Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-27 / 22. szám

1988. január 27., SZERDA NOGRAD 3 Százmillió — hulladékból Hulladékok értékesítéséből 107 millió forint árbevételre tett szert az elmúlt évben az Észak-magyarországi MÉH Nem csak egyetérteni lehet Vállalat salgótarjáni telepe. Autókarosszériától a lavó­rig minden volt abban a 22 ezer tonna vashulladékban, amelyet az LKM, a Dunaúj­városi Vasmű és az Ózdi Ko­hászati Üzemek mellett olasz, valamint nyugat-németországi kohászati vállalatok vásárol­tak és hasznosítottak. Érde­kesség. hogy a többi iparág általános gyakorlatától elté­rően ez esetben nem a jobb. hanem a gyengébb minőségű .hulladékok kerültek nyugati exportra. A hazai kohászok berendezései ugyanis ezt nem tudják újrafeldolgozni. A belföldi papírgyárak 1900 tonna papírhulladékot vásároltak a salgótarjáni te­lephelytől. Az árbevételt gyarapította továbbá 500 ton­na színesfém és 100 tonna gumihulladék értékesítése. Az SKÜ bátonytcrenyei feldolgozó gyáregységének szállító­pálya-gyártó üzeme túlteljesítette a 87-cs esztendő terve­zett árbevételi tervét és elérték a 95.5 millió forintot. Az év első napjaiban is folyamatos a termelés és a kész pá­lyarendszerek kiszállítása. Vízszennyezés a Sajón Levonulóban a hullám Mint már hírül adtuk az elmúlt héten, csütörtökön sú­lyos környezetszennyezés történt a szlovákiai Nyus- t.ván. Egy ottani vegyid üzem­ből kátrány- és nitrogéntar­talmú hulladékanyag került a csatornarendszeren át előbb a Rima, majd onnan a Sajó folyóba. A szlovák vízügyi szervek azonnal ér­tesítették az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatósá­got. Tájékoztatásuk szerint a mérgező fenoltactalmú ve­gyi anyagok húsz percen át folytak a vízbe. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság nyom­ban első fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el a Sajó teljes ma­gyarországi szakaszára. Ez azt jelenti, hogy kétórán- ként hét ponton vízmintákat vesznek, ezeket azonnal ana­lizálják. hogy amennyiben szükséges újabb intézkedé­seket tehessenek. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy levonulóban van a szennyezett víz. A folyama­tos vízvizsgálatokat termé­szetesen ennek ellenére sem szüneteltetik, változat­lanul állandó kapcsolatot tartanak a Sajó vizét hasz­náló ipari üzemekkel. az Ózdi Kohászati Üzemekkel, a Borsodi Vegyi Kombinát­tal. a Borsodi Hőerőművel és a I,enin Kohászati Mü­vekkel is. A szennyezés ed­dig nem jelentett gondot az említett ipari üzemek víz­ellátásánál. Ugyancsak ál­landó kapcsolatot tartanak az illetékes szlovákiai víz­ügyi hatóságokkal. (MTI) Tavaszi uetomagellätä! Újfajta paprikák Elegendő szaporítóanyagot ígér a kistermelőknek ta­vaszra a vetőmag-termeltető és -értékesítő vállalat, össze­sen több mint 50 millió tasak zöldség- és virágmagot ké­szítettek elő az ellátáshoz, s ennek csaknem 70 százalékát már át is adták a kiskeres­kedelmi vállalatoknak, az áfészeknek és a kiskereske­dőknek. így a közeli napok­ban a vállalat szaküzleteiben, mintaboltjaiban, s az ország 4500, vetőmagot is árusító üzletében árusítják a mintegy ' 300 zöldség- és 350 dísznö­vényfajta magját. A vállalat központjában és megyei terü­leti központjaiban megerő­sítették a vevőszolgálati cso­portot, amelynek feladata a fogyó készletek pótlása, az utólagos rendelések felvétele, a kiskereskedelem gyors ki­szolgálása. A kis adagú. 5—25 grammos vetőmagok csomagolását nagymértékben javították: két korszerű, nagy teljesít­ményű gépet állítottak üzem­be, a csomagoláshoz pedig olyan újfajta anyagot hasz­nálnak, amely a hagyomá­nyosnál jobban megőrzi a bezárt magok esi ráké pessé- gét. A vetőmag termelése és feldolgozása egyébként nem volt zavartalan, mert az idő­járás hátráltatta a termelést, visszavetette a szaporító­anyagok kifejlődését. Mivel a minőségi követelményeknek mindenképpen meg akarnak felelni, néhány esetben jó minőségű vetőmag behozata­lával segítettek a gondokon. Ennek és a hazai nemesi tők, . vetőmagtermelők munkájá­nak köszönhetően új fajták­kal is bővül a választék. Többéves nemesítői mun­ka eredménye, hogy a papri- kamag-választékot a Duna FI elnevezésű. fényszegény időszakban is viszonylag bő­ven termő, csípősségmentes fajtával növelik. Szintén új­donság a Rapidus FI és a Novator paprika, mindkettőt korai és késői hajtatásra egy­aránt vethetik. Lesz elegendő a korán érő paradicsompap­rikából. Salátából háromfélét is újdonságként kínálnak, egyikük azért is figyelemre méltó, mert jó szárazságtűrő, A termelők most találkoz­nak először nagyobb mennyi­ségben a rövid tenyészidejű Treff, illetve a kecskeméti korai biborparadicsom vető­magjával. Uborkamagból eggyel csökkent a választék, az eddig keresett Delicatest. egy jó minőségű kecskeméti fajtával pótolták. Egyre na­gyobb az érdeklődés a föl­futtatott, támrendszeres ter­mesztésre alkalmas uborka­fajták iránt, ezekből most háromfélét is kínálnak. Kevés a jó görögdinnye­mag. a hagyományos fajták­ból csak részben képesek az igényeket kielégíteni, viszont újdonságként Hungária 8 jel­zéssel piros húsú, és Napsugár elnevezéssel sárga húsú gö­rögdinnye magjának árusítá­sát is • megkezdik kisebb ' mennyiségben. Sárgadinnye- magból a most először for­galmazott Topáz-fajtával együtt eleget ígérnek. Lesz elég sárgarépa-vető­mag, de kevés a hosszabb gyökérzetű petrezselyem ve­tőmagja. A vöröshagymák kö­zül többfajta csak igen kis ter­mést hozott, ezért pótlásukra a Zittaui sárga és a Stuttgar­ti óriás vetőmagját kínálják, újdonságként pedig az ovális alakú Sonka hagymát vethe­tik a kiskertekben. (MTI) „Gondolkodom, mondta Descar­tes; „Kételkedem, tehát vagyak” — jelentet­te ki Marx. Az ellentmondás csak látszóla­gos, hiszen a tudás, a megismerés egymást kiegészítő egyenértékű útjairól szóltak mind­ketten. Gondolkodás, kételkedés mindaddig, míg valamiről meg nem győződünk, míg azt nem mondhatjuk: megtaláltuk a legjobb utat. Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogv a közelmúltban magasan képzett pedagógus párttagok között voltam, akik gondolkodtak és kételkedtek, mert mindkettőnek elérkezett az együttes ideje, hiszen az eszmecserén is jelenünk gondjait, kibontakozásunk lehetősé­geit tárgyalták a Központi Bizottság frissen megjelent tézisei kapcsán, «melyek az ideológiai munka helyzetét. to­vábbfejlesztésének módozatait boncolgat­ják, a minél szélesebb körű véleményütköz­tetésre szólítva fel mindenkit. A bizakodás és a bizonytalanság ötvöződött egybe a beszélgetés során, és hangot kaptak az olyan gondok, melyekről majd azért lesz érdemes szólni, mert tanulságul szolgálhat­nak mások számára is. különös tekintettel arra, hogy a tézisekről való viták (sajnos elég rövidre fogott) sorozata valójában még csak most indult meg. Mielőtt a tanulságokról beszélnénk, szed­jük csokorba azokat az általánosabb érvényű véleményeket, melyek újnak jobbára már nem mondhatók, ám azzal, hogy újból és új­ból előtörnek, azt jelzik: nagyon mélyen gyö­kerező nézetekről, gyakorta bizony kétségek­ről van szó. Fogalmazhatunk úgy: ebben p körben pillanatnyilag talán több a bizonyta­lanság, mint a bizonyosság. Az már az eszmecsere bevezetőjéből kide­rült. hogy semmiképp sem az ideológia elve­téséről, hanem csakis annak megújításáról beszélhetünk; azonban számos olyan koráb­ban deklarált úgymond alapelvet kell felül­vizsgálnunk. amelyekről már régebben vilá­gossá vált. hogy az idők próbáját nem állták ki: nem voltak többek a tisztességes szándé­kok tényként való hirdetésénél. Talán emlékeztetőül elég néhányat felso­rolni közülük. Idetartozik a „harmonikus fejlődés”, az „egyenletes életszínvonal-növe­kedés", a „stabil, sőt csökkenő árak" vágva, és ami mindezekkel szorosan összefügg: az állam „jó atya" szerepe. Nos. az élet sajná­latosan megcáfolta az elképzeléseket, s ha meglehetős késéssel is, de elérkezett a tanul­ságok levonásának, az újmódi cselekvés­nek. a következetes reformnak az ideje, mely a korábbi tételek jelentős részének felülvizs­gálatát. megváltoztatását követeli, természe­tesen úgy, hogy nem téveszthetjük szem elől: szocialista társadalmat építünk, s a politi­kának továbbra is kulcskérdése marad a nép­hatalom megőrzése, erősítése. A tézisek pe­dig a figyelmes olvasó számára pontosan a két alapcélt, nevezetesen a gazdasági-társa- dalmi-politikai reformot, s a néphatalom to­vábbi erősítését szolgálják, habár éppen a fi­gyelmes olvasás nyomán számos pontatlansá­got, körvonafazatlanságot is érezhetünk. A hozzászólók mondandója hű tükörképe volt jelenlegi közgondolkodásunknak. Hiszen szó esett arról is. hogy igaz, hangsúlyozzuk a tudás fontosságát, az értelmiséget megbecsül­ni mégsem tudjuk. Egyetértőitek a demokrá­cia fejlesztésének szükségességével, ám aligha véletlenül emelték ki: nem elég mondani, hogy a más véleményeknek is teret kell kap- niok, mert ehhez jó — még jobb — légkör kell. A parlament két legutóbbi ülésszakára utalva jegyezte meg valaki, hogy az ott több­ször is felszólaló fiatal képviselő sokak sze­mében hős lett. holott csak a véleményét mondta el. Elhangzottak a sokakat foglalkoztató két­ségek. melyek a gazdasági élet változásaiból fakadnak. Szó esett a vagyonosodásról és a részvényekről, a mind szembetűnőbb anyagi különbségekről, a társadalom polarizálódó­sáról. Valit aki kifejtette — s nem ok nélkül —, hogy ideje következetesen végigvinni az elképzeléseket, mert a felemás megoldások­nak remélhetőleg lejárt a szezonja. „Az el­múlt időkben sokat beszéltünk — most már fejezzünk is be valamit” — hangzott a véle­mény. Természetesen nem csak általában, hanem konkrétan is taglalták a tennivalókat, első­sorban azt firtatva, mi is a teendő az isko­lákban? Hiszen, mint az egvik résztvevő megfogalmazta: „Az ideológia kérdéseivel nekünk is foglalkozni kell. ugyanis sok fia­tal van ránk bízva, mondhatnánk úgy is, hogy a jövő van kezünkbe adva. A fiatalság érzékeny, fogékony, s ha mi nem tudunk megfelelő választ adni a kérdéseikre, akkor egyebütt keresik a feleletet.. . ” Azonban — fűzte hozzá más —. a minél biztosabb vá­laszhoz az is szükséges, hogy az ideológiai kutatások felgyorsuljanak. Szó esett arról, hogy az ideológia bevitele az oktatásba nem csak a „humán” tárgyakat — felsőoktatásban a marxista tárgyakat — tanítók feladata, hiszen minden tudomány­ágba, ismeretanyagba beépíthető ez. Elhang­zott, hogy jelenleg nehéz mindenre választ adni, mert a jelenségek és az elvek közti esetenkénti különbségeket érzik a diákok; pontosabban: nem látják világosan, hol és hogyan kapcsolható össze elmélet és gyakor­lat. Hiszen — hozta a példák egyikét valaki — jelenleg nem a társadalmi egyenlőtlensé­gek csökkenése, inkább növekedése tapasz­talható. s erre. éppúgy mint számos más gondra, eligazítást várnak a fiatalok. Lehetne még sorolni véleményeket és kér­déseket, ám a további (nem csak pedagógu­sok. értelmiségiek közti) viták hasznossága érdekében szólni kell néhány olyan megnyil­vánulásról. ami ha széles körű gondolkodást tükröz, esetleg gátja lehet a valóban alkotó eljövendő vitáknak, a megalapozott vélemé­nyek kendőzetlen kimondásának. Többször előfordult ugyanis, hogy a hozzászóló, mi­előtt mondandójára tért volna, mintegy elő­zetes mentegetőzésként kijelentette: ideoló­giai zavarban van. A későbbiek során azonban minden egyes esetben kiderült, szó sincs ideológiai zavar­ról, csupán kevéssé szoktuk meg. hogy nem­csak egyetérteni lehet. A kételyeknek is le­het — sőt kötelesség — hangot adni. Az el­hallgatásokkal ugyanis semmire sem jutunk, a csend beszédességére pedig itt és most nincs, s a jövőben sem lehet szükség. Nem tehetünk mást: el kell hinni, hogy valóban egyenlő felek párbeszéde folyik ebben az or­szágban. Idekapcsolódik az a megjegyzés is. melyben va­laki azt panaszolta, hogy nincsenek mankók a gondolkodáshoz, s megkérdezte: „Mikor lesznek megint?" Talán nem játék a szavak­kal. ha azt mondjuk: nem mankók, legfel­jebb támpontok kellenek, célt mutató útjel­zők, s néhány kerékvető kő, mely figyelmez­tet: ott már az árok húzódik. Mankóra nem lehet szükség, mert az az önálló és felelős gondolkodás, amire a jövő érdekében múl­hatatlan szükség van. nem tűrheti a mankók használatát, melyekről tudott, ha elveszítjük őket, járóképtelenné leszünk. Sokan érthetően hiszik azt: még ma is bá­torság kell gondolataik, kételyeik elmondá­sához. A sokasodó jelek azonban azt mutat­ják, hogy lehet kijelenteni és kérdezni, vé­deni és perbe szállni. A tézisek vitái ezt kell, hogy igazolják. Speidi Zoltán Az elmúlt év novemberében kezdődött cl egy 10 millió forintos beruházás a BRG sal­gótarjáni gyárában. Egy emeletráépítéssel 590 négyzetméterrel bővítik a termelőterü­letüket. A tavaszra elkészülő munkálatok kivitelezője az Agrofil. — bp —

Next

/
Thumbnails
Contents