Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
1988. január 5., KEDD NOGRAD 3 Építőipar Miért virágoznak a kisszervezetek? Az új vállalkozási formák 1982-ben kaptak zöld utat a magyar gazdaságban. Az azóta eltelt évek alatt bebizonyították él e tképes ségüke t. Érmek is köszönhetően gyorsan elterjedtek az építőiparban is a kisvállalatok, akis- szövetkezetek, a kisvállalkozásokként nyilvántartott vállalati gazdasági munka- közösségek és szövetkezeti szakcsoportok, valamint a magánosok munkaközösségei. Számuk az 1982-es 1219- ről 1986-ban elérte az 5600- at. A legnagyobb arányban a kisvállalatok és- a kisszövetkezetek növelték népszerűségüket. ezek száma öt év alatt megnyolcszorozódott. Érdekes tendencia figyelhető meg az építő kisszervezetek között: a 20 százalékra emelt különadó hatására —, amit. a velük szerződött megbízónak keli fizetnie — a szakcsoportok és a gazdasági munkaközösségek jelentős hányada alakult árt a kedvezőbb gazdálkodási feltételeket nyújtó kisszövetkezetté. Mozgékonyak; A kisszervezetek jelentősége, fontossága mellett szól az a tény, hogy az általuk elvégzett építés-szerelés értéke 1986-ban meghaladta a 22,3 milliárd forintot. Zömében olyan munkákra vállalkoznak, amelyek nem érik meg a nagyobb állami vállalatoknak, ezzel bizonyítják, hogy erre a szervezeti elemre szüksége van az építésügynek. Népszerűségüket mutatja, hogy a különböző kisszervezetekben foglalkoztatott dolgozók létszáma is erőteljesen fejlődik. 1986-ban már 69 ezren választották megélhetésükhöz ezt a formát. Arról nincsen statisztika, hányán vannak aaok, akik korábban állami vállalatnál, vagy építőszövetkezeteknél dolgoztak, és azt a íz állásukat hagyták oda egy jobban fizető gmk-tagságért. Akkoriban sokan megkongatták a vészharangot: mi lesz az állami iparral, ha legjobb szakemberei elmennek? A kérdésre maga az élet adta meg a választ. Azzal, hogy a nagy szervezetjak is arra kényszerültek, a piaci lehetőségekhez alakítsák formájukat, kevesebb emberrel, kisebb rezsivel, mozgékonyabb szervezettel álljanak ki a piacra. Ahol a versenytársak között nem ritkán korábbam munkatársaik is szerepelnek — egy kisszervezet égisze alatt. Vállalkoznak Ennek a szervezeti formának az életképességét jól mutatják, hogy bár 1985-ben és 1986-ban nagyobb lett jövedelmük elvonása számuk és megtermelt jövedelmük nem csökkent. Emelkedett a társadalombiztosítási járulék, növekedett a társasági adó, mégsem csökkent drasztikusan a kisszervezetek száma. Az viszont kétségtelen, hogy korábbi dinamikus fejlődésüket lefékezte. Ekkor újabb, belső átalakulás indult meg közöttük. A kisszervezetek abba az irányba húzódtak, ahol kevesebb kötöttséggel kellett számolniuk. A vállalati gazdasági munkaközösségek tekintélyes része például úgy működik, hogy létezésük feltételeit gyakorlatilag az anyavállalat szabja meg. Pontosabb volna ezeket a vgmk-kat „rohambrigédok- naik” nevezni. Ök azok, amelyek hétvégeken, vagy késő este még ott vannak az' építkezésen, ha szorít már a határidő. Nem keresnek külön munkát, mert mindig kapnak „házon belül” elegendő megbízást, A szakcsoportok már arra kényszerülnek, hogy önállóan vállalkozzanak, mert létrehozójuk leggyakrabban maga is egy másik kisszervezet. A legszabadabban a magánszemélyek által alapított gazdasági munkaközösségek és kisszövetkezetek vállalkozpak, amelyek minden „védőernyő” nélkül állnak a versenytársak között. A piaci előrejelzések ismeretiében arra lehet számítani, hogy a kisszervezetek teljesítménye és piaci részaránya növekedni fog az elkövetkezendő években, akkor is, ha számuk csökken. Azért, mert ezeknek már egyre stabilabb helyük van, és jól illeszkednek az építési igények megváltozott struktúrájához. Egyes számítások szerint si pályát rajzolnak az ÉG- SZI szakemberei —, akik a piac i várható változásairól tanulmányt készítettek — az egyes kisszervezeti formáknak. Véleményük szeriint a vgm-ek, a szakcsoportok, a gazdasági munka- közösségek közel állnak már ahhoz a szinthez, amit indokol a kereslet. A kisvállalatok és kisszövetkezetek pedig azt a kört adhatják, amelyből 1 kiválasztódhat a magyar építőipar struktúrájából még hiányzó közép- vállalati mezőny. Középvállalatokat pótolhatnak Egyes számítások szerint a szakcsoportok és a vállalati gazdasági munkaközösségek építési tevékenysége 1988-ban körülbelül 8 százalékkal növekedhet, a gazdasági munkaközösségekben pedig 15 százalékkal lehet nagyobb a teljesítmény. A kisszövetkezeteknél is csökkenni fog a termelés dinamikája, de az idén várhatóan még eléri a 35 százalékos bővülést. összességében a kisszervezetek 32 milliárd forintnyi értékkel gyarapítják a nemzeti vagyont. Ezzel újból leteszik névjegyüket, és lét- jogosultságukról meggyőzhetik a még mindig kétkedőket. Sz. K. Mivel helyettesíthető az ámbra? A Moldáviai Tudományos Akadémia vegyipari kutatóintézetének tudományos munkatársai megtalálták azt az anyagot, amelyik a drága szürke- ámbrát helyettesítheti. Ezt az új anyagot a zsályából állítják elő. A megfelelő anyagok szintetizálását követően a vegyészek kidolgozták ipari gyártási technológiájukat is. A kvantumvegyészet szakemberei a számítástechnika segítségével kifejlesztették a fent említett ve- gyületek kutatási módszerét és megtalálták a kulcsot a különleges illat eléréséhez. Ez gyakorlatilag minden hasonló vegyi anyagnál ismétlődő vegyi kapcsolat, amelyet a kisinyovi vegyészek „ámbraháromszög- nek” neveztek el. Ez a különleges indikátor lehetővé teszi az ámbrailla- tot leginkább utánzó olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre áiló alapanyagok megválasztását. Gyorsabb alkalmazkodás a piaci igényekhez Jó alapról kezdik az évet a rétsági üzemek A rétsági és a környéki ipari üzemek tavalyi termelését összességében az jellemezte, hogy többségükben előtérbe került a piaci igényekhez való gyorsabb alkalmazkodás. Jelentősen korszerűsödött a műszaki, technológiai háttér, javult a gyártott termékek minősége és körvonalazódtak az intenzív fejlődés feltételei is. A teljesítményről még nincsenek végleges adatok, de az eddigi számítások alapján várhatóan öt százalékkal haladja meg a tervezettet és csaknem tizenhárom százalékkal lesz több az 1986 évitől. Az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett a Romhányi Építési Kerámiagyár, a Híradás- technikai Anyagok Gyáregysége, a rétsági Fémbútor, és a nagyoroszi Favorit Cipőipari Szövetkezet teljesítEzer tonna libamáj Az előző évinél 13—14 százalékkal több. mintegy 210 ezer tonna- baromfihúst exportáltak 1987-ben a Baromfitermelők Egyesülésének tagvállalatai. Feldolgozó üzemeikből a legnagyobb mennyiségben vágott, fagyasztott és friss csirkehúst szállítottak külföldre, összesen 165 ezer tonnát. Ezen felül az igen értékes és tonnánként több valutát hozó liba-, kacsa- és pulykahúsból, valamint libamájból ugyancsak többet juttattak exportra, mint egy évvel korábban. Nehéz körülmények Az egyesülés tagvállalatai nehéz körülmények között zárták az esztendőt, mivel a csirkehús iránt az év egyes időszakaiban alaposan megcsappant a kereslet, ugyanakkor a korábban hozott központi intézkedések nyomán fellendült a baromfitartási kedv. A nehéz időszakban az egyesülés vezetése több gyors intézkedést hozott, hogy a várható túltermelésnek elejét vegye. A vállalatokat arra sarkallták, hogy a gazdaságoktól — átmenetileg — csupán a szerződött menv- nyiségű állatot vegyék át, újabb termelőkkel ne bővítsék a termelői kört. így a régi partnereket sikerült megtartani, és a későbbiekben — a külpiaci helyzet menye. Tovább emelkedett a drégelypalánki Szondi Ipari Szövetkezet kollektívájának külföldi munkavállalása is. Az előállított termékek jelentős része az exportáru- alapot bővítette. A tőkés- kivitel a tervezettől csaknem ötven százalékkal lesz több és együttes értéke meghaladja a 811 millió forintot. Különösen a burkolólapok, a fémbútor, a cipőipari és a híradástechnikai termékek exportjánál értek el figyelemre méltó eredményeket a gazdasági egységek. A szocialista piacra szállított áruk mennyisége viszont csaknem ötven százalékkal maradt el az előirányzottól. A térségben javult tavaly az ipari üzemek jövedelem- termelő képessége is. A nyereség a Fémmechanikai Ipari Szövetkezet rétsági tejavulásakor — nagyobb munkára ösztönözni. A baromfifeldolgozók és a kereskedelmi szervezetek e közben kockáztattak is: a hűtőraktárakat fagyasztott hússal töltötték fel, így várva a piac fellendülésére. Később a külkereskedelmi szervezetek munkája nyomán a rubelelszámolású piacokon sikerült újabb üzleteket kötni. Főként < a szovjet partner növelte rendeléseit, aki a korábbinál több csirkehúst igényelt. Ennek is köszönhető, hogy a vállalatok rubelelszámolású csirkehúsexportja 1987-ben megközelítette a 90 ezer tonnát, ami csaknem harmadával több az előző évinél. Több a tervezettnél A konvertibilis elszámolású piacokra a baromfiipar mintegy 200 millió dollár értékű terméket küldött, az előzetes adatok szerint ez három-négy százalékkal haladja meg a tervezettet. A nyugat-európai vevők a korábbi évekénél több csirkehúst, továbbá libát, kacsát és pulykát is rendeltek; a libarnájexport pedig megközelítette az 1000 tonnát. A termelők számára biztató, hogy az 1988-ra szóló külföldi rendelések szerint tovább növekszik a \ t víziszárnyasok húsa iránti' kereslet. lepének kivételével vala* mennyi üzemben több az 1986. évinél és meghaladja a tervezett szintet is. Több gazdasági egységben tettek sikeres lépéseket a termékszerkezet átalakítására, új cikkek meghonosítására. Ebben élen járt a RÉK és a Szondi Ipari Szövetkezet. Korszerűsödött a gyártástechnológia a rétsági Glóbus Nyomdában is. Bővítette termékválasztékát a romhányi Widenta. a HAGY és a Paszományárugyár berkenyéi egysége. Ennek ellenére még több gazdasági egységben lenne szükség a megújulásra, hiszen az üzemek negyven százalékának nincs export- terméke. Még mindig kevés helyen érzékelhető a műszaki fejlesztés és alacsony az új termékek részaránya is. Felkészült szakemberek dől sóznak a FTTŐ- BER batunytcrenyei gyárában. A jo minőségű termékek gyártásának egyik teltételeként továbbra is törekednek a .sokoldalúan képzett .szakmunkások alkalmazására Képünkön Bojtos János hegesztő-lakatos, —kulcsár — Recept a szmog ellen? Sok kérdésben segíti megismerni a légkörben található szmog ma még titokzatos keletkezésének mechanizmusát az észtországi tartui állami egyetem aeroelekt- ronikai laboratóriumában kifejlesztett műszer. A szmog látható része nagy szemcséjű áerosolokat tartalmaz, amelyek köny- nyen megpillanthatok optikai módszerekkel. Léteznek azonban olyan részecskéik is amelyek még a műszerek számára is láthatatlanok. Éppen ezek a részecskék játszanak alapvető szerepet a kicsapódások kialakulásában. A kísérletek során a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezeknek a láthatatlan részecskéknek a felderítésére elektromos mérési módszerek a legalkalmasabbak, hiszen minden aerosolrészecske elektromos töltésű. A tudósok által kifejlesztett aerosol-spektrométer egyidejűleg 23-féle méretű részecske méreteit és meny- nyiségét vizsgálja. A Nógrád Megyei Tanács Megbízásából 23 darab IBM XT személyi számítógépet helyez üzembe a KSH—«ZÜV salgótarjáni számítóközpontja. A berendezéseket Kis László é# Kárpáti Zoltán számítógép- mérnökök teszik alkalmassá a későbbi felhasználásra. —iküksór— Növekedett a baromfihús kivitele
