Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-22 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 44. SZÁM ARA: 1,80 FT 1988. FEBRUAR 22., HÉTFŐ > ' ■ ............................ - I Nemcsak a forma változott ! (3. oldal) Közművelődési árszemle (4. oldal) KSH-felmérés Csak plakáttal nem lehet... Ha egy választott testület, egy bizottság formális ele­mek nélkül működik, ha valóban a bizalmat szavazó közösség, a széles rétegek érdekeit képviseli, akkor elmondható, hogy van lét- jogosultsága. Mi több, szük­séges, sőt kell a sokirányú ténykedése. Lakó- és utcabizottságok. Bizonyára sokan hallottak már arról ilyen is volt, s van ma is. Működésüket egy 1974-ben megszületett ren­delet szabályozta. Valós cselekedeteik mozgatórugó­ja azonban a konkrét cé­lok meghatározásában, a la­kosság megnyerésében rej­lett. Több helyütt születtek szép eredmények. Mint pél­dául a megyeszékhelyen az öblösüveggyári, tűzhelygyá­ri lakóterületen, vagy a bá­nyai körzetben. Az, hogy a Csizmadia, a Martos Flóra út elnyerte a „Tiszta, virá­gos utca-’ címet, a lakóbi­zottságok agitatív munkájá­nak is köszönhető. Meg an­nak. hogy élő kapcsolatot tartanak a területi népfront­bizottsággal, a pártalapszer- vezettel, a tanácstagsággal. A bányai körzet utcabi­zottságának sikere pedig abban rejlik, hogy igazod­va a szélesedő demokrati­zálódás folyamatához, moz­gósítottak a közlet fórumai­ra, személyesen vitték el a házakba a névre szóló meg­hívókat, elbeszélgettek az emberekkel a napi gondok­ról, problémákról. S, eze­ket az információkat a meg­felelő helyre továbbították. Jelszavuk: hogy csak pla­káttal mozgósítani nem le­het. E kiragadott pozitív pél­dák mellett természetesen akadnak negatív jelenségek is. Itt-ott az utcabizottság életképtelenné vált, a ta­gok lemorzsolódtak, lakhe­lyet változtattak. Az egész szervezet formális lett. Salgótarjánban a lakó- és utcabizottságok mandátuma lejárt. Az újraválasztásra a február végén kezdődő ta­nácstagi beszámolókkal pár­huzamosan nyílik lehetőség. Tavaly napvilágot látott az a tanácsrendelet, amely megfogalmazza a lakóbizott- ságdk működési területét, megfelelő iránymutatást és jogi garanciát nyújt. Ut­cabizottságot választani nem kötelező. A lakosság­nak kell eldöntenie, hogy szükségesnek tartja-e az ilyenfajta érdekképvisele­tet. Egyvalami biztos. Ha a polgárok érdeklődése a ka­pujukon túlra is kiterjed, ha magukénak érzik az ut­ca. a lakónegyed sorsát, fej­lődését, olyan utcabizalmi- kat választanak, akik ráter­mettek, és képesek nem csak felmérni az igényeket, de megoldást találni is a gondok orvoslására. Közösen a társ- és tömegszerveze­tekkel, egyazon cél érdeké­ben. Zárszámadó közgyűlés Pásztori Javuló, de még nem sikeres esztendő Ellenőrző bizottságot választottak Szombaton, a pásztói mű­velődési házban tartotta 1987. évi zárszámadó és 1988. évi feladatokat tárgyaló közgyűlését a Pásztói Béke Termelőszövetkezet. Dr Ben- cze Barna, a nagyüzem el­nöke beszámolójában utalt arra, hogy az 1987-es esz­tendő a korábbiakhoz ké­pest javuló, de még nem tekinthető sikeres esztendő­nek. Az eredmények elérésében dicséret illeti a szőlőtermesz­tési kollektívát. Az állat- tenyésztésben a javuló költ­séggazdálkodás és a szerve- i zettebb irányítómunka ered­ményeként a tervet csaknem mindenütt túlteljesítették. Jó évet zárt az erdőgazdaság és a hozzá kapcsolt faipar. A legsikeresebb ágazat az ipari volt. Árbevételét 5 mil- , lióval, nyereségét pedig 3 millióval szárnyalta túl. Ez utóbbi nagy részét a mű­anyag-feldolgozó üzemben tevékenykedő kollektíva biz­tosította. Árbevételi tervét — jórészt az időjárás miatt — nem tel­jesítette a növénytermeszté­si ágazat, a tervezettnél je- : lentősebben emelkedtek a gépjavítási költségek. A ter­vezett 6,6 millió nyereség he­lyett csak 4,7 milliót értek el, ám a havi keresetek a tervezettnél jobban nőttek. Ugyanakkor javítani szük­séges a szervező-, az irányí­tó- és az ellenőrző munkát' minden szinten. A beszámoló összeállítását megelőző munkahelyi ta­nácskozásokon háromszáz­hetvenen vettek részt és fél- százan mondták el vélemé­nyüket, javaslataikat. Eze­ket a 1988. évi terv végleges összeállításánál figyelembe veszik. Az előzetes elképze­lések szerint az idén tovább „finomítják” a vetésszerke­zetet, csökkentik a takar­mánynövények területét, nö­velik hozamukat. A szőlő­metszésnél bevezetik a gyógymetszést, megfiatalít­ják a termőterületet. Az ál­lattenyésztésben bővítik a tehénállományt és növelik az egy tehénre éső évi tej­termelést. A piaci igények­nek megfelelően, szélesítik az erdőgazdaság és a faipar tevékenységét, nagyobb mér­tékben fejlesztik a kiegészítő tevékenységet. Megfogalma­zódott az elavult, jelentős költségtöbbletet okozó, kor­szerűtlen munkagépek gyor­sabb ütemű kicserélésének igénye is. A közgyűlésen felszólalt Terstvánszki Rudolf, a TE­SZÖV titkárhelyettese is. A megye termelőszövetkezetei­ben elért eredmények ismer­tetése után rátért a pásztói kollektíva tevékenységének elemzésére. Hangsúlyozta: azért mozdultak el a koráb­bi mélypontról, mert hozzá­értésüket, az eredményesebb gazdálkodás lehetőségeinek felkutatására és hasznosítá­sára fordították. Szilágyi Albert, a pásztói városi pártbizottság titkára az eredmények méltatása után arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdaság a termelés­ben, a nyereségben elmaradt a középtávú tervében meg­fogalmazott időarányos tel­jesítéstől. Dr. Boros Imre, a MÉM főosztályvezető-he­lyettese szerint a tagság be­bizonyította, hogy a nehéz helyzetben tétlen panaszko­dással nem mennek semmi­re. Ugyanakkor a közös munkával megtalálták az eredményesebb gazdálkodás­hoz vezető utat. A küldöttgyűlés új elle­nőrző bizottságot választott. A két elnökjelölt közül — Tari József és Tóth József — titkos szavazással Tóth Józsefet választotta meg el­nöknek. Tari Józsefet pedig, ugyancsak titkos szavazással beválasztották a vezetőségbe. Szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál A magyar és a szovjet if­júsági szövetség közötti kap­csolatok fejlesztésében jelen­tős állomás lesz a negyedik szovjet—magyar ifjúsági ba­rátságfesztivál, amelyet ez év­ben, június 16—20. között rendeznek meg Vilniusban — adott tájékoztatást Ernőd Pé­ter, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára. Adatokkal is alátámaszt­ható, hogy mindkét ország fiataljai körében fokozódott az érdeklődés egymás életé­nek, gondjainak és eredmé­I nyeinek megismerése iránt, erősödött az igény a gazda­sági-társadalmi körülmények változásából adódó ifjúsági feladatok megvitatására, a tapasztalatcserére. Mind a KISZ, mind a Komszomol íesztiválszervezői arra töre­kednek, hogy a politikai program kialakításakor a fi­atalokat leginkább érintő és érdeklő kérdésekre helyez­zék a hangsúlyt, s ehhez megtalálják a legmegfelelőbb formákat. Mindezeken túl testvérme­gyei találkozók, családláto­gatások, kulturális, sport- és turisztikai rendezvények gaz­dagítják a fesztivál prog­ramját. A két ifjúsági szö­vetség megállapodott abban is, hogy ez a fesztivál nem csupán a KISZ- és Komszo- mol-tagok rendezvénye, így a küldöttségekben helyet kap­nak szervezeten kívüli ifjú­sági közösségek képviselői is. A két ország ifjúsági szer­vezeteinek csaknem hét év­tizedes együttműködésében napjainkra a vezetői szintű találkozókat, a nagyszabású, főként demonstratív jellegű rendezvényeket mindinkább felváltották a helyi kapcso­latokra épülő tevékenységi formák. Milyen volt a hét végi felhozatal? Hogyan birkóztak a pénztárcák az árakkal? Miben válogathattak a primőr kedvelői? Illik-e a pulykacomb mellé a sa­vanyú káposzta? (Képes piaci körsétánk az 5. oldalon található.) Magyar katonai küldöttség utazott Moszkvába Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter vezetésével — Dmitrij Ja- zov hadseregtábornok, szov­jet honvédelmi miniszter meghívására — vasárnap katonai küldöttség utazott a szovjet fővárosba. A dele­gáció részt vesz a szovjet hadsereg és haditengeré­szeti flotta megalakulásá­nak 70. évfordulója alkal­mából Moszkvában sorra kerülő ünnepségeken. (MTI) Tizenöt aranyérem Galyatetőről Felvételünkön az St. Petőfi DSE serdülő-korosztályos sportolói láthatók. Az 1988. évi sífutó és silövő or­szágos bajnokságokon a fiatalok összesen húsz arany­éremmel gazdagították az egyesület bajnoki címei­nek számát. Végre az időjárás kegyei­be fogadta a sísport szerel­meseit! A hét végén Galya­tetőn jó minőségű hó, ki­válóan előkészített pályák várták az országos serdülő- és ifjúsági légfegyveres sí­lövőbajnokság résztvevőit. A Salgótarjáni Petőfi DSE versenyzői nagy szor­galommal készültek az or­szágos bajnokságra, bízva újabb elsőségek megszerzé­sében. A tarjániak minden elképzelést felülmúlóan szerepeltek: a huszonkilenc versenyszám közül tizenöt­ben szerezték meg a baj­noki címet, bizonyítva ez­zel; a sífutók, sílövők kö­zött — országos viszonylat­ban — ma Salgótarjánban folyik a legeredményesebb utánpótlás-nevelés! (Rész­letes tudósításunk a 7. ol­dalon olvasható.) Várkonyi Péter Ázsiába és a csendes-óceáni térségbe utazott Várkonyi Péter külügymi­niszter vasárnap hivatalos látogatásra utazott az ázsiai és csendes-óceáni térségbe. Ütja során felkeresi a Szin­gapúri Köztársaságot, az Indonéz Köztársaságot, az Indiai Köztársaságot, a Thaiföldi Királyságot, Auszt­ráliát és Űj-Zélandot. Á bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer Fokozott tempóban dolgoznak A bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer építésénél a ma­gyar fél fokozott ütemben folytatja a munkálatokat: a múlt évben felhasznált 4,5 milliárddal szemben 5,6 mil­liárd forintot költ az idei programban előirányzott fel­adatok teljesítésére. Megkö­zelítőin negyven hazai vál­lalat és intézmény, valamint több jelentős osztrák és ju­goszláv partner vesz részt a magyar félre háruló munká­latokban. Dunakilitinél olyan ütemben építik a duzzasztó­művet, hogy 1989 végére minden munkát befejezze­nek, és a csehszlovák olda­lon bevezethessék a Duna vizét a 25 kilométer hosszú üzemvízcsatornába, és ennek révén a bősi 720 megawattos erőmű első gépegysége 1990- ben megkezdhesse az áram- termelésit. Folytatják a táro­zó menti és a csehszlovák üzemviteli csatornához kap­csolódó jobb parti töltés épí­tését. A Szigetközben a Du­na mellékágainak rendezésé­vel olyan vízpótlórendszert alakítanak ki. amely lehetővé teszi, hogy ebben a térség­ben állandó szinten tartsák a talajvizet és megszüntessék ennek szélsőséges ingadozá­sait. A tervek szerint e há­lózatnak több mint fele ké­szül el az év végére, s 1990 elejére befejeződik a munka. Nagymarosnál az a legfon­tosabb idei feladat, hogy a folyó medrében elkészítsék a vízlépcső munkagödrét hatá­roló körtöltést, s e munkate­rületet az év utolsó negye­dében átadják az osztrák építőknek. Ezen kívül a le­endő vízlépcsőtől megduzza­dó mederszakaszokon foly­tatják a töltések megerősíté­sét, szivárgócsatomák és szivattyútelepek építését. A magyar félre háruló összes idei munka során mintegy hatmillió köbméter földet mozgatnak meg, csaknem 2,5 millió köbméter homokos ka­vics kitermelését végzik el, mintegy 5,5 millió köbméter anyagot építenek a töltések­be, és 92 ezer köbméter be­tont használnak fel. A nagymarosi vízlépcső építési fővállalkozója, az Osztrák Dunai Erőművek szervezésében a korábban ütemezettnél 15 hónappal ha­marabb, 1992 áprilisára ké­szül el az első gépegység.

Next

/
Thumbnails
Contents