Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 17. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Beszélgetés új árakról, taktikákról, borravalóról s egyebekről (3. oldal) Az olvasók fóruma (4. oldal) Rendszeres mozgás (7. oldal)­----------------------------------------------------------Sß K észülődés a zárszámadásra A hogy elfogynak a januári napok, a hagyományok­nak megfelelően elkezdődnek a zárszámadó köz­gyűlések Nógrád megye termelőszövetkezeteiben. A gazdaságok többségében ma még aligha látnak pontos, megbízható képet arról, milyen eredménnyel is dolgoz­tak, hogyan alakultak a növénytermesztés, az állatte­nyésztés költségei, s a kiegészítő üzemek —, amelyekből szinte valamennyi nagyüzemben akad néhány — hozta forintok mennyivel növelték a közös, az egyéni jövedel­meket. A biztonsággal eligazító számadatok bizonyára még jó néhány estébe nyúló napot jelentenek a főkönyvelők­nek, a számvitel munkásainak. Az azonban már most is világos, hogy a termelőszövetkezetek többségében ar­ra törekedtek az elmúlt esztendőben is, hogy jól éljenek a növekvő önállósággal. A gazdaságok jelentős részében a korábbinál bátrabban vállalkoztak arra, hogy az adott­ságoknak leginkább megfelelő termelési szerkezetet ala­kítsanak ki és az igényesebb szakmai, vezetői munka többnyire ösztönzőbb érdekeltségi rendszerrel párosult. Mindezek együttes eredménye, hogy jóllehet termelni és gazdálkodni is nehezebb volt a nógrádi dombok között, mint a korábbi esztendőkben, az eredmény mégsem ma­radt el. Vannak nagyüzemek — így a palotáshalmi, a szécsényi, a drégelypalánki, a mátramindszenti —, ame­lyek ugyan nem gond nélküli, de mégiscsak sikeres esztendőt hagytak maguk mögött. A közös munka ered­ményét milliókban mérik. Mindössze egyetlen termelő- szövetkezet van a megyében, ahol a nyári aszály oly­annyira megvámolta a termést, hogy a kánt nem tudták pótolni. A megye élelmiszer-gazdaságában várhatóan 2 milli­árd forint árbevételt könyvelhetnek el az esztendős mun­ka után. A termelőszövetkezetek tevékenységét vizsgál­va, úgy tűnik, hogy a termelés, a hozamok növelése a növénytermesztésben és a kiegészítő üzemekben sike­rült igazán. Az állattenyésztés jórészt most is adós ma­radt. Az állatlétszám tovább apadt és nem javult a kí­vánatos mértékben sem a tenyésztői, sem az állategész­ségügyi munka. A kiegészítő üzemek tevékenységének különös jelentő­sége van Nógrádiban. A közös jövedelem több, mint fe­lét ezekben termelik. így aztán érthető, ha a szövetke­zetek gondosabban ügyelnek arra, mit készítenek, s ar­ra is, hogy mennyiért. A jövedelmező ipari tevékenysé­get a legtöbb helyen fejlesztették és mérsékelték, vagy megszüntették a termelést azokban a kiegészítő kis­üzemekben, amelyek a jövedelem helyett a veszteséget növelték. A korábbinál többet, csaknem 670 millió forintot for­dítottak az elmúlt esztendőben a mezőgazdasági nagy­üzemek a termelés, a gazdálkodás fejlesztésére. Több mint 300 millióért állattenyésztő telepeket, hűtőháza­kat építettek, korszerűsítettek, 280 millióént pedig gépe­ket, berendezéseket vásároltak. A gépesítésekre szánt fo­rintok tetemesen megszaporodtak. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy a mezőgazdasági szakemberek, a szövetkezeti tagok, alkalmazottak számára egyformán sürgető tenni­valóvá vált a műszaki fejlesztés, a hatékonyabb, az ered­ményesebb munka. S úgy tűnik, a fejlesztési, a korsze­rűsítési folyamat nem fejeződött be az elmúlt esztendő­vel. Ha szerény mértékben is, de változott, kiegyensúlyo­zottabbá vált a termelőszövetkezetek gazdálkodása, pénz­ügyi helyzete. Még az olyan gazdaság, mint a romhányi, ahol a vezetési, gazdálkodási gondok nem kevés zavart, veszteséget Okoztak, lassan-lassan magára talál. A sza­nálási eljárást követően szigorúbb rend szerint, követ­kezetesebben és fegyelmezettebben is dolgoztak. Ám az is igaz, hogy van néhány termelőszövetkezet, ahol a termelés, a pénzgazdálkodás zavaraival esztendőről esz­tendőre, így most is, számolnak. Nem volt tehát gond nélküli a múlt esztendő egyetlen termelőszövetkezetben sem és jól átgondolt, szakszerű, szervezett munkát, gazdálkodást kíván a most induló is. Ezért fontos, hogy a zárszámadó közgyűléseken minde­nütt a vezetőség, a termelőszövetkezeti tagok és alkalma­zottak közösen, kendőzetlenül vessenek számot a múlt évi munka eredményeivel, gondjaival. Az őszinte szó, a készség a tisztességes, fegyelmezd; munkára az alap­vető feltétele 'annak, hogy szabaddá tegyék az utat a kedvező változások előtt és útját állják a termelés, a gazdálkodás, a jövedelmezőség szempontjából káros je­lenségeknek. A tennivaló ugyanis az idén sem kevés Nógrád mező- gazdasági üzemeiben. A megyei adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása éppoly fontos, mint az ál­lattenyésztő telepek további rekonstrukciója, a technika, a technológia korszerűsítése, s a kiegészítő tevékenység ésszerű fejlesztése. A szigorúbb gazdálkodási, piaci vi­szonyok arra is rákényszerítik a termelőszövetkezeteket, hogy tervszerűbben, takarékosabban bánjanak a munka­erővel. Fizessék meg munkájuknak megfelelően a felké­szült, fegyelmezetten dolgozó szakembereket, termelőszö­vetkezeti tagokat, alkalmazottakat. Nyilvánvaló, hogy ez jó néhány termelőszövetkezetben együttjár az anya­gi érdekeltségi rendszer további korszerűsítésével. Sok-sok esztendős tapasztalat bizonyítja, hogy a gon­dosan tervezett és szervezett munka, a lehetőségek szám­ba vétele és hasznosítása teheti eredményesebbé a ter­melőszövetkezetek munkáját, gazdálkodását. _____________________________ H egyei pedagógusszervezet ülése Balassagyarmaton Eredmények az egészségügyi nevelésben A Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád Megyei Tagozatának elnöksége szer­dán Balassagyarmaton, a Nevelési Tanácsadó Intézet­ben tartotta idei első ülését, amelyen a tagozat és a he­lyi csoportok elmúlt évi munkáját értékelték. A je­lenlegi négy csoport közül a salgótarjáni és a balas­sagyarmati munkacsoport tevékenykedett a legaktí­vabban. A salgótarjániak főként a középiskolások egészség- ügyi nevelésében jelesked­tek, értek el sikereket. Hasznos és hatékony pro­pagandát fejtettek ki a ká­ros szenvedélyek leküzdé­séért. A balassagyarmatiak — szintén az egészségügyi nevelés témakörében — or­szágos tanácskozásnak ad­tak helyt, együttműködve a HNF Országos Tanácsa mellett működő pedagógiai bizottsággal, megjelentet­ték az általános iskolai ok­tatás hazai úttörőjére, dr. Kiss Árpádra emlékező ta­nulmánykötetet, s hat fóru­mon szóltak hozzá az álta­lános iskolák távlati fejlesz­tésének jelenleg folyó vitá­jában. Döntés született arról, hogy tavasszal létrehozzák a pásztói és a bátonyterenyei körzet pedagógiai munka- csoportját is. A tanácskozás résztvevői elfogadták az idei munkaprogramot. Kiemel­ten emlékeznek meg a je­les szovjet pedagógus, Ma­karenko munkásságáról1, születésének 100. évforduló­ja alkalmából. A centená­rium lehetőséget teremt ar­ra is, hogy felhívással for­duljanak a megye tantes­tületeihez: őszi nevelési ér­tekezleteiket szenteljék Ma­karenko tevékenysége és a közösségi nevelés témaköré­nek. Utcai óra felállítását kezdeményezik Városszépítő közgyűlés Salgótarjánban « Első évértékelő közgyű­lését tartotta szerdán a Sal­gótarjáni Városvédő-Szépí- tő Egyesület. Az alakulás óta eltelt munkáról Tamás- sy István, az egyesület el­nöke tartott beszámolót, a több mint 130 főt számlá­ló egyesület megjelent tag­jai előtt a salgótarjáni mű­velődési központban. A múlt év elején alakult egyesület tapasztathatta a kezdet nehézségeit — mond­ta bevezetőjében. A kidol­gozott munkaprogram vég­rehajtását elemezve, elő­ször a tagszervezésről, és az egyesület munkájának nyil­vánosságáról szólt. Majd az egyesület belső szerveze­tének, szerveződéseinek ne­hézségeit említette, amikor- ds több munkabizottság — a védő-, a szépítő- és a tár­sadalmi munkabizottság — létrehozásának választmá­nyi vitáját említette. Rendszeresek voltak a vá­lasztmányi ülések és az újonnan alakult egyesület választmányi tagjai orszá­gos tapasztalatokra is szert tehettek. Kitűzött célja volt az egyesületnek a városi ta­náccsal való kapcsolattartás, aminek eredményét mutat­ja, hogy a nyugati város­rész építésének terveiről sikeres fórumot szerveztek. Népszerű volt a városvédő ifjúsági tábor, amin 20 ál­talános iskolai tanuló vett részt s akikben elsősorban a környezetükkel való tö­rődés igényét kívánták fel­kelteni. A célul kitűzött konkrét feladatokat értékelve az egyesület elnöke arról szólt, hogy a városban az utcai bútorzatok nem elég szépek, s ezért vették tervbe, hogy ennek részeként utcai óra felállítását kezdeményezik. Ennek alapján az utcai kis­bútorrendszerre terv, il­letőleg előtanulmány szüle­tett, amelyet a városi ta­nácsnak nyújtottak be véle­ményezésre. Tervbe vették a Béke sé­tány—Kossuth Lajos utcá­tól a sportcsarnokig terjedő terület — rendezését is. Felmérték a város köztéri szobrait ás újfajta hirdető- oszlopok kihelyezéséről is gondoskodtak. Az ebben született elképzelések kap­csolódnak az utcai kisbúto­rok elhelyezésére kidolgo­zott tanulmányhoz. Általánosságban megva­lósult a városvédő szépítő egyesület első évi program­ja — mondta befejezésül Tamássy István, s hozzá­tette, hogy a konkrét prog­ramok megvalósítására re­mélhetőleg ebben az évben meg lesz a lehetőség. Erre esélyt ad az is, hogy jó az együttműködés a népfront városi bizottságával, s ezt a következő években, fő­ként a társadalmi munka 'területén, szélesíteni lehet. Az egyesületi élet új, be­vezetendő formái között ezt eredményezhetné az egyesü­leti napok rendszeres meg­tartása is, a még alig egy­éves egyesület tevékenysé­gében. Myi Inca nos tanácskozást tartott a KISZ KB A KISZ Központi Bi­zottságának január 16-i, szombati ülése — az ed­digiektől eltérően — nyil­vános volt. Az MTI mun­katársa arról érdeklődött Gönci Jánostól, a KISZ KB titkárától, mit jelent ez a nyilvánosság a testület gya­korlatában. Ez a tanácskozás abban az értelemben volt nyilvá­nos — mondotta —, hogy a meghívott újságírókon kí­vül az elektronikus és írott sajtó bármely szerkesztősé­gének munkatársai is részt vehettek az ülésen. Ez a gyakorlat az ifjúsági moz­galom szervezeti megúju­lásának egyik állomását je­lenti, a szövetség munka­stílusának egyik új elemé­vé válhat — mondotta. A sajtónyilvánosság kiterjesz­tésével a társadalom, s el­sősorban a fiatalok az ed­digieknél szélesebb körben és részletesebben tájéko­zódhatnak a KISZ munká­járól, eredményeiről, fel­adatairól, s ennek alapján megalapozottabb véleményt formálhatnak az ifjúsági mozgalomról. Szirákon a Mátradrog GT ,a ’87-es esztendő 172 millió forintos ár­bevételi tervét közel 200 millió forintra teljesí­tette. Ehhez a sikeres eredményhez nagyban hozzájárult, hogy meg­nőtt a tőkésexportjuk (az árbevételük 65 szá­zaléka) és korszerű gé­peket helyeztek üzem­be. A felvételen is lát­ható osztrák gyártmá­nyú automata fűszer- tasakoló még csak a próbaüzemét végzi, de már így is, 25—30 dol­gozó munkáját váltja ki. — bp — NEB-ülés Salgótarjánban Intézkedések felelősségre vonás nélkül Tavalyi tevékenységében a népi ellenőrzés nagy hang­súlyt helyezett a gazdaság dinamizálása szempontjából fontos, a jelentős belső tar­talékokat magában rejtő kérdések vizsgálatára — ál­lapította meg tegnapi ülé­sén a Salgótarjáni Népi El­lenőrzési Bizottság, értékel­ve az 1987. évi munkáról szóló beszámolóját. A vizsgá­latok célja az volt, hogy ösz­tönözzön a hatékonyságra, a belső tartalékok feltárására, erősítse a gazdálkodási fe­gyelmet és a tulajdonosi szemléletet. A múlt évi vizsgálatok is visszaigazolták, hogy a vál­lalatok tartalékaikat nem használják ki eléggé. Bátor­talanok a tervezésnél, nem elég gyors a termékszerke­zet váltása s nem kellően megalapozott a műszaki fej­lesztés. A korszerűsítéshez nincsenek meg a szükséges beruházási eszközök, az el­avult géppark termelése sem mennyiségileg, sem minősé­gileg nem megfelelő. A népi ellenőri vizsgála­tok rávilágítottak arra is, hogy a város gazdasági egy­ségeinél a termékszerkezet lassú váltózása akadályozza a foglalkoztatási struktúra átalakítását. Bár igaz, hogy a megvalósított kisebb vál­tozásokat utólagosan igye­keztek követni a vállalatok a dolgozók át- és továbbkép­zésével, de még ezek aránya is igen alacsony. összegezve a tapasztalato­kat, a tegnap megvitatott be­számoló kitért arra, még nem minden területen te­remtődött meg a gazdasági, társadalmi kibontakozás alapja. Enyhe a felelősségre vo­nás a fogyasztói érdekek megsértőinek körében is. Az e témákban tartott ellenőr­zések után a népi ellenőr­zési bizottság felhívásainak ugyan eleget tesznek az ér­dekeltek, de a törvényes ál­lapot helyreállítására a felelősség megállapítása nél­kül intézkednek. Márpedig a felelősségre vonás követke­zetes alkalmazásának hiánya akadályozza a jó irányú gaz­dasági, társadalmi kibonta­kozást. Á tudomány segítségével Ülést tartott az ÁISH Tu­dományos Tanácsa, amely­nek mnkájában mind az if­júsági, mind a sportkérdé­sek területéről számos tu­dományosan nemzetközileg is elismert személyiség vesz részt. Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke a plenáris ülésen ismertette azokat a tennivalókat, amelyek ered­ményes végrehajtásához a kutatókra is számítanak. Mint elmondta: a hivatal már a döntés-előkészítés sza­kaszában, valamint az ifjú­sági ügyek képviseletében is támaszkodni kíván a tudo­mány, az ifjúságkutatás eredményeire.

Next

/
Thumbnails
Contents