egri Gárdonyi Géza Színház előadását a sailgó- tarjáni József Attila Művelődési Központban. Meggyőződésem, hogy Sütő András drámája remekbe szabott munka (s nyilván sokak szerint még, amit a fokozott érdeklődés félreérthetetlenül igazol), amit a látott előadás sajnálatosan nem bizonyít. Az alapkonfliktus egyetemes érvényű. Sütő arra a kérdésre keresi a választ: az elnyomottak jogainak érvényesítésére melyik a követendő út, a békés eszközökkel, vagy a fegyverrel vívott harc? Méltatlan lenne hozzá, ha elvontan, tértől és időtől • függetlenül vizsgálódna. Nem, ez nem Sütő sajátja. Az Egy lócsiszár virágva- sárnapja a XVI. század elején, a Thomas Münzer által vezetett parasztfelkelést közvetlenül követő időszakban játszódik, Németországban. Már legalább tíz év telt azóta, hogy Luther Márton kifüggesztette híressé váló pontjait Witlenbergben, s a reformáció eszméi folyamatosan hódítanak a német fejedelemségekben, nemcsak az elnyomottak, hanem az elnyomók körében is. A parasztokon diadalmaskodó feudálisok erejét akasztottak erdei, megcsonkítottak, özvegyek és árvák ezrei jelzik szerte a birodalomban. A szavak megszokott értelme elveszett; az értelmezésük számít, az pedig teljes mértékben a hatalmon levőktől függ. Urak erőszaka, jogtip- rás. bizalmatlanság, kétszínűség, bizonytalanság és kiszolgáltatottság jellemzi a társadalmait. Ebben a közegben a „törvény bácsi” — az urak törvénye — az alfa és az omega, s jogot formál arra, amire demokratikus viszonyok között semmiféle jogcíme sem lehetne, például a szoknya hosszának meghatározására, az étkezési szokások intézkedésekkel való befolyásolására. Ilyen viszonyok közepette már a csodálkozás is bűnös és veszélyes dolog, mivel a kihágás enyhített formájának minősül, s könnyen vezethet el á burkolt, vagy nyílt szembenálláshoz. A tavaly nyáron alakult egri színháznak a Gáli László által rendezett Egy lócsiszár virágvasárnapja volt a nyitó darabja. Értem a választás logikáját — az eseményhez, a város szelleméhez illő, gondolatokban gazdag, értékes darabot bemutatni —, helyeslem is, csak éppen a rendezés mélyebb elhivatottságát, szándékát nem érzékelem. Egy szó, mint száz: Gáli László nem sokat tudott kezdeni ezzel a remekművel. Először is azért nem, mert nem tisztázta pontosan magában, milyen gondolati részeket hangsúlyozzon. hogyan érzékeltesse azokat, úgy, hogy a közönségre a lehető legnagyobb hatással legyen a színpadról. Másodsorban problémát jelentenek a színészi alakítások. Az apróbb szerepekben Lisbeth —c Bárdos Margit, Mária — Bókái Mária, Her- se — Solymosi Tibor, Luther (Szatmári György) találni ugyan kifogástalan alakításokat, de a főbb szerepek megformálóinak ezúttal csak egyes részletekben sikerül a darab szelleméhez, hangulatához illő, hiteles és meggyőző alakítást nyújtaniuk. Kezdetben Csendes László Kohlhaas Mihályát érzem kifejezőbbnek, később Sziki Károly Nagelschmidt- jét, míg a legvégén azonos értékűnek. Ha viszont az egész teljesítményt tekintem, akkor Sziki inkább belülről ábrázolja a figurát, mintegy illúziótlan, mai fickót alakítva. Csendes az általam elfogadottnál jobban hagyatkozik kétségtelenül szép, hatásos orgánumára, s éppen ezért érzem külsődlegesnek több jelenetben is. Tunyogi Péter (báró) és Megyeri Zoltán (vámos és Kunz) tehetséges fiatal színész; nagyobb színpadi fegyelemmel, a szerep iránti alázattal kiválóságai lehetnek a társulatnak. M. Horváth József kar- rierhajhász jogtudora nem ebbe a drámába, hanem vígjátékba illik; s ez épp any- nyira hibája a rendezőnek is. A zenei betétek, a díszletek és jelmezek (Piros Sándor) jól illeszkednek az előadásba; közelebb visznek a korhoz, segítenek a megértésben. Az Egy lócsiszár virágvasárnapja előadása után a közönség hosszasan ünnepelte a színészeket, de meglehetősen lelkesültség nélkül, udvariasan. Nem hiszem, hogy a megrendültség okán. Inkább ösztönösen alkalmazkodva ehhez a korrekt, hűvös hangulatú előadáshoz. Sulyok László Hagyományébresztés I ## .... Ordöglagzi Bátonyterem/én gondoltak egy nagyot: ha nem is világra, de falura szóló murit csapnak a kul- túrházban. A közművelőket támogatták a tanácstagok, a helyi politikai és társadalmi szervek tisztségviselői, hiszen az elképzelés nagyon is a kedvükre volt. \ falubeliek is lelkesedtek: sok víz folyt le ugyanis a báto- nyi patakon azóta, amióta az utolsó ördöglagzit megrendezték a Petőfi Művelődési Házban, (emlékezet szerint a 60-as évek elején), mos- tanságra ugyancsak kiéheztek egy játékos, vidám mulatságra. Szombat este hat órára hirdették a kezdést, a legpuritánabb propagandaeszközzel, a szájról szájra terjedő híradással. S ebben a közegben mindez elegendőnek bizonyult; zsúfolásig megtelt a kultúrház nagyterme, olyannyira, hogy meg a széksorok mögött és mellett is álltak, sőt számosán az előcsarnokban rekedtek. Harmonikaszó kíséretében vonult be a jegyespár és a násznép, nyomában az ördög, a terembe, fel a színpadra. A nagybátonyi népviseletbe öltözött sokadalom alig fért el — csaknem harmincán voltak — a tenyérnyi színpadon. Minden úgy zajlott, mint a valóságban. A menyasz- szonyt illendően megkérte a vőlegény násznagya; az ifjú ara elbúcsúzott édes szüléjétől, később menyasszony- táncot jártak, és akinek kedve volt, hajnalig rophatta a táncot. A kérőbúcsúztató és egyéb szövegeket maguk a szereplők írták, akik a kultúrház nyugdíjas-, ifjúsági és tiniklubjának a tagjai. A forma évszázados hagyományokon alapult, a tartalom viszont hamisítatlanul mai, szellemes: ironizál önmagán és másokon, regisztrálja, hogy immáron nem csak tehó-, hanem adófizető állampolgárok lettünk. A szereplők — hetekig beszéltek róla, aztán próbáltak is — sok elismerést, tapsot arattak mókázásukkal a családtagoktól, rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől. Jegyezzük le azok nevét, akik a legtöbbet tették ezért a sikerért: Kürti Józsefné körzeti ápolónő (menyasz- szony), Sulyokné Vidó Ágnes kultúrház-igazgató (vőlegény), Barják Gyula gépüzemi munkás (násznagy), a 77 éves bányász nyugdíjas Kapás Ferenc (násznagy), a 81 éves Simon Jánosné, aki a legidősebb szereplő volt (örömanya), Bokor György (ördög), Szádvári Emilné, Bakos Györgyné, Sipos Istvánná, Pádárkai Istvánná, Sőregi Jánosné, Szabó Jánosné, Horváth Györgyné, a nyugdíjasklub tagjai, Len- gyelné Bakos Mária könyvtáros. Kevés férfi volt a színpadon. Az a magyarázata, hogy a hajdani asszonyfarsangból alakult ki az ördög- lagzi, és manapság a férfiakat nehezebb bevonni az efféle játékba. — Azt hiszem, sikerül bizonyítanunk, hogy Nagybá- tony faluban szükség van a kultúrházra — mondja Kop- lányi István, a HNF helyi titkára. — Az őszi öregek napjára a fonójáték hagyományát elevenítjük fel. Érezzük az emberek összefogását, s ez nekünk is bátorítást ad a kezdeményezésekhez. S végül a magyarázat: azért hívják ördöglagzinak ezt a farsangi vigasságot, mert a menyasszonytánc után az ördög szökteti meg az ifiasszonyt. Hát... mit tehetünk ehhez hozzá? Ki mit érdemel!... (ok) kép: Bencze Innovációs menedzserképző tanfolyam A salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ, az Alkotó innovációs műhely és az Alkotó Ifjúság Egyesülés megyénkben is megszervezi az országosan bevált innovációs menedzserképző tanfolyamot. A kurzus március 18-tól — nyári szünettel — november 11-ig tart, s heti egy alkalommal jelent elfoglaltságot. Ízelítőül néhány témakör: innováció- elmélet, kommunikációs tréning, iparjogvédelem, külkereskedelmi technikák és adminisztráció. A tanfolyammal párhuzamosan lehetőség adódik a német és az angol nyelv alapfokon való tanulására is. A részvételi szándékot március 11-ig lehet jelezni a József Attila Művelődési Központban, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. A legjobb Liszt-zongorista Michele Campanella olasz zongoraművész számára kettős öröm, hogy Budapestre utazhat a tavaszi fesztiválra. Egyrészt kíváncsi a magyar közönségre, amelyről úgy hallotta, nagyon „érzékeny” a zenére. Másrészt magyar zeneszerző, Liszt Ferenc műveinek legnagyobb hódolója, és rendkívül tehetséges, nagy hírű, előadója ez a negyvenéves, nemzetközi hírű művész. Michele Campanella azt mondja, nagyon sajnálja, hogy eddig összesen csak tíz percet játszott magyar színpadon. Ez 1977-ben történt, amikor a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Lisztdíját átvette. Liszt alkotásait a világ minden táján nagy sikerrel szólaltatta már meg. Nehéz felsorolnia, hogy melyik volt a legemlékezetesebb fellépése Nápoly, Prága, London, Chicago, Ausztrália — mindegyikre szívesen emlékezik. A centenáriumra összeállított egy négyrészes, Liszt-koncertsorozatot, s ezt az Olasz Állami Televízió (RAI) is felvette. Továbbá Liszt életéről szóló, zenével kísért előadásokat is tartott az olasz közönségnek, s megkapta a magyar kulturális kormányzat Liszt-emlékérmét. — Azért játszom Lisztet, mert hiszek benne — mondja. Sok más zenésszel el" lentétben Campanella nem kívánja „felhasználni” Lisztet saját sikeréhez, ö valami mélyebb lényeget próbál felszínre hozni Liszt műveiből, legalábbis ezt vallja. Szerinte el kellene ma már felejteni a „virtuóz” Lisztet, és valami mélyebbet megmutatni belőle, hiszen e művekben hallatlan erejű szellemiség lakozik. Tizenkilenc éves volt amikor megnyerte a Casel- la nemzetközi zongoraverseny fődíját, és nyert később más díjakat is. Szeretettel beszél mesteréről, Vincenzo Vitaléről, akit az elmúlt negyven év egyik legnagyobb olasz zongoristájának tart. Játszott Európa és Amerika szinte minden nagy zenekarával. Liszt mellett szeret előadni Schubertét és Schumannt is, legújabb nagy sikere Rah- manyinov zongoraversenye. Koncertjeire firenzei otthonában készül. Most, amikor kerestük, a Duna-part- ján, Liszt otthonában felhangzó akkordokkal, s úgy tűnt, kicsit jobban megille- tődve, mint máskor.
