Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-24 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XUV. ÉVF., 46. SZÁM ÁRA: !,80 FT 1988. FEBRUAR 24., SZERDA Á munkanélküliség kezelése (3. oldal) Segít az igazságszeretet (5. oldal) Olimpiai hírcsokor (7. oldal) Hz érem két oldala A lakosságot, a tanácstagokat és a tanácsi vezetőket mostanában két sajátos témakör foglalkoztatja a leginkább: az egyik a meglehetősen hányatott életű településfejlesztési hozzájárulás, míg a másik a társ­községi önállósulási törekvések ugyancsak ellentmondásos, zaklatott ügye. Az új adónemnek meglehetősen zaklatott előélete van. Nem a kisebb településeken, hanem elsősorban a városok­ban, ahol a lakosság — a dolog természeténél fogva — nem szokhatott hozzá az effajta adózáshoz. A végrehaj­tás során lássuk be — a nagyobb településeken ■ olyan célokat fogalmaztak meg a tanácsok, amelyeknek realitá­sát nem minden állampolgár volt képes elfogadni, követ­kezésképpen mindmáig tiltakozott és tiltakozik a befize­tés ellen. Meglehet, hogy ez jelentős részben a tanácsok szervezési hibájára vezethető vissza, s mint ilyen, termé­szetszerűleg felülvizsgálatra szorul. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre több tanács „táncol vissza”, egyre több testület dönt úgy, hogy elte­kint a teho adójellegű és szigorú behajtásától. Maradjunk abban, hogy ebbéli döntésük — a helyi ta­nácsi önállóság és népképviselet okán — a lehető legter­mészetesebb. Az alapelv ugyanis változatlan: minden településen a tanácstestület és a lakosság belátására bíz­zák a településfejlesztési hozzájárulás sorsát-ügyét. Még akkor is, ha ezáltal a helyi tanácsok netán jelentős be­vételi forrástól esnek el, különösképpen pedig akkor, ha bizonyos településeken esetleg lényegesen jobban járnak az egyéb bevételi források kiaknázásával, például egy-egy beruházás társulásos formában való megoldásával. Van azonban az éremnek egy másik oldala is: tapasz­talataink szerint jó néhány helyi tanács vezetője joggal berzenkedik amiatt, hogy ebben a helyzetben ők maguk olyan körülmények közé kerülhetnek, amelyben magya­rázkodniuk kell. Például amiatt, hogy amennyiben ná­luk minden tekintetben elfogadható módon alakult a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás befizetése, vajon nekik miért kell emiatt most netán röstellkedniük? Üjságcik- kekben, rádió- és tévériportokban mostanában mindunta­lan azt hallják, hogy akkor igazán „demokratikus” a ta­nács, ha képes megszabadulni korábbi tévedésétől. Sokan azt is kérdik: ilyen körülmények közepette va­jon ki, kinek nyújtja be a számlát, miért kell erőszakkal szembeállítani a lakosságot a tanácstestülettel, vagy ép­pen a tanácsi vezetéssel, egy-egy településfejlesztési akció feladása ugyan kinek használ? Mert meglehet, hogy a helyi tanács eltekint a tehótól, de vajon ezáltal nem tekint-e el a legfontosabb közérdekű célok megvalósí­tásának egy lehetőségétől is? Mit érünk el azzal — kér­dezik egyre többen —, ha a tanácsok jelenlegi szűkös lehetősége mellett még erről, az olykor egyedüli bevételi forrásról is lemondunk? Mint a Magyar Rádió minapi műsorában az illetékes belügyminiszter-helyettes kifejtette: a teho intézményét központilag nem szüntetik meg — annak életképes mű­ködését, működtetését — a jövőben is a helyi tanács­testületekre bízzák. Ahol korábban erőltették a társulást, ott természetesen újra kell gombolni a mellényt — ebben mind a kormány­zati, mind pedig a népfronttörekvések azonosak. E tekin­tetben sem a nosztalgia, sem pedig az új keletű indulatok áradata nem lehet mérvadó. Egy HNF-vezető ezzel kap­csolatban legutóbb kifejtette: az elöljáróság létrehozását önkritikus válaszlépésnek minősíthetjük a tanácsok ösz- szevonása során helyenként elkövetett súlyos hibákra. S, hozzátehetjük: az elöljáróságok működésének gazdasági alapja általában hiányzik. Előrelépés csak akkor képzel­hető el, ha a kistelepülések felzárkóztatása napirenden marad és nem kerül le onnan azzal az indoklással, hogy erre nincs pénz. Talán indokolt a kérdés — fogalmazzák meg a helyi tanácsok szakemberei kérdései —, hogyha „amennyiben az elöljáróságok működésének gazdasági alapja általában hiányzik”, vajon miért ne lehetne e pénzügyi nehézsé­geket napirenden tartam? Olyannyira napirenden kell tartani, hogy nemrég Zala megyében helyi szavazás keretében kimondta külön­válását egy társközség, s ennek az aktusnak több száz­ezer forintos anyagi kihatása van; pusztán azért, mert a megyei tanács kénytelen ezeknek a településeknek bi­zonyos költségeit finanszírozni, ő maga azonban erre egyetlen fillért sem kap a központi szervektől. Az eljárás kézenfekvő: a többi helyi tanácstól kell ezt az összeget elvonni. Más kérdés, hogy esetleg ezt az anyagi teher­viselést a legkevésbé sem méltányolja az a társközség, amely az önállóság mellett dönt. Ezzel szemben az is igaz, hogy egy-egy megye csakis a tanácsok megrövidí­tése árán tudja „kistafírozni” az önállóvá vált társköz­ségeket. J elen pillanatban a több mint másfél ezer társiköz­ség közül alig több mint tíz település vállalkozott az elszakadásra. Arányaiban tehát nem beszélhe­tünk valamiféle folyamatról. Az „alulról építkező” tár­sadalmi folyamatról azonban mindenképpen. Hogyan ke­zeljük ezt, mi a dolga e Tekintetben a kormányzati szer­veknek, s ennek tükrében mi a teendő a népképviselet szempontjából? — kissé leegyszerűsítve, alighanem erről van szó. E kérdésekre válaszolni szükséges, már csak azért is, mert az éremnek legalábbis két oldala vap. Andrej Oromiko látogatása hazánkban Ünnepélyes fogadtatás — Megkezdődtek a tárgyalások Díszvacsora a Parlamentben Hivatalos, baráti látogatásra kedden hazánkba érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A magas rangú vendég —, akit útjára elkísért felesége is — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa meghívásának tesz eleget. Andrej Gromikót és kísé­retének tagjait Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács elnöke üdvözöl­te a két ország lobogóival, a munkásmozgalom vörös zász­lajával és kétnyelvű köszön­tő feliratokkal díszített Fe­rihegyi repülőtéren. Jelen volt Barity Miklós külügy­! A mezőgazdasági nagy­üzemek és társulások zár­számadó közgyűléseinek ta­pasztalatairól hallgatott meg és fogadott el jelentést teg­nap, Salgótarjánban tartott Ülésén az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsá­ga. Az előterjesztés és a vi­ta tapasztalatai azt bizonyft- íják, hogy a megye 36 ter­melőszövetkezetében, állami gazdaságaiban, a szövetke­zeti társulásokban eredmé­nyes esztendőt zártak. A zárszámadó közgyűlések igazolják, hogy a termelő­szövetkezeti tagok, alkalma­zottak döntő többsége érti, támogatja a Központi Bizott­ság, a kormány kibontako­zási programját, s ennek megfelelően teszi a dolgát. A végrehajtó bizottság elis­merését fejezte ki a mező- gazdasági üzemek dolgozói­nak azért, hogy a nehéz kö­rülmények ellenére is jó eredményeket mondhatnak magukénak. A termékszer­kezet folyamatos korszerű­sítése, a beruházásokra szánt forintok növelése, a haté­konyság javítása, a költsé­gek mérséklése, az anyagi érdekeltségi rendszer ösztön- Zőerejének fokozása, a szín­vonalasabb vezetői munka eredményezte, hogy a me­gye gazdaságai több területen miniszter-helyettes, valamint Rajnai Sándor hazánk moszk­vai és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A kölcsönös üdvözlések után a vendégek a megje­lent magyar vezetők társasá­gában gépkocsiba szálltak és az ünnepélyes fogadtatás is jobb eredményeket értek el az országosnál. Az alap- és a kiegészítő tevékenységből származó be­vételük egyaránt növekedett, meghaladta a 7 és fél mil­liárd forintot. Ennek döntő többségét — csaknem 4 mil­liárd forintot — a kiegészí­tő tevékenység hozta. A szövetkezeti közös vállalko­zások árbevétele, nyeresége úgy nőtt, ahogy csökkent a létszám. Az erdőgazdaság eredménye is folyamatosan íjavul, nyereségük mintegy 45 millió forint a múlt esz­tendei munka, gazdálkodás .után. Természetesen a végre­hajtó bizottság ülésén arról is szó esett, hogy nem min­den szövetkezet zárta egy­formán jól az esztendőt, a (nagyüzemek múlt évi fejlő­dése meglehetősen differen­ciált képet mutat. Az ered­ményesen gazdálkodók mel­lett vannak olyan szövetke­zetek, ahol a gazdálkodás, a pénzügyi helyzet igencsak labilis. Az Örhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetke­zetben mintegy tízmillió fo­rint a veszteség, s a szövet­kezet szanálása folyamat­ban van. A zárszámadó közgyűlése­ken körvonalazódtak az színhelyére, a Kossuth Lajos térre indultak. A díszmotorosok kíséreté­ben érkező szovjet vezetőt Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, ke­reskedelmi miniszter, Rerecz Frigyes ipari, Köpeczi Béla művelődési miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács el­nöke, valamint politikai, gaz­dasági és kulturális életünk több más vezető személyisé­(Folytatás a 2. oldalon.) 1988. évi tervek is. Az alap- tevékenység fejlesztése mel­lett a kiegészítő tevékeny­ség bővítésével számolnak szinte mindenütt, hiszen a közös jövedelem majd két­harmadát a múlt évben is :ez hozta. Mindinkább a szö­vetkezeti gazdálkodás ter­mészetes részévé válik a háztáji, a kisüzemi termelés. Az exportárualap bővítésé­nél, a foglalkoztatottságnál, 'a lakosság jövedelmének alakulásánál egyformán szá­mítanak erre. A testület fölhívta a figyelmet azokra a feszültségekre is, amelyek a szigorúbb közgazdasági környezetben már az idén je­lentkezhetnek, s amelyek feloldására a mezőgazdasági nagyüzemek ereje kevésnek bizonyul, amelyeket kor­mányzati szinten szükséges végiggondolni. Többek kö­zött az üzemviteli hitelek zavaraival, az állami támo­gatás elmaradása miatt a .beruházások várható mérsék­lésére utal a végrehajtó bi­zottság. , Ezt követően a testület megvitatta és jóváhagyta a (megyei pártbizottság elmúlt évi költségvetésének telje­sítését, majd időszerű kér­désekről hangzott el tájé­koztató. I KIOSZ megyei vezetősége napirendjén Létszámmozgás a kisiparban Kedden, Balassagyarmaton, kihelyezett ülést tartott a KIOSZ megyei vezetősége. A testület Sink Lászlóné köz- gazdasági főelőadó előter­jesztésében megvitatta a me­gye kisiparában foglalkozta­tottak létszámának alakulá­sát. A kisiparosok számának növekedése minimális mér­tékben elmarad az előző évek átlagától. Az emelkedés 496 megszűnés és 508 ipar­kiadás mellett jött létre. Ja­nuárban 114 fő szüntette meg iparát, s 65-en kaptak enge­délyt valamilyen ipar gya­korlására. Az előbbiek azt mutatják, hogy a megye kisiparosai­nak száma erőteljes mozgás­ban van. Emögött a követ­kezők húzódnak meg. A fő­foglalkozásúak száma az át­lagnál jobban nőtt, a mun­kaviszony, illetve a nyugdíj mellett ipart gyakorlók szá­ma pedig jelentősen csök­kent. Az előbbiek létszáma a városokban gyarapodott erő­teljesen, mert megfelelő jö­vedelmet tudtak biztosítani maguknak, ezzel szemben a községekben gondot jelent a folyamatos munkával való ellátottság, a megélhetés. A városokban pluszjövedelem­re nincs mód, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben nehezebb is elhelyezkedni, míg a köz­ségekben a mezőgazdasági munka jó jövedelmet biztosít a nyugdíj mellett is. Ráadá­sul az új adózási rendszer egyértelműen a munkavi­szony mellett gyakorlókra hatott kedvezőtlenül. Erőteljes változást jelez a szakmai összetétel is. Szin­ten maradt a vasiparban, a megbízások hiánya miatt csökkent az építő- és egyéb iparban dolgozók száma, vi­szont jelentősen bővült a létszám a közúti és személy- szállításban. Ma már a te­li erfuvarban és a személy- szállításban túlkínálat je­lentkezik. A megyében 13 iparenge­délyt vontak be, 28-an visz- szaadták, 205-en pedig ál­lami vállalatoknál, szövetke­zeteknél és egyéb termelő­egységekben helyezkedtek el. örvendetes, hogy jelentősen nőtt a szakmunkástanulók (Folytatás a 2. oldalon) Sikeres esztendő — gondokkal ülést tartott a párt megyei végrehajtó bizottsága Koszorúzás a Gellért-hegyen A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta meg­alakulásának 70. évforduló­ja alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak ked­den a Gellért-hegyi fel- szabadulási emlékműnél. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa nevében Med- gyessy Péter miniszterelnök- helyettes és Urbán Lajos közlekedési miniszter, a Ma­gyar Népköztársaság fegy­veres erői részéről Horváth István belügyminiszter, Bor­bély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka, vala­mint Mórocz Lajos altábor­nagy, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vetsége képviseletében Bo­risz Sztukalin nagykövet, Vladlen Puntusz követta­nácsos, Igor Mihejev taná­csos és Arkagyij Danyilko ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegye­let és a megemlékezés vi­rágait. Megkoszorúzták az emlékművet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága, a budapesti ka­tonai attasétestület, továbbá a Magyar—Szovjet Baráti Társaság képviselői. Az ünnepség az Intema- cionálé hangjaival ért vé­get. (MTI) A Balassagyarmati Fémipari Vállalatait 450—500 ton- ■a különféle aluminiumöntvényt készítenek évente a 2 dekagrammostól a 30 kilogrammosig. — bp —

Next

/
Thumbnails
Contents