Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

Ajk ft nA 1 it .f CDODT SPORT N SPORT örUrl 1 Mátradrog nemzetközi teniszverseny A nőknél Szikszói, a férfiaknál Püski védheti meg a mundér becsületét Lassan a végéhez érkezik a szocialista országok Mát­radrog nemzetközi tenisz­körversenye a salgótarjáni városi sportcsarnokban. Pén­teken délután az elődöntőket játszották. Ám a korai lap­zárta (vagy az éjszakába nyú­lóan elhúzódó küzdelmek miatt?) adósak vagyunk a csütörtök esti befejező játsz­mák „tálalásával”. Túri Zsuzsa és a román Martin játszmája sok izgal­mait Ígért. Az „erős” fölépí­tésű román kislány mind fonák oldalról, mind tenye­resről jól húzta meg a lab­dákat, ám a szőke hajú Tú­ri Zsuzsa szívósan ellenállt, s a vonal mellé helyezett pontos labdákkal sok futás­ra késztette ellenfelét, aki ■nehézkes mozgása révén így gyakran került kiszorított helyzetbe. A nap befejező játékát a lengyel Zerdeczka és a még csak 14. évét taposó Kocsis vívta. Sajnos a magyar tini túlságosan tisztelte ellenfelét, aki a lényeges tudáskülönb­ség ellenére sem lazított egy percig sem, s ökölvívónyel­ven szólva k. o. vereséget mért az egyébként néha ügyes megoldásokat alkal­mazó Kocsisra. Kialakult tehát az elődöntő párosítása, amelyet péntek délután egy órakor a szeb­bik nem képviselői nyitottak meg. Első párosként Szikszai és Farkas vívott kemény csatát a döntőbe jutásért. Ä találkozó esélyese Szikszai Réka volt, hiszen jelenleg a magyar ranglista első helye­zettje, valamint ennék a ver­senysorozatnak az első ki­emeltje, míg ellenfele az új­pesti Farkas Barbara, 16. a magyar ranglistán. No de történtek már teniszberkek­ben kisebb és nagyobb fur­csaságok! Szikszai azonban most igazán jól játszott, ke­ményen és pontosan ütött, amely a győzelmét jelentette. Következett Túri és a „fér­fias” felépítésű lengyel Zer­deczka. Mindkét teniszező kemény és pontos ütésekkel hozía adogatásait, ám 5—5 után Túri kétszer hibázott, amit lengyel ellenfele kö­nyörtelenül kihasznált. A második játszmában aztán Zerdeczka nem hagyott két­séget afelől, hogy ezen a napon ő a felkészültebb versenyző. Már kint sötétedett, ami­kor Emmrich és a lengyel Iwánska melegíteni kezdett. Kettejük találkozóját úgy le­het jellemezni, hogy az „ászok" mérkőzése volt. Iwánska „gyilkos” erővel ütötte meg első adogatása­it, végül mégis a korábban már tornagyőztes német Emmrich fogadhatta társai gratulációját, mert pontosan helyezett labdákkal jól moz­gatta ellenfelét, s kitűnően váltogatta a hosszú vonal elé ütött labdákat és a háló mö­gé ejtett pörgetéseket. A nap befejező, s egyben legjobb találkozóját a két magyar versenyző, Püski és Oroszpataki vívta. A haza­iak fiatal tehetségeinek lát" ványos megoldásait szinte végig ütemes tapssal ho­norálta a még mindig kis­számú, de nagyon lelkes tarjáni publikum. Az első játszma Püskié volt, s ezt annak köszönhette, hogy Qroszpaitaki nem kevesebb, mint kilenc kettős hibát vétett. A második játszmá­ban aztán már jobban oda­figyelt adogatásaira, s ez az ő sikerét hozta, ám a döntő játszmában Püski ismét összeszedte magát, s nyert. Így kialakult a ma délután két órakor kezdődő döntők párosítása, amelyen előbb Szikszai és Zerdeczka vívja a női, majd az NDK-béli Emmrich és Püski a férfi­döntőt. Eredmények, középdöntők, nők: Túri—Martin (román) 7 6, 6/4, Zerdeczka (lengyel)— Kocsis 6/0, 6/1, elődöntők, nők: Szikszai—Fankas 6/3, 6 2, Zerdeczka—Túri 7/5, 6/1, férfiak: Emmrich (NDK­beli)—Iwanska (lengyel) 6/3, 7/5, Püski—Oroszpataki 6/2, 3/6, 6/2. (pilinyi) Birkózás Megkezdődött a Mátra Kupa Hírek az SBTC-ről Répás Béla után a hetve­nes évek kiváló középpályás sorának — Szalai, Répás, Básti — újabb tágja vállalt munkát — mellékfoglalkozás­ban — az SBTC másodosztá­lyú labdarúgócsapatánál. A klub szerződést kötött Básti Istvánnal a technikai vezetői feladatok betöltésére. Az egy­kori olimpiai bajnok játékost a hét elején mutatták be a csapat tagjainak. ☆ Kaszás Gábor, az utánpót­lás labdarúgó-válogatott ed­zője NB Il-es ligaválogatottat jelölt ki. A 21 éven aluliak keretében két tarjáni játékos is helyet kapott: Verebélyi Attila és Hunyás Attila. Sakkverseny Vizsláson Vasárnap kilencórai kez­dettel tömegsport-sakkver- seny.t rendeznek Vizsláson. A helyi kultúrházban sorra kerülő viadalra ötvenen ne­veztek. A verseny I—III. he­lyezettjei oklevelet és tárgy- jutalmakat kapnak, melyeket a Hazafias Népfront-bizottság, a helyi KISZ-szervezet és a kultúrház ajánlotta fel. A pásztói MÁG SE ebben az esztendőben is megrende­zi az utánpótláskorúak Mát­ra Kupá birkózó-versenyso­rozatát. Az első erőpróbán az úttörő „A” korcsoportban hat egyesület 98 sportolója ve­télkedett a helyezésekért. Nógrádi vonatkozású ered­mények, 29 kg: ... 3. Báthi Attila (MÁG SE), 33 kg: ... 2. Sulyovszki László (SKSE), 37 kg: 1. Mezővári Viktor, 41 kg: ... 2. Karsai Gábor, 3. Szabó Attila (mindhárman MÁG SE), 50 kg: 1. Horváth Gyula (SKSE), 60 kg: ... 3. Dobis Krisztián (SKSE), 66 kg: ... 3. Babos Krisztián (SKSE). A sorozat következő ver­senyét február 13-án rende­zik. Ekkor az úttörő „B” korosztály képviselői küzde­nek a helyezésekért. Túljutott félidején a Párizs—Algír—Dakar rallye még versenyben lévő mezőnye. A képen a Samson—Kali­na—Buchtyar (csehszlovák—francia) trió Tátrája még a versailles-i rajt előtt. Négyesi Péter felvétele Egyesületi élet Nemcsak a vasat edzik a tűzhelygyárban A salgótarjáni városi sportegyesület, az STC szét­válása után sorban alakul­tak újjá a fúzió során meg­szüntetett egyesületek. Hol azonnal, hol egyikét esz­tendő múlva kezdtek hozzá az üzemi, vállalati sport­körök megszervezéséhez. A vasöntöde és tűzhely­gyárban három éve alakult meg a gyári sportklub, az SVT SC Kecskés László műszaki igazgatóhelyettes már gyakorlott sportvezető­nek számított az újjászer­vezésben, mert korábbi mun­kahelyei közül Miskolcon, majd az öblösüveggyárban is részese volt hasonló mun­káknak. Az említett két vál­lalati sportkör megalakítása után így az SVT-ben is az ő vezetésével hozták létre a gyár sportkörét, őt pedig az SVT SC társadalmi el­nökévé választották. Amatőr alapokon Beszélgetésünket Kecskés László egy vallomással kezd­te. ö mindig úgy vélte, s ma is vallja, hogy egy vál­lalati sportkörben nem lehet pénzért, profi módon spor­tolni. Egy-egy cég támogat­hatja a sportot, különböző anyagi és tárgyi eszközökkel segítheti a szakosztályok működését, mert végtére is az alapvető cél, hogy moz­gási, sportolási lehetőséget biztosítsanak az ott dolgo­zóknak. Ezekből az alapelvekből kiindulva jött létre a vas­öntöde sportköre. Ne csak a vas edződjön, hanem a munkások is — mondhat­ták a megalakuláskor, ami­kor két szakosztály — a röp­labda és a labdarúgás — kezdte meg működését. A harmadik, a sakkszakosztály már a dolgozók igényeinek alapján alakult. így ma, há­rom szakosztályos sportkör­nek mondhatják magukat. Kecskés László hangsúlyoz­za: minden sportolójuk a munka mellett, saját sza­bad idejének terhére vesz ■részt az edzéseken, a mér­kőzéseken. Nincs munkaidő- kedvezmény, pontpénz és a sportban megszokott egyéb juttatások. A gyár biztosít­ja a működéshez szükséges feltételeket, mind a létesít­mények, mind a felszerelt­ség területén, s ez nem ke­vés. Stabil pénzügyi alappal rendelkező kisegyesület az SVT SC. A sportköri elnök elmondja, hogy a rendelke­zésükre álló évi négyszáz­ötvenezer forint fedezi ki­adásaikat. Elsősorban az utazási költségek „viszik” a pénzt, de a különböző te­rembérleti díjak, szervezési és lebonyolítási költségek is jelentősek. Panaszra per­sze nincs ok, mert a vi­szonylag nagy összegű ki­adások nem teremtettek anyagi vészhelyzetet. Sőt, s ezt Kecskés Lászió büszkén említi: 1987-ben oly­annyira ügyesen gazdálkod­tak, hogy százezer forint értékben vásároltak sport- felszereléseket. Magyarán: az idén —, de talán a kö­vetkező évben sem — Í2s„ sportszervásárlási gondjuk, s ismerve az árakat, ez jelen­tős megtakarítást jelent. Hogy a sportkör gazdál­kodásában mit hoz 1988., az a jövő, az elkövetkező hó­napok kérdése. Annyi bizo­nyos, hogy az eddig rendel­kezésre álló pénzösszeg to­vábbra is megmairad, s vár­hatóan elegendő lesz a há­rom szakosztály működteté­sére, fenntartására. Ugyan­akkor, a sportkör elnöke mondja: igyekeznek még ha­tékonyabban. takarékosab­ban gazdálkodni. Csupán példaként említi: a terembérletekért — az egyesület pénztárcájához vi­szonyítva — óriási összege­ket fizetnek ki. Ennek a kiadásnak a csökkentésére törekszenek, hogy más jel­legű, de sportcélokra hasz­nálhassák fel az így meg­spórolt összegeket. Á szakosztályok Az SVT SC női röplabda­csapata az NB Iliben szere­pel. A tavalyi szezon után — éppen gazdasági szem­pontokból — kérték „áthe­lyezésüket” a Keleti csoport­ból a Középcsoportba. Kő­bán László, az egykori NB I-es játékos edzőségével a középmezőny élén várják a tavaszi folytatást. Elsőd­leges feladatuknak most a szervezett utánpótlás-neve- lés kialakítását tartják. Ez a sikeres jövő záloga. Kecs­kés László nem titkolja, hogy egy első osztályú együttest is „elbírna” a gyár... Nagy figyelem kíséri a megyei II. osztályú bajnok­ságban szereplő labdarúgó- csapatukat. Áz őszi szezon után úgy tűnik, bajnokot ün­nepelhetnek a tűzheiygyári- ak, így az 1988/89. évadban már a megyei I. osztályban szerepelhetnek a focisták. Létesítményfeltételeik meg­felelőek. Forgách-telepi pályájuk mellett tavaly fejezték be az öltöző építését. A játékos- állomány is jó, bár az egye­sületi elnök szerint hiányzik a középkorú gárda, ugyan­is sok a nagyon fiatal és a kiöregedő félben lévő lab­darúgójuk. .. A sakkozók a megyei I. osztály küzdelmeiben vesznek részit. Indulásuk első esz­tendejében — a gyáriak nagy örömére — a harma­dik helyen végeztek. Több egyéni versenyen is indul­nak, s ahogy azt Kecskés László mondja: bizony ezek a viadalok eléggé költsége­sek. Hosszú ideig — néha hetekig — tartanak,' így fedezni kell a sportolók ál­landó utaztatását, napidija­ikat. Ugyanakkor büszkék ar­ra, hogy jó nevelő szakosz­tályinak bizonyultak, hisz a Nógrád Volán két sakkozó­jukat is átigazolta másod- osztályú csapatához. Álmok nélkül Amikor távoli terveikről kérdezem a műszaki igazga­tóhelyettest, mosolyogva mondja: a rendelkezésükre álló, de reálértékében csök­kenő pénz mellett mi más lehetne a céljuk, mint a szakosztályok szinten tartá­sa. Persze elképzeléseik kö­zött sok megvalósításra vá­ró feladat szerepel, többek között az SVT SC nemzet­közi — csehszlovák — kap­csolatainak kiszélesítése is. Csendben, de biztosan működik tehát a Salgótarjá­ni Vasöntöde és Tűzhelygyár sportköre. Szakosztályaik, versenyzőik viszik a gyár jó hírnevét az országban, me­gyénkben. S, amennyiben ez reklámnak számít, már ak­kor is megéri... Vaskor István Á téli olimpia előtt. A február 13-án kezdődő calgaryi olimpia a 15. a téli játékok sorában, s minden eddiginél nagyobb verseny­nek ígérkezik. Legutóbb, 1984-ben Szarajevóban még csak 39 szám szerepelt a műsoron, a kanadai város­ban már 46 aranyérem ta­lál gazdára. Üj szám az alpesi síelés­ben a férfi és női szuper óriás műlesiklás, a kombinált pontverseny, az északi sí­sportban a síugró és északi összetett csapatverseny, a női gyorskorcsolyázásban pe­dig az 5000 m-es táv. Szarajevóban nyolc ma­gyar sportoló állt rajthoz, nem túl sok sikerrel. A négy biatlonista erejéből váltóban a 14. helyre futot­ta. Egyéniben sem 10, sem 20 kilométeren nem kerültek a legjobb 30 közé. Alpesi sí­elésben a Svájcban élő, de magyar színekben induló Kozma Péter műlesiklásban a 18. helyig jutott. Gyors­korcsolyában az azóta kül­földre férjhez ment, már osztrák állampolgárként ver­senyző Hunyady Emese 500 méteren a 19., 1000-en pedig a 30. legjobb időt érte el. Műkorcsolyázásban az azóta jelentősét előrelépő Engi Klári, Tóth Attila képviselte a magyar színeket — első olimpiájukat a 16. helyen fejezték be. Calgaryba öt magyar ver­senyző utazik. Műkorcsolyá­ban az Engi, Tóth jégtánc­kettős mellett Téglássy Ta­mara a résztvevő. Biztos egy-egy biatlonista és férfi sífutó indulása is. Ax név szerinti nevezések határide­je még nem járt le, de majdhogynem bizonyos: bi­atlonban Kovács Zsolt (esetleg Horváth János vagy Géczi Tibor szereplése jö­het szóba), sífutásban pedig Mayer Gábor (olimpiai indu­ló lehet Kovács Árpád vagy Szőllősi István is) a magyar induló. ,

Next

/
Thumbnails
Contents