Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-15 / 38. szám
Akiről beszélnek Nógrádban is vannak tanítványai Dr. Udvarhelyi Károly 1903. február 9-én született a Szováta melletti Nyárádma- gyaróson. Elemi iskolai tanulmányainak befejezése után tanítói oklevelet szerzett 1921-ben Kolozsvárott, majd 1924-bén Budapesten polgári iskolai tanári oklevelet kapott földrajz—biológia—kémia szakon. Ugyancsak ebben az évben torna- tanári végzettséget is szerzett. Egyetemi doktori diplomáját 1940-ben Szegeden védte meg. Az általános iskolai földrajztanár-képzés mai gyakorlata 1947—48-tól alakult ki, és tartalmában, módszerében folyamatosan korszerűsödött. Ebben kiemelkedő szerepet töltött be dr. Udvarhelyi Károly. Az 1948- ban létrejött debreceni,, majd az Egerbe átköltözött pedagógiai főiskola alapító tagja. Nyugdíjazásáig, 1970- ig a főiskola tanszékvezető tanára volt. A tanszéken folyó tudományos munka olyan összhangját igyekezett biztosítani, amely egyrészt a tanárképzés érdekeit, másrészt az elmélet és a gyakorlat, valamint az oktatási és termelő- munka kapcsolatát szolgálja. Az általa vezetett tanszék elsősorban szakmódszertani. alkalmazott filozófiai, általános és helyi klimatológiai, valamint gazdaságföldrajzi jellegű kutatómunkát végzett. A földrajz tanszék metodikai irodalmi tevékenysége országosan irányító jelentőségűvé vált. FigyelemA feledékenység bére Késnek az adóbevallások Az elmúlt hetekben sokat olvashattunk arról, hogy a korábbi éveknél jóval több adózó késedelmeskedik bevallásának megküldésével. Nem volt az másként megyénkben sem, mint ezt Tóth István, az APEH Nóg- rád Megyei Igazgatóságának igazgatója elmondta: — Az adóbevallásra kötelezett 574 gmk, vgmk, illetve pjt közül 73 mulasztotta el a határidő lejártáig, január 31-ig a bevallását elküldeni. Múlt hét végén a késlekedőknek kiküldtük a felszólításokat. melyek azt is tartalmazzák, hogy ezért a fe- ledékenvségért havonta, az adó 2 százalékát kell fizetniük büntetésként. Mindemellett erősebben szeretnénk kifejezésre juttatni a személyi felelősséget is, ami ez esetben egyértelműen a gazdasági közösség képviselőjét tér-. heli. — A megyében működő 4500 kisiparos, kiskereskedő, szellemi szabadfoglalkozású, úgynevezett önadózó közül mintegy 220 fő bevallása nem érkezett meg a mai napig. Nekik január 15-e volt a végső határidő, de a hanyagság, a mulasztás mellett sokan összetévesztették az ideit a jövő évi adóbevallási módszerrel. Számukra is postáztunk felszólítást, ami 10—30 százalékos büntetőadót helyez kilátásba. — Szégyenkezésre azonban még így sincs okunk, hiszen az országos átlagnál jobban állunk. Budapesten a megadott határidőre az önadózók 40 százaléka küldte el bevallását... Mégis, szeretném megragadni a sajtó nyilvánossága adta alkalmat, hogy ismételten felhívjam ügyfeleink figyelmét állam- polgári kötelességük mielőbbi teljesítésére. re méltó munkát végzett a kollektíva a földrajzi gyakorlatok rendszerének a kidolgozásában, jegyzetek megírásában. Az oktatás gyakorlatibbá tételében az egri földrajz tanszék a tanügyi reform során felvetődött utasításokat is megelőzte. Az állomásozó és kutató terepgyakorlatok npegvalósításában az ide vágó tematikák kidolgozásában szintén úttörő volt a tanszék. A hallgatók oktatása és nevelése érdekében a tanszék a pedagóguspályára történő felkészülés érdekében a tanórán kívüli foglalkozásokat is szorgalmazta. Ilyenek: konzultációk tartása, egyéni segítség, a folyamatos tanulás biztosítása, a szakdolgozatok elkészítésének irányítja, azok elbírálása, a gyűjtemények értékelése, a szakkörökkel: a tudományos diákkörökkel való foglalkozás. Dr. Udvarhelyi Károly íz- zig-vérig pedagógus személyiség volt. Fáradhatatlan, óriási munkabírása a gyakorlatban is kamatozódott. Az ország minden részében a tanítványai nagy tisztelettel és szeretettel emlékeznek lelkes és jókedvű egyéniségére. Erejét nem kímélve munkálkodott a közért, a magyar földrajzoktatás korszerűsítéséért, a földrajztudomány fejlesztéséért. Tagja volt a TIT Heves megyei elnökségének, a Magyar Földrajzi Társaság választmányának. a főiskola szakszervezeti bizottságának éveken át volt elnöke, Színháztörténeti dokumentációs központ alakult Pécsett. Célja az, hogy összegyűjtse a baranyai színjátszás dokumentumait, alkalmassá téve azokat bemutatásra és oktatásra, valamint további kutatásra. A gyűjtemény gazdája a pécsi nyári A szőlészet vezetői többször is ellenőrzik a munkavégzést. A legváratlanabb időben bukkannak fel motor- kerékpárjaikkal, autóikkal? Főleg azonban kora délelőttönként és a délután derekán jönnek. A férfiak gödröt ásnak, a nők leemelik a hajtatott vesszőket a vontatóról, és elültetik, meglocsolják előírás szerint. A férfiak gyorsan haladnak a homokban. A munkától, a nap melegétől felső testükről hamarosan lekerülnek a pulóverek, s van, aki ingjétől is megszabadul. Ott feszítenek trikóban, félmeztelenül. A munka példásan szervezett. Megy is, mint a karikacsapás. Az ivóvíz egyelőre azonban hiányzik. Az azt tároló lajtot elfelejtették ' hozzánk irányítani. így Veronka néninek akad járkálnivalója bőven. A forróságban szom- júhoznak az emberek. majd vezetőségi tagja. Nyugdíjazása után a Magyar Földrajzi Társaság választmányának tagjaként és az Amerikai Földrajzi Társaság tagjaként is köszönthetjük. . Oktató-nevelő és tudományos munkássága elismeréseként több álkalommal kapott kitüntetést. Az egri tanárképző főiskola földrajztanszékének átlagéletkora 37 év. A tanszék állományának 50 százaléka az ő tanszékvezetése időszakában nyert felvételt a főiskolára. Dr. Udvarhelyi Károly nagy életművet alkotott. Az őáltala szerkesztett, írt általános iskolai földrajztan» könyvekből és munkafüzetekből tanult az egész ország általános iskolás korú népessége. A tanárképző főiskolákon a tankönyvek, gyakorlati jegyzetek nagy része is az ő tollából származott. Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán február 10-én. délután három órakor köszöntötték őt a VI-os előadóban. Nógrád megyei tanítványai, ismerősei közül is jó néhányan elzarándokoltak az alma materba. , Dr. Bodnár László tanszékvez. főisk. tanár színház, amely a munka során együttműködik a Pécsi Nemzeti Színházzal és a Janus Pannonius Tudomány- egyetemmel. A dokumentációs anyag a nyári színház Anna utcai épületében kapott helyet. Azon a napon még kétszer Szállítottak: 980 és 650 tövet. A három rakományban 230 szál selejtnek bizonyult. Előírás ugyanis, hogy amelyik vessző nem éri el a nyolcvan centiméteres hosz- szúságot és a ceruzavastagságot, az nem szabványos. És — természetesen — nem szabad elültetni a törött szárúnkat sem. Hat szőlősort, legalább két kilométer hosszan, ásott végig a tizenkilenc férfi. A tábla vége felé, az akácoshoz közelítve már másfél méterenként, vagyis a telepítés rendszere szerint kellett ásni. annyi volt a kiszáradt szőlővessző. Erejét megfeszítve, közben egymásra pillantva, nem marad-e le túlságosan,, hajlongott, serénykedett mindenki. Fújtatások, nyögések jelezték a kínlódást, de nem álltak meg. Cigarettával a szájukban is túrták a földet. Színházi dokumentációs központ r Édes az ebéd (7.) Óriás vázák Üjabb óriás vázát készítenek a Herendi Porcelángyárban a brunei szultán megrendelésére. A 2,17 méter 1magas remeket közösen tervezte az üzletet közvetítő angol kereskedő —, aki egyszersmind a brit királyi udvar ékszerésze — és Palkovics Imre, a gyár mesterfestője. A szultán már korábban is rendelt két, 1,25 méter magas vázát, úgyhogy a herendi iparművész már két esztendeje kizárólag neki dolgozik. A most készülő vázaóriást, melynek alapszíne az elefánt- csontéhoz hasonló, iszlám motívumok díszítik. amelyek uralkodó színe a tűzpiros és az arany. Népdalénekesek versenye A Dunántúl középiskoláiban tanuló népdalénekes fiatalok versenyének megnyitásával szombaton megkezdődött Mohácson a hagyományos busófarsang hét végi eseményeinek sorozata. A város népdalgyűjtő pedagógusának, Schneider Lajosnak az emlékére alapított ifjúsági dalosversenyre, amelyet most tizenhetedik alkalommal tartanak meg, az idén először a Dunántúl mind a kilenc megyéje elküldte öt-öttagú középiskolás csapatát. A versenyzők nagy számára való tekintettel ezentúl évenként váltakozva vetélkednek Mohácson az általános és a középiskolás dalosok. A verseny résztvevői délelőtt megkoszorúzták a kiváló zenepedagógus emléktábláját egykori iskolájában, elhelyezték a megemlékezés virágait Bartók Béla és Kodály Zoltán mohácsi emlékművénél, majd megkezdődött a dalosok versengése. A verseny rangjának emelkedését jelzi, hogy most először a városi tanács dísztermében tartják meg a győztesek gálaműsorát, amelyet felvételről a Magyar Rádió is közvetít. tünk egy-egy szőlőtőke árnyékában, és a műanyag tányért a földre tettük, vagy az ölünkbe fogtuk. Tavasszal a kiszuperált Ikarus autóbuszokba húzódtunk, mint afféle étterembe. Itt jól-rosszul ülni lehetett a körbe ácsolt lócákon, de az étkezés módja nem különbözött a nyáritól. Magyarán: így is kényelmetlen volt. Veronka néni nem sajnálta senkitől az ételt, nem kivételezett senkivel. Ügy mért, ahogyan az öblös szedőkanálra éppen rákerült az eledel. Annak örült, ha repetát is adhatott. Az aláírt szerződés szerint a reggeli ideje negyed, az ebédé háromnegyed óráig tartott. Nyáron ezt — talán a kánikula miatt — rendszeresen tíz-tizenöt perccel megtoldotta a brigádvezető. Persze, abban biztos lehetett, ha elkezdődik a munka, akkor aligha lesz lazsáló ember. Hiszen az előmun- kások diktálják az’óriási tempót, lemaradni pedig se öreg, se fiatal nem akar. Megszólnák, találgatnának: henye, ingyenélő, netán beteg, akkor meg miért nem maradt otthon. Március végén más volt a helyzet. Félnaponként, sokszor két-három óránként változott az idő. Eső miatt többször szünetet kellett elrendelni. Bizonytalan volt, mennyit tudunk a turnus alatt teljesíteni. Ezért Jani bácsi se óránként, se hektáronként nem rendelt el soha szünetet. Kapott is érte a háta mögött elég szitkot az emberektől... (Folytatjuk) Sulyok László Óránként adódott egy nyolc-tíz perces szünet, meg a hektárok végén, mielőtt az újba mentek wlna. Valóságos megváltásnak számított az étkezési idő eljövetele. A reggelit Barkas gépkocsi hozta ki háromnegyed nyolc, nyolc óra tájban. Nagy szelet kenyér volt — évekkel ezelőtt kevesellték, ezért a duplájára emelték a fejadagot —, s felváltva vaj, különféle szalámi, abált és császárszalonna, füstölt tarja, körülbelül tíz-tizenkét dekányi, melyik, mennyire sikeredett —, tetszés szerinti mennyiségű teával, tejeskávéval. ritkán kakaóval. Egyízben a főtt virslit is megízlelhettük. Déli tizenkettőkor érkezett az ebéd. Változatos, ízletes. Nagyon ritkán sósabb a kelleténél. Még ritkábban a palóc ízléssel ellenkező, például csirkepörkölt macsánkával, grízes tészta kovászossós uborkával. A kombinát kosztja lefőzte az általunk ismert üzemi konyhák kínálatát. Némelykor igazi csemegével szolgált: töltött csirkével, rakott káposztával, hússal teli babgulyással. A hús egyébként egyetlen nap sem hiányzott az asztalunkról. Az asztal szót azonban többnyire képletesen kell értenünk. Asztal mellett ugyanis csak a vacsorát eszik a vendégmunkások, bent a szálló társalgójában, összepréselődve, könyökkel egymást bökdösve. A tavaszi metszéskor azonban, amikor több mint ötvenen dolgoznak, a legjobb akarattal sem jutott mindenkinek asztal és szék. A hoppon maradottak állva ettek, vagy megvárták, amíg megürült valamelyik hely. Kint a földeken úgy költöttük el ételünket, ahogyan tudtuk. Nyáron leh'everedflc rendről (— \ iir-r várható a rlC I eseményei Hétfőn, Pásztón a tanács végrehajtó bizottsága — egyebek közt — önálló zeneiskola létesítéséről dönt; mezőgazdasági szakemberek a tavaszi vetőmagellátásról hallgatnak meg tájékoztatót a salgótarjáni TESZÖV-székházban; a Vöröskereszt salgótarjáni vezetősége feladattervet készít 1988-ra. Kedden összeül a Nógrád Megyei Tanács VB valamint a HNF salgótarjáni környezetvédelmi munka- bizottsága. Szerdán, a salgótarjáni NEB értékeli múlt évi munkáját, meghatározza idei tennivalóit. Csütörtökön a HNF megyei bizottsága a megye mezőgazdaságának helyzetéről, fejlesztéséről tárgyal; Rétságon a tanács végrehajtó bizottsága — többek között — a lakáselosztási tervet vitatja meg. Pénteken a megye városi, valamint városi jogú nagyközségi tanácsainak vb-titkárai tanácskoznak az egységes, városi informatikai rendszer fejlesztéséről; a Drégelvpalánki Szondi György Tsz zárszámadó küldöttgyűlését tartja; fennállásának 90. évfordulóját ünnepli a pásztói Kun Béla Általános Iskola. Szombaton kétnapos nemzetközi terem-labdarúgótorna kezdődik a salgótarjáni sportcsarnokban; a falusi dolgozók téli spartakiádjának városi döntőjét rendezik meg Pásztón. Vasárnap Farsangi fonó címmel táncházi mulatság várja az érdeklődőket a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. v_________________ZI_________________ Húsz éve készít citerákat Szerémi Ferenc ctcsi lakásán berendezett műhelyében. A hangszerek készítéséhez négyféle fát használ fel. Népi citeráit a község gyermekzenekarának adja. Alkotásai azonban eljutnak Csehszlovákiába és Kanadába is. —RT—
