Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-22 / 18. szám

TELEXEN ÉRKEZETT. Legyen e „Gurija” vendége! He egyesület egy éve Magánétterem Moszkvában Nemrég nyílt meg Moszk­vában az első családi ma­gánétterem, amelynek a tu­lajdonosnő, Zója Karcsava a „Gurija” nevet adta, szülő­földjére, Grúziára emlékez­ve. Ott született, de már második évtizede a fővá­rosban él férjével és lányá­val. A házban, ahol a laká­suk van, liftkezelőként dol­gozik, s a 'földszinti helyisé­get kapta bérbe az étterem kialakításához. Zója 24 órát dolgozik, utána három szabadnapja van. Ezt az időt fordítja az éttermi munkára. Amikor dolgozni megy, férje váltja fel. aki szerelő, és akinek minden második napja sza­bad. Amikor pedig úgy adó­dik, hogy mindketten dol­goznak, akkor egyetemista lányuk vállalja a munkát. Általában azonban, mint most is, mindnyájan itt van­nak. Az asztalokon grúz szőlő, körte, dinnye, tea az elmaradhatatlan szamovár­ral. Az embernek az az ér­zése, mintha egy grúz csa­ládi ház kertjében ülne. A hatást még fokozzák a tea­ültetvényeket, a mandarin- és narancsfákat ábrázoló képek, amelyeknek különö­sen szép hátteret adnak a behavazott kaukázusi he­gyek. A vendégszerető házi­ak eredeti grúz ételekkel ked­veskednek a vendégeknek, s olyan ízletesen készítik el, akárcsak Grúziában. Amíg Zójával beszélgetünk, Salva, a férj szorgoskodott a konyhában, Lela, a nagy­lány pedig a felszolgálásban segített. 4 Kedvezőek a BÁV gyer- mekruha-felvásárlásának el-j ső tapasztalatai: az elmúlt' két hétben 200 ezer hasz­nált, de jó állapotban levő, feleslegessé vált gyermek- holmit adott el a lakosság a kijelölt 50 budapesti és 26 vidéki felvevőhelyen. Kinőtt kisebb ruhadara­bokat, rugdalod zókart, a legkisebbeknek való szok­nyákat, nadrágokat, pu­lóvereket hoztak, s ezek­ből jött össze a 15—16 mil­lió forint értékű ruhanemű. Különösen azért vonzó az eladók számára a felvásárlá­si akció, mert a BÁV a ko­rábbiaknál lényegesen ma­A „Gurija” étterem há- ziasszonya, Zója Kar­csava segítőivel: Sal- vával. a férjével és Lelával, a lányával. — Mindenki tud főzni a családban? — Nincs is olyan grúz, aki ne tudna főzni — mondja büszként beszélgetőpartne­rem. — De természetesen én irányítom a munkát. A „Gurija” étlapján igeri sokféle étel szerepel, és — fele áron —, mint a hagyo­mányos éttermekben. — Nem tartanak attól, hogy így ráfizetéses lesz az üzlet? — Mindent pontosan, elő­re kiszámítottunk, az élel­miszerek árát, a helyiség bérleti díját, a fűtést, vilá­gítást, meleg vizet. Három gasabb árakat veszi alapul a használt holmik értékének becslésénél. Erre a munká­ra a becsüsöket külön fel­készítették, s a nagy for­galom zavartalan lebonyo­lítására több alkalmazottat állítottak a gyermekruháza­ti cikkeket átvevő pultok mögé. Várakozáson felüli a bizo­mányi üzletekben a vevők érdeklődése is a használt, de többnyire kifogástalan gyer­mekholmik iránt, mert —, bár az eladási ár is valame­lyest emelkedett — jóval ol­csóbban juthatnak ezekhez a cikkekhez, mint az új árukhoz. Salva Karcsava köz* lekedésgép-kezelő és ki­váló szakács. A grúz nemzeti fogásoknak nagy sikerük van. hónapja nyitottunk, de még egyszer sem volt üres az ét­termünk. Naponta körülbe­lül kétszáz vendéget foga­dunk. Ha ezt továbbra is tartani tudjuk, akkor mi­nimum 30 ezer rubel éves bevételre számítunk. A bér­leti díj és egyéb költségek kifizetése után 12—14 ezer rubel marad a kasszánkban. Ehhez jön még a főmunka­helyünkön kapott fizetés. Eddig úgy gondoltam — jegyezte meg asztaltársam —, hogy az éttermekből jól is­merem a grúz konyhaművé­szetet Ma meggyőződtem ró­la, hogy valójában nem is ismerem. Javaslatok tanácsülésre Az idei első tanácsülés elő­készítéseként több napirendet tár­gyalt csütörtökön Rétságon a városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. Megvitat­ta a testület az idei gazdaság- fejlesztési tervet és költségve­tést, a tanács munkaprogram­ját és a népi ellenőrzési bizott­ság vizsgálati tervét. Szó volt az ülésen a Nógrád Megyei Ta­nácsi Innovációs Gazdasági Tár­sulásba való belépésről is. — Mindezekben a kérdésekben február elején a nagyközségi tanács ülésén határoznak majd. Kedvezőek a BÁV gyermekruha- felvásárlásának tapasztalatai Bizakodó bériek A közművelődés megyei helyzetét elemezve felszín­re kerültek olyan gondok, amelyek elsősorban az ap­rófalvakat érintik. A Nóg- r!ád Megyei Tanács közép­távú fejlesztési tervében is megfogalmazódott, hogy a megye minden településén meglegyen legalább a kul­turális alapellátás mini­muma, hogy a társadalmi kísérletek prioritást élvez­nek. A Sziráki Községi Közös Tanács is megvitatta a társ­községek — Egyházasden- geleg és Bér — kulturális helyzetét. A művelődés tár- sadalmasítási kísérletéről Bé­ren közvélemény-kutatást ' is rendeztek, ahol szinte ki­vétel nélkül az egyesület mellett voksoltak a helybé­liek. Január 7-én múlt egy esztendeje, hogy sort kerí­tettek az alakuló gyűlésre, amelyen a tagság Molnár Jstvánnét választotta meg a szabadidős-társaság elnö­kének, Fiam Katalint a tit­kárának és Ruga Jánosnét gazdasági vezetőnek. Egyéb­ként ők hárman tették a legtöbbet kulturális és egyéb hasznos öntevékeny­ségi formát ötvöző egyesü­let létrejöttéért. Az életkor és nemek szem­pontjából egyaránt hetero­gén összetételű szabadidős­társaság tagjai az alakulás­kor azt tűzték célul, hogy felkutatják a még élő né­pi szokásokat, hagyományo­kat, felelevenítek a múlt azon szép eseményeit, ame­lyek a mában élőnek is fon­tosak lehetnek. Elsőként a lakodalmi szo­kásokat kezdték egybegyűj- teni. A feladat az egész falut mozgásba hozta, és si­került annyi anyagot fel­kutatni az idősebbektől, hogy a gyűjtés eredménye­ként színpadra vihették a béri lakodalmast. Egy ha­gyományos parasztlagzi min­den díszletét, kellékét és szokását felvonultatták.­A szereplők maguk a tár­saság tagjai: a 10 éves gyerekektől, a családapá­kon és -anyákon keresztül a hatvan esztendő fölötti nyugdíjasokig. Az előkészü­letek és a próbák közössé­get kovácsoltak az addig egymás mellett élőkből. A néző pedig bizonyságot ka­pott a hagyományőrzés kö­zösségteremtő és értékmeg­őrző erejéről. Az egyesület eltökélt szándéka: közelebb hozni a falu népét egymáshoz, erő­síteni az együvétartozás ér­zését. A fennállás egy esz­tendeje alatt a szélesen ér­telmezett kultúra eszköztá­rát sikeresen hasznosítot­ták az értékközvetítéstől az életmód befolyásolásáig. S a tervezés nincs szűnöben: öregek klubját akarnak, és önálló helyet a fiataloknak is. Pályáztak a többcélú hasznosításra kiírt pályá­zaton, és már videokészü- léket is nyertek, amelyet nemrégiben vettek birtokba az érdeklődők. A kétségtelen javulás, eredmények ellenére azért gond is van; például tag­díjbefizetési elmaradások­ról beszélhetünk, s az időn­ként túlságos szenvedélyes­séggel felparázsló vitákról. Ámbár — véleményünk sze­rint — igazi gondban in­kább akkor volnának a bé­riek, ha egyáltalán nem len­nének viták. Mert akkor a közömbösség ölné meg mind­azt, amit az egyesület fenn­állása alatt élővé, valóság­gá tettek. Béren hamarosan műkö­dik á szabadidős-társaság, s hogy a jövő csak jobb le­het. abban bizakodóak a bériek. 'T. K. Tíznapos barlangexpedíció Aggteleken Európa egyik legnagyobb és legszebb cseppkőbar- jangját, a mellékágaival együtt 24 km hosszú Ba- radlát a változó korok más és más vízjárásai több­szintes járat rendszerré váj­ták ki az Aggtelek és Jós- vafő közötti mészkőtömb­ben. Alsó, ma is aktív víz­zel telt járatait könnyűbú­várok ostromolták. A felső szint üregrendszere még fel­fedezésre vár, talán a na­gyobb termek többször tíz­méteres/ boltozatából nyí­lik a folytatás. Ezeket a régiókat még nem kutatták, s csak most válnak hozzá­férhetővé, miután az ailpin- technika bevonult a bar­langkutatás módszerei közé. Január 14-én válogatott barlangkutatókból álló cso­port indult a világhírű bar­langba. Arcok közelről S a n y i k a A közalkalmazottak szak- szervezetének Nógrád me­gyei titkársága értekezletet tartott tegnap, amelyen az idei munkaprogramot vitat­ták meg és fogadták el- Ki­emelt feladatok között sze­repel, hogy a szakszervezet az agitáció és a propagan­da eszközeivel segítse elő a gazdasági-társadalmi ki­bontakozási program megyei részvétéit. Az idei tervek között sze­repel az is, hogy a Gyorsan, egyszerűen, eredményesen a köz megelégedésére elneve­zéssel megszervezzék és be­indítsák az államigazgatási akcióprogramot. A tegnapi titkársági értekezleten tár­gyalták meg az ügyfélfoga­dás megyei tapasztalatait is. MÜLT Örökmozgóként, tervek­kel teli élt egészen 20 éves koráig a nógrádmegyeri fia­talember, Berki Sándor. Szőtte elképzeléseit, mint minden fiatal. Munkát vál­lalt az NDK-iban, ott tanul­ta ki a gyalusmesterséget, megtanulta a német nyelvet. Aztán a Vegyépszer Salgó- larjáni Gyára következett. Itt a raktárban végezte munká­ját. Ördöngős módon forgott targoncájával az állványok között. Készült élete legnagyobb fordulópontjára is, Szolnokra indult volna, a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskolára. Mindenképpen pi­lóta szeretett volna lenni. Leghőbb vágya volt, hogy repüljön. És... 1979. szep­tember 13-án, a zagyvapál- falvai városrészen kiesett egy második emeleti folyo­sóról. .. A salgótarjáni kórházban megindult a harc egy fia­talember életének megmen­téséért. Súlyos agyrázkódást szenvedett, 63 napon át esz­méletlenül feküdt a kórház intenzív osztályán. — Lemondtak rólam, és mégis bíztak benne az or­vosok, hogy lábra állítanak. Igen, a szó legszorosabb ér­telmében. Hiszen, amikor visszanyertem eszméletemet, nem tudtam felülni, járni és beszélni. Az orvosok és édes­anyám megfeszített mun­kájával minden sikerült. Az intézet helyett itthon va­gyok, itt élem a magam vi­lágát. .. Pedig merev a bal keze, biccent a bal lábára, s el­távolították bal veséjét is... JELEN A család nyolc gyereke szétszéledt a megyében, az országban, de külföldön is található közülük. Közben alig fél1 éve édesanyjuk is itthagyita őket. Most ketten élnek a 66 éves édesapjá­val. — Már gyerekkoromban mindig ott settenkedtem a tűzhely körül. Ellestem édes­anyámtól a konyha művésze­téit. Amikor pedig ő lett be­teg, én vettem át a házi­asszony szerepét — vallja a fiatalember. — Míg voltak állatok, reggel az ellátásuk­kal kezdtem. Aztán ebédet főatem, főzök ma is. Egy kéz­zel mosógépen elvégzem a mosást. A kertben is segítek édesapámnak... Van egy Tra­bantom. De jó lenne, ha megszerezhetném a jogosít­ványom, könnyebben utaz­hatnék, többet lehetnék az emberek között. Igaz, ma már egyre többet vagyok a közösségben. Édesapám 42 éve párttag, én is az vagyok. Együtt járunk taggyűlésre, politikai oktatásra, falugyű­lésre, meg ahová hívnak... Hobbija? Van, mint min­den fiatalembernek. Igaz, most nem szól a magnója, nehogy megszólják .a szom­szédok a hangos zenéért. A televíziót nézik, a rádióban a híreket hallgatják. De so­kat olvas. A regényeket ked­veli. Sok a képesújság. La­pozgatja a Népszabadságot, a Szabad Földet. így telnek napjai... JÖVÖ Nemcsak az édesapja, a községi tanács felé sétálva, mindenki Sanyikénak szó­lította a most 29 éves Ber­ki Sándort. Milyen jövőt tervez magának? Bizakodót — Először is szeretnék csa­ládot alapítani. Igaz, ma még csak 2902 forint a nyug­díjam. Aztán olyan felesé­get, aki gyereket szülne ne­kem, a kocsit is megtanul­ná vezetni, hogy járni tud­nánk az országot. Szeretnék a németből nyelvvizsgát ten­ni, s talán valahol gyümöl- csöztethetném ezt a tudáso­mat is. Szeretnék kijutni is­mét az NDK-ba, hiszen ott él az egyik testvérem, ott van a régi tanítómesterem, aki gyalusnak kitanított. Ott vannák a régi jó barátok, akikkel most már szót is tudnék váltani. Van még egy vágyam, egyszer kijut­ni a Szovjetunióba. Persze, vannak kisebb kí­vánságaim is. Jó lenne, ha a Vegyépszertől többet láto­gatnának egykori munka­társaim. Hiszen ott voltam KISZ-tag, most is ott vagyok tagja a szakszervezetnek. Az évi egyszeri segély mellett az emberség hiányzik, né­hány jó szó. Szeretnék el­jutni egy üdülőbe is, édes­apámmal... Tudom, sok ez a kívánság, nem is lehetne mind teljesíteni. De miért ne ábrándozhatnék? Mert néha azt teszem. Azrt példá­ul, hogy én ülök a gépko­csim volánja mellett, s elsu­hannak az útszéli fák... Most már én csak így repülök, egy baleset által kettétört karrier álmában... Azért re­ménykedem. Hiszen egyre jobban érzem magam itthon, a községben, a szűk kis kö­zösségben. StiMljíTÍri László A napokban kapott egy (IBM kompatibilis személyi számítógépet a magyarnándori tanács. Ezentúl a sa­ját és a környező községek statisztikai adatait a gép fogja tárolni, és egyéb lehetőségeken is „törik” a fe­jőket a használói. Titkársági értekezlet végrehajtásában a cselekvő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents