Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-29 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 24. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JANUÁR 29., PÉNTEK 0 Profi szemléletű vasasok... (3. oldal) látszva gyógyítani (5. oldal) Átadták a Nógrád megye legjobb sportolói díjakat (7. oldal) A gazdasági reform mindenekelőtt teljsítményt követel! Hedgyessy Péter miniszterelnök-helyettes előadása a felsőoktatási KISZ-titkárok országos táborában Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes beszédét hallgatják a résztvevők. — Kép: Bencze — A KISZ legfontosabb tavaszi feladatairól hallgatott meg csütörtökön délelőtt előadást az egyetemi, főiskolai KISZ-titkárok salgótarjáni országos tábora. Gyurcsány Ferenc, az egyetemi, főiskolai tanács elnöke a tábor 150 résztvevője előtt szólt a március közepéig tartó intézményi ifjúsági parlamentekről, illetve az április második felében sorra kerülő országos felsőoktatási alágazati ifjúsági parlamentről. Felhívta a fiatalok figyelmét a tavaszi nagy ünnepek méltó megtartására is. A tábor valamennyi résztvevője átvette az egyetemi, főiskolai tanács első félévre szóló munkaprogramját, majd tíz szekcióban cserélt gondolatokat a Milyen szocializmust építsünk? címmel kezdeményezett vitáról, a rétegprogram megvalósításáról, illetve a hátralévő ifjúsági parlamentekre való felkészülésről. A délutáni órákban Med- gyessy Péter miniszterelnökhelyettes volt az országos tábor vendége. Ezt megelőzően Medgyessy Péter találkozott Géczi Jánossal, a megyei pártbizottság első titkárával és Devcsics Miklóssal, a megyei tanács elnökével. Időszerű gazdasági és társadalmi kérdésekről folytattak eszmecserét. Szó esett többek között a megye gazdaságának elmúlt évi tapasztalatairól, az ipari és mezőgazdasági nagyüzemek idei elképzeléseiről, valamint a gazdálkodás és a foglalkoztatás várható feszültségeiről. A felsőoktatásban tevékenykedő KISZ-titkárok körében a miniszlterelnök-he- lyettes az ország jelenlegi helyzetének elemzésével kezdte mondanivalóját. A kedvezőnek korántsem minősíthető állapotok közül aláhúzta az eladósodottság magas métékét, s a magyar munka nemzetközi piacon való leértékelődésének hátterében meghúzódó okokat. Export- termékeink versenyképessége nem kielégítő, a kivitelre szánt cikkek kétharmad része alacsony feldolgozottsá- gú vagy éppenséggel alapanyag. A tőkésexport-termelés energiaigényessége — szemben a fejlett ipari országok által produkált 30 százalékkal — hazánkban mindössze (tíz százalékkal csökkent. A népgazdaság egyensúlyi viszonyai mindezek következményeként felborultak, növekszik az infláció. Az utóbbi, roppant nehéz esztendők azonban egyúttal azt is igazolták: a magyar gazdaságban megvan a tal- ponmaradás képessége. hiszen a gondterhes időkben is sikerült elkerülni az adósságok átütemezését, a gazdaságirányításban bekövetkezett változások révén pedig megőrizni a belső piac kiegyensúlyozottságát. Ugyanakkor azonban az is tény, hogy mindez kevésnek bizonyult a kibontakozás .perspektívájának megteremtéséhez. A következőkben az 1970- es évek közepéig visszanyúlva arról a folyamatról adott helyzetelemzést Medgyessy Péter, amely a napjainkra jellemző állapotokhoz vezetett. Ez idő alatt számtalan intézkedés született a gazdasági teljesítmények fokozására, ám az eredmény nem bizonyult tartósnak, mert a szerkezetváltás megindításához kevés volt az elszántság, Nem néztünk határozottan szembe olyan feszültségekkel, melyek szükségszerűen együttjárnak a gazdaságtalan export leépítésével; a belső piacon fellépő ellátási zavarokkal, vagy akár a racionálisabb foglalkoztatással. A szocializmusban is működőképes piaci rendszerre van szükség, az ennek megfelelő intézmény- rendszerrel együtt. S, nem alakultak még ki azok a mechanizmusok sem, melyek alkalmasak a politikai és társadalmi feszültségek levezetésére. Okozatként jelenik meg a szabályozók gyakori módosulása miatti kiszámíthatatlan közgazda- sági környezet, mely a rövid távú vállalati gondolkodásnak kedvez. A gazdaság beszűkült mozgástere egyúttal azt is magával hozta, hogy a szerkezetátalakításhoz szükséges források elsősorban a már letelepedett tőkéből mozgósíthatók. A társadalmi, politikai feszültségek kiéleződése is a válságjelenségek hosszadalmas elhúzódásának következménye. Mindez azt (Folytatás a ,2. oldalon.) Megkezdődött a KISZ KB ülése A lakásgazdálkodás átfogó korszerűsítésére vonatkozó javaslatok megvitatásával kezdte meg csütörtökön a kétnaposra tervezett ülését, KISZ Központi Bizottsága, a zánkai úttörővárosban. Az előterjesztésből, a szóbeli kiegészítésből, és a hozzászólásokból is egyértelműen kitűnt, hogy a tervezet szerint alapjaiban változna meg a lakásépítés, -elosztás és -támogatás eddigi rendszere. A koncepciótervezetet kidolgozó munkacso- * port jelentésében hangsúlyozta : a lakásgazdálkodás napjainkban politikai kérdéssé vált, kiemelt helyet foglal el a sürgető társadalmi gondok sorában. A javaslattervezet leszögezi: az utóbbi években jelentősen csökkent az újonnan épített bérlakásoik száma, gyors ütemben növekedtek a lakásszerzés, a lakáshoz jutás terhei. További gond, hogy az infláció, a megtakarításokat és a támogatásokat folyamatosan elértékteleníti. Az ifjúsági szövetség vezető testületé délután szekcióüléseiken tárgyalta a „Milyen szocializmust építsünk?” elnevezésű vitasoro- zat szervezési és tartalmi előkészítésének feladatait. (MTI) II KSH elnökhelyettese Salgótarjánban Csütörtökön Salgótarjánba látogatott a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese dr. Bartha Barnabás. Találkozott és megbeszélést folytatott Géczi Jánossal az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága első titkárával, dr. Körmendy Józseffel a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárával, valamint dr. Gyöngyösi Istvánnal a KHS Nógrád Megyei Igazgatóság vezetőjével. Konzultált az 1990-ben sorra kerülő népszámlálás előkészítéséről és az 1988-ban Nógrád megyében zajló próbanépszámlálásról. A kormány tárgyalta Szerkezetváltozás az exportképesség fokozására A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője, a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács javasolta az Országgyűlésnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és az élelmiszerekről szóló törvények módosítását. A kormány egyúttal az Elnöki Tanács elé terjesztette 'a növényvédelemről szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács, a tervgazdasági bizottság jelentése alapján, áttekintette az exportképesség fokozása, a műszaki fejlődésen alapuló szerkezetváltozás meggyorsítása érdekében hozott és teendő intézkedéseket. Újból hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló központi és hitelforrásokat elsődlegesen e célokra kell felhasználni. Ezt szolgálják a hosszú lejáratú nemzetközi hitelfelvételek — köztük a múlt év őszén felvett egymilliárd márkás NSZK-hitel — is. A Minisztertanács felhívta a gazdálkodó szervezetek figyelmét a műszaki fejlesztést és az exportbővítést célzó pályázatokra. Egyúttal kifejezte reményét, hogy a kereskedelmi bankok és a vállalatok széles köre vesz részt saját forrásait is bevonva e program megvalósításában. A Minisztertanács megvitatta az iskolárendszeren kívüli szakmai oktatás továbbfejlesztésével kapcsolatos állami tennivalókat. Meghatározta a felnőttek szakmai képzésére, átképzésére és továbbképzésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket, utasította az illetékes minisztereket a részletes intézkedések kidolgozására. (A kormányszóvivői tájékoztató a 2. oldalon.) Megyénkben megkezdődtek ‘ a zárszámadások Jöl zártak a bátonyterenyeiek Csütörtökön megyénkben is megkezdődtek az 1987. évi termelést, gazdálkodást értékelő zárszámadó küldött- és közgyűlések. Elsőnek a Bá- tonyterenyei Mátra Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága végezte el az elmúlt évi munká értékelését és határozta meg a jövő feladatait. Percze József termelőszövetkezeti elnök beszámolója szerint a gazdaság 1987- ben 112 millió forint árbevételt ért el. A nyolc ágazat közül hét. nyereséggel zárt, az erdészet dolgozói pedig jobb eredményt értek el, mint ahogy azt év elején részükre meghatározták. A növénytermesztési ágazatban tevékenykedők 38 vagonnal több terméket produkáltak az előírtnál. A takarmánytermelésben viszont nem sikerült a kívánt szintet elérni. Az egy évvel ezelőttihez képest 500 ezer forinttal javult az állattenyésztés eredményessége. A kiegészítő tevékenységben, a Rico Kötszerműveknek végzett munka hozta az eddigi legnagyobb nyereséget. A közös erőfeszítések eredményeképpen a tervezett 5 millió forint nyereség helyett 5 millió 678 ezer forintot értek el. Ez megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a bérszínvonal emelésén kívül a tagság egyheti bérnek megfelelő nyereséget vigyen haza. Emellett a törzs- gárdatagoknak összesen 100 ezer, a szocialista brigádoknak pedig 40 ezer forintot fizettek ki. A nyugdíjasok összesen 150 ezer forintot vehettek át. Egyébként a megyében az idei zárszámadó küldött- és közgyűlések február végével fejeződnek be. Addigra 36 termelőszövetkezet és hét szövetkezeti közös vállalat vezetősége értékeli a tagsággal együtt az elmúlt évi célkitűzések megvalósítását és kijelölik az idei esztendő tennivalóit. Környezetvédelmi oktatóközpont Pásztón Abban, hogy a környezet- védelém fontossága, a környezethasználat, a környezet- kímélés jelentősége beépüljön a közgondolkodásba, mérhetetlen szerep hárul a pedagógiára. Jelenleg hazánkban még nem működik olyan intézmény, amely a környezet-, és természetvédelmi ismereteket .teljes összetettségében oktatná, ökológiai szemléletet alakítania ki, s egyúttal gyakorlati tudnivalókat is adna a környezetóvással kapcsolatos társadalmi tevékenységhez. Ma az iskolarendszeren belüli nevelő-oktató munka még nem képes e feladat megoldására. A célokat olyan sajátos funkciójú oktatási központok létrehozásában látják a szakemberek, mint amilyent csütörtökön avattak Pásztón, a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában. A Tuzson János Környezetvédelmi Oktatóközpont átadására eljött dr. Szalay- Marzsó Lászlóné, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főmunkatársa, aki megnyitó beszédében a fentieket hangsúlyozta. A pásztóialk, a városi TIT- szervezet és a középiskola kezdeményezéséről szólva kiemelte, ' hogy az itteniek csendben, ám kitartóan folytatott munkájának eredményeként adhatták át tegnap a neves botanikusról elnevezett oktatóközpontot. Elmondta azt is, hogy Pásztón megvannak a szellemi erők, a technikai feltételek és nem hiányzik az eredményes tevékenységhez szükséges ösz- szefogás sem. A csütörtöki megnyitóünnepséghez több program is kapcsolódott, délelőtt az általános iskolásaknak tartottak rendhagyó környezetismeretórát, s ezt folyóirat- és szakkönyvkiállítás egészítette ki. A Dózsa György Általános Iskolában Az ember és a környezet címmel nyílt kiállítás a tanulók rajzaiból, a középiskolában pedig a névadó életének és munkásságának emlékeit mutatják be. Délután előadói konferenciákkal folytatódtak az események: „Ä környezeti nevelés helyzete, feladatai hazánkban”, illetve „Az oktatóközpontok céljai, feladatai és a fejlődés tendenciái” címmel dr. Szalay-Marzsó Lászlóné tartott előadást az iskolában, Gyulai Iván, a KISZ KB ifjúsági környezetvédelmi tanács elnöke pedig a városi tanács épületében „Kétségek és remények a környezeti válság megoldásában” címmel mondta el vitaindítóját a társadalmi és tömegszervezetek képviselőinek, a gazdasági szakembereknek. Környezetvédelmi oktatóközpontot adtak át Pásztón.
