Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-29 / 24. szám
1988. január 29., PENTEK NOGRAD 3 A Balassagyarmati Faipari Kisszövetkezet mintegy huszonhétféle lakáskiegészítő kisbútorokat készít, melyet a Skála, a vas-edény és az áfész-üzletekbe szállítanak. Képünkön Valent János asztalos, cipőtartó szekrényt szerel össze. —RT— A kutatási pályázatok A kutatási pályázati rendszerek egyszerűsítését, ösz- szehangolását javasolja a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége. Legutóbbi ülésükön hangsúlyozták: szükséges az egységes pályázati és annak megfelelő információrendszer kialakítása. Fontos az is, hogy pénzügyi, szervezési, szolgáltatási eszközökkel támogassák a pályázatok során elért jelentős kutatási eredmények gyors hasznosítását. Az országos tudományos kutatási alap az 1988—1991 közötti időszakban 400 millió forinttal támogatja a kutatásokat. A tavaly júliusban meghirdetett második témapályázatra jelentkezők szeptember végéig több mint 3 millió 200 ezer forint támogatást igényeltek. Pályázataikról ez év február végéig döntenek. 4 A Művelődési Minisztérium tudományos kutatási alapjából 1986—1989 között a tematikailag kötetlen pályázatokra mintegy 200 millió forintot irányoztak elő. Ezzel az összeggel elsősorban a felsőoktatási kutatásokat támogatják. A tematikus pályázatokkal az anyanyelvi és az idegen nyelvi nevelés, a modern filológiai kutatás fejlesztését, a korrekciós nevelést, a közgyűjteményi, valamint a kötelező társadalomtudományi tantárgyak tartalmi korszerűsítésével összefüggő kutatásokat mozdítják elő. A szakértőkből álló zsűri a beérkezett 185 pályázat közül 95-öt fogadott el, ezek megvalósítására 30 és fél millió forintot juttat. A Mezőgazdasági -és Élelmezésügyi Minisztérium főleg a gyorsan megtérülő, a pályázók saját erőforrásait minél nagyobb mértékben hasznosító programok megvalósítását támogatja. Már az idén folyamatos pályáztatással lehetővé kívánja tenni az erőforrások ésszerűbb hasznosítását. A Magyar Tudományos Akadémia saját kutatási alapjának 80 százalékával a természettudományi, 20 százalékával a társadalomtudományi kutatásokat, a gépek és műszerek beszerzését segíti elő. Az 1986—1988 közötti időszakban kétszáz pályázatot támogatnak 273 millió forinttal. mm mm mm mm mm M mm mm mrn H¥ll¥Ww%W“lr W li9vMtfKlvOMa Felvettek egy negyedikes gimnazista lányt a pártba Balassagyarmaton, a Szántó Kovács János Gimnáziumban. Pólyák Annamáriának hívják. Olyan, mint a többi diáklány; puha csizmája félretaposott, feszül rajta a farmer, a blúza lezser, haja borzais. Az arca sápadt és nagyon halkan, keveset beszél, csak a tekintete nyugtalan. Azzal többet is mond, mind szóval. A gimnázium igazgatója, Barkó László, az egyik ajánlója mondta róla, hogy nem bőbeszédű lány, meg diákszokás is, hogy a fiatalok magukról nem szeretnek beszélni. Mutatott egy levelet, amely a KISZ KB-tól érkezett és tudósítja az iskola igazgatóját arról, hogy Pólyáik Annamáriát a KISZ- iben végzett munkájáért elismerésben részesítették. Levéllel a kezében mosolygott az igazgató: — Nem a sok beszéd, a cselekedet a lényeg. Ezért is más ez a lány és mertem ajánlani... Később Török Tünde, a KISZ-alapszervezet titkára, aki a másik ajánlója mondta, hogy sok másban is különbözik Annamária iskolaitársaitól. Ahogyan kifejezte: — Borzasztóan „güris” lány... Az be is bizonyosodott a negyedikesekkel folytatott beszélgetéskor, hogy a legjobb tanulók között van és a biológiában, a fizikában nincs is jobb nála az osztályban. Erre a két tantárgyra különösen „ráhajt”, orvos akar lenni. De más tantárgyakból is eminens. Török Tünde véleménye egyértelmű. — Mégsem ez ami megkülönbözteti őt a többiektől, hanem az, hogy mindenben benne van és mindenkinek aki rászorul, segít... Annamária ilyen lány és a KISZ nevében éppen azért javasoltam. .. Később Pólyák Annamária a róla alkotott véleményt megismerve csóválta a fejét és elhúzta a száját, jelezvén, hogy túlzásnak tartja. Elsőnek amolyan szokásos és kötelező megnyilvánulásnak tűnt, de később kiderült, hogy őszinte a magatartása. És magyarázta is, hogy tulajdonképpen azon kívül, hogy az iskolában a természetes kötelességét teljesítve tisztességesen tanul, semmi mást nem tud felmutatni. A taggyűlésen is egész idő alatt attól rettegett, ha megkérdezik mit tett mád a közösségért, nem tud mit válaszolni. Az iskolában folyó vitakörökről beszéljen, amelyeket megszervezett ? Ahol ha jól kijött a lépés, plafonig érőn vitáztak arról: mi lesz, ha véget ér az iskola? Hol kapnak munkát? A fiatalok tudnak-e családot alapítani? Lesz-e hol lakni? Ezek és a hasonló kérdések őt éppen úgy foglalkoztatják, mint a többieket. Benne is ott lappang a félelem, hogy mi lesz, ha nem sikerül az egyetemi felvétele? — A politikai vitaköröknek csak az egyik szervezője vagyok — jelenti ki szerényen. Ez a lány magas mércét állított önmagának. Ahogyan mondita: „Ha valamit vállalunk, azt tisztességesen el kell végezni”. Ez az iskolának is jelszava, de neki családi örökség is. Pólyák Annamáriának az édesapja iskolaigazgató Dejtáron. De éveken át pártbizottsági titkár volt Drégelypalánkon, aztán alapszervezeti titkár Dejtáron, ráadásul olyan időkben, amikor a mezőgazdaság vajúdott. Esténként a közgondok sűrűsödtek a családi otthonban. Odahaza hallott panaszokat a családokban folyó vitákról. az igazság kereséséről, a falu életének alakulásáról. — Ezek megmaradtak bennem és feledni sem tudom... Én is, akár apám, bízom abban, ami a párt nevében történik... Most a hangja is élénkebb lett. Majd másodpercnyi csend; előbb maga elé nézett, aztán riadtan feltekintett. Hihető-e amit mondott? Arcán enyhe pír, finom mosoly, papírszelettel játszottak uj jai. — Butaságot mondtam? Ugye nem. .. Nem igaz, hogy ha fiatal az ember, nem éri kudarc; ő is birkózik vele. És sorolja, hegy próbált segíteni az egyik iskolabársának, mert gyengén ment neki a történelem. így sem sikerült a dolog és óra végén a társ nekiugrott, mert megsértődött, s számon kérte: miért nem súgott neki? Kóstolgatja az életet. Tűnődik: ilyen lesz a felnőttvilág is? Év közepén búcsúznak az iskolától a negyedikesek. Pólyák Annamária már párttagkönyvecskével a zsebében indul útnak. Bobál Gyula Profi szemléletű vasasok... avagy Pátztón a jelsió: alkalmazkodni! Aki régebben járt itt, az aligha ismerne rá az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának öntödéjére. A leginkább ráülő kifejezés: megújhodotta létesítmény! — A múlt évben kezdtük és az idén fejezzük be az öntöde rekonstrukcióját — mondja kísérőnk, Mikuska Miklós termelési osztályvezető. — A piaci igényekhez való alkalmazkodás miatt vált szükségessé. Mi lesz a jelentős költségű munka haszna? Egyrészt: hozzávetőlegesen húsz százalékkal növelhetjük majd a termelést. Másrészt: javul az öntvények minősége, magasabb áron adhatjuk el a forma- szerszámokat a felhasználóknak. A gyáriak saját maguk végzik a felújítást és korszerűsítést. A program magába foglalja két, egyenként egytonnás, középfrekvenciájú indukciós villamos kemence építését. Előirányozza új, modern homok-előkészítő, valamint öntő- és tárolórendszer létesítését. A minőséget sprektoszkóppal ellenőrzik majd, s miután a műszer bármikor kimutatja az öntvény összetételét, még időben sor kerülhet az esetleges korrekcióra. Folytatva gyárlátogatásunkat, a szakember további újdonságokra hívja fel a figyelmünket. — A technológiai gépparkot is korszerűsítettük. Számjegyvezérlésű megmunkáló- gépeket vásároltunk. Hasonló volt velük a célunk, mint az öntöde rekonstrukciójával: a megnövekedett követelményekhez kívántunk alkalmazkodni. Az NC-gé- pek teljesítménye köztudottan számottevően meghaladja a hagyományos működésű masinákét, s jóval méret- pontosabb alkatrészek készíthetők rajtuk. A nagyobb termelés, a jobb eladhatóság zsebre menő szempont... Röpke félórás sétánk során immár másodszor hangzik el a bűvös szó: alkalmazkodni! Az ok: az Üvegipari Műveknél a múlt esztendőtől bevezették a gyárakra lebontott egyéni nyereségérdekeltséget, a korábbi vállalati átlagérdekeltséggel szemben. Ezáltal a kollektíváknak már korántsem mindegy, hogy megfelelő áron eladható terméket gyártanak-e, sikerül-e csökkenteniük a költségeket, betartják-e a szállítási határidőket, A pásztói vasasok profi módon igazodtak a szigorúbb követelményekhez, s kiváló eredményeket értek el — igazolva az itt dolgozók rátermettségét, rugalmasságát, szakmai hozzáértését. — Végleges adataink ugyan Pillanatfelvétel * k«r»r rustles alatt álló öntödében. tett öntödében állítják elő, a múlt évben ezer tonna öntvény került ki innen. Az alkatrészgyártás terén fontos teendő az importkiváltás. Tavaly 200 ezer dollár kiadásától sikerült mentesíteni a népgazdaságot. A sodrony- gyártásban nagyjából stabilizálódott az igény, acélszer- kezetekből viszont mérséklődtek a megrendelések. Kevesebb a pénz a gyáraknál, ritkábbak a kemenceátépíté- sek, s mindez érzékenyen érinti a pásztóiak pénztárcáját. Az öntöde korszerűsítése és az új gépek üzembe helyezése kedvező helyzetet teremtett a gyárban az idei tervek teljesítéséhez. Még akkor is igaz ez, ha a külső feltételek szigorúbbak. — Az előirányzott bruttó termelési érték 184 millió forint — magyarázza a főmérnök —, megközelíti a Működésben az egyik számjegyvezérlésű megmunkáiógéPmég nincsenek, de bizonyos: túlteljesítettük terveinket — közli Becze Károly főmérnök. — Termelési értékünk várhatóan 192 millió forint lesz. Nyereségünk előreláthatóan eléri a 30 millió forintot. Gazdálkodásunk harmadik lényeges eleme a készlet. Nos, értéke alatta maradt a megengedett 42 millió forintnak. Mindezeknek köszönhetően tíz százalékkal emelkedtek a bérek. Jelenleg nálunk évente átlagosan 86 ezer forintot keres egy dolgozó. A 420 főnyi kollektíva elsődleges feladata, hogy biztosítsa az üveggyárak termeléséhez nélkülözhetetlen for- maszerszómakat. Külön üzemet létesítették erre a célra. Az alapanyagot a már emlímúlt esztendőben elértet. A célul tűzött nyereség viszont csak egyhatoda a tavalyinak, vagyis 5 millió forint. A bérek bruttósítása, az áremelkedések miatt jelentős többletkiadásokkal számőlunk. Termékszerkezetünk a múlt éviihez hasonló. Gyártmányaink 80 százalékára szerződést kötöttünk a vevőinkkel, s ez megnyugtató számunkra. Becze Károly végezetül megjegyzi: nem titkolt elképzeléseik között szerepel termékeik közvetlen külföldi értékesítése. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a hazai vásárlók igénye alatta marad a gyár termelőképességének. Kolaj László Fotó: Bábel László Számítástechnikái kiállítás és állásbörze Miskolcon ■Nagyszabású, évenként is* métlődő rendezvénysorozaton ismerteti meg hallgatóit és a fiatal szakembereket, valamint az érdeklődőket a legújabb számítástechnikai termékekkel, berendezésekkel, rendszerekkel a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem KISZ-bizottsága és Gépész Valéta bizottsága. Lehetőséget kínálnak arra is, hogy a leendő ifjú szakemberek tájékozódjanak: mely vállalatoknál, intézményekben számítanak munkájukra, azaz, hol kaphatnak állást. Először tavaly mieroMEN elnevezéssel rendezett Miskolcon a két egyetemi bizottság számítástechnikai kiállítást, amely nagy sikert aratott. Továbbfejlesztve az ötletet, az idén február 25—27. között a kiállítással egyidejűleg microCAD elnevezéssel számítástechnikai és műszaki találkozót is rendeznek. A CAD-kiállításon és -bemutatón megismertetik az érdeklődőket a számítógépes műszaki tervezés módszereivel, eszközeivel. Itt a hazai és néhány külföldi hardvert és softvert előállító, forgalmazó cég termékeit, újabb fejlesztési eredményeit mutatják be. Más vállalatok is felkelthetik az ifjú szakemberek érdeklődését: ipari kiállításon ismertetik új műszaki eredményeiket. Az „állásbörzén” a számítástechnikában érdekelt vállalkozások, vállalatok és az egyetem ifjúsága, valamint az érdeklődő szakemberek v számára lehetőség nyílik a szakterületen belül a tájékozódásra és a tájékoztatásra az elhelyezkedési lehetőségekről. A kiállításokhoz kapcsolódóan konferenciát rendeznek a vállalat- irányítás és a számítástechnika kapcsolatáról, valamint a számítástehenika legújabb eredményeiről. A rendezvényen az egyetem KISZ-bizottsága microCAD—VALETE néven alapítványt hoz létre a hallgatók és a végzett fiatal oktatók kutatói fejlődésének, innovációs tevékenységének támogatására. (MTI)
