Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-24 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XUV. ÉVF., 46. SZÁM ÁRA: !,80 FT 1988. FEBRUAR 24., SZERDA Á munkanélküliség kezelése (3. oldal) Segít az igazságszeretet (5. oldal) Olimpiai hírcsokor (7. oldal) Hz érem két oldala A lakosságot, a tanácstagokat és a tanácsi vezetőket mostanában két sajátos témakör foglalkoztatja a leginkább: az egyik a meglehetősen hányatott életű településfejlesztési hozzájárulás, míg a másik a társközségi önállósulási törekvések ugyancsak ellentmondásos, zaklatott ügye. Az új adónemnek meglehetősen zaklatott előélete van. Nem a kisebb településeken, hanem elsősorban a városokban, ahol a lakosság — a dolog természeténél fogva — nem szokhatott hozzá az effajta adózáshoz. A végrehajtás során lássuk be — a nagyobb településeken ■ olyan célokat fogalmaztak meg a tanácsok, amelyeknek realitását nem minden állampolgár volt képes elfogadni, következésképpen mindmáig tiltakozott és tiltakozik a befizetés ellen. Meglehet, hogy ez jelentős részben a tanácsok szervezési hibájára vezethető vissza, s mint ilyen, természetszerűleg felülvizsgálatra szorul. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre több tanács „táncol vissza”, egyre több testület dönt úgy, hogy eltekint a teho adójellegű és szigorú behajtásától. Maradjunk abban, hogy ebbéli döntésük — a helyi tanácsi önállóság és népképviselet okán — a lehető legtermészetesebb. Az alapelv ugyanis változatlan: minden településen a tanácstestület és a lakosság belátására bízzák a településfejlesztési hozzájárulás sorsát-ügyét. Még akkor is, ha ezáltal a helyi tanácsok netán jelentős bevételi forrástól esnek el, különösképpen pedig akkor, ha bizonyos településeken esetleg lényegesen jobban járnak az egyéb bevételi források kiaknázásával, például egy-egy beruházás társulásos formában való megoldásával. Van azonban az éremnek egy másik oldala is: tapasztalataink szerint jó néhány helyi tanács vezetője joggal berzenkedik amiatt, hogy ebben a helyzetben ők maguk olyan körülmények közé kerülhetnek, amelyben magyarázkodniuk kell. Például amiatt, hogy amennyiben náluk minden tekintetben elfogadható módon alakult a településfejlesztési hozzájárulás befizetése, vajon nekik miért kell emiatt most netán röstellkedniük? Üjságcik- kekben, rádió- és tévériportokban mostanában minduntalan azt hallják, hogy akkor igazán „demokratikus” a tanács, ha képes megszabadulni korábbi tévedésétől. Sokan azt is kérdik: ilyen körülmények közepette vajon ki, kinek nyújtja be a számlát, miért kell erőszakkal szembeállítani a lakosságot a tanácstestülettel, vagy éppen a tanácsi vezetéssel, egy-egy településfejlesztési akció feladása ugyan kinek használ? Mert meglehet, hogy a helyi tanács eltekint a tehótól, de vajon ezáltal nem tekint-e el a legfontosabb közérdekű célok megvalósításának egy lehetőségétől is? Mit érünk el azzal — kérdezik egyre többen —, ha a tanácsok jelenlegi szűkös lehetősége mellett még erről, az olykor egyedüli bevételi forrásról is lemondunk? Mint a Magyar Rádió minapi műsorában az illetékes belügyminiszter-helyettes kifejtette: a teho intézményét központilag nem szüntetik meg — annak életképes működését, működtetését — a jövőben is a helyi tanácstestületekre bízzák. Ahol korábban erőltették a társulást, ott természetesen újra kell gombolni a mellényt — ebben mind a kormányzati, mind pedig a népfronttörekvések azonosak. E tekintetben sem a nosztalgia, sem pedig az új keletű indulatok áradata nem lehet mérvadó. Egy HNF-vezető ezzel kapcsolatban legutóbb kifejtette: az elöljáróság létrehozását önkritikus válaszlépésnek minősíthetjük a tanácsok ösz- szevonása során helyenként elkövetett súlyos hibákra. S, hozzátehetjük: az elöljáróságok működésének gazdasági alapja általában hiányzik. Előrelépés csak akkor képzelhető el, ha a kistelepülések felzárkóztatása napirenden marad és nem kerül le onnan azzal az indoklással, hogy erre nincs pénz. Talán indokolt a kérdés — fogalmazzák meg a helyi tanácsok szakemberei kérdései —, hogyha „amennyiben az elöljáróságok működésének gazdasági alapja általában hiányzik”, vajon miért ne lehetne e pénzügyi nehézségeket napirenden tartam? Olyannyira napirenden kell tartani, hogy nemrég Zala megyében helyi szavazás keretében kimondta különválását egy társközség, s ennek az aktusnak több százezer forintos anyagi kihatása van; pusztán azért, mert a megyei tanács kénytelen ezeknek a településeknek bizonyos költségeit finanszírozni, ő maga azonban erre egyetlen fillért sem kap a központi szervektől. Az eljárás kézenfekvő: a többi helyi tanácstól kell ezt az összeget elvonni. Más kérdés, hogy esetleg ezt az anyagi teherviselést a legkevésbé sem méltányolja az a társközség, amely az önállóság mellett dönt. Ezzel szemben az is igaz, hogy egy-egy megye csakis a tanácsok megrövidítése árán tudja „kistafírozni” az önállóvá vált társközségeket. J elen pillanatban a több mint másfél ezer társiközség közül alig több mint tíz település vállalkozott az elszakadásra. Arányaiban tehát nem beszélhetünk valamiféle folyamatról. Az „alulról építkező” társadalmi folyamatról azonban mindenképpen. Hogyan kezeljük ezt, mi a dolga e Tekintetben a kormányzati szerveknek, s ennek tükrében mi a teendő a népképviselet szempontjából? — kissé leegyszerűsítve, alighanem erről van szó. E kérdésekre válaszolni szükséges, már csak azért is, mert az éremnek legalábbis két oldala vap. Andrej Oromiko látogatása hazánkban Ünnepélyes fogadtatás — Megkezdődtek a tárgyalások Díszvacsora a Parlamentben Hivatalos, baráti látogatásra kedden hazánkba érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A magas rangú vendég —, akit útjára elkísért felesége is — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívásának tesz eleget. Andrej Gromikót és kíséretének tagjait Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte a két ország lobogóival, a munkásmozgalom vörös zászlajával és kétnyelvű köszöntő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Barity Miklós külügy! A mezőgazdasági nagyüzemek és társulások zárszámadó közgyűléseinek tapasztalatairól hallgatott meg és fogadott el jelentést tegnap, Salgótarjánban tartott Ülésén az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága. Az előterjesztés és a vita tapasztalatai azt bizonyft- íják, hogy a megye 36 termelőszövetkezetében, állami gazdaságaiban, a szövetkezeti társulásokban eredményes esztendőt zártak. A zárszámadó közgyűlések igazolják, hogy a termelőszövetkezeti tagok, alkalmazottak döntő többsége érti, támogatja a Központi Bizottság, a kormány kibontakozási programját, s ennek megfelelően teszi a dolgát. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a mező- gazdasági üzemek dolgozóinak azért, hogy a nehéz körülmények ellenére is jó eredményeket mondhatnak magukénak. A termékszerkezet folyamatos korszerűsítése, a beruházásokra szánt forintok növelése, a hatékonyság javítása, a költségek mérséklése, az anyagi érdekeltségi rendszer ösztön- Zőerejének fokozása, a színvonalasabb vezetői munka eredményezte, hogy a megye gazdaságai több területen miniszter-helyettes, valamint Rajnai Sándor hazánk moszkvai és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A kölcsönös üdvözlések után a vendégek a megjelent magyar vezetők társaságában gépkocsiba szálltak és az ünnepélyes fogadtatás is jobb eredményeket értek el az országosnál. Az alap- és a kiegészítő tevékenységből származó bevételük egyaránt növekedett, meghaladta a 7 és fél milliárd forintot. Ennek döntő többségét — csaknem 4 milliárd forintot — a kiegészítő tevékenység hozta. A szövetkezeti közös vállalkozások árbevétele, nyeresége úgy nőtt, ahogy csökkent a létszám. Az erdőgazdaság eredménye is folyamatosan íjavul, nyereségük mintegy 45 millió forint a múlt esztendei munka, gazdálkodás .után. Természetesen a végrehajtó bizottság ülésén arról is szó esett, hogy nem minden szövetkezet zárta egyformán jól az esztendőt, a (nagyüzemek múlt évi fejlődése meglehetősen differenciált képet mutat. Az eredményesen gazdálkodók mellett vannak olyan szövetkezetek, ahol a gazdálkodás, a pénzügyi helyzet igencsak labilis. Az Örhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezetben mintegy tízmillió forint a veszteség, s a szövetkezet szanálása folyamatban van. A zárszámadó közgyűléseken körvonalazódtak az színhelyére, a Kossuth Lajos térre indultak. A díszmotorosok kíséretében érkező szovjet vezetőt Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Rerecz Frigyes ipari, Köpeczi Béla művelődési miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint politikai, gazdasági és kulturális életünk több más vezető személyisé(Folytatás a 2. oldalon.) 1988. évi tervek is. Az alap- tevékenység fejlesztése mellett a kiegészítő tevékenység bővítésével számolnak szinte mindenütt, hiszen a közös jövedelem majd kétharmadát a múlt évben is :ez hozta. Mindinkább a szövetkezeti gazdálkodás természetes részévé válik a háztáji, a kisüzemi termelés. Az exportárualap bővítésénél, a foglalkoztatottságnál, 'a lakosság jövedelmének alakulásánál egyformán számítanak erre. A testület fölhívta a figyelmet azokra a feszültségekre is, amelyek a szigorúbb közgazdasági környezetben már az idén jelentkezhetnek, s amelyek feloldására a mezőgazdasági nagyüzemek ereje kevésnek bizonyul, amelyeket kormányzati szinten szükséges végiggondolni. Többek között az üzemviteli hitelek zavaraival, az állami támogatás elmaradása miatt a .beruházások várható mérséklésére utal a végrehajtó bizottság. , Ezt követően a testület megvitatta és jóváhagyta a (megyei pártbizottság elmúlt évi költségvetésének teljesítését, majd időszerű kérdésekről hangzott el tájékoztató. I KIOSZ megyei vezetősége napirendjén Létszámmozgás a kisiparban Kedden, Balassagyarmaton, kihelyezett ülést tartott a KIOSZ megyei vezetősége. A testület Sink Lászlóné köz- gazdasági főelőadó előterjesztésében megvitatta a megye kisiparában foglalkoztatottak létszámának alakulását. A kisiparosok számának növekedése minimális mértékben elmarad az előző évek átlagától. Az emelkedés 496 megszűnés és 508 iparkiadás mellett jött létre. Januárban 114 fő szüntette meg iparát, s 65-en kaptak engedélyt valamilyen ipar gyakorlására. Az előbbiek azt mutatják, hogy a megye kisiparosainak száma erőteljes mozgásban van. Emögött a következők húzódnak meg. A főfoglalkozásúak száma az átlagnál jobban nőtt, a munkaviszony, illetve a nyugdíj mellett ipart gyakorlók száma pedig jelentősen csökkent. Az előbbiek létszáma a városokban gyarapodott erőteljesen, mert megfelelő jövedelmet tudtak biztosítani maguknak, ezzel szemben a községekben gondot jelent a folyamatos munkával való ellátottság, a megélhetés. A városokban pluszjövedelemre nincs mód, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben nehezebb is elhelyezkedni, míg a községekben a mezőgazdasági munka jó jövedelmet biztosít a nyugdíj mellett is. Ráadásul az új adózási rendszer egyértelműen a munkaviszony mellett gyakorlókra hatott kedvezőtlenül. Erőteljes változást jelez a szakmai összetétel is. Szinten maradt a vasiparban, a megbízások hiánya miatt csökkent az építő- és egyéb iparban dolgozók száma, viszont jelentősen bővült a létszám a közúti és személy- szállításban. Ma már a teli erfuvarban és a személy- szállításban túlkínálat jelentkezik. A megyében 13 iparengedélyt vontak be, 28-an visz- szaadták, 205-en pedig állami vállalatoknál, szövetkezeteknél és egyéb termelőegységekben helyezkedtek el. örvendetes, hogy jelentősen nőtt a szakmunkástanulók (Folytatás a 2. oldalon) Sikeres esztendő — gondokkal ülést tartott a párt megyei végrehajtó bizottsága Koszorúzás a Gellért-hegyen A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 70. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak kedden a Gellért-hegyi fel- szabadulási emlékműnél. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Med- gyessy Péter miniszterelnök- helyettes és Urbán Lajos közlekedési miniszter, a Magyar Népköztársaság fegyveres erői részéről Horváth István belügyminiszter, Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka, valamint Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Vladlen Puntusz követtanácsos, Igor Mihejev tanácsos és Arkagyij Danyilko ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Megkoszorúzták az emlékművet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a budapesti katonai attasétestület, továbbá a Magyar—Szovjet Baráti Társaság képviselői. Az ünnepség az Intema- cionálé hangjaival ért véget. (MTI) A Balassagyarmati Fémipari Vállalatait 450—500 ton- ■a különféle aluminiumöntvényt készítenek évente a 2 dekagrammostól a 30 kilogrammosig. — bp —
