Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-17 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 40. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. FEBRUÁR 17., SZERDA Rekonstrukció negyvenmillióért (3. oldal) Modern japán kerámia (4. oldal) Álsópetényi pillanatok (5. oldal) J Nem érzékelhető a lendületes elmozdulás A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Hegyei Igazgatóságának jelentése a megye 1987. évi gazdasági eredményeiről ■ - - _ * 5 i Tovább folyik a lakásépítés Báíonyterenyén a Matra-lakotétépen. A megye gazdaságában 1987-ben szerény javulás következett be. Némi eredmény jelentkezett a műszaki fejlesztésben, ösztönzési /rendszerek kezdenek kialakulni, és minőségi változások jegyei mutatkoznak a szervezeti rendszerben. Stagnáló termelés Nógrád megye szocialista iparában 1987-ben több mint 28 milliárd forint bruttó termelési értéket állítottak elő. Az előző évihez viszonyítva, az ipari termelés mennyisége 0,2 százalékkal mérséklődött. Az állami ipar termelése összességében stagnál, viszont a szövetkezeti iparé dinamikusan emelkedik. Az állami ipar főbb ágazatai közül nőtt a termelés a gépiparban, a kohászatban, az építőanyagiparban és az élelmiszeriparban. Csökkenés következett be a bányászatban és a könnyűiparban. Legnagyobb mértékben a gépipari termékek mennyisége emelkedett, közel 8 százalékkal, a kohászaté pedig mintegy másfél százalékkal. Az építőanyag-ipar által előállított termékek volumene 1987-ben — az előző évi csökkenéssel szemben — több mint 3 százalékkal nőtt. Ennek legfőbb oka ez év utolsó harmadában jelentkező építőanyag-felvásárlási láz, amelynek vonzata az volt, hogy erősen emelkedett a termelés az év első kétharmadához képest. Az élelmiszeripar termelésének az utóbbi években tapasztalt csökkenése megállt és 1987- ben kedvezően változott, csaknem 8 százalékkal növekedett. E tendencia hátterében azonban erős differenciáltság húzódik meg. A megye iparában jelentékeny súlyt képviselő ága- ' zat — a bányászat — termelése 1987-ben csaknem 16 százalékkal csökkent, amit elsősorban objektív tényezők clkoztak. A könnyűiparban már évek óta tart a meny- nviségcsökkenés, mértéke 1987-berf 5 százalékos volt. Az állami iparral ellentétben a szövetkezeti ipar 1987- ben közel 14 százalékos termelésemelkedést ért el. Ez a Szondy Lakatos Ipari Szövetkezet és a kisszövetkezetek rugalmas gazdálkodásának eredménye. A megye szocialista iparában az összes foglalkoztatottak száma 1987-ben csaknem 37 ezer fő volt. az egy évvel korábbinál 3,6 százalékkal kevesebb. Az állami iparban csökkent, a szövetkezetiben ugyanakkor nőtt a létszám. A termelékenység — az előző évek növekedési ütemét meghaladóan — 3,5 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 7.2 százalékkal nőtt, s több mint 680.0 forint volt. A megye szocialista iparának exportárbevétele 1987- ben megközelítette az 5,4 milliárd forintot, az előző évihez viszonyítva. több mint 5 százalékkal nőtt. A nem rubelelszámolású export 22 százalékkal emelkedett, a rubelelszámolású ugyanakkor mintegy 17 százalékkal csökkent. Alapon kívül A kivitelező építőipari szervezetek termelése folyó áron magasabb volt, változatlan áron ugyanakkor 3 százalékkal elmaradt az 1986. évitől. Számottevő termelés- csökkenés az állami kivitelezőknél mutatkozott. Az építőiparban is felerősödött az alapon kívüli tevékenység, különösen az ipari jellegűek szerepe. A gazdálkodó egységeknél az 1987. évben előállított 1,7 milliárd forint bruttó termelési értéknek közel ötödé ipari jellegű munkákból adódott. A termelékenységnövekedés üteme kissé elmaradt a megelőző évekétől. Egy foglalkoztatottra a tárgyévben 319 ezer forint termelési érték jutott, s ez csupán 0,3 százalékkal több mint egy évvel korábban. Szerepet játszott ebben többek között a munkaidő jobb kihasználása. A foglalkoztatottak száma — az országosat, valamint az 1986. évit meghaladóan — egy év alatt több mint 3 százalékkal csökkent. A kivitelező építőiparban 1987-ben 4209 főt foglalkoztattak, mintegy 150 fővel kevesebbet az egy évvel korábbinál. A létszám a szövetkezeti szektorban az előző évi szinten stagnált, miközben a vállalatoknál átlagosnál nagyobb mérvű visz- szaesés mutatkozott. A havi átlagkereset a tárgyévben csaknem 10 százalékkal volt magasabb, mint 1986-ban, meghaladva a 6600 forintot. A szövetkezeteknél ennél (számottevőbb keresetnövelésre nyílt lehetőség. Csökkent az állatállomány A mezőgazdasági nagyüzemekben a fontosabb szántóföldi növények közül a kalászos gabonák, a kukorica és a cukorrépa termésmennyisége meghaladja, a napraforgó megközelíti, a burgonyáé az aszálykár és a vetésterület csökkenése miatt alatta marad az 1986. évinek. Az állattenyésztési ágazatban a kedvezőtlen folyamatokat nem sikerült megállítani. A megye állatállománya 1987. évben az országoshoz hasonlóan, de többnyire azt meghaladó mértékben, minden állatfajból csökkent. A szarvasmarhaállomány 4,4 százalékkal kevesebb az előző évinél, 38,2 ezer darab. Nagyobb, közel 15 százalékos volt a visszaesés a sertésállományban, ahol az eddigi kedvezőtlen tendenciát felerősítette az adózással kapcsolatos, 1988. évtől életbe lépő jogszabályok alapos ismeretének hiánya. Év végére 65,8 ezerre mérséklődött a sertésállomány. A juhállomány változására még mindig a hosszú évek óta kialakult, tartósan csökkenő tendencia jellemző. A nagyüzemek juhállománya 1987. év végén 24.4 ezer darab. A vágóállatok és állati termékek értékesítése — az országostól eltérően — a vágómarha-felvásárlás kivételével elmarad az előző évitől. Vágómarhából az év folyamán 5110, vágósertésből 6986, baromfiból 2195 tonnát vásároltak fel. A gazdaságosabb termelésre való törekvés egyik következményeként a mező- gazdaságban is csökken a munkaerő. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös (Folytatót a 3. oldalon) 11 megyei tanács ub ülésé Gyorsabb reagálást a megváltozott követelményekre Salgótarjánban, a Madách Imre Általános Iskola és Gimnázium épületében tartotta ülését kedden a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Dev- csics Miklós megyei tanácselnök vezetésével a testület tájékoztatót vitatott meg a Nógrád Kereskedelmi Vállalat lakosságellátó tevékenységéről, az előterjesztés kapcsán felmerült kérdésekre dr. Institórisz András vállalati igazgató adott választ. A végrehajtó bizottság — Erdős István igazgató előterjesztésében — napirendjére tűzte a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat munkáját. Egyéb napirendek mellett, a testület állást foglalt személyi kérdésekben is. A tegnapi tanácskozáson nagy figyelmet szenteltek Salgótarján Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága munkájára, különös tekintettel a tanács és a lakosság kapcsolatára. A széles körű, a további teendőkre nagy hangsúlyt helyező vitához C. Becker Judit városi tanácselnök előterjesztése, valamint a városi tanács végrehajtó bizottságánál lefolytatott komplex felügyeleti vizsgálat összefoglaló jelentése együttesen adott alapot. Az utóbbit a vitában kritikusabbnak, a valósághoz közelebb állónak minősítették. Ugyanakkor ez a dokumentum is megállapította, hogy a legutóbbi — 1984-ben tartott — komplex vizsgálat óta a tanácsi munka színvonala javult, nőtt a helyi önállóság. Bővült a tanács és a lakosság kapcsolata, a szak- igazgatási szervek felépítése és tevékenysége korszerűbbé vált, működésük tárgyi feltételei folyamatosan jobbul- tak. Az előrelépés méltatása mellett rámutattak a vizsgált időszak fogyatékosságaira is. Eszerint Salgótarjánban is kiemelhető, hogy a vezető testületek és az apparátus munkájában nem sikerült kellő gyorsasággal reagálni a megváltozott követelményekre. Több területen nem dolgozták ki a város fejlődését hosszabb távra megalapozó részkoncepciókat, s ez a tény korlátozza a cselekvési lehetőséget. Átmeneti megtorpanások tapasztalhatók a városfejlesztési folyamatokban. Áz újszerű kezdeményezésekre való törekvés, a rendelkezésre álló erők koncentrálása jórészt csak az utóbbi időben vált a városi tanács jellemzőjévé. A tanácsi munka egészét érintő terjedelmes vita érzékeltette, hogy nem egyszerűen egy városról, hanem a megyeszékhelyről van szó, egész Nógrádra, esetenként a megyehatáron túlra is vonzással bíró intézményekkel. Az értékelést és a teendőket ilyen összefüggésben vizsgálta a végrehajtó bizottság elemző munkája. A megállapítások szerint összességében eredményesen látja el Salgótarján tanácsa a gazdaságszervező, intézményirányító és igazgatási munkát. A tanács tevékenysége színvonalas, erőfeszítéseket tesz a jelenlegi feszültségek feloldására. A testület döntései tükrözik azt is, hogy igyekeznek reagálni a lakosság jelzéseire, a korlátozott lehetőségek között is. A vita azonban rámutatott arra is a gazdaságszervező munka kapcsán, hogy a városi tanács a fejlesztésben rendelkezésre álló eszközöket nem tudta kellő mértékben kihasználni. Sürgették a lakásépítési tevékenység megújítását, a hatékonyabb ellenőrzést és ügyintézést, az egyértelműbb és szakszerűbb hatósági munkát. Felhívták a figyelmet a gazdasági szervekkel kialakított kapcsolatban meglevő további lehetőségek kihasználására is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy foglalt állást, hogy a véleménycsere tanulságait meg kell ismertetni a tanáccsal és az apparátus dolgozóival; a további teendőket pedig operatív programban szükséges megfogalmazni. Oktat, javít, szolgáltát az ORÜ Munkában a kerékcentírozó Fotó: Bencze Péter A Nógrád Volán oktatási és rehabilitációs üzemének (ORÜ) feladatai közé tartozik az egészségügyileg rehabilitált dolgozók szakmai képzettségének megfelelő foglalkoztatása mellett, az utánpótlás képzése autószerelő-, karosszérialakatos- és gépjármű-villamossági műszerészszakmákban. Az itt szabaduló fiatalok legjobbjai maradhatnak a vállalatnál. Az ORÜ fő tevékenysége azonban a belszolgálatos és az XX-es rendszámú bérautók javítása, a targoncák karbantartása, és a vállalat üzemigazgatóságainak. ellátása nagy fődarabokkal, elektromos kis fődarabokkal és olajkályhákkal. Foglalkoznak gépjárművek bontásával, a kiszerelt alkatrészek minősítésével, belső felhasználásokra való javaslattétellel, illetve értékesítésükkel. Az üzem önálló létszám- és bérgazdálkodással érdekelt a minél jobb eredmények elérésében. A dolgozókat pedig a mozgóbérrendszer ösztökéli a nagyobb és minőségi teljesítmények elérésére. Mint arról lapunk egy hirdetéséből olvasóink is értesülhettek az elmúlt napokban bővült az üzem feladatköre. A Volánnal szerződni kívánó ügyfelek részére a Hofmann gyártmányú AMG 281 típusú korszerű, optikai elven működő elsőfu- tómű-beállítóval szerelik a személygépkocsikat. A megyében egyetlen, (szintén Hofmann) Finishbalancer lpi típusú kerékcentírozó egyaránt alkalmas teher- és személygépkocsik, valamint autóbuszok kerekeinek kiegyensúlyozására. A készülék nagy előnye, hogy a munkálatok során a kereket nem kell leszerelni a járműről. Ez nemcsak könnyebbé, egyszerűbbé teszi a munkát, hanem pontosabbá is. A kereket ugyanis ezáltal nem önmagában, hanem eredeti helyén, a tengelyek, a futómű kopásait, rezgéseit figyelmébe véve egyensúlyozzák ki.
