Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-12 / 9. szám

NÓGRÁDjMBBMi: Qf^^^SEXEN ÉRKEZETT^:

önmagában sem lett volna érdektelen az ügy. Különösen azután, hogy három asz- szony is telefonált az egymást követő közeli napokban a szerkesztőségbe. Aztán, amikor kérésükre meglátogattuk Pintértelepen a nemrégiben épült családi házak új sorát — ahogy említették: a Nevenincs utcát —, több olyan kérdés is felmerült, ami elgondolkodtató lehet, és amiből éppen a tanács és a lakosság közvetlen párbeszéde, megértése hiányzik leginkább.

Az asszonyok mindannyian azt panaszolták, hogy sáros az út, szinte lehetetlen a közlekedés. Egyikük azt mondta, nejlonzacskót kell a lábukra húzni, vagy váltócipőt kell magukkal vinni, ha be akarnak menni a városba. Mert a buszmegállóig nem lehet sár nélkül eljutni. Gyerekének sérelmét is panaszába vegyítette másikuk:

— Hová költöztetek ti. tanyára? — mondták a gyereknek az iskolában, amikor társai látták sáros cipőjét.

Mit mondhatott volna erre? Két éve még a Beszterce- bakótelepen laktak, aztán a szűkös négyzetméterek után — még ugyancsak Salgótarjánban — a Pintértelepen családi házat építettek.

Tizenhárom építési telket adott itt tartós használatba 1984 őszén, 1985 tavaszán a Salgótarjáni Városi Tanács. A családi házak azóta elkészültek, nagyrészt mindegyikbe be is költöztek. Balázs Jánosnéék '85 tavaszán kezdtek építkezni, s a következő év őszén költöztek az új házba.

— Ügy tudom, még a telekosztás előtt kaviccsal szórták le itt az utat, ami csak addig érhetett valamit, amíg semmilyen jármű nem járt rajta. Már építkezéskor szóvá tettük, mi lesz az úttal. Volt,’ amikor az egyik tanácsi ember a/t ígérte: 8t> december1 31-ig meglesz az aszfaltút — mondta Balázsné.

Ebben az ígéretben azért is bíztak az itt építkezők, mert a telek tartós haszná- Latbaadási szerződése mindjárt az első pontban rögzítette, hogy a használati díj megállapításánál „a városi tanács víz, villany és út közműellátottságot vett figyelembe”. Sőt a szerződés — mutatja Balázs Jánosné és Sohajdá Tiborné is — azt is tartalmazta, hogy „a jelenleg hiányzó közművek kiépítési határideje 1985. december :n -e".

— Mi mást hihettünk vot- na ezek szerint, mint azt, hogy a tanács hamarosan megépíti az utat?! Mert a víz. a villany már az építkezés kezdetekor itt volt — vette át a szót Sohajda Tiborné. — Tavasszal lesz három éve. hogy ezt a szerződést aláírtuk, s azóta itt az úttal még nem csináltak semmit

Tavaly nyár elején több lakó .is aláírta azt a Salgótarjáni Városi Tanácshoz címzett levelet, amiben a rossz utat kifogásolták, s arra kértek választ: mi lesz az útépítéssel? A tanácsi válaszlevél meg is érkezett, amiből eddig nem tudott dolgokat is megismerhettek a Pintértelep Nevenincs utcájának új lakói. Nevezetesen azt, hogy a „telkek árában ivóvízvezeték, villanyvezeték és csökkent értékű út szerepelt”.

— Erről a csökkent értékű útról szó sincs a szerződésbán, ez teljesen új volt számunkra — mondta Balázs Jánosné.

— A telekért 141 forintot fizettünk négyzetméterenként három évvel ezelőtt. Nem mondta volna akkor erre senki, hogy ez az ár csökkent értékű utat foglal magában — egészítette ki Sóhajba Tiborné.

Nem mondhatjuk tehát, hogy a válasz kielégítette a Nevenincs utca lakóit. S mert az enyhe tél első heteiben nemegyszer ragadt le jármű a sárban, s mert vonakodva vállalták a fuvart a szenesek is, most érezték igazán a lakók, mennyire hiányzik az út. Azt pedig már több mint egy éve tapasztalják, menynyire hiányzik az utcanév. Mert hogyan is rendelhetnek például tüzelőt pontos cím nélkül? Hová címezhetik a hozzájuk írt leveleket? Az egyik ottlakó ilyen címzéssel kapott . táviratot legutóbb: „Salgótarján, Pintértelep Ru- dolfi út — Üj házak, vízműterület mögött, fehérrp meszelt piros palás ház.” (Csak így, egyszerűen!)

— Kértük azt Is nyár eleji beadványunkban, hogy legyen már neve az utcának, száma a házaknak. Erre az év utolsó napjaiban kaptunk egy gépelt lapot, amin 11 utcanév volt felsorolva. Ebből választottunk Szilveszter napján. A Liliom név mellett döntöttünk, s visszaküldtük a lapot, azt ígérték, a januári vb-n döntenek erről — mondták Pintértelepen.

A választás megvolt. De hogy mikor lesz még abból név, sót névtábla, házszám.'! Nem tudni. A jövőbeli Liliom utcaiak kétkedőén fogalmaznak: Ha ügy megy ez is, mint az út- vagy járdaépítés, akkor bizonytalan a megvalósítás ideje. . .

— Mert mi volt a járdával is? Gondoltuk, ha már utunk nincs, legalább járdánk legyen, ha kapunk lapokat, megcsináljuk társadalmi munkában. A tanácstagunk intézkedett is — me»1 séli Sohajdáné. — Az ősz- - szel azt mondta az egyik napon nekem, úgyis itthon vagyok gyesen, hozzák majd a járdalapot vegyem át. Azóta sem jött a járdalap. .

Mondhatnánk, új utcák, házsorok kialakítása nem megy könnyen. Nehézségek-, kel jár ez az építkezőknek is, a tanácsnak is. A szabatosan megfogalmazott

szerződések, az őszinte szavak azonban sok félreértést tisztázhatnának. Előre is. Mintahogy — igaz, utólag — a már említett tanácsi válaszlevél fogalmaz: a pintértelepi út kiépítésére jövőre pályázatot nyújt be a városi tanács.

Érthető ez a jelenlegi pénzügyi lehetőségek mellett. De az már nehezebben, hogy az ígéret ellenére miért nem érkezett meg a járdalap. és hogy olyan nehéz lenne utcanévről dönteni, utcanévtáblákat készíttetni. . Akár jó előre is.

(Riportunk témájával foglalkozik a miskolci rádió ma délutáni műsora is.)

Zsély András

Az ittas vezetes ara

Pénzbüntetések — „Pihentetett" jogosítványok

A Nográü Megyei Retidör- tőteapitányság szabálysértési

hatóságai legutóbbi Összeállításuk óta. az alábbi személyeket vonták jogerősen felelősségre ittas vezetés szabálysértésének elkövetése miatt.

CSEPE BÉLA, Hasznos. Alkotmány út 190. szám alatti lakos. ittas vezetés szabálysértés elkövetése miatt 3000 forintra büntetve (lovas fogattal követte el).

DIOSI CSABA, Patak. Rákóczi út 17. szám alatti lakos, gépjármű ittas vezetése miatt 7000 forintra büntetve, vezetői engedélye 4 hó időtartamra visszavonva.

FILKOK VILMOS, Mohora, Mikszáth Kálmán út 29. szám alatti lakos, ittas vezetés miatt 5000 forintra büntetve, vezetői engedélye 4 hó időtartamra visszavonva.

HORVATH JÓZSEF, Nagylóc. Rákóczi út 48. szám alatti lakos. ittas vezetés miatt 4000 forintra büntetve.

JONAS MIKLÓS, Vanyarc, Kossuth út 24. szám alatti lakos. ittas vezetés miatt 5000 forintra büntetve, a vezetői engedélye 4 hó időtartamra visszavonva.

KLUCSIK ISTVÁN, Dlósjenő. Ifjúság út 7-, szám alatti lakos, ittas vezetés miatt 4000 forintra büntetve, a vezetői engedélye 6 hó időtartamra visszavonva.

PAPP TIVADAR, Salgótarján. Pécskő út 4. VI1/4. szám alatti lakos, ittas vezetés miatt 6000 forintra büntetve. B járműkategóriába tartozó jármű vezetésétől 6 hó időtartamra eltiltva.

TARI TtlNDE, Pásztó. Szabadság út 123. szám alatti lakos, ittas vezetés miatt 6000 forintra büntetve, vezetői engedélye 7 hó időtartamra visszavonva.

TOPOLCS1K FERENC, Rétság, Béke út 24. szám alatti lakos, ittas vezetés miatt 4000 forintra büntetve, lassú jármű vezetésétől 6 hó időtartamra eltiltva.

HORVATH ISTVÁN, Salgótarján. Frankel Leó út 60. szám alatti lakos. 5600 forintra büntetve. vezetői engedélye K hó időtartamra visszavonva.

JOZSA ROBERT, Bátonytere- n.ve, Sallai út 40. Id. lakhelye: Ságújfalu. Petőfi út 12. szám alatti lakos^ 4600 forintra büntetve. vezetői engedélye 10 hó időtartamra visszavonva.

SURINY ÁRPÁD, Diósjenö. Ady E. út 74. szám alatti lakos, 6000 forintra büntetve, vezetői engedélye 6 hó időtartamra visszavonva.

SZARKA SÁNDOR, Rétság. Szabadság út 37. szám alatti lakos. 5000 forintra büntetve, vezetői engedélye 4 hó időtartamra visszavonva.

Társadalmi ellenőrzéssel

Á tanács mint szolgáltató

A hazánkban egyre jobban felélénkülő társadalmi, po- Litikai aktivitás a tanácsok tevékenységében is megmu- tatkozik. A korábbinál több a kérdés, nagyobb a vita a testületi üléseken, egyre gyakrabban alternatív ja* vasiatok között kell dönteni. Nő a döntéshozók felelőssé' ge, s ezzel együtt a döntéselőkészítőkkel, a döntéseket végrehajtókkal szemben támasztott követelmények is megnövekednek. Ehhez

nemcsak felkészült, jól képzett tanácsi szakemberekre, hanem az eddiginél szervezettebben, összehangoltab- ban működő szakigazgatási szervezetre is szükség van.

Jelenleg a megyei, de még a városi szakigazgatási szer- yek tagolódása is az ágazati és funkcionális minisztériumok, főhatóságok szervezeti rendszeréhez igazodik. s így lényegében évtizedek óta változatlan. Elsősorban a megyék és a főváros tanácsi apparátusa túlzottan széttagolt, az indokoltnál jóval több önálló. egymásnak mellérendelt szakigazgatási szervből tevődik össze, sok a párhuzamos. a hasonló munkát végző szervezeti egység, s így túl sok energiát köt le a tanácson belüli egyeztetés. Az elkülönült szakigazgatási szervek elkülönült érdekeket hordoznak, figyelmük elsősorban az ágazati besorolásnak megfelelő országos főhatóságok felé fordul, s ez rányomja bélyegét a tanácstestületeket, és nem utolsósorban a lakosságot szolgáló munkájukra. ,

Erősíteni

az ellenőrzést

Pedig a tanácsi szakigazgatásban mindinkább előtérbe kerül a lakosságot szolgáló tevékenység. A tanácsi munka közszolgálat, s ennek az államigazgatási, közhatalmi feladatok gyakorlása során is ki kell fejeződnie. Most nem elsősorban az ügyfélszolgálati irodákra és más lakosságot szolgáló szervezetekre gondolunk, bár például ezek közül a munkaügyi szolgáltató — közvetítő — irodák szerepe kétségtelenül felértékelődik, s szükség esetén minden érintett városban célszerű megszervezésük. Erősíteni szükséges a lakosság érdekeit közvetve szolgáló ellenőrző szervek: a kereskedelmi és piacfelügyelet, az árellenőrzés szerepét és szervezetét. összehangolt tevékenységüket, s függetlenségüket nagymértékben segítené az ellenőrzést végző csoportok egységes szervezetbe vonása, s így az ágazati szakigazgatási szervekről való „leválasztása”.

Miközben a tanácsi szak- igazgatási szervek hatóságii, ellenőrzési szerepe nem csöikkeh a válLalátok, intézmények önállóságának növekedésével, így kevésbé van szükség az ágazatirányító, a direkt beavatkozást szolgáló vállalatfelüg.yeleti tevékenységre. A vállalatok, szövetkezetek érdekképviseletét ne vátlaíják fel a tanácsi államigazgatási szervek. A tanácsok a területükön élő lakosság, a fogyasztók érdekelt szolgálják a hatósági jogaik, ellenőrzési kötelezettségeik fokozott érvényesítésével.

A változó körülményekhez való alkalmazkodás az eddiginél rugalmasabb, egységesebb és összehangoltabban dolgozó tanácsi apparátust követel. A hatékonyabb ta- nácsigazgatásra való törekvés nem merülhet ki létszámcsökkentési kampányokban — a tartalmi munka, s az ehhez igazodó szervezeti rendszer megújítása a cél.

Az igazgatási létszám

csökkentése nem a béralap megtakarítását szolgálja. Az utóbbi évtizedben ugyanis

a tanácsi dolgozók átlagkeresetének növekedése nem tartott Lépést az áremelkedésekkel — a központi bérrendezés elmaradása leértékelte ezt a pályát. A viszonylag alacsony kereset nem vonzó a magasan képzett, gyakorlattal is rendelkező, elismert szakemberek számára.

Nem a rosszul fizetett

munkatársakat alkalmazó közigazgatás az olcsó közigazgatás. Éppen ellenkezőleg, a jól megfizetett, hatékonyan dolgozó szakember- gárdával rendelkező tanácsi apparátus fenntartása a célszerű és a gazdaságos. Az igazgatási dolgozók alulfizetése a korrupció melegágya lehet, s nem teszi lehetővé a kiképzett, jó szakemberek megtartását. Gyengén fizetett, gyakorlatlan munkaerők alkalmazása a legjobb hozzáállás mellett is óhatatlanul lassítja az ügy- menetet, csorbát szenved a szakszerűség.

A széttagoltság megszüntetése

A városi és a megyei köz- igazgatási apparátus működését jayító legfontosabb szervezési intézkedés a szak- igazgatási szervek széttagoltságának megszüntetése, egységes, a feladatokhoz rugalmasan igazodó belső szerveződésű szakigazgatási szervezet kialakítása. Az egységes apparátust a változó feladatokra lehet mozgósítani, minimálisra mérsékelve a szervezet önmozgását. Belső átcsoportosítások,

összevonások révén a párhuzamos, illetve az időközben feleslegessé vált feladatkörök megszüntetésével egységes és ütőképes tanácsi igazgatási szei v^ezet kialakítása válik lehetővé, mely az új feladatokhoz esetenként megfelelő létszámot tud átcsoportosítani, szükség esetén új, hatékonyabb szervezeti egységet is ki tud állítani.

Nem

növekedhet a létszám

Az igazgatási létszám az elkerülhetetlen csökkentés, és az esetleges átszervezés után hosszabb időszak során sem növekedhet újra. A tanácsi igazgatásban nem fogadható el törvényszerűségként a létszám állandó növekedése. Az olcsóbb közigazgatás a rendeletek és eljárások egyszerűsítésével, a döntési fórumok számának csökkentésével, a megalapozott döntéseket szakértelemmel előkészítő, jól megfizetett, de társadalmi ellenőrzés alá helyezett szakemberek alkalmazásával érhető csak el. A lakosság ellenőrzési tehetőségeit a nyilvános tanácsülések szerepének erősítése, a testületi munka és a szakigazgatás szervezeti különválasztása révén is növelni lehet.

Az államigazgatás szervezeti rendszerének korszerűsítésén belül a tanácsi szak- igazgatási szervezet megújítása jól szolgálná a politikai intézményrendszer korszerűsítését. A viták a szak- meberek körében még folytatódnak, döntések még nem születtek. Szükség is van a vélemények ütköztetésére, az elképzelések megvitatására, a megoldások kísérteti kipróbálására, hiszen élha- markodatt döntések miatti átmeneti zavarok ezen a területen sem engedhetők meg. A tanácsigazgatás korszerűsítése nem válhat öncélú átszervezéssé, s csak akkor érheti el célját, ha a lakosság, a települések, az önkormányzatok érdekelt szolgálja.

A Z.

Megyeszerte készítik féléves ellenőrző munkáikat a szakmunkásképző intézetek tanulói. Salgótarjánban a iNógrád Volán tanműhelyében tíz elsős karosszérialakatos diák bizonyítja rátermettségét Cseh László szakoktató előtt. — bp —