Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

1988. január 14., CSÜTÖRTÖK 3 NÖGRÄD Vezetékes ivóvízhálózat, óvodák, iskolák bővítése, útfelújítások Mire költenek a tanácsok? A kényelmes marketing csak zsákutca lehet! Beszélgetés Bulyovszky Dezső vállalkozási és fejlesztési főmérnökkel Tapasztalatok igazolják, hogy a sikeres, gazdaságos ter­mékek a vevőkkel folytatott kommunikáció alapján szü­letnek. .Elfogadott —, de nem eléggé alkalmazott — tétel az is, hogy a gyors, rugalmas műszaki fejlesztés a gazda­sági megújulás motorja. A műszaki fejlesztés fontosságát hangsúlyozzák az el­múlt év politikai állásfoglalásai is- Korunk árutermelő tevékenységét felgyorsult innovációs folyamat Ifogja át, amelyben a technológiák, a termékek megújítására gazda­sági kényszerek sarkallnak. Milyennek ígérkezik a műszaki fejlesztés jövője a salgótarjáni síküveggyárban? — erről beszélgettünk Bulyovszky Dezső vállalkozási és fejlesztési főmérnökkel. A korábbi évekhez képest idén a tanácsi gazdálkodás­ban is mérséklődnek a be­ruházások. Három tanácsnál arról érdeklődtünk; milyen új tervekkel, elképzelésekkel vágtak neki az új esztendő­nek? — Közigazgatási területünk legnagyobb beruházása a borsosberényi társközség ve­zetékes ivóvízhálózatának megépítése — mondja Varga László, a Nagyoroszi Községi Közös Tanács elnöke. — A csaknem 22 millió forint költ­séggel, társulási formában épülő hálózati rendszer át­adásával háromszáz család­hoz jut majd el az egészséges ivóvíz. A tervek szerint Nagyoro­sziban a közvilágítás korsze­rűsítésére félmillió forintot költenek. Felújítják az álta­lános iskolát, ahol elsősorban a nyílászárók javítása és a tetőszerkezet renoválása vált szükségessé. Az esztendő má­sodik felében megkezdik a gázcseretelep kialakítását- Tizennégy építési telek köz­művesítésére költenek 300 ezer forintot. A székhelyközségben és a társközségekben is jelentős útfelújításokra kerül sor. Az óvodák közül csaknem 400 ezer forintért felújítják a borsosberényit­— Mi az általános iskola bővítésére összpontosítjuk minden anyagi erőnket — mondja Lénárd János, a di- ósjenői tanács elnöke. — Már négy éve dolgoznak az építők a hat tanterem, a tor­naterem és a konyha kiala­kításán. Ha törik, ha szakad, az idén augusztusra be kell fejeznünk az 50 millió forint értékű beruházást- Ezenkí­vül már csak arra marad pénzünk, ami az intézmé­nyek fenntartására, üzemelé­sére kell. — Terveink? — kérdez visz- sza Hesz Mihály, aki máso­dik hónapja tölti be a ta­nácselnöki tisztséget a Nóg­rádi Községi Közös Tanácson. — Minden a pénztől függ, amiből soha sincs elég- A község határában lévő üdülők tulajdonosainak többéves problémáját szeretnénk meg­oldani azzal, hogy a parcel­lák alatt szilárd burkolattal látjuk el a jelenlegi földutat. — A másik nagyobb léleg­zetű tervünk is útépítéssel kapcsolatos, mely részben idegenforgalmi célokat is szolgálna. A Pest megyei Szokolya községet és Nógrá- dot összekötő öt kilométeres földutat kívánjuk szilárd burkolattal ellátni. így rövi- videbb utat kellene megtenni azoknak a turistáknak, akik a településünket akarják fel­keresni- Ezzel függ össze a várra vonatkozó tervünk 's. Elsősorban állagmegóvás cél­jából szeretnénk itt külön­böző munkálatokat végeztet­ni, amit természetesen egyez­tetünk a műemléki felügye­lőséggel. Jó ütemben halad a ve­zetékes ivóvízhálózat építése, a terveknek megfelelően az év végéig megépül az egész­séges ivóvizet szállító gerinc­vezeték­Aszpetikus ivólevek A Rétsági Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat gesztorsága alatt működő Drégelyvár Gazdasági Tár­saság várhatóan 90 millió forintra teljesíti 1987. évi árbevételét, a nyeresége pe­dig eléri a 16 milliót­A gyümölcsfeldolgozó üzem a tervek szerint az idén olyan beruházást va­lósít meg. mely segítségével éves termelésük elérheti a félmilliárd forintot, ered­ményük pedig a 130 milliót. A feldolgozó üzem fejlesz­tése elsősorban a keresett, aszpetikus (csíramentesí­tett) ivólevek gyártását teszi majd lehetővé. Az értékpapír­forgalom összehangolása A magyarországi értékpa­pír-kereskedelem összehan­golására a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Gazdasági Kamara, valamint 22 pénz­intézet — kereskedelmi ban­kok, biztosítók, szakosított pénzintézetek és vegyes tu­lajdonban lévő bankok — megállapodást kötöttek. A megállapodásban részt vevők rövidesen információs központot hoznak létre az értékpapír-forgalomban ki­alakuló árfolyamok felmé­résére és rendszeres közzé­tételére. Valamennyi pénz­intézet tájékoztatja az általa vásárolt, illetve eladott ér­tékpapírok forgalmáról az információs központot- Eze­ket az adatokat összesítik, s a tényleges eladási, illetve vételi árak alapján kiszá­mítják egyes értékpapír- fajták árfolyamát. A jelen­legi árfolyamtáblázatok ugyanis csak azt tartalmaz­zák, hogy az érintett ban­kok milyen áron kínálják, illetve veszik meg a kötvé­nyeket. A tényleges árfolya­mok már tükrözni fogják az értékpapírok piaci keresle­tét, és informálnak a kibo­csátók jövedelmezőségéről, az értékpapírok megítélésé­ről. A megállapodásban részt vevő bankok képviselői min­den héten egy alkalommal üzleti táiiálkozót is tartanak. Ezen a tőzsdenapon a ban­kok üzletkötői vásárolnak, illetve eladnak kötvényeket, részvényeket és különböző állampapírokat- Az első ilyen üzleti találkozót janu­ár 19-én, kedden rendezik meg a Váci utcai nemzet­közi kereskedelmi központ­ban. • Mennyiben tekinthető pénzkérdésnek a műszaki fej­lesztés? — A klasszikusan értelme­zett műszaki fejlesztés nem­csak anyagiakon múlik, ha­nem széles látókörű mérnö­kökön, sokoldalú szakmun­kásokon és ösztönző, alkotó légkörön is. Csúcstechnológia kialakításához, megvásárlá­sához persze pénz kell. A síküveggyár ipari fejlődését, a nagy termékcsaládok: ed­zett, ragasztott, hőszigetelő üvegek előállítását a műsza­ki-technológiai megújulások sorozata tette lehetővé. Az ezekben a gyártmányokban felhalmozódott szakmai kul­túra jó alapot ad a síküveg­feldolgozás bővítésére, a ter­mékszerkezet fejlesztésére. A vállalatok, gyárak verseny- képessége létfontosságú. Ép­pen ezért az egy termékre jutó fejlesztési kiadások nö­vekvő mértéke az eddiginél körültekintőbb műszaki és marketingmunkát tesz szük­ségessé. ® Hogyan lehet pontos vá­laszt adni a mit érdemes gyártani kérdésre? — A legbiztosabb módszer a korszerű marketingfelfo­gás szerint a következő: „keresd meg a piaci igénye­ket és gyorsan elégítsd ki azokat”. Lejárt tehát az a kényelmes műszaki magatar­tásból származó marketing- koncepció. hogy „gyárts va­lamilyen terméket, és add el”. Talpon maradni csak állandó piaci jelenléttel le­het. új termékek, jó meg­oldások ugyanis nem ké­szülhetnek a piactól függet­lenített fejlesztőmérnökök tervezőasztalán. A felgyor­sult műszaki fejlődés azt is diktálja, hogy az új beren­dezéseket, gyártmányokat a lehető legrövidebb időn be­lül kell megtervezni. • Miként fest mindez a síküveggyárban? — Hadat üzentünk a funk­cionális szemléletnek — komplettségre törekszünk. Leltározás után A kereskedelmi hálózatban befejezték a leltározásokat, s .mindenütt megfelelően halad az üzletek feltöltése áruval- Néhány termékből — a vegyiáruk közül első­sorban mosószerekből — az áruutánpótlás hosszabb időt vesz igénybe, mert a kész­letek az év végén jelentő­sen megcsappantak. A bol­tok jelenlegi kínálata összes­ségében vidéken jobb, mint a fővárosban, de várható, hogy e hét végére befeje­ződik a budapesti -üzletek felitöltése is. A leltározást nehezítette —, s az áruutánpótlást is késleltette —, hogy a keres­kedelmi vállalatok ezúttal a korábbiaktól eltérően nem­csak árukészleteiket vették számba, hanem az adóre­formmal összefüggésben teljes körű vagyonfelmérést is végeztek. Az átárazás kü­lönösen az élelmiszer- és a napi'Cikk-kereskedelemben jelentett nagy feladatot, ahol Nem a fejlesztéshez keres­sük a piacot, hanem fordít­va. Ez nyilvánvalóvá teszi a műszaki fejlesztésben azt a kettősséget, hogy párhuza­mosan kell tisztában lenni a a piaci gazdaságossággal és saját adottságainkkal, képes­ségeinkkel. • Tehát felkínálom alapon elébe menni a piaci igé­nyeknek? — Ügy van. Mintaterméket csinálunk, s eszerint egyez­tetjük az igényeket. Megál­lapodunk a műszaki paramé­terekben. az árban, s ehhez alakítjuk a gyártóeszközt, a berendezést. Ma már a sike­res műszaki fejlesztés nem választható el a kereskedelmi munkától. • Milyen versenyképes terr mékek, technológiák alakul­tak ki e szellemben? — A bútor- és az építő­ipar részére patinás, antik hatású üvegeket készítettünk különféle változatokban, szí­nekben. Ügynevezett kazettás üvegtermékeinket bútorok­hoz, ajtókhoz, ablakokhoz állítjuk elő. Bejárati ajtók­ban például impozáns a hő- szigetel/t kivitelű kazettás­üveg, vagy a többszemes, ro- gyasztott bútorüveg, s ezek­nek különféle rajzolatú szí­nes, szitázott vagy mattíro- zott, illetve savazott fajtája. Megoldottuk a mintázott, rusztikus hatású üvegtermé­kek előállítását is: készítünk úgynevezett „eiz-poros” el­járással kazettásüvegeket, il­letve transzparensfestékkel színezett,' szitázott bútor­üvegeket, vagy művészi gra­fikákra „eiz-poros” faliképe­ket, óraszámlapokat. Ezekből több százas szériákban elégí­tettük ki az igényeket. A gyártáshoz speciális fo­gyasztó- (hajlító-), illetve ége­tőkemencéket, -eszközöket és -eljárásokat dolgoztunk ki. Csak példaképpen mondom, hogy az egyik kis kemen­cénk éves árbevétele közel 1,5 millió forint. Tehát a fej­lesztés nemcsak pénzbefekte­a legtöbb árucikket forgal­mazzák, s mindössze néhány nap állt rendelkezésre a szilveszteri zárástól a ja­nuár 2-ai, 3-ai, vagy 4-ei nyitásig. Ezzel az átárazás mun­kája még nem ért véget, az év eleje óta folyamatosan érkező termékeken nap mint nap el kell ^helyezni az új árakat mutató cédulákat- A fogyasztók tájékoztatása ugyanis az érvényben lévő árakról a belkereskedelmi törvény értelmében kötele­ző. Bár, ez a feliadat a rög­zített hatósági áron forgal­mazott termékeknél az iparra hárulna, a meglévő, s a régi árakat is jelző cso­magolóanyagok kiselejte­zése gazdasági szempontból helytelen lenne. Ilyen cso­magolóanyagokból pedig az ipar jelenlegi készlete az egyes ágazatokban 3—12 hónapra is elegendő. így jó ideig ■ a kereskedelemre tésen, hanem az alkotó kol­lektíva készségén, rátermett­ségén is múlik. A technoló­giák bővítéséhez tartozik, hogy a nagy panorámaüve­gek, illetve egyedi szélvédők gyártásához külön rogyasztó- kemencét fejlesztettünk ki, valamint alakos, párhuzamos és szalag csiszológépeket -ké­szítettünk, továbbá az egye­di méretű hőszigetelő üvegek gyártásához kézi gyártósort helyeztünk üzembe. • A ragasztott és hőszige­telő termékeknél nagy az importanyag — fólia-, pára­mentesítő- és tömítőeszközJ szükséglet. Hazai anyagok­kal való helyettesítésükre kí­nálkozik-e megoldás? — Ezeket külföldön, külön erre specializálódott cégek állítják elő, tehát velük szemben mi nem tudjuk fel­venni a versenyt. De keres­sük a megoldást kutatóinté­zetek, egyetemek bevonásá­val. A hőszigetelő üveghez nélkülözhetetlen tömítőanyag és páramentesítő hazai anyaggal való helyettesítése a Kérni kál segítségével már sikerrel kecsegtet. A ragasz- tófólia kiváltása viszont — alapanyagok hazai hiánya miatt — egyelőre még nem belátható. • Mik a gyár műszaki fejlesztésének távlati elkép­zelései? — A hangsúlyt a piaci versenyképesség fokozását célzó, gazdaságos műszaki fejlesztési programokra he­lyezzük. Következésképpen a versenyképes technológiák, gyártási eljárások bővítésé­re, minőségi megújítására törekszünk úgy, hogy termék- szerkezetünkkel a mindenko­ri piaci igényekhez gyorsan alkalmazkodhassunk. Most a termékek gazdaságossága, életben tartása piactól piacig terjedő gondolkodást sürget. Ez olyan minőségi versenyfu­tást, árversenyt jelent, amely hallatán szellemi erőfeszítést, korszerű technikai-kereske­delmi felkészültséget igé­nyel és gyors innovációs al­kalmazkodást követel a síküveggyár egész kollektívá­jától. S ha ezúttal csak a sokat hangoztatott belső tar­talékok mozgósítására, be­rendezéseink. termékeink műszaki-gazdasági paraméte­reinek gyorsabb javítására gondolok, már ennek ered­ményességéből közelebb ke­rülhetünk távlati elképzelé­seink megvalósításához. Vendel Lajos marad még az átárazás munkája. A szabadáras termékeknél az árat mindenképpen a boltoknak kell feltüntetniük, hiszen saját hatáskörben eltérhetnek az átlagártól- Az eddigi tárgyalások sze­rint, ha a kereskedelem igényli, a gyártók ezeken a cikkeken is feltüntetik a fogyasztói árat. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy mindenütt ugyanannyiért árusítsák a szabadáras cik- ikeket, illetve azok egy ré­szét. A vevők naprakész tájé­koztatásának most és a jö­vőben is- egyik legjobb esz­köze az ártábla, amelyen a legfontosabb cikkek ára szerepel. Jól bevált mód­szer a gyűjtőcsomagoláson, illetve a bolti polcokon, gon­dolákon elhelyezett ártájé­koztató tábla is, amelyből valószínűleg mind többel fognak találkozni a vásárlóié a jövőben. Bútorokból milliók A balassagyarmati Ipoly Bútorgyárban az elmúlt eszten­dőben százharmincmillió forint értékű bútort állítottak elő. A kedvelt Columbia Lux bútorcsaládon kívül egyedi irodabútorokat és a Nógrád szekrénysort gyártották az Ipoly-parti városban. Az idén százötvenmillió forintos ter­melési értéket terveznek­Megyeri János a bútorlap elemeinek éllezárását végzi Az ajtókeretek összecsapolásán dolgozik Pintér István Az egyedi íróasztalokat Fábián Csaba és Fábián Nándor készíti. —Rigó Tibor képriportja— Vidéken jobb a beitek kínálata, mint a fővárosban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents