Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLIV. ÉVF., 23. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK '■> / v ­Újra felfelé tart a DEXION-Salgé életgörbéje (3. oldal) Olvasók fóruma (4. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (5. oldal) A véleménycsere tovább folyik Ideológiai aktíva Salgótarjánban Ideológiai aktívát rendezett tegnap Salgótarjánban, az oktatási igazgatóság székházában az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottsága. A tanácskozáson pártmunká­sok, propagandisták, az oktatási és művelődési intéz­mények képviselői vettek részt. Ott volt a tanácsko­záson Géczi János, az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottságának első titkára, valamint Schiffer Péter, a Társadalmi Szemle rovatvezetője. Legfontosabb politikai feladat a cselekvésre ösztönzés Berecz Frigyes a Nógrádi Szénbányák párt­végrehajtóbizottságának ülésén Rendkívüli ülést tartott Az elmúlt hetekben a me­gye mintegy 130 intézményi, üzemi pártalapszervezeté- ben taggyűléseken, elméleti tanácskozásokon vitatták meg a Politikai Bizottság téziseit, az ideológiai mun­ka időszerű kérdéseiről. A széles körű véleménycsere tapasztalatait dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titká­ra összegezte. Többek között elmondot­ta, hogy a téziseket az alap­szervezetekben, a párttagok körében várakozás előzte meg, s a tanácskozásokon őszinte törekvés volt arra, hogy megismerjék legfonto­sabb kérdéseit. A viták ott voltak tartalmasak, ahol a pártszervezet, a kommunis­ták felvállalták az ideológi­ai élet lényeges kérdéseinek elemezését, azokat, amelyek élénken foglalkoztatják a párttagságot, a közvéleményt és így mondtak véleményt a a tézisekről. Sok helyen kapcsolatot kerestek és ta­láltak a Központi Bizottság 1987. július 2-i határozatá­val, valamint a Központi Bizottság által megbízott munkabizottság téziseivel, a párt vezető szerepéről tár­sadalmunkban, a politikai intézményrendszer tovább­fejlesztéséről. Mindez azt bizonyítja, hogy az ideoló­giai munka továbbfejleszté­sét a további fejlődés egyik A múlt évf munkáról szó­ló beszámolót és az idei munkatervet vitatta meg szerdai ülésén a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Tavaly két központi és öt megyei indítású vizs­gálatot végeztek a megyé­ben a népi ellenőrök, és eze­ken kívül a területi bizott­ságok tíz témában kezdemé­nyeztek saját vizsgálatot. Az ellenőrzések kétharmada gaz­daságpolitikai kérdésekre irányult, amit egyrészt a gazdasági élet problémáinak felerősödése indokolt, más­részt a helyi döntések meg­alapozottságát igyekeztek elősegíteni vizsgálataik meg­állapításaival a népi ellen­őrök. A tapasztalatokat össze­gezve megállapítható, hogy a főbb gazdaságpolitkiai cél­kitűzések megvalósítása nem a kívánt ütemben halad. -Nem játszik továbbra sem meghatározó szerepet a vál­lalatok gazdálkodásában a hatékonyság javítása. Ennek fontos hajtóerejének tartják. Kedvezően hatottak a viták­ra a közeli években lezajlott elméleti tanácskozások is. Ugyanakkor az is a ta­pasztalatok sorát gyarapí­totta, hogy a párttagok egy része nem, vagy nem eléggé ismeri a téziseket, megálla­pításaiból egyoldalú követ­keztetéseket von le. S, nem kevés azok száma sem, akik bizonytalanok a helyzetünk, a lehetőségek, a társadalmi, a gazdasági, az ideológiai életünk megújulásának meg­ítélésében. Arról is szó esett, hogy a véleménycsere to­vább folyik, a közeljövőben országos tanácskozásra is sor kerül. Az általánosítható tapasz­talatokat követően az elő­adó a konkrét ideológiai kérdésekről szólt. Kiemelte közülük a szocializmusról alkotott kép folyamatos kor­szerűsítését, a társadalmi, a gazdasági, a politikai élet­ben zajló reformfolyamatot. Hangsúlyozta, hogy a reform eszköz a párt kezében a szo­cialista társadalom tovább­fejlesztése, az ellentmondá­sok feloldása érdekében. Szólt a gazdasági építőmun­ka jellemző vonásairól, a szocialista terv- és piacgaz­dálkodásról, az új gazdál­kodási formákról, ezek el­térő megítéléséről. A tár­sadalmi, az osztályviszonyo­kat elemezve a tulajdonvi­legíőbb oka a megfelelő ér­dekeltség és kényszer hiá­nya. Hozzájárul ehhez az is, hogy a gazdasági szabályozó rendszer egyes elemei nem biztosítják vállalati szinten a népgazdasági érdekek kel­lő érvényesülését. Bizonytalanok a gazdálko­dó egységek stratégiai elkép­zelései, s ezek hátráltatják az előrelépést a munkaerő minőségi összetételének ja­vítása terén csakúgy, mint a szakmunkásképzés színvona­lának és irányításának el­lentmondásai is az élőmun­ka hatékonyságának növelé­sében. Továbbra is jelentős veszteségeket okoznak a munkafegyelem és technoló­giai fegyelem hiányosságai de e téren a vállalatoknál gyakorlatilag mégsem funk­cionál érdemi felelősségi rendszer. Nem tapasztalható javulás a bizonylati fegye­lemben sem, s ez a magán-, a vállalati és a szövetkezeti szférára is megállapítható. A fegyelemben és a fele­szonyok változtatását kísér­te végig, kiemelve a szocia­lista tulajdonviszonyok meg­határozó szerepét. Beszélt az osztályszerkezetben vég­bemenő változásokról, az osz­tályokon belüli differenciá­lódásról, a munkásosztály változatlan társadalmi — vezető — szerepéről, az ez­zel kapcsolatos nézetekről. Végezetül az ideológiáról, az ideológiai munka fejlesz­tésének szükségességéről, lehetőségeiről szólt Gordos János. Arról, hogy társadal­munk ideológiai arculata sokszínű, de ebben a mar-, xizmus—leninlzmusnak meg­határozó szerepe van. Fon­tosnak ítélte meg azt a mun­kát, amely a párttagság gon­dolkodásának változása, a közvélemény formálása, cse­lekvőkészségének növelése érdekében történik. S, ehhez meg kell találni a leghaté­konyabb módszereket, éppen a társadalmi, gazdasági ki­bontakozási program sikere érdekében. Az előterjesztést követő vitában Baeskó Piroska, a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola salgótarjáni tagozatá­nak tanára többek között azt erősítette: a társadalmi előrehaladás nem lehetséges tisztázott elvek, megalapo­zott elmélet, tiszta gondola­tok nélkül. Beszélt a szö­vetségi politika ideológiai összefüggéseiről, arról, hogy a szocialista társadalom épí­tésében szükség van min­den tisztességes szándékú törekvésre, cselekedetre. Horváth Józsefné, az okta­tási igazgatóság tanára töb­bek között a szocialista tár­sadalom fejlődéséről, a gaz­dasági törvényszerűségek ér­vényesüléséről, a gazdasági (Folytatás a 2. oldalon.) lősségi rendszerben tapasz­talt hiányosságokat részben megerősítették és kiegészí­tették a népi ellenőrzési bi­zottságokhoz érkező lakossá­gi bejelentések, panaszok. Tavaly 1 Iff bejelentés érke­zett a megyei és területi neb-ekhez, s ezek között az előző évihez viszonyítva kétszeresére nőtt a névtelen bejelentések száma, ami a bizalmatlanságot, illetve a várható megtorlástól való félelmet jelzi. Legtöbben a kereskedelemben, a közigaz­gatásban, az építőiparban és egyes vezetőknél észlelt ne­gatív jelenségekre hívták fel a népi ellenőrzés figyel­mét. A megyei népi ellenőrzési bizottság idei ellenőrzési ter­vei között szerepel többek között a találmányok és újí­tások iparban való hasznosí­tásának vizsgálata, és terí­tékre kerül a tanácsi úthá­lózat fenntartására és kor­szerűsítésére fordított pénz felhasználása is. szerdán a Nógrádi Szénbá­nyák pánt-végrehajtóbizott- sága, s megtárgyalta „A párt vezető szerepe társadalmunk­ban, a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztéséről” szóló tézisek vitájának ta­pasztalatait. Az .ülésen részit vett Berecz Frigyes, az MSZMP KB tagja, ipari mi­niszter. A testületi ülést megelő­zően Berecz Frigyes elláto­gatott a megyei pártbizott­ságra, ahol Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatta szűkebb hazánk helyzetéről, az itt termelő vállalatok eredményeiről, az időszerű politikai feladatok­ról. Jelen volt a beszélge­tésen Zsuffa Miklós, a Nóg­rádi Szénbányák vezérigaz­gatója, aki szólt a kollektí­va múlt évi munkájáról, a gazdálkodást nehezítő gon­dokról, valamint a gazdasá­gosság javítása érdekében tett és tervezett intézkedé­sekről. A Nógrádi Szénbányák igazgatóságán megtartott vb- üiésen Jákóhalmi Ferenc, a vállalati pártbizottság titká­ra köszöntötte a testületi ta­gokat, az állandó meghívot­A KISZ Központi Bizott­sága rendszeresen megren­dezi a felsőoktatási intézmé­nyekben dolgozó KlSZ-titká- rok táborát. Az egyeteme­ken, főiskolákon végzett po­litikai munkához értékes muníciót kínáló felkészítés­nek ezúttal a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótar­jáni intézete adott otthont. Az ország minden részéből 150 fiatal érkezett a megye- székhelyre, hogy a három­napos táborban a fiatalság helyzetének áttekintésén túl az ország gazdasági, társa­dalmi állapotáról is gondola­tokat cseréljen. Szerdán még a tábornyi­tást megelőzően a KISZ KB mellett működő egyetemi, főiskolai tanács tartott ülést A délutáni órákban került sor a közös gondolkodást szolgáló háromnapos rendez­vény megnyitására. Nagy Im­re, a KISZ KB titkára a kommunista ifjúsági mozga­lom előtt álló legfontosabb feladatokat fogta csokorba. Ezek a teendők természete­sen nem függetlenek az or­szág jelenlegi helyzetétől, hi­szen éppen az ebből adódó nehézségek nyomasztják a fiatal generációt is. Az ifjú­ság közhangulatát is erőtel­jesen befolyásolják az ár­emelések, a helyenként már érezhető foglalkoztatási gon­dok, a lakáshoz jutás foko­zódó nehézségei, az aktuális káderkérdések megoldásában gyakran tapasztalható hatá­rozatlanság. Elfogadhatatlan a fiatalok számára az a tény is, hogy noha a társadalmi produk­takat, s külön is üdvözölte a vendégeket: Berecz Fri­gyest és Géczi Jánost. Ezt követően rövid szóbeli ki­egészítést fűzött a tézisek vitája tapasztalatainak írá­sos összegzéséhez. Az írásos anyagból és a felszólalásokból kitűnt: a szénbányavállalat párttagsá­ga általánosságban egyetért a tézisekben megfogalmazot­takkal, hiszen azok tartal­mazzák mindazokat a teen- ' dőket, amelyek hozzájárul­hatnak pártunk megújhodá­sához, vezető szerepének megerősödéséhez, a politikai intézményrendszer tovább­fejlesztéséhez. A vitában felszólalt és több kérdésre reagált Berecz Frigyes. Elsőként arra vála­szolt, miért éppen most bo­csátották vitára a téziseket? Mint elmondta, bevált gya­korlat a pártkongresszusok közötti félidőben az elért eredmények számbavétele, a tapasztalatok megvonása, s most itt van ennek az ide­je. A Szovjetunióban bekö­vetkezett változások is inspi­rálnak bennünket a változ­tatásokra. Végezetül, de nem utolsósorban: szükség van a pórt vezető szerepének meg­turn negyven százalékát ők állítják elő, ezzel koránt sincs arányban a döntésho­zatali fórumokon való kép­viseletük. A KISZ által tömörített ifjúsági mozgalom úgy látja tehát, hogy a fiatalok érde­keinek hathatósabb képvise­lete a korábbitól offenzívebb politizálást igényel. Az idei esztendőben várható nagy és nehéz döntések előkészítése ehhez a „nyitáshoz” kiváló politikai terepet kínál. A fi­atalság cselekvőkész erőit összefogva már a közelgő pártértekezlet döntés-előké­szítő munkájában meg kí­vánja jelentetni az ifjúság véleményét, s ezen túl is a különféle döntéshozatali fó­rumokon kiáll a fiatalságot érintő olyan fontos kérdé­sekben, mint a lakáshoz ju­tás, az oktatás fejlesztése, vagy akár a pályakezdők bérezése. Az erőteljesebb politizálás egyik jeleként éppen a la­erősítésére, a politikai in­tézményrendszer korszerűsí­tésére, s a témát pártérte- kezlet keretében tűzik majd napirendre, Többször is szóba került a tisztségviselők két ciklusra való megválasztásának kér­dése. Erről Berecz Frigyes azt mondta: szükség van er­re a változtatásra, ám az arra alkalmast mandátumá­nak lejárta után akár ma­gasabb posztra is megvá­laszthatják. A szénbányászattal kap­csolatosan megfogalmazta: nincs szó az iparág felszá­molásáról,' de elodázhatatlan a termelés gazdaságossá té­tele. A szénbányászokat meg kell fizetni, hiszen magas szaktudást igénylő, nehéz, ve­szélyes munkát végeznek. Meg kell találni annak a módját, hogyan lehetne me­gyénkben is jövedelmezővé tenni a szénbányászkodást. A vitában elhangzottakat Jákóhalmi Ferenc foglalta össze. Hangsúlyozta: legfon­tosabb politikai feladat a cselekvésre ösztönzés. A testület az írásos anya­got, a szóbeli kiegészítést, a vita összefoglalóját elfo­gadta. káshoz jutás témájában mé* a következő hetekben társa­dalmi vitát kezdeményez a KISZ — széles körű támo­gatást keresve kidolgozandó javaslata elfogadtatásához. Nemcsak ebben, hanem más fontos ügyekben is szövetsé­geseket keres a társadalmi szervezetek, illetve a KISZ keretein kívül működő, kü­lönféle jellegű ifjúsági moz­galmak közt. Az intenzív párbeszéd, a szoros együtt­működés az ifjúságot érintő közös ügyek megoldását szol­gálja. Természetesen nem csupán materiális kérdéseket tűz zászlajára a KISZ: a tavaszi teendők egyik ki­emelkedő programja a Mi­lyen szocializmust építsünk? címmel indított vita. A kivárás taktikája, a passzivitás biztos kudarc! — a nem csupán a KISZ-re ér­vényes tapasztalat vezeti az ifjúsági mozgalmat a politi­kai munka megújhodásának gyorsításában. Beszámoló a múlt évi munkáról a megyei neb-iilésen Kétszeresére nőtt a névtelen bejelentések száma A le iu car as taktikája biztos kudarc! Egyetemi, főiskolai KISZ-titkárok országos tábora a megyeszékhelyen

Next

/
Thumbnails
Contents