Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés Kb.: 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó 9.44: Hónapok 9.57: Prózai MK 10.05: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót, Lépéshátrányban ? 10.25: Éneklő ifjúság 10.45: Nótacsokor 11.35: Alexandre Dumas: Húsz év múlva 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Intermikrofon. Zenés szomszédolás 13.00: Klasszikusok délidőben. Nagy mesterek, világhírű előadóművészek 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva. . . 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek a bolgár irodalomból 15.17: Molnár András operett felvételeiből 15.40: Poggyász 16.05: Testőrségen 17.00: Emlékirat és valóság 17.30: Népzene Indiából 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Mosolygó Parnasszus 20.25: üj operalemezeinkből 20.55: Az Állami Népi Együttes műsorából 21.30: Peresztrojka az egész­ségesebb életért. II. rész. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Részletek a Cherbourgi esernyők című film zenéjéből 22.50: Iskolapéldák 23.00: Évszázadok mesterművei 23.44: Régi fúvósmuzsika 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben Közben: 10.00: Sportvilág 10.25: Fülszöveg 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül. oroszul és angolul 12.10: Fúvósnyitányok 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Randevú a Jókai klubban 15.05: Fiatalok muzsikálnak 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom. . . Közben: 16.55: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.05: Ipargazdák 17.30: Tárcsázz! 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: A könnyűzene legszebb melódiái 21.05: Utazás varázslattal 21.21: Két Strauss-polka 21.30: Népdalkörök énekelnek 22.02: Lelátó 23.20: A mai dzsessz 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvény műsora. Tele­fon: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. — 18.00—18.15: Észak- magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Képújság 9.00: Tv-torna nyugdíjasoknak 9.05: Tv-téka 9.35: A spártai állam és a thermopülai ütközet. X/4. rész 10.05: Delta 10.35: Illés Endre: Az erkély 11.10: Mozgató 11.20: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Mi legyek? 17.40: Három nap tv-műsora 17.45: „Egy szó, mint száz” 18.25: Reklám 18.35: Tv-torna 18.40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkai 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A klinika 20.50: Stúdió. '88. 21.35: Jubiláló magyar egyesületek 22.10: Dolly Roll és vendégei 22.30: Híradó. 3. 2. MŰSOR: 17.10: Képújság 17.15: a szegedi körzeti stúdió műsora 17.20: Szőlőtaposó 18.00: Dél-alföldi magazin 19.00: Síterepek 19.20: A klinika 20.05: Zenebutik 20.55: Híradó. 2. 21.10: Betüreklám 21.15: Száraz György: A Rókus-templom harangjai 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR:* 16.05: Külföldi tudósítóink jelentik. . . 16,35: Szakmunkástanulók műsora 17.05: A nap eseményei pár percben 17.15: Középiskolások műsora 17.45: A számítógépekről, 2. rész 18.20: Esti mese 18.30: Tudományos és műszaki magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Földiek. Tv-film- sorozat. 8. rész 21.00: Február. 1948. Dokumentumműsor, 1. rész 21.35: A sivatag átváltozásai 22.15: Érdekességek a zenei életből 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 16.15: Hírek 16.20: Iskola-tv 16.40: Német nyelv gyere­keknek. 20. lecke. (Ism.) 17.05: Nyugat- és kelet­szlovákiai magazin 17.25: A rendőrség naplójából 17.30: A fiatalok alkoholiz­musáról 17.50: Pityke őrmester 18.00: Kicsinyek műsora 18.50: Egészségünkért! 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Energiatakarékosság MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4. háromnegyed 6 és 8 óra: Ránts fegyvert. Ameri­kai western. — Kamara: Még kér a nép. Magyar film. — Video: Forgószélkisasszony. Hongkongi kalandfilm. — Mú­zeumi Mozgó: Veszedelmes viszonyok. Francia film. — Kohász: A szél harcosai. Ja­pán sci-fi film. — Mopresszó: A lator. Olasz—francia film­vígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: A bátor lovacska. Argentin mesefilm. Háromnegyed 6-tól: Casanova. I—II. Olasz filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Szerelem második vérig. Magyar film. — Bátonyterenyei Petőfi: Cápa. 2. (16) Amerikai horrorfilm. — Bátonyterenyei Bányász: Száguldó falka. Kanadai ka­landfilm. — Pásztó: Pinocchio. Amerikai rajzfilm. — Video: A csendőr nyugdíjba megy. Francia filmvígjáték. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN Nógrádi Sándor Múzeum: Réti Zoltán Mózes-illusztrá- cióit lehet megtekinteni. József Attila Művelődési Központ: F. Csaba Mária al­kotásai láthatók a folyosó­galériában. SZÉCSÉNY 7l. Rákóczi Ferenc Műve­lődési Központ: Joláthy At­tila kiállítása várja a láto­gatókat. BALASSAGYARMAT Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központ: Kassák kép­architektúráit állították ki. BÄTONYTERENYE Bányász Művelődési Ház: Csáki Pál fafaragó és Csáki László grafikus mutatkozik be munkáival. NÓGRÁDÜlSH^^=,^ggi: Tri rWN ÉRKEZETT. . . Munkásfiatalok Vélemény vers­es prózamondó- A feltámadt Apaszív versenye Több országos szervezettel együtt a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa, Salgótarján Város Tanácsa, az Üvegipari Művek Öblös- üveggyár Kossuth Művelő­dési Háza Nagy László em­lékének tisztelegve meghir­dette a munkásfiatalok VIII. országos vers- és prózamon­dóversenyét. A versenyen harminchat éven aluli munkásfiatalok, szakközépiskolások és vál­lalatok, intézmények, inté­zetek fizikai dolgozói és a közvetlen termelésirányítók vehetnek részt. Egy kötelező, és egv szabadon választott verset, illetve prózai művet kell előadni, maximum ti­zenkét perc alatt. A kötelező darab Nagy László alkotása kell legyen. A megyei válogató verseny, ahonnan hárman kerülnek az országos döntőbe, január 30-án, szombaton lesz, a Kossuth Művelődési Házban. Nevezni lehet egészen a ver­seny időpontjáig, illetve a helyszínen is a művelődési házban. Az országos döntőt szintén az említett intéz­ményben bonyolítják le ez év áprilisában. Az írisz Lehet-e vizuális kultúrá­nak jobb, alkalmasabb köz­vetítője, mint a képernyő? Ezért örvendetes, hogy egy szabályos időközönként, két­havonta jelentkező képzőmű­vészeti műsort indít útjára a televíziónk. A címe Írisz, s ahogyan az első adás szer­kesztője Fitz Péter elmond­ta: az élő képzőművészettel foglalkozik. A sorozat alcíme: Tárla­tok, művek, vélemények. Te­hát: a műsor elkalauzolja a nézőket, az érdeklődőket a nyitott vagy a közeljövőben nyíló kiállításokra, tárlatok­ra, megismertet képzőművé­szeti alkotásokkal, tájékoz­tat a képzőművészeti életben — pontosabban az adások közötti két hónapban — zaj­ló legfontosabb események­ről, bírál, véleményéket üt­köztet. A január 29-én jelentkező első kiadás középpontjában a régi és új avantgardre 1967—1975 közötti időszakát bemutató székesfehérvári ki­állítás áll. Beszélgetés tanúi lehetünk, amelynek résztve­vői Bak Imre festőművész. Rózsa Gyula, az Iparművé­szeti Múzeum igazgatója és Kovalovszkv Márta művé­szettörténész. Tehát január 29-én, pén­teken este 20 órai kezdettel láthatjuk 50 percben az írisz első adását, televíziónk 2-es programjában. Kérem, ne vádoljanak meg elfogultsággal, se megalku­vással, még azok sem, akik valamilyen okból — okkal vagy anélkül — esküdt el­lenségei a televíziónak. Ugyan tény, hogy szerelme­se vagyok a képnek (az írott, szónak nem különben), ám ez sohasem tett vakká, leg­följebb megértőbbé. Ezzel tu­dom magyarázni számos ész­revételemet, melyek közül több esetleg bősz haragra gerjesztett némelyeket, túl­zottnak tűnt lojalitása ré­vén. Ezúttal is elismeréssel szó­lok a televízióról. Az utóbbi idők kezdeményezései szá­momra kifejezetten rokon­szenvesek, még akkor is, ha tudom, hogy ezek a kezde­ményezések idővel elöreged­nek, illetve nem minden esetben hatnak élményszerű- en. Ezek az érzések, tapasz­talatok a folyamatok ter­mészetes velejárói, s nem eredményezhetik azt, hogy már eleve kétkedéssel fogad­juk az indítást. Még tudok lelkesedni, örülni egy-egy új, akármilyen apró cseleke­detnek is. Tízéves szünet után újra van „nyitott könyve” a tele­víziónak, s ez mindenképpen nagy dolog. Az Új nyitott könyv csütörtökön jelentke­zett először, egy fiatal iro­dalmár, dramaturg, Bernát László szerkesztésében. S az új műsor mindjárt rendha­gyó módon, egy régi pro­dukcióval kezdődött. Gaál Albert 1972-ben dolgozta fel televízióra és rendezte meg Mesterházi Lajos Apaszív cí­mű regényét, s ezt a feldol­gozást csak most mutatták be a nyilvánosság előtt. Lám­A Dunától a Hortobágyon át Amerikáig terjedő helyszí­neken játszódnak az év első négy hónapjában bemuta­tásra szánt magyar filmek. Márciusban mutatják be a mozik a Tiszta Amerika cí­mű filmet, amelynek forgató- könyvét Esterházy Péter és Gothár Péter írta. Az ameri­kai metropolis dzsungeljében játszódó alkotás főszereplői: Lukáts Andor, Szirtes Ádám, Bodnár Erika, Trula Hoosier és Stafford Ashani. A buda­pesti Arizona mulató törté­netét meséli el a Sándor Pál rendezte magyar—olasz film, a Miss Arizona, amelyben a két főszerepet világhírű szí­nészek — Hanna Schygulla és Marcello Mastroianni — alakítják. lám, nálunk is voltak (bizo­nyára vannak) dobozba zárt, csúf békának nyilvánított hercegek, ne mutogassunk hát minduntalan, esetleges kárörvendő nagyképűséggel a szomszédba. Az Űj nyitott könyv a do­bozból való kiszabadításra célozva adta első jelentkezé­sének alcímeként (tartalmi cím): A jeltámadt Apaszív. Élvezetes, szórakoztató, korrekt volt az adaptáció. Egy olyan íróemberről szól, aki — Mesterházi a regény­ben egészen az első világhá­borútól követi nyomon élet- történetét, a tévében mi a felszabadulás utáni évtize­dekben látjuk — afféle emi­nensként mindenféle társa­dalmi elvárásnak eleget tesz. Hősünk megalkuvó, annyira vágyik a sikerre, az elis­mertségre. Emiatt sodródnak el mellőle szerelmei is, il­letve ezért nem képes iga­zán senkit sem szereltni. ön­magán kívül. Szükségképpen még a fiát is eltagadja, holt­nak hazudja, csakhogy ki ne derüljön, a fiút illegá­lis határátlépési kísérletért börtönbe csukták. Persze köl- csönkenyér visszajár, s meg is kapja a fiától, akihez már hiába ragaszkodna, az hajt­hatatlan. Mesterházi Lajos az adap­táció végén magyarázza: a fiú szigorúan ítéli meg az apját, és remélem, hogy az utánunk jövő fiatalabb nem­zedékek ugyanígy fognak bennünket is megítélni. S amit az író remélt, az mosit így igaz. Abban vi­szont nem vagyok biztos, hogy a korábbi generációk olyan pontosan és reálisan látják magukat, mint Mes­Palásthy György folytatta a Szeleburdi család történe­tét: a Hajónapló családi kirándulásról szól — elsősor­ban az ifjabb korosztályhoz—. sok humorral. Magyar Bálint és Schiffer Pál filmjében hét ember szó­lal meg, akik Dunapataj köz­ség — s természetesen az ott élők — történetét mondják el, 1919-től napjainkig. A do- kuímentumfilmben, akárcsak a dunapatajiak életében, nagy hangsúlyt kaptak az ötvenes évek. Márciusban vetítik Sára Sándor egyik új filmjét. A Tüske a köröm alatt törté­nete a hatalmi visszaélés sa­játságos formáját, a gazdasá­gi érdeknek álcázott magán­érdeket veszi górcső alá. A főszerepeket Cserhalmi terházi önmagát és egye9 kortársait. Ugyanazzal a csodálkozás­sal néztem ezt a visszatar­tott produkciót, mint a töb­bi dobozbazárt filmet: igazá­ból nem értem az okát. Mintha az őszinteség, a nyíltság bűn lett volna. Mint­ha csak az „egyenruhás”- gondolatoknak lenne terepe. Miért és kinek fáj az igaz­ság kimondása? Nyilván csak egyeseknek, de milyen kár, hogy olyan hatalmuk van. hogy sokak nevében szólhatnak, dönthetnek — kellő ellenőrzés nélkül. Az Üj nyitott könyv elején tíaranyi Ferenc többeket megszólaltatott. Katkó Ist­ván. aki az első széria aty­ja volt, elmondta, hogy 1958- ban úgy lépett a tévé köte­lékébe. hogy egész tevékeny­ségét az élő magyar iroda­lom szolgálatába állítja. A Nyitott könyv 1969-ben in­dult útjára. Egészen más társadalmi körülmények kö­zött, mint a „folytatása”. A megszólaltatottak — a többi között Szokolay Sándor, Sin- kovits Imre, Fekete Gyula, Rubik Ernő — a feltámasz­tás mellett foglaltak állást. Magam is így vélekedem. Az irodalomra, a művészetekre szükség van gazdaságilag ra­cionális korszakunkban is. Sőt. valójában jcbban. mint valaha. A gazdaság hatékonyságát, az új módon való gondolko­dást és cselekvést nem ala­pozhatja meg más csak a kultúra, a tudomány, az er­kölcsi s frontvonalbeli társa­ik: a közoktatás és a köz- művelődés. Sulyok László György, Ráckevei Anna és Szegedi Erika alakítja. Áprilisi bemutató a Her­nádi Gyula művéből készült Kiáltás és kiáltás, amely az ötvenes éveket idézi. Azt ér­zékelteti, hogy az 1958-ban helyenként még továbbélő voluntarista politika ember­telen eszközei újra tragédiá­kat okoznak. A filmben, amelynek rendezője Kézdi Kovács Zsolt, Varga Mária, Andorai Péter és Jerzy Tre- la alakítja a főbb szerepeket. Csaknem százötven órányi filmanyagot forgatott Almási Tamás Ózdon. s ebből más­fél órás dokumentumfilm ke­rül áprilisban a mozikba. Az alkotás az ózdi munkásság életébe ad bepillantást az át­szervezések, a csökkenő lehe­tőségek idején. Magyar filmbemutatók Hortobágyiéi Amerikáig A napokban nyílt meg Szécsényben a városi művelődési központban Joláthy Attila festőművész kiállítása. A hónap végéig nyitva tartó kiállításon 24 szitanyomatot tekinthetnek meg az érdeklődők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents