Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-26 / 21. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 21. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JANUÁR 26., KEDD A ;'E! KÓ.VvN, '^Í!ÍÓ7^V-Í Túlképzés helyett alulfoglalkoztatottság (3. oldal) Á feltámadt Ápaszív (4. oldal) Vállalkozás — Karancsságon (5. oldal)A városi népfrontbizottság az előrejutásért Fontos o reális helyzetismeret Mit tesz a népfront a gazdasági-társadalmi kibontakozás helyi feladatainak megvalósításáért? — ezt fogalmazták meg a salgótarjáni városi népfrontbizottság hétfői összejövetelén, ahol a hozzájárulás konkrét formáit is meghatározták. Petesházi Gábor, a városi bizottság titkára előterjesztésében a politikai ismeret- terjesztés erősítésére, a lakóterületi pártszervekkel, tanácstagokkal való szorosabb együttműkpdésre hívta fel a figyelmet. Kiemelte a reális helyzetismeret fontosságát, hiszen az állampolgár csak ennek birtokában válhat az érdeklődésének, felkészültségének leginkább megfelelő közéleti cselekvés részesévé. A körzeti bizottságoknak olyan közérdekű témákat kell napirendre tűzni, amely a lakosok tájékoztatását is szolgálja. Ilyen például az új adórendszer bevezetése, a helyi közéletiség erősítése. Szükséges a tanácsi döntések, állásfoglalások folyamatos ismertetése. Az aktíváknak fel kell lépniük az álhírek, illetve a téves eszmék terjesztőivel szemben. Az országgyűlési képviselők és a tanácsi tisztségviselők közreműködésével a népfrontbizottság olyan összejöveteleket szervez, ahol lehetőség nyílik a nyílt, őszinte légkörben folytatott közvetlen beszélgetésekre is. Lakóhelyi infrastruktúra fejlesztése csak az érintett családok anyagi hozzájárulásával lehetséges. Ebben szintén az aktívák segítségét kéri a népfrontbizottság. Károlyaknán és a Béke-telepen például az önerős gáz- csatorna-társulások szervezésére mozgósíthatnak. Kiemelt feladat a településfejlesztő társadalmi munkára való ösztönzés. Az ötvenezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom szervezőbizottságának új, hatékonyabb munkaformákat kell keresni. A városszépítő egyesület és a városi, városkörzeti bizottságok együtt hatékonyabban aktivizálhatják a város lakóit a tisztasági, környezetvédelmi akciókra. A szennyvíztisztító telep építésének munkálatairól a környezetvédelmi munkabizottság rendszeresen beszámol a népfrontbizottságnak. A fogyasztók városi tanácsának is az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítania a fogyasztói érdekvédelem érvényesítésére, hiszen a vásárlókat ma érzékenyebben érinti minden, a szolgáltatással, ellátással összefüggő probléma. Az egy üzem — egy iskola mozgalom továbbfejlesztését, a klubok, körök, pályázatok útján való anyagi támogatását is a tennivalók közé sorolták. Nem sok, de veszélyes lehet Tél Salgótarján környékén Közlekedési fennakadás nem volt A hétfő reggelre leesett hó nem okozott fennakadást a megye közlekedésében. Ennél nagyobb égi áldással is megbirkóznának a KM Közúti Igazgatóságának dolgozói, de esetenként egy-két centiméteres fehér lepel is könnyen csúszóssá válhat, veszélyt jelentve autóra, annak utasaira. Az útfelügyelet ezért a szokottnál könnyebben dolgozott a Salgótarján környékén behavazott utakon. Az első szórókocsi vasárnap este fordult ki a salgótarjáni telephelyről és Mát- raalmás környékén olvasztotta a jeget. Éjfél után az ügyelet naplójába hószállingózást jegyeztek fel, majd három óra környékén havazás kezdődött a megyeszékhely környékén. Rögtön a hajnali utaknak indult öt szórókocsi, hogy általános alászórással megakadályozza a csapadék letaposódását, lefagyását. Ugyanekkor az URH-készüiékkel felszerelt megfigyelőautó is rótta a kilométereket és intenzív havazásról számolt be a Róna- bányá—Cered közötti térségből. Itt vetettek be egyedül hókotrót. Az ezt követő szóróautóval megelőzték a sokak által régóta várt csapadék sí- kosodását. Salgótarján környékén 79 tonna szórókeverék került hétfő délutánig az utakra. Ennek köszönhetően a főbb közlekedési utak vizesek, helyenként latyakosak, de jól járhatóak voltak reggelre. A kisebb mellékutakon, illetve a magasabban fekvő szerpentineken olykor hókásás, havas útfelülettel is találkozhatott az utazó, de gondot ez sem okozott. Ugyanakkor Balässagyar- mat környékén az igazgatóság elbeszélése szerint „nyár volt” és mindössze 4 tonna szóróanyagot hintettek a veszélyesebb útszakaszokra. A havazás, az utak síko- sodása miatt közlekedési baleset nem történt. Bevetésre indul a kotró-szóró autó. Bencze Péter felvétele Kelendő az alumínium Kapkodják a „fehér aranyból”, az alumíniumból készült termékeket a Balassagyarmati Fémipari Vállalattól. A lendületes évkezdés további felfutást ígér, egyebek között a szerkezetkészítő üzemrész jóvoltából. Kelendőek a tavalyi BNV-n is bemutatott hordozható kon- ténertrafóházak, amelyekből előreláthatóan 120 darab készül az idén. Űj termékcsaládjuk az üzlethelyiségek berendezésére szolgáló pultok, szekrények, állványok variálható rendszere, ezekből FÉR Nagykereskedelmi Vállalat vár tőlük nagyobb tételeket. A transzformátorállomás három- Szállítás előtt az Egerbe rendelt áruházi hútor éves fejlesztés eredménye —kulcsár— Szlovákiai vendégek az oktatási igazgatóságon Időszerű politikai és pártoktatási témakörökben cserélnek véleményt Rendszeres és kölcsönösen hasznos kapcsolat fűzi egymáshoz az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságát és a szlovákiai Besztercebánya kerület politikai iskoláját. A középszlovákiai pártiskoláról hétfőn — a Nógrád megyei intézmény meghívására — kéttagú delegáció érkezett, hogy ismerkedjen a magyar és a nógrádi kommunisták előtt álló aktuális politikai, ideológiai és propagandatennivalókról. Dr. Jozef Bobok, a besztercebányai intézet igazgatója és Juraj Gyurcsik, a politikai iskola párttitkára két napot tölt megyénkben. A vendégek találkoztak az oktatási igazgatóság vezetőivel és a pártalapszervezet vezetőségének tagjaival. Bandur Károly, az intézmény igazgatója elsősorban azoknak a vitáknak a tapasztalatairól szólt, amelyek a közelmúltban zajlottak a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről. Ennek téziseit — hangsúlyozta az igazgató — a párttagság nagy elégedettséggel fogadta, és megfelelő aktivitással elemezte, vitatta meg, s gazdagította saját tapasztalataival. Az oktatási igazgatóság vezetője az intézmény aktuális teendőiről e tézisekhez kapcsolódva beszélt. Kitért a politikai intézményrendszer korszerűsítésének értelmezésére, a pártegység, a pártdemokrácia, a káderpolitikai elvek következetes érvényesítésének szükségességére. A besztercebányai pártmunkások ellátogattak a megyei pártbizottság székházába is, ahol Górdos Jánossal, a megyei pártbizottság titkárával folytattak beszélgetést. Délután Egerbe, a Heves megyei oktatási igazgatóságra utaztak, és betekintést kaptak az ott folyó munkába. Ma, a salgótarjáni oktatási igazgatóságon folytatódik a vendégek programja. Az intézmény tanszékvezetőitől időszerű politikai, ideológiai kérdésekről, a propaganda- munka feladatairól kapnak tájékoztatást. Ezután a delegáció, a pásztói városi párt- bizottságra látogat, ahol az előbbi témakörökben szerzett helyi tapasztalatokról szerez ismereteket. A besztercebányai kommunisták az esti órákban utaznak haza. Ezer műszakból tizenhárom kiesik... Miért sok a baleset a szénbányáknál? Hosszabb időn át javult a munkavédelmi helyzet megyénk szénbányáinál, ám 1986-ban visszájára fordult ez a kedvező folyamat. A múlt évben tovább növekedett a balesetek száma, sőt ketten meghaltak. A sérülések miatt a termelésből kiesett munkanapok száma is több volt, mint az előző esztendőben. A szénbányákat egyebek között munkavédelmi szempontból is felügyelő hatóság, a kerületi bányaműszaki felügyelőség vezetője, Sült Tibor elmondta: bár a letöltött műszakszám hét százalékkal csökkent, a balesetek száma mégis 5 százalékkal emelkedett az utóbbi évben a Nógrádi Szénbányáknál, ösz- szesen 505 sérülés történt a vállalatnál, huszonnyolccal több mint a korábbi esztendőben. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer műszakra vetítve 40- ről csaknem 46-ra növekedett a balesetek száma. Más ösz- szehasonlításban: ezer műszakra tavaly átlagosan tizenhárom baleset miatti táppénzesnap jutott, a tavalyelőtti tizenkettővel szemben. Rontja az országos átlagnál amúgy is rosszabb statisztikát a már fentebb említett két halálos baleset. Az egyik a bányában, a másik a külszínen, pontosabban: útközben történt. Ha már itt tartunk, megemlítjük: az úti, vagyis a munkába menet, vagy hazafelé jövet bekövetkezett sérülések száma is jelentős, harminc volt a múlt évben. Maradva a szomorú statisztikai adatoknál, megjegyezzük: 1987-ben nyolc csonkulásos balesetet is jegyzőkönyvezni kellett. Egy évvel azelőtt „csak” három volt ez a szám. Hol, milyen okokból következnek be leggyakrabban a balesetek? A KBF vezetője sorolta: a földalatti fejtésekben tavaly 113-ra emelkedett a balesetek száma, a megelőző év 83 sérülésével szemben. A föld alatti szállítóberendezéseknél még ennél is több sérülés következett be, szám szerint: 133. Vagyis szállításnál dolgozni kimondottan veszélyes! Ezt látszik igazolni, hogy a külszíni szállításnál is jelentős a balesetek száma. A szakember véleménye szerint azért történik sok sérülés a fejtéseken, mert nagy a hajsza a termelésben. A terv teljesítése érdekében az emberek feláldozzák a biztonságot, kevésbé (Folytatás a 2. oldalon.)
