Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

A nögräd Rétságon Nem a település rangja a fontos Szerencsés fekvése és ter­mészeti adottságai jelentős üdülő- és idegenforgalmi központtá avatták az utób­bi időben a Börzsöny lá­bánál fekvő Rétságot. A hajdani, kis szlovák nem­zetiségű település ma már városi jogú nagyközségi ranggal bír. Igaz, Rétság helyzete korábban is több dologban kiváltságos volt: a térségben járási feladato­kat látott el. Meghatározó Budapest közelsége és az, hogy a 2-es számú főút át­szeli a települést. Február párás levegője, völgyben megülő ködje most gyakran rejtegeti a Börzsöny csúcsait. Ha nem is teljes a panoráma, látni, szép helyet választott magának az ide települt ember. A városi jo­gú nagyközség kanyargós fő­utcája azonban, mi tagadás, még ma is a falvakra jel­lemző képet mutatja. De Rét­ság nagy változások korát éli. A földszintes és az eme­letes házak fölé daruk ma­gasodnak, tovább épül a te­lepülésközpont. Az idén in­dul a földgázprogram, meg­építik a szennyvíztisztító te­lepet. A nagy látogatottság­nak örvendő bánki település- részen megoldják a tó víz­cseréjét. Egyszóval, változik a település arculata, hogy minél jobban kielégítse la­kói igényét, s eleget tegyen a megnövekedett idegenfor­galom követelményének is. Az idei naptár még alig felütve, hallgatom Gresina István tanácselnököt: — Az 1988. évi feladatain­kat is a lakosság igénye sze­rint, a társadalmi közérzetet és az életfeltételek javítását szolgáló programok határoz­ták meg. Bár a tervek és a költségvetés készítésekor mi sem hagyhattuk figyel­men kívül azt a tényt, hogy az ország gazdasági, társa­dalmi kibontakozásához szükséges feltételek megte­remtése a közkiadások mér­séklésével jár. Ám a bele­nyugvás, a tespedés helyett az apparátus dolgozói a többletmunkát is vállalva, igyekeztek új módszereket kidolgozni a tanácsi gazdál­kodásban, mely egyfajta szemléletváltozáshoz is veze­tett. Ennek eredményeként olyan időszakban, amikor ál­talában különböző; megszo­rítások, szabályozók szűkítik a korábban talán már ki­csit kényelmesnek is tűnő gazdálkodási mozgásszabad­ságot, mi nagy horderejű vállalkozásba kezdhetünk. Rétság vonzáskörzetéhez azonban több ezer ember tartozik, akiknek középfokú ellátásáról szintén nekik kell gondoskodni. Az 1960-as évek ipartele­pítése hozta meg az igazi fordulatot a település életé­ben. Addig mindössze a tol- mácsi gépállomás és az Er­dőkémia jelentette itt az ipart, ma viszont több gyár és ipari szövetkezet telepe, részlege működik a nagy­községben. A helyi termelő- szövetkezet mellett az ipar teremtett biztos megélhetést, jó keresetet. Ezzel magya­rázható, hogy nagy a telepü­lés megtartó ereje. A lakos­ság döntő többsége helyben vállal munkát, ma több a Rétságra bejáró dolgozó, mint az innen ingázó ke­nyérkereső. Ha a fejlődés szemmel lát­ható jelei ma még úgy ke­rülnek a látogatók elé, hogy élesebben rajzolják meg a Gresina István tanácselnök. régi és az új kontúrját, ak­kor egyben a változások szükségességéről is meggyőz­nek minket. Az utóbbi év­tizedben épült fel a Novem­ber 7—lakótelep. Jó hírnév­nek örvendenek a különböző szolgáltató egységek. Patyo­lat-felvevő, áruház és „rna- szek”-sor szolgálja ma a la­kosság kényelmét. Az egész­ségügyi alapellátás jó szín­vonalú. A közelmúltban avatták fel az építők bolt­ját. A lakásépítés országos gondjaiban azonban Rétság is osztozik. A VII. ötéves tervidőszakban összesen negyvenkét állami és OTP- lakás épül. Ám a nagyköz­ség vezetői időben felismer­ték, hogy más módon kell a gondokat enyhíteni. Ez a magánlakás-építkezés: a ma­gánerős, csoportos, korszerű családi lakások, hagyomá­nyos családi házak építésé­nek segítése. Ezekből nap­jainkra már újabb lakóne­gyed alakult ki. — Az itt élő emberek többsége most is a családi házat kedveli — mondja Nagy Sándor műszaki főelő­adó. — Az egyéni építke­zéshez elegendő telket ala­kítunk ki. A 186 házhely közműtervei az első negyed­év végére készülnek el. A közműveket szakaszosan építjük ki, a /telkek eladá­sát pedig a tanács pénzügyi helyzete határozza meg. A legnagyobb értéknek a nagyközség vezetői a közös­ségi életet tartják, amely re­ményt ad arra, hogy a tar­talmas jelent még emberibb jövő kövesse. Ebben termé­szetesen benne van a ta­nács ésszerű gazdálkodása éppen úgy, mint a település- fejlesztésért kétkezi munkát és anyagi áldozatot vállaló polgár tisztelete, vagy a gyarapodást segítő gazdasági egységek igyekezete. Ez jut kifejezésre az idei beruhá­zásokban is. A műszaki főelőadótól megtudtuk, hogy ezek közül a legnagyobb a csaknem 90 millió forint költséggel épü­lő gázprogram. A közelmúlt­ban versenytárgyaláson dön­töttek arról, hogy a fővál­lalkozó a Budapesti Olajipa­ri Vállalat lesz. Jelenleg a gázhálózat kiépítésének ter­vein dolgoznak a szakembe­rek, miután alaposan felmér­ték a lehetőségeket Rétságon és településrészein is. Kora tavasszal megkezdik a föld­munkát, hogy a tervnek megfelelően 1989-re elkészül­jön a beruházás. A nagyközség határában kijelölt szennyvíztisztító te­lep helyén még semmi jel nem árulkodik arról, hogy itt 16 millió forint költség­gel, napi négyszáz köbmé­ter kapacitású tisztítótelep épül az idén. Hamarosan megkezdik a nagyközséget átszelő főút 1,8 kilométernyi szakaszán a közvilágítás kor­szerűsítését. Most kihalt a közkedvelt Bánki-tó és a törökhegyi ví- kendházak környéke. Nem sokáig, mert, ha az idő en­gedi, az üdülőterület három kilométernyi földútjaira csaknem 2 ezer tonna zúzott követ szállítanak, hogy megépítsék a szórt alapú utat. Dolgoznak majd a tó partvédelmén, megoldják az idén a vízutánpótlást. A szakemberek számítása sze­rint évente csaknem 260 ezer köbméter víz cserélődik a tavon, s ezt pótolja majd az a kút, mely korábban Rét­ságot látta el jó minőségű ivóvízzel. Nemcsak az új be­ruházásra, hanem a már meglevő értékek védelmére is gondosan ügyelnek a ta­nácsiak. A rétságiak azt vallják, hogy nem elsősorban és ki­zárólag csak pénzt kell szerezni, hanem kellő érde­keltséget a gazdálkodáshoz. Ezt az elvet követve jutha­tott a nagyközség dinamikus fejlődésének újabb állomá­sáig. — A mai, de még inkább a holnapi gazdálkodás nem nélkülözheti ezt a szemléle­tet — magyarázza Gresina István. — így a valóságban is megfordul az élet, hiszen most már nem a saját kere­teiben szűkre szabott moz­gáslehetőségű tanácsot kell biztatni minden oldalról. Ilyen szemléletváltással ér­tük el, hogy a központi for­rások csökkenése mellett csaknem 109 millió forintot használhatunk fel különböző fejlesztésekre az idén. Ám nemcsak a beruházások mi­att lesz kiemelkedő az 1988- as esztendő a település tör­ténetében. Sokkal többet köLthetünk az oktatás, az egészségügy és a szociális el­látás működési színvonalá­nak megőrzésére is. Persze, tévedés lenne azt hinni, hogy a városiasodó nagyközség fejlődése egye­dül és kizárólag csak a jó tanácsi gaz­dálkodásnak köszönhető. Mert szeretik az itt élő em­berek szülőhelyüket és so­kat is tesznek ezért, hogy még jobban szeressék. Erről győzött meg SráTn András, a Hazafias Népfront nagyköz­ségi bizottságának titkára. — Korábban több alka­lommal is megnyertük a megye nagyközségei számá­ra hirdetett társadalmi mun­kaversenyt. Az üzemek, in­tézmények dolgozói, szocia­lista brigádjai, az itt élők szívesen segítik önkéntes munkájukkal egy-egy beru­házás megvalósulását, a környezetszépítést. Az előze­tes felmérések alapján eb­ben az esztendőben is csak­nem 15 millió forint értékű társadalmi munkát vállaltak az egyének és a kollektívák. Ez egyebek között bizonyí­ték arra is, hogy valameny- nyi beruházás a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítését, és életkörülményeinek további gazdagodását szolgálja. Röpke véleménykutatásom során talán ezért sem ta­lálkoztam elégedetlen helyi lakossal. Nem az a fontos, hogy milyen rangja van egy településnek — mondta egy fiatalasszony arra a kérdé­semre: szeretné-e, ha Rétság város lenne. „Az sokkal lé­nyegesebb, hogy jól érezze ott magát az ember”. — Rétságiak többsége nem azért dolgozik a nagyközség gyarapodásán, hogy mielőbb város legyen — bólogat he­lyeslőén Csernák József, az OTP helyi fiókjának igazga­tója —, inkább azért, mert jobb körülmények között szeretne élni. Az emberék az elért eredmények láttán vállalnak mindig többet és többet. Sokan költöznek Rét­ságra a környező települé­sekről. Közülük többen fce- resnek meg bennünket köl­csönökért. Nekik mindig el­mondom, hogy olyan telepü­lésre jönnek lakni, ahol éj­jel-nappal orvosi ügyelet van, ahol közművesített te­lekre építhetnek, csapból fo­lyik a víz, hamarosan gáz­zal fűtheti a lakását. No, persze, akad még itt is tennivaló. Lehetne javíta­ni a kereskedelmi ellátás színvonalát, rendezni a kör­nyezetet, jobban törődni az egyéni sorsokkal. Földgáz, út, villany: lapá­tok, munkagépek Rétságon. összeilleszti őket az élet minden területén új gondol­kodásmódot igénylő, a ko­rábbi esztendőket menthe­tetlenül meghaladó, új mun­kásesztendő. Surányi János Fotó: Bábel László A korszerű csoportos házakból újabb lakónegyed alakult ki, Folyik a lakásépítés a nagyközség központjában la. A közelmúltban adták át • Börzsöny Afész és a Kombi« nyl Építési Kerámiagyár közös boltját A közeljövőben felújítják a pasztaszántói kastélyt Tolmácson ebben az épületben alakítják ki Az új húsboltot ' %< .4 Most kihalt a Bánkl-tó és környéke.

Next

/
Thumbnails
Contents