Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-18 / 14. szám

1988. január 18., HÉTFŐ NOGRAD 3 Sajtgyártásra felkészülve Befejeződött a szécsényi tej­özemben a fel­újítási mun­kák első sza­kasza, amely 25 millió fo­rintba került. Ebben az év­ben már a te­héntej mel­lett a juhtej- ből is készíte­nek különféle sajtokat. Az év második felé­től hatfé­le sajt gyár­tására lesz le­hetőség az át­alakított és ki­bővített üzem­ben. Ispán Lászlóaé a tej minőségét ellenőrzi. Felró Józsefné a palóc gomolyasajt alapanyagát érleli. A termelőszövetkezetektől beérkezett tejet méri Priska Józsefné. A téli hónapokban a tehéntejből túró készül. Percze Lajos né és Ádám Istvánné az étkezési „csemegét” csomagolja. Az újonnan felszerelt tartályokban naponta több mint 15 ezer liter tejet lehet tárolni. Az üveggyapotsztori folytatódik... Sakamato úr ígérete Budapest Kongresszusi Központ, 1987. szeptember 11-e. A helyszín és a dátum bizonyára arany betűkkel kerül majd be a korszerű szigetelőanyag hazad gyártá­sának krónikájába. Itt és ezen a napon írták alá a Salgótarjáni Üveggyapot Részvénytársaság alapítá­sának okmányait. A megállapodás értelmé­ben japán—magyar vállal­kozásban, világbanki rész­vétellel, összesen 21 millió dollár költséggel üveggyapot­üzemet létesítenek majd a salgótarjáni síküveggyár­ban, a volt Zagyva—II. üzem meglevő épületének felhasználásával. A termelés 1989. második fél évében kezdődik meg, s kezdetben évente 4450, később 6 ezer tonna üveggyapotot állíta­nak elő. A japán—magyar vegyes vállalat alapításának híre be­járta a honi sajtót. Októ­ber közepén megjelent cik­künkben mi is megírtuk: világszerte tért hódít a kiváló hő- és hangszigetelő, nem éghető, a korróziós hatá­soknak ellenálló üveggya­pot. Gyártásával évente 600 ezer dollár tőkésimport he­lyettesíthető és 10 ezer ton­na olajegyenértékű fűtő­anyag takarítható meg, — A korábbi beszélgeté­sünket ott hagytuk abba, hogy hátravan még a törzs­könyvezés és a cégbejegyzés, s csak ezután válik jogi sze­méllyé a részvénytársaság — emlékezik Varga László, a részvénytársaság ügyveze­tő igazgatója. Nos, mindket­tő megtörtént azóta. Továb­bá megkaptuk az önálló ex­port-import jogot, valamint a szükséges munkavállalási engedélyeket. Az ügyvezető igazgató be­mutatja Kimio Sakamato beruházási igazgatóhelyet­test. A 42 éves, gépészmér­nök végzettségű fiatalember október 28-án érkezett Sal­gótarjánba. Mielőtt a beosz­tásából eredő teendőiről ér­deklődnénk, megkérjük a japán konzorcium képvise­lőjét. szóljon néhány szót magáról. — Jokohamában él a csa­ládom — tolmácsolja an­golról fordított szavait Lékó Tibor főmunkatárs. — Egy aranyos kislányom van, el­sős, s ezért nem tarthatott velem ő és a feleségem. A Varga László ügyvezető igazgató. Kimio Sakamato beruházási igazgatóhe' Iyettes. gyártási technológiát bizto­sító Nitto Boseki cégnél kö­teleztem el magam, s a Ja­pánban szokásos gyakorlat szerint alkalmazásom a nyug­díjazásig tart. Mi úgy tart­juk: az egyetemi oklevél megszerzése csak belépő a jó szakemberré váláshoz, er­re igazán hét-tíz éves, sok­irányú tapasztalatszerzés után kerül sor. Korábban dolgoztam mindkét Koreá­ban, Kínában, Olaszország­ban és az Amerikai Egyesült Államokban. Nem tartozik szorosan a témához, de talán nem árt közreadnunk a távol-keleti nép fiának hazánkban szer­zett személyes benyomásait. A fogadtatással elégedett, országunkat és ezen belül Salgótarjánt szépnek, az em­bereket kedvesnek, segítő­késznek tartja. A mostani hidegnek viszont érthetően nem örül, hiszen hazájában a hét hét napjából legalább hat napon át meleg van, süt a nap. Ételeink közül a gülyást kedveli, s amikor magyar kollégáival olykor ellátogatnak valamelyik szó­rakozóhelyre, szívesen meg­iszik egy üveg sört. Ezek a műszak utáni „kiruccaná­sok” egyébként Japánban mindennaposak, hiszen hoz­zájárulnak az emberj kap­csolatok elmélyítéséhez, s alkalmat kínálnak a mun­kából adódó problémák meg­vitatására és megoldására. — Varga úr kiváló szak­embereket gyűjtött maga köré — mondja elismerően Kimio Sakamato, miközben mosolyogva meghajtja fejét a nemkülönben fiatal ügy­vezető igazgató felé. — Ez garancia arra, hogy határ­időre és jó minőségben megépül majd az üzem. A Niiitto Boseki technológiájá­val Olaszországban és Ausztráliában egy-egy, Kí­nában két üveggyapotüzem termel külföldön, a salgótar­jáni lesz tehát az ötödik. És ez lesz a legjobb! — teszi hozzá széles mosollyal az arcán. A munkálatok a program szerint haladnak. A rész­vénytársaság megkötötte az új, 4200 négyzetméter alap- területű, előregyártott vas­betonszerkezetekből készülő üzemcsarnok tervezésére és építésére, vonatkozó szerző­dést a Nógnád Megyei Álla­mi Építőipari Vállalattal, öt jelentkező cég közül esett a választás a NÁÉV-re, még­pedig az ár, az építési üte­mezés és a garantált minő­ség alapján. A NOTTÉV is pályázott, de képtelen volt állni a versenyt. Különben a nyertes vállalat roppant szigorú feltételekkel kezd­te meg a munkát. — Amennyiben 'az építő nem tesz eleget a kötelezett­ségének, úgy a kötbér elér­heti a kivitelezési költség tíz százalékát — közli Varga László. — A retorzióra azon­ban vélhetően nem kerül sor, hiszen látjuk: a NÁÉV igyekszik mindent elkövetni a határidő betartásáért, a megfelelő minőségű munka­végzésért. Igaz, jól felfogott érdeke fűződik hozzá, hi­szen újabb feladat végrehaj­tására kaphat megbízatást. A volt Zagyva—II. üzem épületének felújításáról és átalakításáról van szó, ahol irodát, raktárt és egy kisebb termelő részleget kívánunk berendezni. Amennyiben is- 'mét a vállalatra esne a vá­lasztás, akkor megbízatásá­nak pénzbeni értéke megkö­zelítené a kétszázmillió fo­rintot. A gépek importjának le­bonyolítására a Skála Coop kapott megbízatást, mint a részvényesek egyike. — Ez év közepén, két rész­letben érkeznek majd a gé­pi berendezések — magya­rázza a beruházási igazgató- helyettes. Feladatom és kö­telességem szerint minden­féle műszáki kérdésben igyekszem segítséget nyújta­ni, a technológiának kifo­gástalanul kell majd mű­ködnie. A munka sorrendjé­nek megfelelően érkeznek szakemberek Japánból, hoz­zájárulva a beruházás sike­rességéhez. A foglalkoztatottak szá­ma a termelés idején sem haladja meg a nyolcvanat. A közeljövőben lát napvilá­got az a kiírás, melynek szempontjai alapján pályáz­ni lehet a kereskedelem, a minőségi ellenőrzés és a kar­bantartás vezetőjének tisz­tére. A kiválasztották nyá­ron utaznak Japánba tanul­ni. A további szakemberek kiválasztására a jövő év elején kerül sor, s ők a próbaüzemelés során része­sülnek kiadós elméleti és gyakorlati képzésben. Fel­vételre kizárólag azok szá­míthatnak, akik több szak­mával és idegennyelv-tudás- sal rendelkeznek. Kolaj László Fotó: Bábel László Vonalkód az iparban Új tanácsrendelet a társadalmi munka elismerésére Nagyobb rangot kapjanak az egyének és közösségek Napjainkban egyre nö­vekszik a közösségi össze­fogás jelentősége, s éppen ezért szükséges fokozott fi­gyelmet fordítani a társa­dalmi munkában kiemelke­dő teljesítményt nyújtó sze­mélyek és közösségek er­kölcsi és anyagi elismerésé­re. Erre tekintettel alkotott új tanácsrendeletet a tár­sadalmi munka elismerésé­ről a Nógrád Megyei Ta­nács. A tanácsrendelet kétfor­dulós tárgyalásos módszer­rel született, ami azt jelen­ti, hogy az áprilisban elfo­gadott elveket a részletes szabályozás kidolgozása cél­jából széles körű vitára bocsátották, s a beérkezett vélemények, javaslatok alap­ján fogalmazták meg a ter­vezetet. Az új tanácsrende­let alapvető célja az, hogy a társadalmi munkában ki­emelkedő teljesítményt nyújtó személyek és közös­ségek elismerése a korábbi­aknál nagyobb rangot kap­jon. Differenciált elismerésre ad lehetőséget az, hogy a helyi tanács testületé kitün­tető jelvényt, míg a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga emlékplakettet és díszok­levelet adományozhat a társadalmi munkában élen­járóknak. Üj eleme a ren­deletnek, hogy lehetővé te­szi a társadalmi munkát szervezők elismerését, széle­síti a kitüntetés adományo­zására vonatkozó javaslatté­teli jogot, emeli a kitünteté­sekkel adható tárgyjutalom összegét, és rendelkezik ar­ról is, hogy a közös taná­csokban végzett társadalmi munka értékelését társköz­ségenként kell elvégezni. A Hazafias Népfront, a KISZ megyei bizottsága, a szakszervezetek megyei ta­nácsa és a Vöröskereszt me­gyei vezetősége egyetértésé­vel a megyei tanács a me­gye és településeinek fej­lesztése terén kimagasló társadalmi munkát végző állampolgárok érdemei el­ismerésére Kimagasló tár­sadalmi munkáért elneve­zéssel kitüntető jelvényt, emlékplakettet, a kollektí­vák számára pedig díszok­levelet alapít. Kitüntető jelvény annak adható, aki egy évben leg­alább 170 társadalmi mun­kaórát teljesített, vagy egy­mást követő három éven keresztül rendszeresen részt vett a társadalmi munka­végzésben és évi átlagos teljesítménye elérte a 100 munkaórát, vagy a tervév­ben az elszámolás szerint legalább 14 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végzett, vagy kiemelkedően vett részt a társadalmi mun­kák kezdeményezésében és szervezésében, az irányító- munkában. Emlékplakett pedig annak az állampolgárnak adható, aki öt alkalommal részesült kitüntető jelvényben, vagy öt éven keresztül kiemel­kedő társadalmi munkát végzett. Díszoklevélből éven­te 20 adományozható válla­latok, szövetkezetek, intéz­mények, szocialista brigá­dok, munkacsoportok, KISZ- szervezetek, úttörőcsapatok és más kollektívák számára. A kitüntetéseket, ünnepé­lyes keretek között, a más szervek által is a társadal­mi munka elismerésére ala­pított kitüntetésekkel ösz- szehangoltan, május elsején kell átadni. A tervek szerint már eb­ben az évben több iparvál­lalat készlet- és raktárgaz­dálkodásában, termelésirá­nyításában és programozá­sában, valamint minőség- ellenőrzésében bevezetik a vonalkódrendszert, aminek széles körű elterjesztése a következő években várható. Hazánk néhány éve tagja az egységes termékkódrend­szer nemzetközi szervezeté­nek. így a közelmúltban az illetékes főhatóságok felké­résére és támogatásával megkezdődött a vonalkód ipari alkalmazásának elő­készítése. A koordináló mun­kával a Struktúra Szerve­zési Vállalatot bízták meg. A felkészülést és a beveze­tést az ENSZ Munkaügyi Szervezete is segíti. A vonalkód alkalmazása a 40*es években kezdődött meg az Egyesült Államok­ban, gyakorlati térhódítása azonban csak a 60-as évek­re tehető. 1970 körül váltak népszer űvé az áruházi-ke­reskedelmi munkában, majd a kódokat nyomtató, olvasó ellenőrző berendezések gyár­tói kidolgozták az ipari la­boratóriumi rendszereket is.

Next

/
Thumbnails
Contents