Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
1988. február 16., KEDD NOGRAD 3 Öntöde Tavaly kezdték cs az idén fejezik be az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyára öntödéjének rekonstrukcióját. A korszerűsítés eredményeként 20 százalékkal növekszik majd a termelés, s az eddiginél jobb minőségű öntvényeket állíthatnak elő. Fotó: Bábel László Spórolunk, vagy nem? Kereskedelmi körkép Rendkívül ellentmondásos képet mutat Nógrád megye januári kereskedelme. A Palócker január végéig 95,6 millió forint értékű élelmiszert adott el, fél millió forinttal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Az adat folyó áron értelmezendő, a mennyiségi csökkenés tehát ettől jóval erőteljesebb. A Centrum Áruház élelmiszerosztálya a tavaly ilyenkori forgalomnak csupán alig több mint 84 százalékát bonyolította le. Az élelmiszerek iránti apadó kereslet régi igazságot bizonyít: spórolni legjobban a hasunkon tudunk! Nem szívderítő a ruházati áruk értékesítése sem, ebben azonban közrejátszik az alacsony készlet is. A Nógrád Kereskedelmi Vállalat forgalmi indexe a 69 százalékot sem éri el, a Centrum Áruházé a 72 százalékot közelíti meg. Szembetűnő viszont, hogy a Nógrádker januárban a tavaly ilyenkorihoz képest mintegy 32 százalékkal több vegyes iparcikket adott el, összesen 100 millió forint értékben. Az összeget a videó- készülékek értékesítése nyomta meg; a drága holmik tehát gazdára leltek! Vagonok 200 kilométeres sebességre u " __ __I ■ m ■■ ■ r I w m r I M űszaki fejlesztések a vasútnál Ebben az évben szűkös anyagi források állnak a MÁV rendelkezésére, így különös figyelmet kell fordítania a beruházások rangsorolására, továbbá a sok pénzt nem igénylő megoldások felkutatására. Az egyik legfontosabb cél, hogy javuljon a szolgáltatások megbízhatósága, az utazás kulturáltsága. A nemzetközi személyforgalom színvonalát növeli majd az a tíz személykocsi, amelyet a Gosa jugoszláv cégtől vásárol a MÁV. A Z—1 típusú kocsik messzemenően kielégítik a nemzetközi forgalom magas igényeit: 200 kilométeres óránkénti sebességre alkalmasak, légkondicionáltak. Az új vagonokat ' várhatóan az év második felében szállítja a jugoszláv partner. A meglevő komfortkocsik számát további kettő gyarapítja az idén: két régebbi gyártmányú személykocsit teljesen átalakítanak, korszerűsítenek, s légkondicionáló berendezéssel is ellátnak. Ezek a kényelmes utazás feltételeit megteremtő komfortkocsik az új menetrendi időszakban már közlekednek Budapest és Bécs között. A növekvő nemzetközi forgalom jobb kiszolgálása érdekében a háló-, fekvő-, az étkező-, a komfort- és bisztrókocsik nagyjavítását úgy ütemezik, hogy azok az idegen- forgalmi főszezonban folyamatosan a forgalom rendelkezésére álljanak. A kulturált utazást szolgálja az is, hogy, egyre szélesebb körben alkalmaznak takarító kisgépeket, s több pályaudvaron állítanak üzembe külső kocsimosó berendezéseket. A takarításra összesen mintegy 200 millió forintot fordít a MÁV. Az áruszállító kapacitás bővítésére szerények a beszerzési lehetőségek: 200 gabonaszállító és 350 egyéb célra szolgáló tehervagont vásárolnak. Tovább nő a villamosított vonalszakaszok száma. Az idén befejeződik a Szabad- battyán—Siófok, illetve a Kaposvár—Dombóvár közötti szakasz villamosítása. Ennek megfelelően növelik a villanymozdonyok számát: 22 új, köztük hét nagyobb, tizenöt kisebb villanymozdonyt állítanak forgalomba. Séraatáblák helyett számítógép Az igen drága sématáblás kijelzőrendszer helyett — megyénkben először — számítógépes megjelenítőket alkalmaz az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatósága a Karancskeszi határában kialakítandó transzformátor-állomáson. Az esetleges hibák észlelését eddig ugyanis a központhoz kapcsolódó telemechanikai rendszerre bízták, s emiatt az állomás kezelője nem mindig tudta megállapítani, mit észlelt az elektronika. Az újon- ‘nan bevezetésre kerülő megoldás ezt a problémát kiküszöböli, így dupla biztonságot ad. Többek között ez is szerepelt a minap Salgótarjánban megtartott műszaki klubnap témái között, amelyen Orlay Imre, az ÉMÁSZ üzemviteli főosztályvezetőhelyettese vázolta a telemechanikai rendszerek tapasztalatait, továbbfejlesztésük lehetőségeit. Az ÉMÁSZ-nál mindössze az egri üzemigazgatóságnál nincs ilyen irányítórendszer. A régiónkban alkalmazott megoldást már átvette a DÉMÁSZ is; a DÉ- DÁSZ mikrogépekre alapozta fejlesztéseit. A legoptimistább várakozást is felülmúló eredményeket ért el a múlt évben a Karancssági Egyesült Erő Mgtsz ofszet- eljárással dolgozó nyomdája. A nyomdászok gyökeret vertek, jól beilleszkedtek a falusi kollektívába, főbben is tsz-taggá váltak. Fotó: Bábel László Miért maradt el a fordulat a kibontakozásban? Széljegyzetek a bátonyterenyei pártbizottság üléséről Növekvő termelés, bővülő konvertibilis export, mérséklődő jövedelmezőség, az ipar ellentmondásos változásai, stabilabb mezőgazdaság, az életszínvonal-pólitikai tervek kevés híján való teljesítése. összességében a bátonyterenyei körzet gazdasági fejlődése a megyei és az országos átlagnál kedvezőbb volt a múlt esztendőben. Ennek ellenére sem sikerült döntő jelentőségű fordulatot elérni a társadalmi, gazdasági kibontakozásban. A megállapítások a bátonyterenyei pártbizottság ülésén hangzottak el. A testület Lonsták Vilmos titkár előterjesztésében tárgyalta meg az 1987. évi gazdaság- politikai feladatok végrehajtásának tapasztalatait, valamint az idei legfontosabb teendőket. A 'múlt évről részletesebben szólva: a folyó áron számított ipari termelés az előirányzottat 3,5, a tavaly- előttit 14,6 százalékkal haladta meg a térségben. Meghatározó a növekedésben a Ganz-MÁVAG-os kollektíva, továbbá a Páva Ruhagyár. Mindkét gazdálkodó egységnél a minőség és a dollárelszámolású kivitel irányába tolódott el a termelés. A Fűtőber bátonyterenyei gyára a kedvezőtlen piaci körülmények között is megállja a helyét, képes újítani, jól él a megnövekedett gazdálkodási önállósággal. Az iparág egyik legkorszerűbb beruházásaként és elsősorban a konvertibilis export növelése céljából létrehozott bátonyterenyei ruhagyárban viszont egyelőre nem képesek kihasználni a lehetőségeket. Az utóbbi időszakban tapasztalható pozitív változások a múlt évben már éreztették hatásukat az üzemekben. Korszerűsödött az ipari struktúra, a piaci igények figyelembevételével módosult a gyártmányszerkezet. Ennek köszönhetően a tervezettnél nagyobb arányban, az előző évhez viszonyítva'40 százalékkal növekedett a dolláros értékesítés. A rubelelszámolású kivitel 5,4 százalékkal csökkent. Romlott a termékek jövedelmezősége A kedvező folyamatok mellett aggodalomra ad okot az ipar romló jövedelmezősége. Az egységnyi hozzáadott értékre jutó ráfordítás emelkedő mutatója hűen tükrözi a termelés növekvő eszköz-, anyag-, energia- és egyéb költségigényét. Alacsony a termékek műszaki tartalma, eladáskor alig, vagy egyáltalán nem érvényesíthető magas ár, tehát az áruk nem elég verseny- képesek. Tanulságos a ruhagyár példája. Abban,, hogy a korszerű technika alacsony termelékenységgel párosul, egyfelől közrejátszanak szervezési, irányítási, begyakorlottsági problémák. Másfelől viszont — s efelől nem hagy kétséget a szóbeli kiegészítés — a vezetés nem kezelte kellő súllyal az emberi tényezőket, elmulasztotta a dolgozók megnyerését, a megfelelő érdekeltség kimunkálását, nem vette figyelembe a helyt és a nagyközségi pártszervek jelzéseit, állásfoglalását. Az elmaradt helyes intézkedések számottevő árbevételtől fosztották meg a munkásgárdát és nem elhanyagolható exportbevételtől a népgazdaságot. A körzet mezőgazdasága eredményes évet zárt, s a folyó áron számított nettó árbevétel a tervek szerint, mintegy 5 százalékkal haladta meg az előző esztendeit. Említésre érdemes: a termelés növekedése, a pénzügyi pozíciók javulása már nem a kiegészítő-, hanem az alaptevékenység fejlődésébe' származik. A növénytermesztés szerkezete tovább korszerűsödött,, az állattenyésztés szerény mértékben jövedelmezővé vált. Üröm az örömben: lelassult a mező- gazdasági üzemekben az ipari termelés, helyenként a jövedelmezőség is romlott. A tanácskozáson tömören fogalmaztak: az életkörülményeket javító tanácsi terv- feladatok zömmel teljesültek. A népgazdasági gondokból eredően mérséklődtek a költségvetési bevételek, s a középtávú tervciklus célkitűzéseit újra kellett rangsorolni. Bizony előfordult, hogy egyes feladatok végrehajtását időben átütemezték. Nem volt szükség ilyen kényszerintézkedésre azokon a területeken, ahol a tanácsok kezdeményezésekkel, a helyi források mozgósításával, összefogással, a gazdálkodás javításával ellensúlyozták a csökkenő pénzügyi forrásokat. Elősegíteni a stabilitást A tanácsok többségénél kedvező szemléletváltozás következett be. Ennek is része van abban, hogy az alapellátásban sehol nem kényszerültek visszalépésre. Mát- raterenyén rövid idő alatt megépítették az ivóvízrendszert, s társadalmi összefogással vezetékes gázhoz is hamarosan hozzájutnak a lakók. Bátonyterenyén javult a közlekedés. Rekord összeggel támogatták a fiatalok és a többgyermekes családok otthonteremtését. Az év során 162 lakás épült. Az eredmények ellenére nem sikerült áttörést elérni a társadalmi, gazdasági megújhodásban. Az írásos anyagban és a szóbeli kiegészítésben egyaránt szerepelt: nemcsak a gazdasági és a tanácsi vezetők, hanem a párt- titkárok és a párttestületek sem álltak hivatásuk magaslatán az adottságok kihasználásában. A politikai munka gyenge pontja volt az érdekek összehangolása. Az év eleji tervkészítéskor több' pártszerv támogatta a teljesítmények tartalékolását, a népgazdasági követelményektől elmaradó programok összeállítását. A vezetői magatartás, a példa- mutatás, a felelősségvállalás erősítését sem mindig vállalták el a pártszervek, s olykor nem tudták megfelelően kezelni az üzemi kollektívákat foglalkoztató jelenségeket. A pártbizottság idei leglényegesebb feladatának tekinti a gazdasági stabilitás feltételei megteremtésének elősegítését. Igazodva a politikai munka korszerű módszereihez, az állásfoglalás- tervezet kevésbé konkrétan szabja meg a teendőket, inkább a politikai munka elvi jellegét emeli ki. Kijelöli azokat a gazdaságpolitikai cselekvési irányokat, amelyek alapul szolgálnak az üzemi pártszerveknek az önálló, a helyi sajátosságoknak megfelelő döntésekhez. A megújhodás útjelzői Néhány sarkalatos témát azonban kiemel a dokumentum. Alapvető jelentőségű: az ipari és mezőgazdasági üzemek, a tanácsok a helyi pártszervek politikai fel- adatterve alapján, arra építkezve készítsék el saját gazdasági feladattervüket. Támogatni kell minden olyan törekvést, amely hozzájárul az érdekeltség növeléséhez, ösztönöz a színvonalasabb munkára. Jobban kell hasznosítani a szellemi potenciált; a műszaki előrelépés érdekében hathatósabban kell támogatni a kutatási eredmények, a korszerűbb eljárások alkalmazását. Valós gondként kell számolni főleg a szakképzetlenek újraelhelyezkedési esélyének csökkenésével. Általános érvényű érdek: az üzemekben hatékonyan kell foglalkoztatni a munkaerőt, s nem szabad meggátolni az ésszerű létszámleépítéseket. Ugyanakkor kívánatos, hogy a gazdálkodó egységek hosz- szabb távon döntsenek, s a tanácsoknak prognózist kell készíteniük területük munkaerőhelyzetének várható alakulásáról. Gondoskodni kell az átképzésről, esetleges közmunkavégzés megszervezéséről, új üzemeknek a térségbe való telepítéséről. A lakáskérdéssel kapcsolatban elmondták: fokozódik a feszültség, csökkennek az anyagi eszközök. A lakásárak és az építési költségek növekedését a helyi lehetőségek feltárásával szükséges ellensúlyozni. A tanácsok gondolkodjanak olcsóbb konstrukciójú lakás- építkezéseken. Az egyik felszólaló javaslattal is élt, mondván: lehetővé kell tenni, hogy a leendő tulajdonos a munkájával járulhasson hozzá a lakás árának mérsékléséhez. A továbbiakban a pártmunka olyan időszerű tennivalóit vette sorra az állásfoglalás-tervezet, illetve a szóbeli előterjesztő, amelyek előmozdítják a kibontakozás megalapozását. Fel kell pezsdíteni a szervezeti életet, s ehhez új munkamódszerek szükségesek. Erősíteni kell a pártdemokráciát, a beleszólást a helyi politikai kérdésekbe. A pártszervek, a népgazdaságéval egybevágó érdekeket támogassák. A sikeres politikai munka feltételeinek alfája és ómegája a megfelelő kádermunka. A minősítés alapja egyértelműen a végzett munka legyen. Az agitációs propagandamunkában tudatosítani kell az emberekkel: „a kibontakozási program az egyedüli t progresz- szív koncepció, amely utat jelöl az ország és benne az egyén helyzetének jobbításához”. Kolaj László Kazánteleptől a vegyes vállalatig A piachoz való rugalmasabb alkalmazkodás jellemezte a Nógrádi Szénbányák vállalkozási irodájának elmúlt évi tevékenységét. Gazdálkodásuk alapján az egy főre jutó árbevétel meghaladta a 4,3 millió forintot, az eredmény pedig a 722 ezer forintot. Az elsősorban tüzeléstechnikával foglalkozó kollektíva saját fejlesztésű Nógrád kazántelepét lizingüzletekben alkalmazta, s részt vett különféle gazdasági társulásokban. Így például zeolit- és salakkitermelésben, -feldolgozásban, valamint ezek értékesítésében. Az iroda kereskedelmi tevékenysége nagymértékben hozzájárult a vállalat első, jelentős tőkésexpont-vállal- kozásához. A Halbach und Braun céggel kialakított kapcsolat a jövőben vegyes vállalattá szélesedhet, ameny- ny.iben a tárgyalások eredményesen végződnek.