Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-19 / 15. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. ÚTTÖRŐSAROK »Barátunk az újságu ZANKAI TÁBOROZÁS „1987 decemberében iskolánkat az az öröm érte, hogy részt vehetett egy hatnapos zánkaii táborozáson. Csapatunk —, mely 160 főből állít — december 17-én indult a balatoni útitörővárosba. Bár az út meglehetősen hosszú és fárasztó volt, a pajtások jókedvét ez nem befolyásolta. Voltunk az úttörővárosi stadionban, a könyvtárban, a számítógépes teremben, a haditechnikai parkban. Megismerkedtünk az úttörő- mozgalom múltjával, gyönyörködtünk a Balaton és a táj szépségében. így ért véget a számunkra felejthetetlen és élményekben gazdag zánkai táborozás.” (Tóth Marianna, Mátraszőlős.) SPORTBAL „Az ünnepek előtti utolsó tanítási napon sportbált rendeztünk, melyen tanárok és diákok egyaránt részt vettek. A nyolcadikosok süteményt, szendvicset, üdítőt és tombolát árultak, melynek főnyereménye egy fényképezőgép volt. Délután öt óráiig a magnó zenéjére táncoltunk, nyolcig pedig a Halley szórakoztatott ben- (Mojzes Tímea, Vaegyüttes nőnket.’ nyarc.) HÍREK MATRAMINDSZENTRÖL Az év utolsó tanítási napján tartottuk a fenyőünnepet. Először minden osztály egy kis játékot mutatott be, s míg átöltöztünk, a zsűri meghozta a döntést. Utána táncoltunk, és ezzel megkezdtük kétheti szabadságunkat. — A téli szünetben minden osztály tartott rajfoglal- kiozásl, ahol a kapott játékokat mutattuk és próbáltuk ki. — Nálunk is megkezdődtek a DSK keretében működő sportfoglalkozások. A fiúknál foci, a lányoknál pedig kézilabda, amit télen aerobic helyettesít. A pingpong még várat magára. (Végh Tamás.) „A SZERETET JEGYÉBEN" a mi iskolánk is rendezett Télapó-estet, melyen a megyei úttörőelnök is részt vett. Az utolsó tanítási napon pedig fenyőfaünnepélyt tartottunk. A programban műsor, tombola és tánc szerepelt. Zenét egyik pajtásunk apukája és zenekara szolgáltatta. A tombolán értékes nyeremények voltak, köztük három torta, amit a szülői munkaközösség tagjai sütöttek. Még a fenyőfát is kisorsoltuk. A jókedv és a vidámság határtalan volt, amihez persze, hozzájárult a téli szünet gondolata is. (László Krisztina, Homokte- renye.) ÜZEMLÁTOGATÁSON A RÁKÓCZIBÓL „Osztályunk látogatóban volt a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalatnál. Számunkra fontosnak találtuk, mivel pályaválasztás előtt állunk. Végigvezettek bennünket az üzemen. Megmutatták hol tárolják a sütéshez szükséges anyagokat és hogyan ke- lesztik a tésztát. Az üzem egyes részein kézzel, míg másutt gépekkel készítik a pékárukat. Végül megnéztük és megkóstoltuk a friss, ropogósra sült zsemléket, kifliket. A pékek munkáját mindannyian érdekesnek találtuk.” (Szőke Orsolya.) „Január 12-én látogatást tettünk a nyomdában, ahol megismerkedtünk az újságnyomtatással. Először a kézi szedőbe mentünk, ahol nemcsak kézi szedés folyik, hanem a szedéshez szükséges betűk előkészítése. E folyamatnak van egy modernebb formája, a fényszedés. Ez sokkal jobb és esztétiku- sabb. Megnéztük még a könyvkötőket, _a ragasztókat, a fűzőket és legvégül a másolást. A nyomda tehát nemcsak az újság nyomtatásával, hanem füzetek, jegyzettömbök, különböző méretű lapok készítésével is foglalkozik.” (Zagyi Krisztina.) KERÉKPÁRRAL ÉS GYALOG „Ebben a tanévben is sűrű programot bonyolít le a zagyvarónai Szalvay Mihály Általános Iskola természetbarát-szakköre Langa József tanár vezetésével. Biciklivel és gyalog járjuk Nógrád megye tájait. De saját magunknak iis rendeztünk nagy kirándulásokat. Egyízben a Karancs-kilátó volt a cél, máskor a Pécskő-szikla, vagy a salgói, a somoskői vár. Legutóbb például megnéztük a kőbányászati múzeumot is. Az ipolytarnóci távnak már kerékpárral vágtunk neki. Hét közben, délutánonként viszont tömegsportrendezvényeken iparkodunk erősödni, izmosodni. Sajnáljuk viszont, hogy nem esik a hó, így szánkótúrára eddig még nem kerülhetett sor.” (Ora- vecz Gergely.) SZÜLETÉSNAPI BULI „Két osztálytársunk úgy döntött, hogy születésnapjukat egyszerre, rajfoglalkozás keretében tartják. Az ötlet nagy lelkesedést váltott ki rajunkban. Erre az alkalomra az osztálytermet feldíszítettük papírszalagokkal, füzérekkel. Mikor átadtuk ajándékainkat a két ünne- peltnek, közösen játszottunk. Utána diszkó következett. Akik elfáradtak, szörp és szendvics várta őket. A vidám összejövetelt táncverseny zárta.” (Godó Anett, St. Petőfalvi isk.) NAPKÖZIS KLUBFOGLALKOZÁS „Iskolánkban több klub működik, ki-ki kedve szerint válogathat. Hozzám legközelebb a kézimunka-foglalkozás áll, amely szabad időm egy részét kitölti. Vezetője Horváth Gyuláné tanárnő, aki megtanított bennünket a kötés technikájának elsajátítására. Második éve, hogy a klub tagja vagyok, de már a saját magam által elkészített pulóverekben járok. Szeretném, ha sokan követnék példánkat, hiszen így ők is olcsóbban tudnák megoldani divatos ruhadarabjaikat.” (Szomo- ra Krisztina, Kisterenye.) TÉLI ÉLMÉNYEIM „Tudni illik, hogy én nagyon szeretem a telet, főleg azdkat, amikor annyi hó esik, mint most. Ez az enyhe hőmérséklet pont megfelel nekem. Mivel sikerült elkerülnünk a szánkózás szörnyűségeit, ezért csak úgy gyalogolva túrázgatunk. A salgói kirándulás igen kellemes volt számomra : sziklamászás közben eltört a bal lábam és a nagy szélben kihullott a hajam. Ekkor megfogadtam, hogy többet várba nem megyek. A gipszet egyébként épp akkor tették fel a lábamra, amikor elindultunk a hollókői várhoz. Itt a változatosság kedvéért —, hogy nagyobb legyen az öröm — a gipszem tört el. Ezután a Narancsra mentünk volna, oda azonban nem jutottam fel, mert a tolókocsi állandóan visszacsúszott a hegyen. Ekkor kértem szüléimét, hogy legalább 200 lóerős legyen a tolókocsi, így legalább a téli szünet nem vész kárba. Karácsonyra meg is kaptam, plusz egy kemény telét ábrázoló képeslapot, mivel tudták, hogy a hó látványával bosszanthatnak a legjobban, ök viszont annál jobban sajnálkoztak, hogy nincs hó, s nem tudnak nekem téli túrát rendezni. Látjátok, milyen jól ki lehet használni a téli szünidőt! Sok fáradozásom jutalmául január végéig nem. kell iskolába járnom, mert a tolókocsim nem fér be a kapun. Most egyébként ép és egészséges vagyok, feltéve, ha a gipszemet cipeli valaki. Sajnos, a kezemnek semmi baja, így írnom azért kell. Ma, ahogy kinéztem az ablakon. úgy tűnt, mintha esett volna a hó, erre gyorsan kitört rajtam az influenza, s ijedtemben kinőtt a fejemen a haj. Szüleim kihívták a mentőt s mikor a hordágyon félrefordítottam a fejem, megláttam a fél milliméteres deret, amit derékig érő hónak véltem. Most már mindegy, a kórházból nem írhatok. Tavasszal új élményekkel jelentkezem.” (Oravecz Balázs, St. Madách Ált. Isk. és Gáimn.) REJTVÉNY OSSZEKOTO 10 ___________________ I nduljatok el az 1-es számtól és térjetek is oda visz- sza, s közben kössétek össze a megszámozott kis pontokat egyenes vonaliakkal úgy, hogy a csillagokat ne érintsétek és a vonalak ne keresztezzék egymást! Melyik a helyes útvonal? Ezt küldjétek be a NÓGRÁD -szerkesztőség Űttörősarok címére, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Beküldési határidő: január 28. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ki mint veI' ÍZ ti ágyát, úgy alussza álmát.” Könvvjutalmat nyertek: Hajdúk Viktória Romhány, Sáávjk .Barbara Salgótarján, Kovács Erika Nagylóc, Szabó Jjoltán Magyamándor, Lauesik Zsolt Barna. A könyveket postán küldjük el részetekre!; Túlsúlyosak vagyunk Táplálkozási szokásainkról A helyes táplálkozás hasznosan szolgálja az egészséget, segít megőrizni a munkaképességet, az életkedvet, llassítja az öregedést. A táplálkozástudomány- nyal egészségvédelemmel foglalkozók egyik legfontosabb törekvése napjainkban, hogy az egészségesek figyelmét arra irányítsák: a túl tápláltság veszélyezteti az egészséget. Az elmúlt év végén — országos vizsgálat részeként — felmérés készült Nógrád lakosságának táplálkozási szokásairól. Erről beszélgettünk — az ezzel összefüggő betegségeket is érintve — Salgótarjánban dr. Harakály Máriával, a megyei KÖJÁL élelmezés-egészségügyi osztályvezetőjével. — A itáplálék energiatartalma az elmúlt tíz évben 20 százalékkal nőtt. Az átlagos' napi energiafogyasztás megfelel a nálunk jóval gazdagabb, nyugat-európai országokénak. Hazánk a túltáplált nemzetek* közé tartozik, a testsúly átlagosan 15—20 százalékkal több az ideálisnál. A felnőttek 25— 45, a gyermekek 2—14 százaléka rendelkezik súlytöbblettel. — Megfelelő-e megyénkben a legkisebbek táplálkozása? — Az ennek megítélése érdekében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a bölcsődékben magasabb az ételek kalóriatart a 1ma a kívánatosnál, de ez a korosztály még megkapja a legszükségesebb tápanyagokat. Az óvodások kalóriabevitele is bőséges, ők azonban az ideálisnál kevesebb gyümölcsöt és főzeléket fogyasztanak. Ha figyelembe vesszük, hogy a túltáplált gyermekek többsége fiafali felnőttkorára is túlsúlyos marad, érthetővé válik, miért kell az említett két korcsoport tápanyag-ellátására, tápláltságára különös gondot fordítani. — A felnőttek táplálkozási szokásai hogyan jellemezhetők? — Az energia; a zsír és szénhidrát nagyobb a kelleténél a felnőttek körében. Nagy ingadozás mutatkozik a hét közbeni, illetve hét végi fogyasztás között: a pihenőnapokon az ételféleségek tcJbb húst és szénhidrátot -tartalmaznak. A zsiradékok között az állati eredetűek vezetnek, az olaj, margarin háttérbe szorul. Kevés a hal, a baromfi, a tejtermékek, a gyümölcs- és zöldségfélék szerepe az étkezésben. Még ma is népszerűtlenek a korszerű sütőipari termékek, mint például a barnakenyér, a korpás- kifli. A megye lakosságának táplálkozási szokásai alig térnek el az ország más részein e téren tapasztaltaktól. Helyi sajátosságként említhető a kedvelt szárazhüvelyesek, káposztafélék, füstölt húsok fokozott fogyasztása, ezért indokolt vizsgálná ezek egészségkárosító hatását. — A táplálkozással összefüggő betegségek jelentős szerepet játszanak a lakosság kiemelkedően magas halálozási arányában. — A szív- és keringési betegségek, a máj zsugor, egyes rosszindulatú elváltozások, a cukorbetegség nagyobb számban fordul elő a túl,tápláltak között. Körükben magasabb arányú a magas vérnyomás, a vérzsírszint emelkedése, s ezek már az érelmeszesedés rizikótényezői. Éppen ezért kellő figyelmet fordítunk az egészségesek szűrésére is. A 14 év alattiak ilyen irányú ■vizsgálatát most végzik a megyében. A gyógyító szolgálat által túlsúlyosnak talált gyermekek részére a közeljövőben tervezzük a diétás tanácsadás bevezetését. A táplálkozási szokások, a mozgáskultúra fejlesztésével, az életmód alakításával kíséreljük meg hozzásegíteni a gyerekeket, és családtagjaikat egészségük megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez. Az emelkedő élelmiszer- árak mellett nehezebb betartani a korszerű táplálkozás aranyszabályait. A tervszerű. figyelmesen összeállított étrend, kalóriaszegény sütőipari termékek, s a szakemberek tanácsai azonban hasznos segítséget nyújthatnak. (mibalik) Régi mesterségek RYomébM Kanta 6yuláné csuhészobrai Kanta Gyuláné a népi hagyományok lelkes ápolója a Zala megyei Csatáron. Csendes és fontos életet él szerény otthonában, ö maga így mesél erről: Igen nehéz körülmények között nőttem fel. Szüleim napszámosok voltak. Hét gyermeket neveltek fel. Még egészen kisgyermek voltam, de már dolgozni jártam a Teleki gróf birtokára. Pölöskére. Játékaim és szórakozásaim is a munkához kötődtek, ősszel hatalmas zsákokba gyűjtöttük a kukoricaháncsot, hogy a család tagjainak hasznos tárgyakat készítsünk ^belőle. Édesanyám igen ügyes kezű asszony volt: papucsokat, kosarakat, kézi szatyrokat, lábtörlőket font a kiszárított csuhéból. Hosz- szú téli estéken édesanyám köré gyűltünk, és lánytestvéremmel együtt megtanultuk a csuhéfonás mesterségét. A maradék csuhéból készítettünk játékbabát, kis állatokat, lovakat, amelyekkel a kisebb testvéreim jól eljátszadoztak. Aztán lassan elmaradtak a meghitt családi esték. A háború — mint annyi más családnak — Kantáék életét is szétzilálta. A férfiakat elvitték a frontra. Aranka 1944-ben férjhez ment. Házasságából négy fiú született. Ekéjét, energiáját a megélhetési gondok kötötték Kantáné és babái le. Nem volt ideje csuhé- babákkal foglalkozni. — Néhány éve, hogy a gyermekeim elkerültek a háztól és egyedül maradtam, újra elkezdtem gyűjteni a csuhét, és azon gondolkodtam: mit csinálhatnék belőle? Lassan megelevenedett képzeletemben az a régi paraszti világ, amelyben életem nagy részét én is töltöttem, amikor még silingába vitték ki a gyereket a mezőre, hogy szülei dolgozni tudjanak tőle. Máskor vajat köpülő anyám jutott eszembe, vagy éppen a kenyeret dagasztó szomszédasszony .,. A polcokon szép katonás rendben sorakoznak egy letűnt világ csuhébabákba álmodott emlékei: a kalácsot fonó takaros háziasz- szony, aratókorsót cipelő menyecske, az anyja szoknyájába kapaszkodó csintalan gyerek, a gömbölyű silinga a csecsemővel, piacra igyekvő asszonyok csoportja, kapáló, kaszáló parasztember... Felsorol- hatatlan hosszú sorban idéződnek meg a természetben végzett paraszti munka pillanatképei. A nyilvánosság előtt 1983- ban szerepelt először munkáival. Zalaegerszegen rendezett kiállítása nagy sikert hozott számára* A következő állomás Nyíregyháza, ahol * az országos nép- művészeti kiállításon Szorakaténusz-díjjal jutalmazták csuhébabáit. Majd meghódította a főváros közönségét is. Kanta Gyuláné tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. Mint egyesületi tag sokat tesz annak érdekében, hogy az igazi népművészeti alkotásokkal megismertesse a ma élő fiatalokat. Munkabemutatókon, játszóházakban a csu- hébaba-készítés tudományát szívesen megosztja az érdeklődőkkel. Népművészeti táborokban és országos kirakodó vásárokon is találkozhatunk Aranka nénivel. Munkájáról így vall: — örülök, hogy a mai gyerekeknek megmutathatom, miként készítették saját játékaikat szüleik, nagy- szüleik természetes alapanyagból. Boldog vagyok, ha egy újabb figurát alkotok, és még boldogabb, ha új ötleteim nyomán sikerül a múltat megidézni, - és megőrizni a mának. Ha kezembe veszem a kukoricaháncsot, úgy érzem, újra él a múlt, és ezzel örömet szerezhetek másoknak és önmagámnak is. Aranka lázasan, szüntelenül dolgozik. Űjabb kiállításra készül. Többalakos figurákon töri a fejét. Például szeretne egy menyasz- szony-táncoltatást megörökíteni, vagy aratást, szüretelést. Keresztes Szilvia