Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 25. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. JANUÁR 30., SZOMBAT Válófélben? (5. oldal) Á NÓGRÁD Bátonyterenyén (9. oldal) Akik a pályán kívül is győztek (11. oldal) > .1 .......... ■■ wá A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről Az 1987. évi gazdasági folyamatokban szerény, a fő célok tekintetében a tervezettnél kisebb javulás következett be. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőbben alakult, de a javulás az előirányzottat nem érte el. A gazdasági növekedés élénkült. A termelés növekményének nagyobb része a belföldi felhasználás és nem a kivitel céljait szolgálta. A termelés és a kivitel szerkezetében csekély változások következtek be, azok mértéke, esetenként fránya sem felelt meg az egyensúlyi és a hatékonysági követelményeknek. A gazdaságban létrehozott többletjövedelem túlnyomó része áremelkedésből származott. A rubelelszámolású fizetési mérleg többlettel zárult, a nettó adósság ebben az irányban csökkent. Konvertibilis valutákban a nettó adósságállomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékeltebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkereskedelmi forgalom alacsonyabb behozatali többletéből, részben az idegenforgalom nagyobb bevételi többletéből adódott. Az adósságszolgálat — kamat és törlesztés — terhei némileg mérséklődtek. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál jobban emelkedtek, a hiány kisebb lett a tervezettnél és az előző évinél. Ebben szerepe volt az év közben megtett intézkedéseknek is. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene 2,5—3 százalékkal emelkedett, értéke — előzetes becsült adatok alapján — mintegy 1200 milliárd forint volt. Az anyagi tevékenységet tükröző nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előirányzott csökkenés helyett kb. 2 százalékkal emelkedett. Többet fordítottak fogyasztásra és beruházásra az előző évinél, a készletek mennyisége nem nőtt. A fogyasztás növekedéséhez hozzájárultak az év második felében fellendülő iparcikkvásárlások. A lakosság megtakarítási hajlandósága csökkent. A belföldi felhasználás értéke több volt a termelésénél. A népgazdaság behozatali többlete kb. 6 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 15 milliárd forinttal. A beruházások előző évben kezdődött élénkülése folytatódott: a népgazdasági beruházások összege 291 milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal, összehasonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Az üzembe helyezett beruházások értéke lassabban nőtt, mint a pénzügyi teljesítés, a befejezetlen beruházásod állománya nagyobb, mint 1986 végén. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágakban gyorsabb ütemben, mint a termelés. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent és az év végén 4 867 ezer fő volt, ez a népesség 45,9 százaléka. A szocialista szektor aktív keresőinek száma 36 ezer fővel csökkent, a magánszektoré 18 ezer fővel nőtt, az utóbbiak aránya az aktív keresők között 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelkedett. Az anyagi ágakban 55 ezer fővel, 1,4 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban 37 ezer fővel, 3,6 százalékkal többen dolgoztak 1987 végén, mint egy évvel korábban. A létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban csökkent. A foglalkoztatási helyzetet az jellemezte, hogy a gazdaság egészében több volt a betöltetlen munkahelyek száma, mint ahányan állást kerestek, ugyanakkor az ország egyes körzeteiben, elsősorban az északkeleti területen, valamint a szakképzetlenek körében megnőtt azoknak a száma, akiknek elhelyezkedése hosszabb időt igényel. A hatékonyság 1987-ben, többévi stagnálás után, az anyagi ágakban javult. Az élőmunka-ráfordítás csökkent, a munkatermelékenység mintegy 4 százalékkal emelkedett. Az eszközhatékonyság romlása folytatódott. Az egységnyi termelésre jutó anyagfelhasználás több területen csökkent, ösz- szességében azonban — a termelési szerkezet kedvezőtlen változása miatt — nem javult. A népgazdaság energiafelhasználása 2,2 százalékkal emelkedett úgy, hogy az anyagi ágak felhasználása összességében 0,7 százalékkal, a lakossági és a kommunális szféráé együttvéve 4,7 százalékkal nőtt. Az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1,5—2 százalékkal csökkent. Az energiaforrásokon belül nőtt a hazai termelés és csökkent az import aránya: a rendelkezésre álló energia 51 százaléka hazai, 49 százaléka importforrásból származott. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem az előző évinél gyorsabban, folyó áron 10—11 százalékkal emelkedett. Ebben a termelés mennyiségi növekedésének és az árak emelkedésének egyaránt szerepe volf. AZ 1987. ÉVI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYEK Fö MUTATÓI Terv Tény az 1986. év százalékában Bruttó hazai termék termelése 102,1 belföldi felhasználása 99,8 Nemzeti jövedelem legalább 102 Ipari bruttó termelés 102—102,5 Országos építési-szerelési tevékenység kb. 101 Mezőgazdasági termékek bruttó termelése 104,5—105,5 Lakossági fogyasztás 99,5—100 Egy lakosra jutó reáljövedelem 99,6 Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 216—219 Lakásépítés, ezer darab 60—61 102.5— 103 kb. 102 102—102,5 103,7 102—103 98.5— 99,5 102.5— 103 kb. 100 235 57,2 (Folytatás a 3. oldalon.) A balassagyarmati kábelgyár megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő üzeme. A szabadvezeték-gyártó csarnokban jelentős exportmegrendeléseket teljesítenek. —kép: kulcsár— Teljes kapacitással dolgozik a folyékony műtrágyát előállító üzem a szécsényi termelőszövetkezetben. Az üzem egy esztendeje kezdte meg a termelést és azóta ellátja a közös gazdaság növénytermesztési főágazatát és jelentős mennyiségben szállít a környező tsz-eknek is. (Kép: Bábel L.) Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület jelentést tárgyalt meg az Elnöki Tanács elé terjesztett állampolgársági, valamint kegyelmi ügyek 1987. évi intézéséről. Az állampolgársági ügyekben az Elnöki Tanács az állampolgárságról szóló törvény előírásainak érvényre juttatása, a kettős állampolgárság megszüntetésével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtása jegyében hozta meg határozatait. Az ügyek döntésre való előkészítését a Belügyminisatérium, a tanácsok igazgatási Szervei, valamint a külképviseleti hatóságok körültekintő munkája segítette. Az állampolgársággal összefüggő ügyekben érintett személyek száma a múlt év során 2638 volt, ami a megelőző évhez viszonyítva 18 százalékos emelkedést jelent. A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek jelentős többségét családi okok — magyar állampolgárral kötött házasság, családi, rokoni kapcsolatok rendezése — indokolták. Az állampolgársági kötelékből való elbocsátást elsősorban azok kérték, akik külföldön való tartózkodásukat véglegesnek tekintették és a külföldi állampolgárság megszerzésével kívánták letelepedésüket és megélhetésüket biztosítani. A kegyelmi határozatok tekintetében az Elnöki Tanács megállapította: a meghozott határozatoknál érvényesült az az elv, hogy a kegyelmi eljárások nem a bíróságok által hozott ítéletek felülvizsgálatát célozzák, hanem az elítélés után bekövetkezett egyéni körülmények sokirányú mérlegelését jelentik. A kegyelmi döntések meghozatalát az igazságügyi szervek előkészítő munkája segítette. Megalakult a Nógrád Megyei Tanácsi Innovációs Gazdasági Társulás A Nógrád megyei gazdaságkorszerűsítési koordinációs bizottság elmúlt év őszén tett kezdeményezésére pénteken Salgótarjánban megalakult a Nógrád Megyei Tanácsi Innovációs Gazdasági Társulás. Az igazgató tanács alakuló ülésén 23 alapító tag küldötte vett részit. A közös vállalati formában működő társulás a megyei gazdaság korszerűsítésének serkentésére a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatásának segítésére jött létre. Az alapító tagok — köztük tanácsok, pénzintézetek, vállalatok — 13 millió 800 ezer forint induló vagyonnal hívták életre az innovációs szervezetet. A termelő- és nem termelő szférában vállalkozásait természetesen üzleti alapon szervezi a társulás, hiszen az alapítók — a kockázati veszteségek viselése mellett — betétjeik után az átlagot meghaladó hozadékot remélnek. A társulás már az indulás esztendejére öt és fél millió forintos árbevételre számít, ennek több mint a felét műszáki szolgáltatási tevékeny- » ségekből kívánja előteremteni. Katalizátorszerepet vállal az új ismeretek, (kutatási eredmények, találmányok, műszaki-gazdasági megoldó- , sok, szervezési, vezetési és piaci ismeretek) hasznosításában. Célirányos, hatékony fejlesztéseket^ finanszíroz, összehangolja a fejlesztési törekvéseket, s elsősorban a megye déli—délnyugati térségében támogatja az új, jövedelmező foglalkoztatást kínáló munkahelyek létesítését. Az alakuló ülésen az igazgató tanács megválasztotta az öttagú igazgatóságot, melynek — s egyben az igazgató tanácsnak — elnöke Fekete Attila, a Pásztói Városi Tanács elnöke lett. Megválasztották továbbá a két(Folytatás a 2. oldalon.) Véget ért a felsőoktatási KISZ-titkárok tábora A szekcióülések befejeztével pénteken délben véget ért az egyetemi, főiskolai KISZ-titkárok salgótarjáni országos találkozója. A délelőtti beszélgetések a felső- oktatás rétegprogramjának megvalósulásáról, a közelgő ifjúsági parlamentekről folytak A részben elméleti jellegű, részben az elkövetkező félév feladatait körvonalazó tanácskozás, táborozással fejeződött be. A szervezők elmondták, hogy az elmúlt néhány nap legnagyobb erénye talán az volt. hogy ezekben a nehezen tervezhető időkben sikerült tisztázni az egyetemi és főiskolai KlSZ-szerveze- tek céljait, munkájuk elméleti alapjait. Döntés született arról, hogy a közeljövőben úgy rendezzék meg az ifjúsági parlamenteket, hogy az ne csak a felsőoktatás szűk körében felmerülő kérdésekkel foglalkozzon. A KISZ KB alapelvei alapján készült el a „Milyen szocializmust építsünk?" vitaanyag tervezete. A szélesebb körben vitára bocsátandó anyag nagyrészt az itteni hozzászólások, kiegészítések, javaslatok alapján februárban nyeri el végleges forrná, ját. A rétegprogramot illetően a résztvevők úgv vélekedtek, hogy az szerepét csak akkor töltheti be, ha kézzelfoghatóvá válik, ha a tagok ma. gukénak érzik. Ezért úgy döntöttek, hogy az érintett intézmények saját részükre készítsék el programjukat.
