Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-19 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 42. SZÁM ÄRA: 1,80 FT 1988. FEBRUÁR 19., PÉNTEK % 7 Hazánkba látogat Andrej Gromiko A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására február 23. és 27. között, hivatalos, baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. (MTI) Ülést tartott a megyei népfrontbizottság Eredményt a fegyelmezett és korszerű gazdálkodás hozhat Idei első ülését csütörtökön tartotta Salgótarjánban a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottsága. Kojnok Nándor megyei népfrontelnök megnyitója után (a testület tájékoztatót hallgatott meg Nógrád mezőgazdaságának helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről. Kícsempéztek o pincét Befejeződik a szécsényi tejüzem rekonstrukciója A tejüzem új üzemrésszel bővült, megerősítették a tetőszintet is. , —kép: kulcsár— Dr. Halaj Ignác, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője átfogó képet adott a megye mező- és élelmiszer- gazdaságáról, s a többi között megjegyezte, hogy az ágazat produktuma folyó áron számolva, 13 milliárd forint, összehasonlító módon, több év változásait sorra véve áttekintette dr. Halaj Ignác a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőit. A kiegészítő tevékenység kapcsán megjegyezte: hozzájárult a gazdálkodás stabilitásához, a falvak népességmegtartó képességének fokozásához. Népfrontfórumról lévén •szó, nagy figyelmet szentelt az előterjesztő a háztáji és kisegítő gazdálkodásnak. A többi között elhangzott, hogy Nógrádban 18 ezer hektáron folytatnak kistermelést; a háztáji és kisegítő gazdaság a mezőgazdasági alap- tevékenységből 33,5 százalékkal részesedik. Figyelemreméltó, hogy a zöldség és burgonya kétharmada a kistermelőktől kerül ki, az állat- tenyésztésben 42 százalék az ő munkájuk eredménye. A méz és a vágónyúl teljes mennyisége a vállalkozó kistermelőktől kerül a piacra. Ez évről szólva, az osztályvezető kiemelte: alapvető a gazdasági-társadalmi kibontakozás céljaihoz való csatlakozás. Fontosnak nevezte a tervek nyitott kezelését, a piaci változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást. Elismeréssel szólt a népfront mellett működő munkabizottságok tevékenységéről, így a fogyasztók megyei tanácsáról, a kistermei lök és kistenyésztők megyei társadalmi szövetségéről, valamint a 700—800 családot tömörítő 12 kertbarátkörről. Tájékoztatója végén — sok tévhiedelmet cáfolva — az előadó megjegyezte: a mezőgazdasági kistermelés adózása lényegesen kedvezőbb, mint az elmúlt időszakban volt. A vitában felszólalt Gecse László, Czene Árpád, Bodnár József, Hangonyi László, id. Szabó István Kossuih- díjas szobrászművész, dr. Baranyai László. A többi között szóvá tetteik, hogy korszerűsítésre szorul az üzemeken belüli érdekeltségi rendszer, sürgették a kistermelők jobb integrálását. Szorgalmazták a parlagföldek hasznosítását, s megjegyezték, többet kellene invesztálni a kutatásokba. Szalai László, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásában örömmel idézte, hogy a mezőgazdasági termelés hozamai országos ösz- szehasonlításban is kedvezőek. Ezzel együtt azonban nem felejthető, hogy alaposabban kellene vizsgálni a költségeket, előtérbe kell kerülni a gazdálkodás tényezőinek. A megye adottságaira utalva, szólt arról, hogy ilyen körülmények között a fegyelmezett és korszerű gazdálkodás hozhat eredményt, s a mai követelmények között említette a korszerű vezetési stílust, a rugalmas alkalmazkodást és a demokratikus fórumok szerepét. A most zajló zárszámadások kapcsán idézte azt a tapasztalatot is: a tanulság szerint több községben az a jellemző, hogy a hosszú távra szóló népességmegtartó célkitűzések eléréséért együtt gondolkodik a mező- gazdasági üzem és a tanács. A felszólalásokban elhangzott, a felvásárlást illető kritika kapcsán Szalai László megjegyezte: a termelés, az ár és a piac komplexebb kezelésére van szükség. A tájékoztató tudomásulvétele után Letovai Ildikó szóit a népfrontmunka elmúlt évi legfőbb tapasztalatairól, az idei teendők jellemzőiről. A testület ezek után elfogadta a megyei népfrontbizottság munkaprogramját. A tanácskozás személyi döntéssel fejeződött be. Csuhaj Ernőt — saját kérésére — felmentették elnökségi tagsága aló], s helyére megválasztotta a bizottság dr. Baranyai László orvost, a diósjenői népfrontbizottság elnökét. ☆ ' Szécsényben kibővített ülést tartott csütörtökön a városi népfrontbizottság, amelyre a városkörzeti bizottságok elnökei és titkárai ás meghívást kaptak. A résztvevőket tájékoztatták a városi tanács idei terveiről és költségvetéséről, Jakabné Dely Mária népfronttitkát' pedig szólt a bizottságnak azokról a feladatairól, melyek a kibontakozási program megvalósítását szolgálják. Az összejövetelen a testület éves munkatervét is megbeszélték, majd elfogadták. Bátonyterenyén is megbeszélést tartott tegnap a nagyközségi népfrontbizottság. Ott a népfront, valamint a település társadalmi és tömegszervezetei együttműködésének tapasztalatait ösz- szegezte Molnár Béláné, a nagyközségi népfrontbizottság titkára, majd javaslatokat tett a munkaterv összeállítására. Kicsempézték az érlelőpincét, helyszínen a gépek. Amint beszerelik a Középmagyarországi Tejipari Vállalat szécsényi üzeme ismét gyárthatja — az országban egyedül — a Pálpusztai sajtot. Az ínyencek közkedvelt csemegéje azért tűnt el az üzletek polcairól, mert a szécsényíek 25 millió forintos beruházása — melynek végéhez közelednek — a különleges érielőpince felújítását is magába foglalta. Az üzem teljes rekonstrukcióját a körülmények rosz- szabbodása tette elodázhatatlanná: már-már a termelés fenntartása került veszélybe. A munkálatok fő- vállalkozója a Szécsényi Rákóczi Mgtsz. A lapos tető megerősítésével, majd beépítésével elkészült egy új üzemrész. Itt egy sorban 18 ezer liter tejet magába foglaló bolygókeverő sajtkád működik. Azelőtt napi 20 ezer liter tehéntej feldolgozására volt lehetőség, a beruházás elkészülte után több mint kétszer ennyire nyílik alkalom. Az eddig gyártott Pálpusztai, továbbá a Palóc gomo- lyasajt és a tehéntúró mellett ezentúl további négyötfajta sajtot tudnak készíteni a kereslet, a vevők igényei szerinti mennyiségben és összetételében. A tetemes pénzt felemésztő vállalkozás ugyanis a városi rendszert mentesítő vegyszeres szennyvíztisztító üzembe helyezése mellett tartalmazza egy műhely, a dolgozók szociális ellátottságát javító öltöző, ebédlő felépítését, valamint sajtcsomagoló, érelő és raktár is segíti majd a zavartalan termelést. Szerencsére segítőkészek a Köjál és az állategészségügyi állomás szakemberei. Az üzem megújulása az ő érdekük is, hiszen a munka- és higiéniai körülmények változása nélkül kénytelenek lettek volna a gyártás megszüntetését kezdeményezni. Kapóra jött a juhászat fejlesztéséről szóló kormányprogram is, amely a gyapjú termelésének növelése mellett a juhtej feldolgozását is szorgalmazza. Ennek érdekében kaptak a szécsényíek tízéves lejáratra 15 millió forintos kölcsönt, minek eredményeként már elkészült a juhtej feldolgozására egy külön üzemegység, a szabályok szerint elkülönítve a tehéntej-feldolgozó részektől. Figyelemre méltó az üzem juhsajtgyártásának emelkedése. A Ceglédtől Homok- terenyéig terjedő területről két éve 130 ezer, tavaly 540 ezer, az idén pedig a tervek szerint 900 ezer liter tejet vásárolnak fel, s készítenek belőle juhsajtot — főként exportra. Az OBV Salgótarjáni Bányagépgyárában 414 millió forintos termelési értéket értek el az elmúlt esztendőben. A görgőgyártó üzemrészükben jközel 20 ezer darabot készítettek havonta. — bp — Magyar—szovjet vegyes vállalatok alakulnak A sokoldalú magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok további bővítésében mind nagyobb szerepet kapnak a korszerű együttműködési formák, főként a vállalatok közvetlen termelési kontaktusai. Ezt jelzik a már létrejött, illetve már formálódó vegyes vállalatok. Magyarországon négy, a Szovjetunióban öt magyar—szovjet vegyes vállalat alakult meg eddig; közülük három már termel. Az idén továbbiak kezdik meg működésüket, amelyek közül 6 cég már a múlt esztendőben megalakult. A MAHIR és a szovjet Szojuz- torgreklama Tisza néven hozott létre reklám vegyes vállalatot Moszkvában. A Feru- nion és a Gránit, valamint a Sztankoimport külkereskedelmi és a Vniialmaz Tudományos Termelési Egyesülés gyémánt- és szerszámforgalmazási kft-t létesített Budapesten. Csúcstechnológiájú energetikai berendezések kifejlesztésére vállalkozik az Energotechno közös vállalat, melyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája magas hőmérsékletek intézete, valamint nyolc magyar vállalat és intézet hozott létre. Várhatóan további 4—5 vállalkozás alakul meg az idén. A Pénzügyminisztériumban és a Kereskedelmi Minisztériumban elmondották, hogy több újabb magyarországi, illetve szovjetunióbeli székhelyű vegyes vállalat alapításáról folynak előrehaladott tárgyalások. Többek között a Szerszámgépipari Művek, a Labor MIM, valamint a Trakis Szövetkezet érdekelt új vállalkozásokban. A szakemberek úgy számolnak, hogy hosz- szabb távon évente 5—10 újabb magyar—szovjet vegyes vállalat alakulhat meg hazánkban, illetve a Szovjetunióban. Az együttműködés fejlesztését nehezíti, hogy a magyar vállalatok elsősorban a szovjet külkereskedelmi cégekkel állnak kapcsolatban, a termelőket kevésbé ismerik. Az információhiány ma jelentős gátja az ilyen jellegű vállalkozások gyorsabb terjedésének. Így a vállalatalapítással kapcsolatos tárgyalások meglehetősen időigényesek. Kedvező azonban, hogy a magyar vállalatok egy része már jelentős szervezési tapasztalattal rendelkezik, hiszen hazánkban 1972 óta lehetséges vegyes vállalat alapítása. Jelenleg már több mint 100 vegyes vállalat működik. A jelenleg működő magyar- szovjet vegyes vállalatoknál többnyire a magyar résztvevők szolgáltatják az alkalmazott technológiát, a korszerű termelési, szervezési módszereket. Amennyiben sikerül a termelők közötti kapcsolatokat továbbfejleszteni, a jövőben várhatóan több olyan vállalkozás is alakul, amelynek révén lehetővé válik a fejlett szóvjet technika magyarországi meghonosítása is. (MTI) Gazdasági visszásságok Ikladon Ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság csütörtökön, a szervezet székházában. A testület megvitatta a lakásépítési költségek és árak alakulásáról készült vizsgálati jelentést. A vitában részt vett Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A KNEB ezután értékelte a népi ellenőrzés tavalyi munkáját. Az ülésen a KNEB elnöke tájékoztatta a testületet az íkladi Ipari Műszergyárban folyó vizsgálatról, amely közérdekű bejelentés alapján kezdődött. Az eddigi tapasztalatok súlyos visszásságokra utalnak. A KNEB elnöke a tények objektív feltárása érdekében, felfüggesztette állásából Ivanics Lászlót, az ipari műszergyár vezérigazgatóját, s erről vele egyidejűleg értesítette a vállalati tanácsot és az ipari minisztert.
