Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-15 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XL1V. ÉVF., 38. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. FEBRUAR 15., HÉTFŐ Á megye külkereskedelme 1987-ben (3. oldal) Megbecsüljük-e a nyelvtudást? (4. oldal) Téli olimpiai játékok Calgaryban (7. oldal) V . ■ J Áprilisban er veget a vizsgalat Kap-e újabb hiteleket a nógrádi szénipar? Immár két hete borzolják a kedélyeket a Nógrá­di {Szénbányák .további létét taglaló cikkek, riportok. Folyik a szópárbaj újságírók és gazdasági szakembe­rek között annak megítélésében, hogy a jelenlegi vizsgálat vajon már la szanálás, vagy pedig annak egy megelőző iperiódusa? A /korrekt tájékoztatás ér­dekében tekintettük át az elmúlt két esztendő ese­ményeit Nagy .Lajosnak, a vállalat főkönyvelőjének , segítségével. Koszorúzási ünnepség Budapest felszabadulásának évfordulóján Visszamenőleg ugyanis ekkorra tehető a nagy múltú gazdálkodó egység pénzügyi nehézségeinek a fokozódása. Már 1986-ban látszott, hogy a kányási rekonstrukcióra igénybe vett hosszú lejáratú hitelek jelentős mértékben mélyítik el a vállalat adóssá­gát. Lapunk is beszámolt ar­ról, hogy sorra csúsztak az átadások, s emiatt, valamint az egyes megvalósult beru­házások árbevételt növelő hatásának elmaradása mi­att tovább növekedtek a ter­hek. Hiába lett kész ugyanis a szénmosó, a hozzá kapcsoló­dó szállítási rekonstrukció! legfeljebb csak év végén hoz­za a várt eredményt. Ebben a folyamatban még a trial jai külfejtés belépése sem hozott átütő változást, nohá az innen kikerülő termel- vény már mosott állapotban — tehát magasabb áron — került a Tüzép-telepekre. Három évvel ezelőtt 375 millió forint eredményki- egészífést kapott a vállalat az államtól^ ami — szigorú belső intézkedésekkel együtt — mérsékelni tudta a pénz­ügyi zavart, ám egy évvel később, 1986-ban a Nógrádi Szénbányák 120 millió forint átütemezését kérte a bank­tól. Ehhez hozzájárult a Pénzügyminisztérium is. A bajok azonban tavaly csúcso­sodtak ki, hiszen a második fél évben tetemes lemara­dást „hozott össze” a mély­művelés. Súlyosbította a helyzetet, hogy a dotáció mértéke meg­közelítőleg a felére csökkent, s az 1,6 milliárd forint ár­bevétellel rendelkező válla­lat már nem volt képes el­viselni az ebből adódó, hoz­závetőleg 10 százalékos hi­telterheket. Ennyit tett ki a támogatás lefaragása. Eh­hez járult még a második fél évben 260 millió forint árbevétel kiesése, ami az előzőekkel együtt már 20 százalékát jelentette a vál­lalat árbevételének. Ilyen helyzetben nincs olyan ma­gyar gazdálkodó egység, ame­lyik talpon képes maradni központi segítség nélkül. A hitelezést tavaly még ellátó Magyar Hitelbank Rt. javasolta a bányának, kér­jen szanálást. A vállalat ve­zetői viszont úgy ítélték meg, hogy szigorú átszervezések révén — további hitelfolyó­sítás mellett — életben ké­pesek maradni, ezért az el­múlt év közepén bekövetke­zett jogszabály-módosítás révén, bankváltásra határoz­ták el magukat. Erre au­gusztusban került sor, me­gyénkben első ízben. A Budapest Bank Rt. át­vállalta az adósságállományt, s rugalmasságukra jellemző: lehetővé tették, hogy a tar­tozás év végére elérhesse a 400 millió forintot is. Mivel azonban a gazdál­kodás nem hozta a várt ered­ményt, ez az összeg 570 mil­lióra rúgott tavaly decem­berre. A Nógrádi Szénbá­nyák vezetői folyamatosan tájékoztatták irányítószer- veiket a súlyosbodó helyzet­ről, ám kölcsönösen előnyös megoldás nem született. Sőt, a Budapest Bank Rt. leállí­totta a további hitelfolyósí­tást, kivételt csak a munka­bérhitel képezett — a szo­kásosnál magasabb kamat­lábakkal. Közölték a vállalat pénzügyi vezetőivel, hogy kérni fogják a szanálást, de ez a mai napig nem követ­kezett be. Mindenesetre vizsgálat kezdődött a banki szakem­berek bevonásával, melynek végeredménye áprilisban várható. Céljuk az, hogy reá­lis megoldást találjanak a kritikus állapotok megszün­tetésére, hiszen a torz infor­mációk hatására gondok je­lentkeztek a munkaerő-gaz­dálkodásban is. Mindez annak ellenére tör­tént, hogy a termelési ta­nácskozásokon az üzemek vezetői hű képet festettek a várható következményekről, amelyek a nógrádi szénbá­nyászat rendbe tételét szor­galmazzák. Akár lesz szaná­lás, akár önerőből képes fel­oldani a feszültségeket a vizsgálóbizottság, a szénter­melésnek van jövője a me­dencében! A kilencvenes évekre ugyanis kimerülnek energiatartalékaink, s bár megyénk részesedése az or­szág széntermeléséből csak 4 százalék, az importnál ez még mindig olcsóbb. Ezt a felismerést tükrözi az is, hogy a vállalat idén 26,2 millió forint lakástá­mogatásban részesült, s meg­érkezett a bányakár-dotáció­ról szóló — 40 millió forin­tot tartalmazó — értesítés is. Az állami támogatást 288 millió forintban hagyták jó­vá erre az évre, s megkap­ták a fedezetet a bérbruttó­sításhoz is. Egyedül a beru­házási lehetőségek szeré­nyebbek a vártnál, hozzáve­tőlegesen a felével. A felettes szervek mérle­gelték azt is, hogy a válla­lat megszüntetése komoly foglalkoztatási gondokat ered­ményezne a régióban, vala­mint jelentős exporttól esne el az ország. A jelenlegi helyzetben tovább korszerű­sítik az irányítási rendszert annak érdekében, hogy az operatív döntések végrehaj­tása a korábbinál hatéko­nyabban érvényesüljön. Végezetül azt is tudnunk kell, hogy az esetleges sza­nálás is a gazdálkodás hely­reállítását szolgálná, s nem a félve kimondott bányabe­zárást; a Nógrádi Szénbá­nyák helyzete ugyanis sok­kal reményteljesebb, mint a hasonló cipőben járó tatabá­nyái bányáké. Budapest felszabadulásának 43. évfordulóján a fővárosért vívott harcokban elesett szov­jet hősök emléke előtt tiszte­legtek szombaton. A gellérthegyi felszabadu­lási emlékműnél katonai tisz­teletadással megtartott koszo­rúzási ünnepségen a magyar és. a szovjet himnusz el­hangzása után a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Buda­pesti Bizottsága nevében Ha­vasi Ferenc első titkár, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja és Jassó Mihály, a MSZBT-delegáció utazott Moszkvába A Szovjet—Magyar Bará­ti Társaság meghívására, Bí­ró Gyulának, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkárának vezetésével MSZBT-küldöttség utazott vasárnap Moszkvába. A de­legáció tagjai a magyar- szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírásá­nak 40., illetve az MSZBT testvérszervezete megalaku­lásának 30. évfordulója al­kalmából rendezendő ün­nepségeken vesznek részt. ☆ A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására va­sárnap hazánkba érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttsége. A dele­gáció, amelyet Nyikolaj Da- nyilin, gyógyszer- és mikro­biológiai ipari miniszterhe­lyettes, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság első elnök- helyettese vezet, a magyar— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírásá­nak 40. és az SZMBT meg­alakulásának 30. évfordu­lója alkalmából megrende­zendő ünnepségeken vesz részt. A küldöttséget a feri­hegyi repülőtéren Sudár Iván, az MSZBT titkára fo­gadta. Lakatos Ernő látogatása a Szovjetunióban Lakatos Ernő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője az SZKP KB ven­dégeként február 12—13-án hivatalos látogatáson tartóz­kodott Moszkvában. Megbe­széléseket folytatott Jurij Szkljárovval, az SZKP KB agitációs és propaganda­osztályának vezetőjével, s az SZKP KB más felelős mun­katársaival a két párt együtt­működésének időszerű kérdé­seiről, az ideológiai élet és a tömegtájékoztatás feladatai­ról, az átépítés és az ezt szol­gáló nyilvánosság szovjet­unióbeli tapasztalatairól. La­katos Ernő részt vett a moszkvai magyar kolónia kommunistáinak aktívaülé­sén, és tájékoztatót tartott időszerű politikai kérdések­ről. A Szovjetunióban akkre­ditált tévé-, rádió-, hírügy­nökségi és sajtótudósítókkal eszmecserét folytatott. pártbizottság titkára; Buda­pest Főváros Tanácsa nevé­ben Iványi Pál elnök és Sta- dinger István elnökhelyettes; a Szovjetunió budapesti nagy- követsége részéről Borisz Sztukalin nagykövet, Vladlen Puntusz követtanácsos, Igor Mihejev. tanácsos, Arkagyij Danyilko katonai és légügyi attasé; az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonai tanácsa nevében Alekszej Gyemidov vezérezredes, Ru­dolf Garjevov vezérőrnagy és Jurij Vodolazov vezérőrnagy Az utcák képéhez az or­szág számos településén hoz­zátartoznak az egyenruhás közterület-felügyelők, nem egyszer kilátástalannak tűnő küzdelmet vállalva a fegyel­met semmibe vevőkkel. A város rendjét ezzel a mód­szerrel is erősíteni kívánók sorába belépett Pásztó is, a tanács legutóbbi ülésén dön­tött a közterület-felügyelet létrehozásáról. A kezdeményezésre egyéb­ként egy 1984-ben született minisztertanácsi rende­let adott lehetőséget, amely kimondta: a köz­területek rendjének és tisztaságának fokozot­tabb védelme, ellenőr­zése érdekében költség- vetési intézményként működő felügyeletek hozhatók létre. A pásztói szándékkal egyetértett a Nógrád Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága js. Így a városi ta­nács arról döntött, hogy ki­egészíti a Gazdasági-Műsza­ki Ellátó- és Szolgáltató Szervezet (GAMESZ) tevé­kenységét, ennek részeként dolgozik majd a helyi köz­terület-felügyelet. A működési területe fel­öleli a város közigazgatási területét. A tanács a legfon­tosabb feladatok között szabta meg a rendre és a tisztaságra vonatkozó jog­szabályok, testületi határo­zatok végrehajtásának el­helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Ugyancsak koszorút helyez­tek el az emlékmű talapza­tán a nyikolajevi Budapest gárdahadosztály, a budapesti fegyveres erők és testületek, a főváros társadalmi és tö­megszervezeteinek képviselői, valamint a Budapest felsza­badításában részt vett egy­kori harcosok. Elhozták vi­rágaikat a főváros dolgozói» és tanulóifjúsága. Az ünnepség az Internaci- onálé hangjaival ért véget. lenőrzését, a jogszabályba ütköző cselekmények elköve­tésének megelőzését. Figyel­mük kiterjed a közterületen folytatott — engedélyhez vagy hozzájáruláshoz kötött — tevékenységek szabálysze­rűségének ellenőrzésére js. Többek között ide tartozik a közterület-használat, az épí­tés, az útburkolatbontás, az árusítás. Jó tudni, hogy a felügye­let részéről eljáró dolgozó feladatkörének teljesítése során hivatalos személynek minősül, intézkedéseit kezdeményezésére jogo­sult, illetve köteles. A sokrétű munkához hoz­zátartozik az is, hogy a közterület rendjét és tisztaságát sértő szabály- sértés elkövetőjét fi­gyelmeztetheti, helyszíni bírságot szabhat ki, fel­jelentés vagy a hatás­körébe tartozó egyéb in­tézkedés végett igazol­tathat. Remélhetően sok hasonló esetre nem kerül sor, de ellenszegülés esetén a rend­őrség közreműködésével elő­állításra is lehetőség van. A pásztói közterület-fel­ügyeletet a GAMiESZ tevé­kenységi körének kiegészí­tésével hozták létre, így nem volt szükség önálló intéz­mény megalakítására. Ez azt is segíti, hogy az egyen­ruhás közterület-felügyelet mielőbb megkezdhesse sza­bályszerű működését. A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál az elmúlt évben mintegy 45 millió forint ér­tékben gyártottak exportra árut, amelynek több /mint a háromnegyed részét tőkéspia­con értékesítették. A különféle alumínium-szerkezeteket és bányatámokat Ausztriába, NSZK-ba, Svédországba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Angliába és /az USA-ba szállították az Ipoly-parti városból. —RT— A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat szécsényi tejüzemében naponta tizenöt mázsa tehéntúrót készí­tenek. Képünkön Priska Józsefné és Kovács Nándor- né fél kilogrammos csomagokba méri ki a túrót. —RT— A város rendjének érdekében Közterület-felügyelet Pasztán

Next

/
Thumbnails
Contents