Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-24 / 46. szám
Ép: Télutó-télűző ? Étv . ' v ^ Vizsgázik a gyár A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben legutóbb 1983- ban tartottak átfogó munka- védelmi vizsgáztatást. Miután ötévenként mérik fel a dolgozók biztonságtechnikai ismeretét, így az idén újra esedékessé vált a számonké- rés. A kovácsológyárban a műszakiak körében már megtörtént a vizsgáztatás, a vállalat más munkaterületein pedig folyamatosan, az év során kerül sor a „lecke felmondására”. Az alkalmazotti beosztásúak szellemi próbatételét egyéni felkészülés, a fizikaiakét felkészítő előadások előzik meg. Gyógyító pisztolylövés Hegszűnt a kényszerképzet Egy kényszerképzetes megszállottságtól szenvedő kanadai fiatalember véget akart vetni életének, és fejbe lőtte magát. A golyó elpusztította agyának azt a részét, amely a személyiség- zavart okozta. A beteg túlélte a lövést, és kényszerképzetei is megszűntek. Minderről a „Physician’s Weekly” című kaliforniai orvpsi hetilap számolt be legújabb számában. A UPI hírügynökség interjút készített dr. Leslie Solyom Vancouvert ideggyógyásszal, a fiatalember kezelőorvosával fis. Az eset hat évvel ezelőtt történt. Az akkor 19 éves fiatalember — bár kitűnő tanuló volt — kimaradt az iskolából, mert a baktérium - fertőzéstől való betegség félelme szinte állandó kézmosásra késztette. Helyzetét annyira reménytelennek találta, hogy fogta 22-es kaliberű pisztolyát, a csövét a szájába vette, és meghúzta a ravaszt. A lövedék elakadt a koponyában, de előbb szétroncsolta a kényszerképzeteket kiváltó agy részeket. A fiatalember — akinek a nevét természetesen nem közölték — felgyógyult, és most már semmi gondot nem okoz számára, hogy az ésszerűség határain belül tartsa mosakodási hajlamát. Dr. Solyom — akinek a nevében az első „o” eredetileg bizonyára ékezettel volt lírandó — azt mondja, hogy ez az első ismert eset, amikor sikerrel járt egy ilyen radikális „önagyműtét”. A lövedék pontosan a megfelelő helyre került. Ha az agy bármely más részét éri, ia halál egészen bizton beáll. C ■ > I . r • I ■■ , rr ozuletesnapi koszonto Galgagután A galgagutai művelődési kör nyugdíjasklubja a közelmúltban nagy sikerű zenés összejövetelen köszöntötte azokat a tagjait, akik ebben a hónapban ünnepelték, illetve ünnepük a születésnapjukat. A hét idős klubtag meghatóttan fogadta a társak és a fiatalabb vendégek jókívánságait, s kedvvel perdült táncra a berceli Lavina együttes muzsikájára. Ferenczi János és zenekara ellenszolgáltatás nélkül lépett fel a kultúrott- honban, méltányolva, hogy az eseményt kis jövedelmű nyugdíjasok köszöntésére és mulattatására szervezték. Hattyúk a téli Balatonon. Az idei tél az utolsókat rúgja. A későn esett hó, a reggeli zúzmara mesetájjá változtatta a tájat, vastagon bevonta a fákat. A télűző népszokások között Fejér megyében — Moha községben 1— húshagyó kedden az úgynevezett tikverőzés hagyományát elevenítették fel á helyi fiatalok. Ijesztő maskarákban a házaktól tojást gyűjtenek és bekormozzák a járókelőket. aCHHinD— megkérdezte: A személyi jövedelemadó bevezetése több adminisztrációs bonyodalmat okozott az év elején. Érintette a rendelet a keresetpótló társadalombiztosítási ellátások folyósítására — így többek között a táppénzre — vonatkozó szabályokat is. Mi a változások lényege? — Ezt kérdeztük Morovnyán Tibornétól, a megyei társadalombiztosítási ágazgatóság helyettes vezetőjétől. — A rendelet szerint a január elseje utáni időre járó táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, valamint a gyermekgondozási díj adóköteles jövedelemnek minősül. Ezért ennek az összegét is lismernie kell a munkáltatónak ahhoz, hogy ebből és a munkabérből együttesen az adott hónapban le tudja vonni az adóelőleget. — De miért és hol okozott ez gondokat, jobban mondva: Miért késett miért késett emiatt a táppénz? — Nem volt különösebb gond azokon a munkahelyeken, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Ott viszont, ahol kifizetőhely nincs, jelentősen változott a táppénz folyósításának módja. Múlt év végéig a táppénzt közvetlenül az igazgatóságunk utalta ki az igénylő lakcímére, az utalványok beérkezését követő 10—12 napon belül... — És hogyan megy ez az idén? — Nem a társadalombiztosítási igazgatóság uitalja ki a táppénzt a dolgozó lakcímére, hanem annak összegéről a munkáltatót értesíti. Erre azért van szükség, merít a munkahely a táppénz és a bér együttes összegéből állapítja meg és vonja le az adóelőleget, majd a bérrel együtt fizeti ki a táppénzt i®, havonta a bérfizetés napján. a táppénz? — iMit tettek azért, hogy a táppénzkifizetés új módja zökkenőmentes legyen? — A megyében hatvan munkáltatóval kötöttünk megállapodást, ebben rögzítettük azt is, meddig kell azt igazgatóságra a pontosan kitöltött táppénzes-igazolásokat megküldeni ahhoz, hogy a táppénzt a bérfizetés napján megkaphassák a dolgozók. Ugyancsak tájékoztattuk az egészségügy dolgozóit is, hogy a tartósan betegeknek milyen időközönként célszerű az igazolásokat kiadni a zökkenőmentes táppénzkifizetések érdekében. Ennek ellenére mi is kaptunk jelzéseket, hogy késett a táppénz. Emiatt soron kívüli vizsgálatot végeztünk, s most úgy látjuk, a kezdeti nehézségek után időben megkaphatják majd a dolgozók az őket megillető társadalombiztosítási ellátásokat. (zsa) Népi ellenőrök munkájukról Segít az igazságszeretet Három évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon a népi ellenőrzés. Molnár István, a Pásztói Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a sok évvel ezelőtti kezdetről a következőket mondta: — A megalakulás körüli években, mint minden új szervezetnek, sok gonddal kellett szembenézni. Nem voltak .bevált módszerei, nem beszélve az akkori nehéz időszakról. Akik vállalkoztak erre a sajátos feladatra— elsősorban a közéleti tevékenységben élenjárók — a társadalom szolgálatára kötelezték el magukat. Ennek érdekében történtek a következetességgel levezetett vizsgálatok, a hibák feltárása, s a felelősségteljes véleményezések. A közvélemény Nógrádiban is kedvezően fogadta a hálózat létrejöttét, amely egyfajta kontrollra adott lehetőséget. Így visszajelzést kaptak például az állami és pártszervek vezetői a bevezetett intézkedések hatásáról. Közérdekű bejelentéseikkel, panaszaikkal bizalommal fordultak a bizottságokhoz az emberek. Akkoriban kevesebb volt a névtelen levél is. A termelőszövetkezetek megalakulása, a gazdasági folyamat fellendülése pedig adott munkát bőven. Az elnök ezekről a dinamikus évekről. így fogalmazott: — A növekvő igényekhez kellett igazodni az ellenőrök felkészültségének is, s ez a tennivalók sokasága, szerte- ágazása miatt kemény követelménynek számított, s így van ez ma is. Körültekintően, töviről hegyire át kell nézni a kritikus területet, s a megállapításoknak objektívnek, tárgyilagosnak kell lenniük. Molnár István húsz éve elnöke a Pásztói NEB-nek. Ez idő alatt bizony voltak olyan esetei, melyek emlékezetesek maradtak. Közülük való azé a kisszövetkezeté, ahol „hivatalosan” hét alkalmazott volt, míg egy ellenőrzés során fény derült a csalafintaságra: közülük csak ketten dolgoztak a kérdéses helyen, öt társuk pedig feketén, saját zsebre végezte a munkát Pesten. Egy másik vizsgálat után pedig az egység illetékese kereste meg, s az iránt puhatolózott, milyen úton-mó- don kerülhetné el, hogy a felderített probléma napvilágra kerüljön. Szerinte ugyanis nem volt olyan nagy az a hiba. A végeredmény — a szabálysértési eljárás — azonban nem őt igazolta. — Talán keveset beszéltünk a munkánkról, 5 a közvélemény közelebbről is szerette volna ismerni — jegyzi meg Molnár István, de hozzáteszi: — Ma azonban már mindenképpen jobban figyelnek ránk, s többen fogadnak el segítő partnerként a szabálytalanságok feltárásában. — Én szigorúbbnak éreztem azt az időszakot — emlékezik vissza a hatvanas évekre Misztrik Imre, a Nógrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat nyugalmazott műszaki osztályvezetője Salgótarjánban. Öt szintén a népi ellenőrzés alapító tagjai között találjuk. A „saját” területemen, az építőiparban is volt munka jócskán. A tervteljesítés ellenőrzése például már azért is érdekelt, mert egy ideig építésvezető is voltam, s jól tudtam hasznosítani a kapott információkat. A vizsgálatok megállapításai segítettek kiszűrni más területeken is a hibákat, s ezzel már el is jutottunk az ellenőrzés ma egyik legfontosabb céljához, a megelőzéshez. Érdekes módon Misztrik Imre is úgy véli, nagyobb nyilvánosság kellett volna ennek a tevékenységnek. — Nekünk nem szabad tévednünk — mondja —, s minél bonyolultabb folyamatokba kell betekintenünk, úgy lesz egyre nehezebb a dolgunk, s ehhez kell igazítani a felkészültségünket is. Mégis, talán ez adja a szépségét az egésznek. Válay István is harminc éve, Salgótarjánban kezdte. Jelenleg a Bátonyterenyei NEB elnökhelyettese, s tevékeny tagja. A • nevével kapcsolatban említhető egy másik szám is, ami azoknak az eljárásoknak a mennyiségét jelzi, amelyekben mostanáig részt vett. A legutolsó „tetthelyek” között ott van a mátranováki Ganz, a bátonyi Fűtőber és a kohászati üzemek. Válay Istvánnak nincs emlékezetes eset, mert mindegyik az. Arra a kérdésre, hogy miért kedvelheti valaki ezt a látványosnak, könnyűnek sem mondható, és legtöbbször tekintélyes pluszelfoglaltságot jelentő munkát, így felel: — Azért vannak előnyös oldalai a különféle vizsgálódásoknak. Mi olyan dolgokba pillanthatunk olykor be, amiről a külső szemlélőnek csak felszínes ismeretei lehetnek. Egy hasonlóan könnyedebb felvetésre is elmond néhány gondolatot: — Hogy nehéz-e tárgyilagosnak, korrektnek, elfogulatlannak lenni? Ahol a környezetet és a benne élőket is jól ismeri az ember, igen. Kritizálni — úgy hiszem — csaknem mindenki szeret, érzelmeknek pedig ebben az esetben nem lehet helye, mégis nyomot hagy * bennem időnként, hiszen nemegyszer azokról van szó, akikkel együtt élek. Ami átsegít ezen, az a társadalmi igazságszeretet. Válay István nemrégiben kapott kitüntetést népi ellenőri munkájáért. Mihalik Júlia Polgárvédelmi klub Jobbágyiban A község lakóinak, a vonzáskörzet gazdasági egységeinek helyet biztosítani ösz- szejöveteleik számára, kulturális rendezvényeket szervezni a nagyközönségnek, ez különösen dicséretes egy olyan intézménynél, amely nem tanácsi fenntartásban működik. A jobbágyi polgárvédelmi klub — dolgozóinak kiszolgálása mellett — vállalja a község lakóinak közművelődését is. Könyvtárában 7—8 ezer kötet, 40—42-féle folyóirat szolgálja a szórakoztatást, informálódást. A színvonalas és bőséges állomány különösen az általános iskolások szempontjából fontos, hiszen ők gyakori látogatói az intézménynek. Pintér Józsefné könyvtárvezető elmondta, hogy rendszeresen tartanak itt könyvtári órákat, a pedagógusok vagy éppen az ő vezetésével, a témától függően. Folyamatosan hirdetnek olvasópályázatökat, s a rajzpályázatra érkező legjobb művek mindenkor ott díszelegnek a falakon. E kiállításokra igény van a településen. A színházterem sem kong az ürességtől: itt évente nyolcszor színielőadáson vehetnek részt a gyerekek, iskolamoziba pedig havonta mehetnek. Filmeket egyébként az óvodásoknak is rendszeresen vetítenek. Kiscsoportos foglalkozásokat szintén szerveznek a kisebb- magyobb gyerekeknek, nevezetesen a Csiribiri klubiban és a bábszakkörben. Ez utóbbit Jancsó Istvánná pedagógus vezeti, s tavaly a területi döntőn a csoport a harmadik helyezett lett. Pataki Ferencnétől, az intézmény igazgatójától megtudtuk azt is, hogy a település gazdasági szerveinek dolgozói számára olyan rendezvényeket is tartanak, amelyek a szórakozás mellett szellemi gyarapodásukat szolgálhatják. A vetélkedők, az előadások, a sokszínű kiállítások tartoznak e körbe. Fotóművészek, festők és iparművészek munkái díszítik a paravánokat, s említésre méltó, hogy főként Nógrád megyei alkotókkal ismertetik meg a községbelieket, így például Herbst Rudolf fotóssal, Radies István és Nógrádi Andor képzőművészekkel. Használt gyermekruhák felvásárlása ..Felfokozott érdeklődés kiséri a gyermekruházati cikkek felvásárlási akcióját a salgótarjáni Bim« tetesd Áruházban is. A január ZZ-tői tartó egy hónapos időszak alatt ti- zenkétezernél ki több tételt vettek át a becsüsök, naponta 8«ö—«tO-féle gyér- ; mekruháért fizették ki a vételárat. Képünkön Bóvli Sándorné becsüs vem át ájabb gyermek ruhákat a salgótarjáni üzletben.
